Békés Megyei Népújság, 1969. október (24. évfolyam, 227-253. szám)

1969-10-20 / 243. szám

1969. október 19. 4 Vasárnap A Magyar Kommunista Párt harca Fotókiállítás fiz élei megindulása Békés magyien A Vörös Hadsereg i944. októ­beri hadműveletei eredménye­ként a Tiszántúlon és a Duna— Tisza köze részén omlott össze először a tőkés-nagybirtokos uralom, itt fogott hozzá a ma­gyar nép, hogy új életet te­remtsen hazájában, megkezdő­dött Magyarország nemzeti új­jászületése. A német megszállók és tá­mogatóik, amit csak tudtak, el­raboltak, az üzemek jelentős részét, a hidakat felrobbantot­ták, az utakat, a vasúthálóza­tot megrongálták. A burzsoá­zia, a nagybirtokosok és a ve­zető közigazgatási tisztviselők legnagyobb része a fasisztákkal együtt elmenekült. A lerombolt üzemek rendbe­hozatala, megindítása nagy erő­feszítéseket igényelt. A 25 évig elnyomott demokratikus erők, elsősorban a proletariátus for­radalmi erői azonban azonnal munkához láttak. Békés megye az elsők között szabadult fel. Bár a megyében kevés volt az ipari munkás, itt élt azonban az ország forradal­mi elemeinek, a felszabadulás előtt komoly politikai tapasz­talatokat szerzett jelentős réte­ge: a kubikosok, a mezőgazda - sági munkások, a gazdasági cse­lédek, a szegényparasztok, akik minden ingadozás és félelem nélkül tudtak és mertek csele­Gyulán október 15-én; a szep­tember 26-án felszabadult Ke- vermesen október 10-én; az ok­tóber 6-án felszabadult Vész­tőn és Medgyes'egyházán októ­ber 20-án; az október 6-án fel­szabadult Gádoroson október 22-én; a szeptember 24-én fel­szabadult Eleken október 10- én; az október 6-án felszaba- , dúlt Mezőkovácsházán és Me­zőhegyesen október 24-én; az október 6-án felszabadult Re- formátuskovácsházán október 25-én; az október 6-án felsza­badult Pusztaföldváron októ­ber 28-án; az-október 1-én fel­szabadult Kunágotán október 29-én alakult meg a kommu­nista alapszervezet. 1944 október—december hó­napjaiban a kommunista párt- szervezetek legelső feladatként hozzáláttak a városi, illetve a községi hatóságok újjászervezé­séhez, elöl jártak a legégetőbb feladatok megoldásában, az új élet megszervezésében. A kommunista párt békés­csabai titkára 1944. november 5-én írt jelentésében beszámolt a felszabadulást követő első hetekről. A Vörös Hadsereg ok­tóber' 6-án szabadította fel a várost. „Október 8-án — írja jelentésében — az itthon levő elvtársak (Nyilas André » Bla- hut János, Botyánszki András, Belanka Pál, Zsilák András, nmJff I ;\A H > MŰNK A ’> I u: A/vn V » #■ // if 'iiMif dMÜ ?Ú H , J v : mkjyk =«*?»»•** <>» A ^ öac -m :<áy. -#• : 'uaz stwK***** ■> :• .. 9ÁfcTWUN* .V**tX**$fcí* v * •- '■ ««*((*<** m L ................. ■ SS# . í: Kiszely András, Békéscsaba város első tanácsának eluöke. kedni, akik a nyilasrendszer alatt a fasizmus ellen harcol­tak a szabadságért, a demokra­tikus Magyarországért. A Vésztőn szervezett föld­munkás kongresszus (1944 feb­ruár) jó példája volt a legális és az illegális pártmunká ösz- szekapcsolásának, de a Béke­párt hatása is figyelemmel kí­sérhető megyénkben. Ilyen előz­mények után, szinte a felszaba­dulással egyidőben alakultak neg a kommunista párt első szervezetei. Így például az október 6-án elszabadult Békéscsabán és Végegyházán október 8-án; az október 6-án felszabadult Me- zőgyánban, Gyulaváriban és Csorváson október 9-én; az ok­tóber 6-án felszabadult Sarka­don, Orosházán és Mezőberény- ben október 10-én; az október 7-én felszabadult Gyomán ok­tóber 11-én; az október 6-án felszabadult Szarvason október 12-én; az október 6-án felsza­badult Dobozon október 14-én; az október 6-án felszabadult Endrődön, Nagybánhegyesen és Gálik András, Kiszely György, Dobróczki György) összehívtak a munkásotthonban egy érte­kezletet, amelyen kimondták a kommunista* párt megalakítá­sát, megválasztottak egy széle­sebb körű intéző bizottságot és a pártvezetőséget. Október 9-én a pártvezetőség érintkezésbe lé­pett az itthon maradt hivatal­noki karral, a demokratikus ér­zésű polgársággal, s közösen megalakították az ideiglenes városi tanácsot, amelynek elnö­ke: Kiszely András.” A pártszervezet kezébe vette a városi közigazgatás irányítá­sát, amely súlyos feladatokat rótt a pártra. „A városi tanács­ban végzett munkánk — közli jelentésében — nagyon széles körű. Minden igyekezetünkkel azon vagyunk, hogy a mező- gazdasági munka minden ne­hézség dacára menjen. Nagyon sok helyen igavonó állatok hiá­nyában kézi kapával végzik a vetést. Nagy gond a szegények ruhaellátása, valamint a tűzifa kérdése, ezen csak az elmene­kültek készleteinek igénybevé­telével tudunk segíteni.’’ A vá­FÖLD, i KENYÉR, ! SZABADSÁG (A'Magvar Kommunista Pórt 1945 február I 11-ilri debreceni nagygyűlésén tartott beszéd) I I rosban megszervezték a népőrsé­get, ami szintén „pártmunka volt, mivel csak a párt rendel­kezett szervezett erővel. Ide igyekeztünk minél több megbíz­ható elvtársunkat és munkatár­sunkat betenni. Pártszervezés te­rén a jelentkezett 2100 személyből meglehetősen gondos válogatás­sal 132 tagot vettünk fel, kik­nek ideiglenes tagsági könyvet adtunk. Kibocsátottunk ún, látogató-jegyeket, hogy a mun­kásság komoly elemei a párthe­lyiséget látogathassák.” A békéscsabai pártszervezet már az első hetekben kilenc más Békés megyei városban és községben (Békés, Vésztő, Okány, Doboz, Gyulavári, Gyu­la, Sarkad. Kígyós, Mezőme- gyer) segített megalakítani a kommunista pártszervezetet. Hasonló körülmények között indult meg az élet Orosházán is. A Vörös Hadsereg bevonu­lásával a közigazgatás szétesett. A pártszervezet volt az egye­düli szerv, amely hozzáfogott a közigazgatás újjászervezéséhez. Emellett Orosházán és a fal­vakban is döntő súllyal a párt- szervezetekre hárult az anyagi javak szétosztásának felelőssé­ge is, de a pártszervezeteknek kellett elsősorban gondoskodni a termelés megindításáról is. Gyulán, a megye közigazga­tási központjában i944. október 15-én az építőmunkások józsef­városi szakszervezeti helyiségé­ben alakplt meg a kommunis­ta párt helyi szervezete. A ve­zetőség tíz tagú bizottságot vá­laszt, amelynek 2—2 tagja, fel­váltva, a polgármesteri hiva­talban tartózkodik, a közigaz­gatási munka ellenőrzésére. A pártszervezetek segítségé­vel a közbiztonság megterem­tése érdekében Békéscsabán kívül Kunágotán, Gádoroson, Szeghalmon stb. szintén szer­veznek népőrséget. 1944. év végén a megye leg­erősebb kommunista alapszer­vezete a békéscsabai. A megyei pártmunka irányítója, a kör­nyező községek innen kérnek segítséget. A korabeli levelek, jegyzőkönyvek tanúsága szerint politikai, gazdasági, kulturális segítséget igényelnek. 1944. november 19-én a vész­tői kommunista alapszervezet által rendezett gyűlésen felvett jegyzőkönyv szerint: „az iparos és kereskedő egylet nagyterme zsúfolásig megtelt, és kb. ugyanennyi volt azoknak a szá­ma is, akik a folyosón és az ud­varon voltak kénytelenek ma­radni. Az Intemacionálét ját­szotta a zenekar, majd a Békés­csabáról érkezett Botyánszki és Kiszely elvtársak tartották meg beszámolójukat.” Molnár Pálné (Folytatjuk) a Népújság Szerkesztőségében Szerkesztőségünk előcsarnoká­ban néhány héttel ezelőtt Katsá- r.yi Pál grafikáinak bemutatásá­val nyitottuk meg az új évad miniatűr tárlatsorozatát. Tegnap délelőtt 11 órakor Balogh Ferenc könyvtáros, békéscsabai fotómű­vész mintegy harminc felvétele került a falakra. A tárlatot Pé­ter László tanár nyitotta meg, is­mertetve a szerző eddigi munkás- I ságát, majd rögtönzött tárlatveze­tést tartott. A közelmúltban a salgótarjáni és a szegedi fotószalonban önálló kiállítással szerepelt Balogh Fe­renc, a szerkesztőségi tárlaton be­mutatott képeivel is nagy sikert aratott. A következő miniatűr tárlaton — melyet november első napjai­ban nyitunk meg — Romvari Etelka, a békéscsabai VII-es szá­mú iskola rajztanára mutatja be a győri és a veszprémi művész­telepen ezen a nyáron készített alkotásait. Jól dolgozott az ÉTÉ téglapaneles munkabizottsága — Felhasználják a nyugdíjas műszakiak javaslatait A Műszaki és Természettudo­mányi Egyesületek Szövetsége megyei szervezetének elnöksége a hét végén tartotta meg ülését Bé­késcsabán, a Technika Házában. A tanácskozáson részt vett Joó Oszkámé, a MTESZ vidéki titkára is. Az elnökség először az Építő­ipari Tudományos Egyesület me­gyei szervezetének elmúlt három évi munkáját tárgyalta meg. Amint a beszámoló jelentésből is kitűnt, a szervezet taglétszáma ez idő alatt mintegy 30 taggal gyarapodott, s tevékenységében rendszeressé vált a szakmai to­vábbképzés, az általános műszaki és közgazdasági tájékoztatás, va­lamint a megyei építőipari fel­adatok végrehajtását segítő elő­adások és ankétok rendezése. Ezenkívül több országos és megyei tapasztalatcserét szerveztek a szakembereknek. Az egyesület munkabizottságai közül igen jól dolgozott a tégla­paneles munkabizottság, amelyben részt vettek a Szilikátipari Tudo­mányos Egyesület megyei szerve­zetének szakemberei is. Munká­juk eredményeként felépült Bé­késcsabán a téglapanelgyártó po­ll gon és megkezdődött a panelek gyártása is. így rövidesen hozzá­foghatnak Békéscsabán a tégla- paneles építkezés 0-széria épületé­nek, egy 56 lakásos lakótömbnek az összeszereléséhez. Ezután a MTSZ megyei szer­vezete nyugdíjas műszakiak cso­portjának tevékenységéről tanács­kozott. Megállapították, hogy he­lyes kezdeményezés volt létrehoz­ni a nyugdíjas műszakiak csoport­ját. Ugyanis az 1968. október 29-i alakuló ülés óta havonta rendez­nek olyan összejöveteleket, ame­lyeken a felkért előadók egy-egy fontos témával, mint például Bé­késcsaba fejlesztésével, a korszerű lakásvilágítással, Békés megye iparának fejlesztésével, valamint a megyeszékhely gázellátásának helyzetével és feladataival ismer­tették meg a résztvevőket, akik több észrevételt és hasznos javas­latot tettek. Ezeket örömmel fo­gadták a tanácsi vezetők, s igye­keznek felhasználni majd mun­kájukban. A nyugdíjas műszakiak leg­utóbb — hozzátartozóikkal együtt — a Békéscsabai Konzervgyárba látogattak el, a közeljövőben pe­dig a kötöttárugyárat keresik fel. Figyelem! A Békés megyei Vendéglátó. ipari Vállalat gyulai cukrászüzemébe férfi segédmunkást felveszünk. Jelentkezni: Gyula, Corvin u. 3. j Wegroszta kartársnál a délelőtti órákban. 97354 Kiemelt vállalat garanciális munkára magas órabérrel, állandó premizálással felvesz építőipari, szakipari és szerelőipari szakmunkásokat, nyugdíjazás előtt állókat is. Házgyári épületek szereléséhez kiemelt bérrel nüi segédmunkásokat 44 órás munkahét, minden szombat szabad. Vidékiek részére szállást adunk. Különélést fizetünk. Utazási hozzájárulást térítünk. • • Jelentkezés személyesen: 43. ss. A ÉV,Bp. Dombóvári út 19. (4-, 41-, 43-, 47-es villamossal.) 847

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents