Békés Megyei Népújság, 1969. október (24. évfolyam, 227-253. szám)

1969-10-22 / 245. szám

Idő és bizalom őszinte felháborodás fogott el, amikor először láttam táblát tsz- elnök ajtaján ilyen szöveggel: félfogadás hétfőn és pénteken, délután. 3-tól 6-ig. A termelőszövetkezet mégsem hivatal. A tag a gazdaság rész- tulajdonosa, kiknek bizalmából az elnök betölti tisztségét. Vagyis a tagnak joga, hogy az elnökkel beszélhessen, az elnöknek pedig kötelessége, hogy a taggal szóba álljon. legtöbb mai kiváló szö­vetkezetünk első kezdeti sikereit éppen annak köszönhette, hogy a a tagok és vezetők között szinte családias, közvetlen kapcsolat alakult ki. Ebben a hangulatban jól haladt a munka, nem marad­tak el az eredmények. Mtáig is hibásnak tartom az el­nök kategorikus, adminisztratív elzárkózását. Később azonban be kellett látnom, hogy valamiféle endszerre szabályozásra mégis szükség lehet A mai szövetkezetek nemegy­szer több ezer holdasok. A tagok száma néhol az ezret is eléri. A létszám azonban még kölön meg­oszlik dolgozókra és nyugdíja­sokra, tagokra és alkalmazottak­ra, szakképzettekre és szakkép­zetlenekre. kevés iskolát járt, egyszerű emberekre és diplomás szakértőkre. Ennyi emberrel ennyiféle — egymásnak gyakran homlokegyenest ellentmondó — problémával egyenként foglal­kozni már szinte lehetetlen. Az elnök pedig egyben menedzser is, aki a politikai és gazdasági döntések szakadatlan sorát ké­szíti elő a vezető testületek szá­mára vagy hozza egyedül. Fele­lős az elnök az egyes tag közér­zetéért, de azért is hogy a gaz­dálkodási irányt a helyben leg­okosabb módon válasszák ki. Fe­lelős a háztáji tehénkék alom- szalmájának biztosításáért, de azért is, hogy a melléküzem- ágban előállított műanyag gom­bokat megfelelő áron lehessen eladni. Ráadásul az elnök még „személyiség” is közéleti ember, akire szívesen aggatnak felelős­ségteljes funkciókat. Tanácstag­ság, népfrontbizottság vagy ép­pen egy sportünnepély rendezése néha annyi munkát adhat, hogy ahhoz egy külön ember is kevés volna. Ennyi terhelés a legedzettebb vezetőt is földhöz vághatja. Nem ritka ma már az olyan elnök, aki a pálinkás bütykös helyet az idegcsillapítós fiolák után nyúl, amikor az ablakon át látja, hogy látogató közeledik. Méltányos tehát, ha arra kér­jük a tagokat, ismerjék fel ma­guk is a kialakult új helyzetet. Az a bizonyos alomszalma vagy a munkavezető egy érdekesebb mondata nem feltétlenül ok arra, hogy hajnalok hajnalán ágyból ráncigálják ki az elnököt (aki esetleg éppen előző este éjfélig dolgozott egy sok milliós beru­házási elképzelésen). A jobban szervezett szövetkezetekben van­nak közbeeső fórumok — ház­táji bizottság, üzemegységveze­tő, ágazati felelős stb. —, ahol az apróbb problémákra orvoslást lehet találni. Lássák be, hogy az elnök is ember, teherbíróképes­sége véges. Ne akarják tönkre­tenni éppen legjobb képességű társaikat a túlzott igénybevétel­lel. Persze, ha valami igazán csak felső fokon intézhető prob­lémáról van szó, akkor az elnök kötelessége, hogy a sok millió forintos kihatású döntések mel­lett is találjon időt a nem is mindig egyéni gondókra. Beszéltem már tsz-elnökkel, aki panaszkodva sorolta él pon­tosan egy tucat társadalmi tiszt­séget. Mondtam neki. válasszon ki ezek közül egyet, de legfel­jebb hármat, ám azokat lássa el tisztességesen! A többiről mond­jon le. Gondolkodott, azután ki­jelentette, hogy nem lehet, mert nincs a faluban senki, aki he­lyette a kilenc funkciót betölt­hesse. Hát ez nem igaz. És aki — hiúságból vagy rosszul értel­mezett áldozatkészségből — így cselekszik, az ne csodálkozzék, ha receptekkel, nyugtátokká! te­lik meg a fiókja. A végén esetleg össze is roppan, mert végleg nem bírja vagy mert igazán elemi tennivalókat hanyagol él és emiatt a tagság és esetleg a csa­lád is megvonja tőle bizalmát. E. B. Világ proletárjai, A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÍS A MEGYEI TANÁCS LAPJA 1969. OKTÓBER 22, SZERDA Ára 80 fillér XXIV. ÉVFOLYAM, 245. SZÁM Folytatta tanácskozását a Szakszervezeti Világkongresszus A külföldi küldöttek egy csoportja a kongresszuson. Kedden reggel az Építők Szak- szervezeti Székházában folytatta tanácskozását a VII. Szakszerve­zeti Világkongresszus. Az ülésen a vietnami szakszervezetek össz- szövetségének elnöke, Hoang Quoc Viet elnökölt. Az első felszólaló S. S. Miraj- kar, az Összindiai Szakszervezeti Kongresszus elnöke részletesen is­mertette azokat a harcokat, ame­lyeket India munkásai és pa­rasztjai vívnak a jobb életért, a demokráciáért és a szabadságért, s azokat az eredményeket, ame­lyeket részletesen már elértek a különböző szakszervezetek közös akciói révén. 