Békés Megyei Népújság, 1969. október (24. évfolyam, 227-253. szám)

1969-10-23 / 246. szám

A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA 1969. OKTÓBER 23„ CSÜTÖRTÖK Ára 80 fillér XXIV. ÉVFOLYAM, 246. SZÁM a népfrontot Ma, október 23-án egy tizenöt éves szakasz zárult a Hazafias Népfront-mozgalom életében. Ek­kor, 15 ével ezelőtt alakult meg Magyarországon a Hazafias Nép­front. Kukorieabetahurítás géppel Bizottságokban folytatta munkáját a Szakszervezeti Világkongresszus A VII. Szakszervezeti Világ­kongresszus keretében szerdán, a Szakszervezetek Országos Taná­csának Székházában az Építők, a Bányászok, valamint az ÉDOSZ Székhazában bizottsági üléseket tartottak a korábbi plenáris ülé­seken kijelölt fontosabb témák­ról. Megkezdte munkáját — általá­nos határozatot kidolgozó bizott­ság, továbbá a társadalombizto­sítás kérdéseivel, a műszakiak, mérnökök és technikusok prob­lémáival, a teljes foglalkoztatott­sággal és a munkanélküliséggel, a dolgozó ifjúság, a dolgozó nők a mezőgazdasági munkások hely­zetével, problémáival, valamint a szakszervezeti jogokkal foglalkozó bizottság. Az ülésen elhangzottak alapján a bizottságok jelentést tesznek határozatokra, állásfoglalásokra. A kongresszus csütörtökön ple­náris ülésen folytatja munkáját. Népfrontvezetőkkel találkozott a Vietnami Szakszervezeti Szövetség vezetője Erdei Ferenc, a Hazafias Nép­front Országos Tanácsának főtit­kára szerdán a népfront-székház­ban fogadta Hoang Quoc Vietet, a Vietnami Szakszervezeti Szö­vetség elnökét, a VII. Szakszerve­zeti Világkongresszuson résztvevő vietnami küldöttség vezetőjét. A rendkívül szívélyes, baráti hangú eszmecserén részt vett a Hazafias Népfront több vezetője, s ott volt Réczed László, az Országos Béke­tanács elnökhelyettese, valamint Sebestyén Nándomé, az Országos Béketanács titkára is. A vietnami vendégeket elkísérte Hoang Luong, a Vietnami Demokratikus Köztársaság budapesti ragykö- vete. Fock Jenő és Horgos Gyula fogadta 1 a japán külkereskedelmi és iparügyi minisztert Fock Jenő, a Minisztertanács elnöke szerdán délelőtt a Par­lamentben fogadta Ohira Masza- josi japán külkereskedelmi és iparügyi minisztert. A találkozón jelen volt dr. Bíró József külke­reskedelmi miniszter és Toshio kereste dr. Horgos Gyula kohó- és gépipari minisztert is. Dr. Hor­gos Gyula tájékoztatta a vendé­get a magyar kohászat és gép­ipar szerkezetéről, az iparág fej­lesztésének fontosabb elképzelé­seiről. A megbeszélésen érintet­Minden évforduló, s esemény ünnepszámba megy. de el is gondolkodunk az ilyen forduló­kon: mit tettünk jól, mit rontot­tunk el — de főként — mi lesz ezután? Természetesen egy olyan jellegű mozgalom esetében, mint a Hazafias Népfront, a számve­tés elvégzése sem egyszerű dolog. Pártunk legutóbbi kongresszusa megtette, már ezt, amikor megál­lapította: „Társadalmunk viinden nagy feladatának megoldásában cselekvőén részt vett és részt vesz a Hazafias Népfront. Sikerrel va­lósítja meg a kommunisták és pártonkivüliek együttműködését és tömöríti mindazokat a,hazafia­kat, akik készek tettekkel szol­gálni a szocializmus felépítésének nagy nemzeti célját.” Most újabb feladat előtt ál­lunk. Példának nagyon jól illik ide, hogy egyre jelentősebben vál. tozik a tanácsok hatásköre, egész tevékenysége. Nagy mértékben