Békés Megyei Népújság, 1969. október (24. évfolyam, 227-253. szám)

1969-10-21 / 244. szám

19«. október 2L ó Kedd Megkezdődött a Bökés megyei iparjogvédelmi bét Kedden és csütörtökön délután újítási ankétokat rendeznek Békéscsabán A Szakszervezetek Megyei Ta­nácsának, a Műszaki ég Termé­szettudományi Egyesületek Szö­vetsége megyei elnökségének rendezésében tegnap, hétfőn dél­előtt tartották meg a Békés me­gyei iparjogvédelmi hét megnyi­tóját Békéscsabán, a városi ta­nács dísztermében. Dr. Takács Lőrinc, az SZMT titkára köszön­tötte a részvevőket, köztük Zsi- linszki Andrást, a megyei párt- bizottság munkatársát, majd dr. Szilvássy Zoltán, az Országos Találmányi Hivatal újítási és ta­lálmányi osztályának vezetője tartotta meg előadását a műszaki fejlesztésről é* iparjogvédelem­ről. Előadásának bevezetőjében szólt arról, hogy az új gazdaság- irányítási rendszer alkalmazása a technikai fejlődést is hivatott a vekszik a termékek fejlesztésére fordított költség, mert a nemzet­közi piacon azok az áruk kelen­dőek, amelyek jó minőségük mellett korszerűek és tetszetősek. A vállalati műszaki fejlesztéssel kapcsolatban megjegyezte, hogy igen körültekintően kell a célt meghatározni. Vagyis alaposan tájékozódni szükséges ~ ahhoz, hogy az adott témában milyen a technikai színvonal. Ehhez pe­dig — hangsúlyozta — nélkülöz­hetetlen a kellő információ. A tapasztalatok szerint azonban jó néhány vállalatnál még elég gyenge lábon állnak ezzel. Ugyanis gyakran még a hazai szabadalmakat sem ismerik, még kevésbé járatosak a nemzetközi szakirodalomban és a szabadal­mi tár anyagában. Követendő példaként említet­te az NDK-ban alkalmazott gya­korlatot, ahol a vállalatok házi még a tennivaló, vezette be az Országos Találmányi Hivatal új szolgáltatását. A vállalatokat — természetesen térítés ellenében — az adott témák szabadalmai­ról tájékoztatja, s ezzel mente­síti őket attól, hogy olyan mű­szaki megoldásokat keressenek, amelyeket másutt már megoldot­tak. A továbbiakban a licencia és a know-how (technikai fogások) vásárlásának lehetőségeiről, a védjegy- és ipari mintaoltalom tudnivalóiról szólt előadásában, majd az újítómozgalom néhány kérdését elemezte. Hangsúlyozta, hogy a műszaki fejlesztés fontos, nélkülözhetetlen részét képezi az újítómozgalom. Az új rendelet, valamint a helyesen kidolgozott vállalati újítási szabályzatok minden valószínűség szerint hoz­zájárulnak az 1967 után vissza­esett mozgalom fellendítéséhez. Annál is inkább, mivel a sza­bályzatok jó garanciát nyújta­nak az újítók anyagi elismerésé­re. elősegíteni. Ez pedig csakis helyesen kijelölt központi és vál- I könyvtárában mindenütt megta- lalati műszaki fejlesztéssel való- i lálható a saját profiljukhoz sítható meg. Elmondta többek i szükséges szabadalmi tár. Éppen közt, hogy világszerte egyre nö- | ezért, mivel nálunk sok ebben Elvetették az őszi búza 60 százalékát— a csapadék nélküli ősz rendkívül nebezití a tatalmunkét ■Régen volt olyan száraz ősz, mint az idén. Ennek ellenére a mezőgazdasági munkák kedve­zően haladnak. Termelőszövetke­zeteinkben rendkívül nagy erőfe­szítéseket tesznek azért, hogy ok­tóber végéig befejezhessék a búza vetését. Természetesen a vetéssel együtt számos, kapcsolódó munkát — betakarítás, szántás, talajélő- készítés — kell elvégezni. Ezzel kapcsolatban Csomós István, a megyei tanács vb mezőgazdasági és élelmezésügyi osztályának ve­zetője elmondotta, hogy a múlt év azonos időszakához viszonyítva hasonlók, sőt némely esetben job­bak az eredmények. A rizs ara­tása, a burgonya szedése, a nap­raforgóaratás, a kukoricatörés, a cukorrépaszállítás és a silózás elég jó ütemben halad, noha a tavalyi­nál kedvezőbbek a hozamok. Ez annak tudható be, hogy több tsz felújította gépparkját, sok új gé­pet vásároltak, szállító járművek­kel látták el önmagukat Másrészt növekedett a speciális betakarító gépek száma is. A betakarítás után legtöbb he­lyen nyomban hozzálátnak a ve­tésre kijelölt táblák szántásához, vetés alá készítéséhez. Mélyszán­tással csak kevés gazdaság foglal­kozik, tekintettel arra, hogy a hosszan tartó őszi szárazság nehe- j zíti a talajmunkát. A legutóbbi adatgyűjtés azt mutatja, hogy az ősziárpa-vetés előirányzatot a gazdaságok lényegében teljesítet­ték. Takarmánybúzából és két­szeresből már csak néhány száz hold vetetten a 46 ezer holdas ter­vezettből. Az őszi búza hatvan százaléka szintén földbe kerül. Így 110 ezer holdban már esőre vára­kozik a vetőmag. Az előadást nagy tetszéssel fo­gadták a részvevők. Csupán egyetlen szépséghibája volt a rendezvénynek. Mégpedig az, hogy aránylag kevés gazdasági, műszaki szakember és szakszer­vezeti tisztségviselő jelent meg. De van még mód a tájékozódás­ra, mivel kedden és csütörtökön délután 3 órakor a Technika Há­zában és a KISZÖV előadóter­mében szekcióülések keretében újítási ankétokat rendeznek a tudományos egyesületek tagjai­nak. Ezeken az Országos Talál­mányi Hivatal munkatársai is­mertetik az iparjogvédelem és műszaki fejlesztés főbb tudniva­lóit, valamint válaszolnák az ér­deklődők kérdéseire. Kár lenne ezt az alkalmat is elszalaszta­ni! P. P. ff Háromszázezer forint értékű gazdátlan9* áru a budapest—bécsi vonatokon Ag; árárverés először Magyarországon A Magyar Ebtenyésztők Orszá­gos Egyesülete vasárnap rendezte meg első alkalommal a birtoká­ban levő agarak árverését Buda­pesten, a Kerepesi úti ügetőpá­lyán. A több száz főnyi érdek­lődő közönség élénk figyelemmel kísérte a párját ritkító eseményt, amelynek során új gazdára leltek az agarak. Többek között a so­roksári Vörös Október Mezőgaz­dasági Termelőszövetkezet 1800 forintért vásárolta meg a Hadúr nevű magyar agár kutyát. Jövő vasárnap a galoppver­seny-pályán az erre a célra idomí tott agarakkal az egyesület bemu­tató versenyt tart, s 1970-ben ke­rül sor először a totalizatőrret egy­bekötött agárversenyekre Magyar- országon. Az idegenforgalmi idény befe­jeztével a Vám- és Pénzügyőrség Országos Parancsnoksága megál­lapította, hogy a nemzetközi for­galomban az utasok nágy több­sége betartotta a vámszabályokat, mind a magyar, mind a külföldi turisták általában tiszteletben tartják a törvényes rendelkezése­ket. Az előírások betartására azon­ban mégis újra felhívják a figyel­met, mert bár a nagy tételű csem­pészésekét ma már kevesebben kockáztatják, a kisebb vám- és deviza-szabálysértés gyakoribb. A nagyobb csempészési kísérletek számának csökkenése is csak vi­szonylagos, mert az idén is jó néhányan megkísérelték, hogy külföldről a megengedett áru- mennyiség többszörösét vagy nagy pénzösszegeket hozzanak be az országba. Á vám- és pénzügyőrség több tízmillió forintos csempészési kísérleteket leplezett le. Rajta­vesztett például az a nyugati ke­reskedő, aki 360 orkánkabátot, 110 szettet, 60 ingpulóvert, 21 000 bo­rotvapengét, 20 zsebrádiót, 160 ha­risnyanadrágot akart becsempész­ni az országba. P. J. magyar kis­iparos Oper-Olympia gépkocsijá­nak motorját cserélte ki külföl­dön, s így 112 000 forint értékű árut akart illegálisan behozni, amit azonban ugyancsak lelep­leztek. A körültekintő ellenőrzés gyak­ran visszariasztotta a csempésze­ket, s a nemzetközi vonatokon sok csempész inkább letagadta, hogy az áru az övé. Az idén csupán a Budapest—Bécs vonatokon 300 000 forint értékű árunak nem találták a tulajdonosát. Előfordult, hogy a vagonok különböző rejtett helyei­re dugtak különféle értékeket, s tulajdonosaik végül is jobbnak lát­ták sorsára hagyni az árut. Ax egyik másodosztályú osztrák kocsi mennyezetéből például 44 orkán­kabát, ugyanannyi szivacskosz­tüm, 23 zsebrádió, 20 gázöngyúj­tó, 200 garnitúra golyóstoll került elő. Egy másik kocsin az ülés alatt 299 nylonkendőt, 300 golyóstollat, továbbá nyloningeket, orkánkabá­tokat, nylonharisnyákat találtak. Néhány nappal ezelőtt ugyancsak a kocsiülés alá rejtett el valaki 99 nylonpulóvert. Ezeket az ér­tékeket jegyzőkönyvezték, majd az áru az állam tulajdonába ke­rült. AZ ÚJÍTÁSI KIÁLLÍTÁSON Amint már hírt adtunk róla, a múlt héten pénteken nyitotta meg a megyei újítási kiállítást Uhljár Mihály, a MTESZ megyei szervezetének elnöke Békéscsa­bán, a MEDOSZ Luther utcai székházában. Az október 23-án este záruló kiállítás az újítómozgalom jó propagandistája és agitátora. Kü­lönösen figyelemre méltó Jánosi Gyula (Vizesfási Állami Gazda­ság) újítása: az antioxidánst ada­goló berendezése, amely a lucer­naliszt magas karotintartalmának stabilizálását teszi lehetővé. Eh­hez hasonlóan rendkívül értékes Sípos Antal (Sarkad! Cukorgyár) újítása, a cukormerőgép, amely ezt a nehéz és egészségre ártal­mas munkát gépesíti. Uhljár Mihály megnyitja a kiállítást. A* antioxidánst adagoló berendezés. A cukormerő gép. (Fotó: Barnácz István)

Next

/
Thumbnails
Contents