4 Ezután Gáspár Sándor, a Ma­gyar Szakszervezetek Országos Tanácsának főtitkára emelkedett szólásra. Tyereskova látogatása a Textilipari Oolgozák Szakszervezetében Kedden délután a Textilipari [ Dolgozók Szakszervezetének Szék. házába látogatott Szakszervezeti ] Világkongresszuson részt vevő szovjet, lengyel, olasz, francia, j csehszlovák küldöttség több tag- j ja, közöttük Valentyina Nyikola- í Tyereskova meleg szavakkal válaszolt az üdvözlésre, megem­lékezett a szovjet űrkutatás ered­ményeiről: szólt a nemzetközi nő­mozgalom és a szakszervezeti mozgalom együttműködéséről. Rö­viden említést tett saját munká­járól, családi életéről is — mi­után erről a vendéglátók külön érdeklődtek. Elmondotta, hogy ez évben elvégezte a Repülési Aka­démiát, és űrhaj ósmémöiki dip­lomát szerzett, ötéves kislánya a családnak sok örömet, s főként a nagymamának sok elfoglaltsá­got jelent. A beszámolókat, köszöntéseket, ajándékcsere, brigádnapló bejegy­zése és autogramadás követte. *** Tyereskova kedden Erdei Lász- lónénak, a Magyar Nők Országos Tanácsa elnökének és Rév La­josnak, az OKISZ elnökének tár- saságábah látogatást tett a Buda­pest Kötő Háziipari Szövetkezet­ben. Ülést tartott a békéscsabai városi pártbizottság NAPIRENDEN A KÄDER­ÉS SZEMÉLYZETI MUNKA Tegnap, kedden délelőtt Such János első, titkár elnökletével ülést tartott a békéscsabai vá­rosi pártbizottság. A tanácskozá­son részt vett és felszólalt Domo­kos János, a megyei párt-végre- hajtóbizottság taga is. A városi pártbizottság megtár­gyalta a Politikai Bizottság ká­der- és személyzeti munkáról szóló, 1967. május 9-i határozata végrehajtásának tapasztalatait, majd a jelentés és a vita alap­ján meghatározta a legfontosabb és legidőszerűbb tennivalókat. Ezután a pártalapszervezeti mun­ka fejlesztésének feladatait vitat­ta meg. Százhúsz battonyai asszony dolgozhat 1970 tavaszától az új szőnyegszövőben jeva Tyereskova, a Szovjetunió Hőse, a világ első űrhajósnője, aki 1 maga is szövőnő volt. A baráti találkozón részt vett Timmer Jó­zsef, a SZOT titkára. A vendé­geket Tóth Anna köszöntötte a szakszervezet nevében. Évek óta foglalkoztatja Batto- nya vezetőit a község ipari fog­lalkoztatottságának problémája. A legutóbbi időkig őszintén szólva nem sok siker koronázta próbálkozásaikat, tárgyalásaikat. Most azonban arról kaptunk tá­jékoztatást, hogy 1969. október 17-én sikeres megbeszélés volt a megyei tanács tervosztályénak szervezésében Battonyán egy szőnyegszövő-üzem telepítéséről. A megbeszélésen jelen volt a községi pártbizottság titkára, ŐSZI NAPSÜTÉSBEN Az „idősebb asszonyok nyara” szívet-lelket melegítő napsugárral szerez kellemes perceket „az idősebb férfiaknak’’. Demény Gyula felvétele Palkó Lajos és Borka Sándor, a községi tanács végrehajtó bizott­ságának elnöke, a Csaba Sző­nyegszövő Htsz képviselői, va­lamint az ARTEX Külkereske­delmi Vállalat megbízottja. El­határozták, hogy a Csaha Sző­nyegszövő HTSZ 1970-ben egy 100—120 dolgozót foglalkoztató szőnyegszövő üzemet telepít Bat- tonyára. Az új üzem a Néphad­sereg útján, a jelenlegi építőipa­ri, illetve asztalosipari ktsz ál­tal használt helyiségeket kapja meg. A Csaba Szőnyegszövő Htsz képviselői elmondtak, hogy a szövetkezet vállalja az üzem cél­jára kijelölt helyiségekben a szük­séges átalakításokat. Kérik azon­ban, hogy a községi tanács ehhez a munkához munkaerőt adjon. Azt is rögzítették, hogy a majdani aktív és bedolgozó asszonyokat a szövetkezet díjmentesen megta­nítja a szőnyegszövés mestersé­gére. Az ARTEX Külkereskedel­mi Vállalat képviselője pedig ígéretet tett, hogy a vállalat ex­port-tevékenységében kellő arány­ban számításba veszik a batto­nyai szőnyegszövő üzem által ter­melt árukat. Timotity István, a megyei ta­nács tervosztályának főelőadója arról is tájékoztatott bennünket, hogy véleménye szerint az új kis­üzemben 1970 tavaszán már két műszakban 100—120 asszonynak, lánynak teremtenek munkaalkal­mat. Ügy gondoljuk, hogy a jó hírrel örömet szerzünk a batto­nyai asszonyoknak, hiszen a köz­ségben ez ideig mindössze 136 nő dolgozik ipari jellegű munkakör­ben. Azt is elmondhatjuk, hogy a 100—120 aktív dolgozón túl szándékában van a htsz-nek a be­dolgozói rendszert is megszervez­ni.

Next

/
Thumbnails
Contents