megnő a tanácsok önállósága, po­litikai, gazdasági és kulturális téren egyaránt. A községpolitika, a községfejlesztés eddig is hagyo­mányos népfrontmunka volt. Most még inkább nagyobb erőt kíván a tanácsok önállóságának növelésé­vel a községek további fejlesz­tése. Ily módon jobban összhang­ba kerül a lakosság társadalmi készsége és a tanács elképzelése, ami meggyorsítja a község fej­lesztését. A népfront-bizottságokra hárul továbbra is az a feladat, hogy segítsék az országgyűlési képvi­selők és a tanácstagok munkáját — hasznos összekötők legyenek a választópolgárok és a választot­tak között. Igényeljék, hogy a képviselők és a tanácstagok rend­szeresen beszámoljanak választó­iknak. De a népfront a gazdája az időközi választásoknak is, ami megyénkben november 2-án lesz. És sorolhatnánk tovább a „Mit tegyünk-et”, de felesleges. A népfront már megtalálta útját- módját annak, hogy mind több ember véleménye, javaslata jus­son el az intézkedésre jogosult szervekhez. És ha a népfront to­vábbra is eleget tesz ennek a nagyszerű munkaprogramnak, el­mondhatjuk: Valóban a szocialista demokrácia iskolája lett. A kevermesi Lenin Tsz-ben géppel törik a kukoricát. A két csö- törő naponta 280—300 mázsa termést takarít be. A szárat is ösz- szevág.ja, szétteríti. (Fotó: Márton) .......................................................................................................................................... U rabe, Japán magyarországi nagykövete. A japán miniszter szerdán fel­JVapirendens Á fiatalok segítése Ülésezett a békéscsabai városi tanács Október 22-én tartotta üléséta békéscsabai városi tanács Uhljár Mihály elnökletével. A tanácsko­záson megjelent és felszólalt Such János, a városi pártbizott­ság első titkára is. A napiren­den szereplő első téma értékelte az 1967-ben megjelent 1016 szá­mú kormányhatározat végrehaj­tását az ifjúság körében végzett nevelő munkáról. Ennek előadó­ja Babák György, a tanács vb- elnökhelyettese volt. A jelentés és a hozzászólások vizsgálták azo­kat a tényezőket, melyek hatása nap mint nap érződik társadal­munkban. „Bonckés” alá vették a fiatalok különböző csoportjait. Az első csoportnál alig merült fel kifogás, hiszen ide sorolhatók azok, akik mind a termelőmun­kában, mind a politikai, társadal­mi életben megállják helyüket. Politikai, erkölcsi magatartásuk­kal elismerést vívnak ki az idő­KISZ-tag között, megbecsült if­júmunkások, keresetük is eléri az 1500—1600 forintot. A második csoportba sorolható fiatalok munkájukat ugyan elvégzik, de a társadalmi életben nem vesznek részt A harmadik, szám szerint a legkisebb, de hangjukban a legnagyobb csoport a társadal­milag, politikailag közönyös, ag­resszív magatartásúak, akik bi­zony a termelésben sem állják meg helyüket. Ezekről a fiata­lokról sem lehet azonban lemon­dani — állapította meg a tanács­ülés —, ellenkezőleg, segíteni kell őket a jó útra téréshez. E tekintetben a szülők felelősségét úgyszólván minden felszólaló megemlítette. Természetesen a fiatalok se­gítése, nevelése a tanács felada­ta is, sőt a munkát adó üzemek, vállalatok vezetőinek felelőssége sem kisebb. Ami a tanácsot ille­igyekszik a fiatalok szórakozását biztosítani. Az évente épülő ál­lami és szövetkezeti lakások 20 százalékát a fiatal házasok kap­ják. Támogatja