Békés Megyei Népújság, 1969. október (24. évfolyam, 227-253. szám)
1969-10-21 / 244. szám
MA Világ proletárjai, egyesüljetek! NÉPÚJSÁG A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS'A MEGYEI TANÁCS LAPJA 1969. OKTOBER 21- KEDD Ära: 1 forint XXIV. ÉVFOLYAM, 244. SZÁM MÜZEUMI KÖRSÉTA (5. oldal) AZ iskolafogAszat (6. oldal) EXTRA-LOTTOSORSOLÄS EREDMÉNYE (11. oldal) BESZÁMOLÓ A VASÁRNAP SPORTJÁRÓL (7—8—9. oldal) Iramos változások Lassan tízéves jubileumát ülik tsz-einkben annak a dátumnak, amikor a párt- és tanácsi vezetőknek valósággal rá kellett tukmálniuk a szakembereket. Nehéz évek voltak. Az állam adminisztrációs eszközökkel is hatott: a hitelek felvételét, célirányos felhasználását az üzemben foglalkoztatott szakemberek felelősségvállalásától tette függővé. Ez egyik módja volt annak, hogy a tsz-ek szakembert alkalmazzanak. Azután az állami támogatás segítségével helyezték el a szakemberek százait, hogy a mezőgazdaság nagy átalakulását követhesse az emberek szemléletének megváltozása is. Ebben az időszakban sok helyütt rendkívül erős szakem- ber-ellenesség uralkodott a megyében. A paraszttársadalom nem is egy helyen alaposan próbára tette a vidékre került mérnököt, technikust. S aki bebizonyította, hogy jól felkészült az életre, a falu hamarabb befogadta, mint azt, aki csak átutazóban időzött egy-egy helyen két-három hónapig. Ha valaki megvizsgálná, hogy az utóbbi öt esztendőben hogyan is alakult a falun dolgozó szakemberek helyzete, a tsz-ek gazdálkodásának eredményessége, bizonyára meglepődne. Nem véletlenül állítjuk ezt, hiszen szakembereink jó része, nagy többsége megértette elképzeléseit, s így a termelőszövetkezeti emberek nagy álmokat válthattak valóra. Bizonyságul ide állíthatjuk a gabonatermesztésben elért eredményeket, a kukoncatermesztés komplett, világszínvonalon álló gépesítését, az állattenyésztés szakosított, automatizált telepekre való összpontosítását és így tovább. Az egyes, alapvető ágazatokban felmutatott eredmények láttán a mai falunak nem kell szégyenkeznie, hiszen mezőgazdaságunk korszerű szervezésével, a szocialista talajon álló nagyüzemek kialakításával, a szövetkezeti mozgalom erőteljes fejlesztésével minden tekintetben megelőztük a legfejlettebb mezőgazdasággal rendelkező nyugat-európai országokat. Ebben az iszonyatosan erős gazdasági versenyben mezőgazdaságunk termékei megtisztelő rangot vívtak ki a világpiacon. S ki vitatná el azt a tény, hogy a szaktudásnak ebben a küzdelemben óriási szerepe volt? Senki! Évekkel ezelőtt bizony nehéz volt meggyőzni egy-egy tsz-vezetőséget arról, hogy vegyen fel csak egyetlen szakembert. Ma viszont kevés olyan szövetkezet működik a megyében, ahol csak egy mérnök vagy csak egy technikus dolgozik. Szakemberek tucatjai töltenek be felelős beosztást egy-egy gazdaságban, így, a tsz-tagság időről időre láthatja saját eredményét. Különösebb aggodalomra — már ami a szakemberek munkáját illeti — nem lehet oka egyik tsz-nek sem. A korszerű termelési eljárások révén megkétszereződtek, sőt megháromszorozódtak a terméshozamok, növekedett a személyes jövedelem és ami a jövőt teszi biztonságossá a közös vagyon. Ez utóbbiak három-négy év óta ugrásszerűen fejlődtek. Ügy is fogalmazhatnánk, hogy becsülete lett a szaktudásnak. S amit évekkel ezelőtt a párt és a tanács vezetői sürgettek: a szakemberek munkába állítása, továbbképzésének szervezése mára megvalósult. A mémök- és technikus-továbbképző intézetek kapujában sorban állnak a tanfolyamra jelentkezők. Éppen a napokban jelent meg lapunkban két figyelemre méltó hír. Az egyik: üzemeink versenyfutásáról adott ízelítőt az érettségizett technikusok munkába állításával kapcsolatban. Megtudhattuk belőle hogy az üzemi igények 1969 nyarán kielégítetlenek maradtak. Több szakembert igényeltek a tsz-ek, állami gazdaságok, mint ameny- nyi rendelkezésükre állt. A másik hír a növényvédelmi szaktechnikus-képzés iránti nagyfokú érdeklődést tárta fel. A jelentkezők nagy száma miatt újabb két tanfolyamot indítanak majd 1970-ben Orosházán. Meglepőek azok a változások, amelyek a falusiak szemléletében, pontosabban szólva a nagyüzemi gazdálkodással kapcsolatban bekövetkeztek. Ezért több helyen nemcsak elfogadják a szakember tanácsát, hanem a letelepedésére is módot nyújtanak. A terméshozamok mellett a szolgálati lakások sokasága jelzi a falun bekövetkezett iramos változásokat. Dupsi Károly Lá foga fás Veszprémben A Bökés megyei Jókai Színház igazgatóságának szervezésében október 18—19-ón Petrovszky István, az MSZMP Bökés megyei bizottsága propaganda- és művelődésügyi osztályának vezetője, Nagy János, a Békés megyei tanács elnökhelyettese Veszprémbe utazott, hogy megtekintsék a Veszprémi Petőfi Színház szombat esti előadását, találkozzanak a színház vezetőivel és művészeivel, valamint az MSZMP Veszprém megyei bizottságának képviselőjével, Szász András osztály- vezetővel. A látogatáson részt vett MissAay István, a Jókai Színház igazgatója, Máté Lajos rendező, Székely Tamás, a színház párt- alapszervezetének titkára, valamint lapunk kulturális rovatának munkatársai. A színházi előadás után eszmecserét folytattak a színház, a párt- és az állami szervek kapcsolatáról, a kapcsolat különböző gyümölcsöző formáiról, melyeik hasznosítása Békés megyében is eredményes lenne. A jelek szerint a két város közötti kulturális kapcsolat a jövőben tovább bővül, melyre mindkét részről megvalósítható ígéretek hangzottak el. A fejlődő országok helyzetéről tanácskozott a VII. Szakszervezeti Világkongresszus Vasárnap és hétfőn a« Építők! Székházában folytatta tanácskozását a VII. Szakszervezeti Világ- [ kongresszus. < A kongresszus harmadik témájáról: a fejlődésben levő országok szakszervezeteinek problémáiról Ibrahim Zakaria, az SZVSZ titkára tartott beszámolót. A népeiknek egyre több országban sikerült nemcsak megőrizniük demokratikus, nemzeti rendszerüket, hanem megszabadulniuk az imperialista-barát rendszerektől és á helyükbe haladó rendszert állítani. Sem belső intrikák, sem támadó háborúk — mint például a Közel-Keleten — nem tették lehetővé az imperialistáknak, hogy megállítsák a népek előrehaladását a nem kapitalista társadalmi haladás útján. — mondotta többek között Zakaria. S a példák sokaságát említette a beszámoló arra, hogy az elmúlt négy év során az SZVSZ milyen szolidaritási akciókat szervezett a gyarmati és a fejlődő országokban élő népek ügyének felkarolására. A vitában sokan felszólaltak. Ezután a kongresszus áttért a második napirend 4. pontjának megtárgyalására, a szakszervezetek és a tudományos és technikai haladás kapcsolatára vonatkozó beszámolót Veikko Podkkala, az Építők Nemzetközi Szövetségének főtitkára terjesztette elő. Megállapította, hogy a jelenlegi tudományos-technikai forradalom széles horizontot nyit a világ minden népe számára az anyagi javak létrehozatala és az életszínvonal emelése terén. A tudomány és a technika fejlődése megteremtette a lehetőségét a fejlődésben levő országok számára Is, hogy gyorsabban száTyereskova a kongresszusi ülésteremben. molják fel elmaradottságukat, de ! védelmében. Fontos a feladatuk erre csak a szocializmus feltételei között nyílik módjuk. Ezért vették tervbe a szakszervezetek ezekben az országokban hazájuk társadalmának a szocializmus elvei szerint való átalakítását. A szocialista országok szak- szervezeteinek tevékenysége e fej. lődés nyomán jelentékenyen megnövekedett. Részt vesznek a termelési és tervezési folyamat iráaz ellenőrzésben is, amely a termelésre, a helyes ösztönzésre, a prémiumok szétosztására, a szociális szükségletek kielégítésére stb. terjed ki. A tudományos és technikai forradalom hallatlan lehetőségeket nyújt az emberhez méltó élet kibontakoztatására. A szocialista országok dolgozói és szakszervezeteik minden tőlük telhetőt megtesznek, hogy valóra váltsák ezenyításában és jelentős szerepük ket a lehetőségeket és előnyöket van a dolgozó kollektívák és [ — fejezte be a beszámolót Veikko minden egyes dolgozó érdekeinek | Porkkala. »WWWVWVS<WWVUWWWWVWVW<>WVWVWVWVWWWWWWVWW'/VVWWWVW Az újítási kiállításon Már a megnyitást követően sok nézője volt Békéscsabán, a megyei (Képes riport a 3. oldalon) újítási kiállításnak. (Fotó: Barnácz István)