a KlSZ-lakásépí- tést is stb. Egy azonban biztos, az odaítélésnél figyelembe veszi a KISZ-szel egyetértésben azt is, ki mit tesz a társadalomért A termelés fokozása, a termelé­kenység növelése igényli a fiata­lok lendületességét, lelkesedését. Ehhez azonban a vállalatoknak is adni kell valamit. Ismerje meg legalább az ott dolgozó fia­talokat, foglalkozzon azok erköl­csi nevelésével mint a jövendő törzsgárda tagjaival. A megfelelő határozathozatal után a tanácsülés értékelte a városi kórház és rendelőintézet gyógyító tevékenységét. (Erre lapunk későbbi számában visz- sza térünk.) Munkáját bejelentésekkel fe­jezte be. ■r r « ték a műszaki fejlesztéshez szük­séges eszközök, licencek és know-how-vásárlások, illetve ér­tékesítések témáját is* Megelé­gedéssel állapították meg, hogy a japán miniszter látogatása jó alkalmat nyújt a két ország ipari együttműködésének tanulmányo­zására. (MTI) Franciaországba utazott az országgyűlés küldöttsége Bencsik Istvánnak, az ország- gyűlés mezőgazdasági állandó bi­zottsága elnökének, a Hazafias Népfront Országos Tanácsa elnök­ségi tagjának vezetésével szerdán Franciaországba utazott a magyar parlament hattagú küldöttsége. A delegáció, amely a francia parla­ment küldöttségének 1967-es ma­gyarországi látogatását viszonoz­za, nyolc napot tölt Franciaország­ban, ismerkedik az ottani képvi­selők munkájával, a francia par­lament tevékenységével. A kül­döttséget a Ferihegyi repülőtéren dr. Beresztóczy Miklós, az ország- gyűlés alelnöke búcsúztatta, ott volt az országgyűlés tisztikarának több tagja, a Külügyminisztérium számos vezető beosztású munka­társa, valamint Michel Gastaud, a francia nagykövet első titkára. „A pártonkivüliek körében szinte kitapintható az az igény — állapítja meg Bugár Jánosné, a népfront országos főtitkár-he­lyettese, a Társadalmi Szemle májusi számában írt cikkében —, hogy a kommunistákkal együtt vitatkozzanak életünk kisebb-na- gyobb gondjairól, tennivalóiról. Ebben az igényben a párt iránti bizalom növekedését, a szocializ­mus céljainak fokozott vállalását, s végül népünk felnőtté válását kell látnunk.” Tapasztalhatjuk, hogy az egy­szerű emberek egyre nagyobb számban igénylik a több és jobb tájékoztatást. Kívánságuk, hogy kételyeiket — még ha olykor meg­alapozatlanok is — ne söpörjék le egyszerűen az asztalról. Van érvünk bőven, melyekkel meg­győzhetjük őket — viszont hasz­nos javaslataikat fogadjuk el. Er­re alkalmas fórumot látnak a népfrontba, amely lényegében a párttagok és a pártonkivüliek szövetsége. Annál is inkább az, mert a cél közös értelmezésében nincs eltérés. A kommunista igaz. gató a rugalmas gazdaságpoliti­káról beszél; mások arról, hogy a szocialista társadalmi rendnek és a hazaszeretetnek mielőbb ösz- sze kell olvadnia. A lelkipásztor arról szól. hogy a haza és haladás egymástól elválaszthatatlan foga­lom. Ám gondja a munkásnak a föld hozama is, s egyre több pa­rasztot érdekel: milyen a külke­reskedelmünk: az értelmiségiek, a művészek nemcsak önmaguk, ha­nem az egész nép számára szőnek reális álmokat. Így él a népfront. Rocskár János sebb és fiatalabb nemzedék kő- ti, ifjúsági ház építésével, külön- rébe®. Legtöbbje ott van az 5000 I foöző sporttelep létesítésével stb.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents