Békés Megyei Népújság, 1969. október (24. évfolyam, 227-253. szám)

1969-10-15 / 239. szám

MA Világ proletárjai, egyesüljetek! NÉPÚJSÁG Á MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJAj 1969. OKTÓBER 15., SZERDA Ara 80 fillér XXIV. ÉVFOLYAM. 239. SZÁM MÚZEUMI KÖRSÉTA (3. oldal' FÉKEZZEN EGY PERCRE (4. oldal) RÉGI ÉS ÚJ BARÁTOK KÖZÖTT (5. oldal) A Szojuzok programja: előkészület űrállomások építésére A jelenlegi kísérlet fő feladata az eddigi hivatalos jelentések sze­rint újfajta műszerek és irányító- rendszerek kipróbálása, valamint hegesztési kísérletek elvégzése. Az új irányítórendszer lehetővé teszi az űrhajó pilótája számára, hogy nagy pontossággal saját ma­ga határozza meg térbeli helyze­tet, s a nyert adatok birtokában irányítsa űrhajóját A kézi irányí­tással különféle égitestekre tör­ténő tájolás célja nyilvánvalóan egy olyan rendszer kidolgozása, amely lehetőséget ad különböző égitestek megfigyelésére, fényké­pezésére. Ilyen rendszerek nélkül elképzelhetetlen a jövő távcsöves mesterséges holdja, amelynek fel­adata az égitestekről érkező, és a Föld felszínén a légkörben tör­ténő elnyelődés miatt nem észlel­hető sugárzások megfigyelése lesz. Meteorológiai, geológiai és geo­fizikai megfigyelések is szükséges­sé teszik, hogy az űrhajós mű­szereit a megfigyelni kívánt je­lenségre vagy tárgyra irányozza. Ez a feladat sem oldható meg másként, csak úgy, hogy az űr­hajós saját maga végzi rendszere irányítását, tájolását, s közben ellenőrzi, hogy a műszerek való­ban az észlelni kívánt objektumra irányulnak. Mindezek a feladatok földi irányítással megoldhatatla- nok, már csak azért is, mert az űrhajó nem szükségképpen áll mindig kapcsolatban a földi köz­ponttal. Az új irányítórendszerekhez természetesen új, nagy üzem­anyagtartalékkal rendelkező, gaz­daságosan működő, sokszor és biz­tonsággal ki- és bekapcsolható rakétahaj tóművekre is szükség van. Ezek segítségévéi az űrhajó pilótája járművét valóban pilóta­ként irányíthatja, különböző pá­lyákra vezérelheti, s ezért a Szo- juz-rendszerek joggal viselik az űrrepülőgép elnevezést. A jövő tartósan emberlakta űr­állomásai szempontjából azonban nemcsak a nagy cselekvési füg­getlenség fontos követelmény, ha­nem a megfelelő műszerpark is. A felhasználásra szánt műszerek merőben más körülmények között — a világűrben, a súlytalanság állapotában, gyorsan mozgó rend­szereken — üzemelnek. Sőt: sok műszernek egyszerűen nincs is földi megfelelője, mivel az a föld­felszínen semmire nem volna használható. A speciálisan űr-célokra kiala­kított műszerek viselkedését ugyan igyekszenek aprólékosan ellenőrizni és kipróbálni a világűr viszonyait több-kevesebb hűség­gel lemásoló úgynevezett szimu­látor-kamrában, az igazi vizsgára mégis a világűrben kerül sor. Ek­kor nyílik mód arra, hogy a mű­szereket a gyakorlatban kipróbáló személy megvizsgálja a berende­zés alkalmazhatóságát, és a hasz­nálat során szerzett tapasztalatok­kal hozzájáruljon azok tökéletesí­téséhez. A jelenlegi kísérletben ilyen műszerek és berendezések kipró­bálása is folyik: párhuzamosan készülnek az űrjármű és beren­dezései, s e párhuzamos fejlesz­tésnek megfefelően folyik a gya­korlati kipróbálás is. Az em­ber ennek révén válik majd olyan tevékeny űrutassá, aki űrjármű­vében nem passzívan mozog a világűrben, hanem azt eszközként használja fel újabb tudományos és gyakorlati feladatok megoldá­sára. Az űrállomások fejlesztésével foglalkozó Szojuz-program jelen­leg folyó kísérletében az űrhajó­sok kísérleteket végeznek fémek tartós egyesítésére a világűrben. Erre a célra a hegesztés külön­féle változatait próbálják ki, töb­bek között a hideghegesztést is. Ez a folyamat a fémek atomjait körülvevő elektronok közötti köl­csönhatás eredménye, amely nagy tisztaságú, szennyezésektől s oxid- rétegtől mentes, gyakorlatilag hé­zagmentesen összeillesztett fém vagy egyéb felületek között külső energiaközlés nélkül végbemegy. Az ilyen hegesztéseknek fontos szerep juthat pl. az űrhajó külső burkolatának javítása alkalmá­val. A világűr gyakorlatilag légüres terében élektronsugárral vagy plazmanyalábbal végzett hegesz­tések lehetőséget adnak egy több elemből összeállított űrállomás il­lesztési pontjainak légzáró és mechanikusan is szilárd egyesí­tésére. E feladat biztonságos meg­oldása is egyik nélkülözhetetlen feltétele a jövő nagyméretű, hosz- szabb ideig működő, emberlakta űrállomásai létesítésének. Sinka József Alapozzák az új, ezervagonos hűtőházat Békéscsabán A termelőkapcsolat bővítésére készülnek a hűtőháziak Tegnap, kedden délelőtt bará­ti beszélgetés színhelye volt a Békéscsabai Hűtőház. Gulyás Béla, a HOV vezérigazgatója, Márton Pál, a hűtőház igazga­tója, Supala Pál, a párt megyei bizottságának osztályvezetője, Frankó János, a megyei tanács vb mezőgazdasági és élelmezés- ügyi osztályának csoportvezetője, Horváth Pál, a Dél-Békés megyei Tsz Szövetség titkára, Hursán Pál, a Körösök Vidéke Tsz Szö­vetség osztályvezetője, valamint a járási tanácsok mezőgazdasá­gi és élelmezésügyi osztályának vezetői, megbízottai azért talál­koztak, hogy áttekintsék a Bé­késcsabai Hűtőház fél évtizedes munkáját. Beszéljenek arról a perspektíváról, amely Békés me­gye mezőgazdasága előtt áll, miután jövő őszre átadják ren­deltetésének a régi hűtőház mel­lett épülő, új, ezer vagonos hű­tőtárolót. A véleménycsere során kitűnt, hogy a HOV az egyenlő part­ner elve alapján szeretné tovább­fejleszteni eddigi kapcsolatait a termelőüzemekkel, hogy a kö­zös erőfeszítés révén tovább öregbíthessék Békés megye nagyüzemi mezőgazdaságának és hűtőházának külföldön is elis­mert munkáját. Magyar—tanzániai tárgyalások kezdődtek Kedden délelőtt az Országház­ban az Elnöki Tanács tanács­termében megkezdődtek a ma­gyar—tanzániai tárgyalások. Magyar részről a tárgyaláson részt vett Losonczi Pál, az El­nöki Tanács elnöke, Cseterki Lajos, az Elnöki Tanács titkára, Péter János külügyminiszter, Párdi Imre, az Országos Tervhi­vatal elnöke, dr. Bognár József, a kulturális kapcsolatok intéze­tének elnöke, dr. Házi Vencel külügyminiszter-helyettes, dr. Szalai Béla külkereskedelmi mi­niszterhelyettes, dr. Szabó Ká­roly, a Külügyminisztérium cso­portfőnöke, Bárd Miklós, a Ma­gyar Népköztársaság Dar es-Sa- laam-i nagykövete, dr. Randé Je­nő, a Külügyminisztérium sajtó­főosztályának vezetője, Veres János, a Külügyminisztérium fő­osztályvezetője. Tanzániai részről a tárgyalá­son részt vett dr. Julius K. Nyerere a Tanzániai Egyesült Köztársa­ság elnöke, P. Bomami gazdasági és tervezésügyi miniszter, S. Mhando külügyi államminiszter, R. Abdulla, Zanzibár mezőgaz- I daság- és földreformügyi minisz- tere, D. A. Nkembo, az elnöki ! hivatal főtitkára, R. Lukivdo, a i Tanzániai Egyesült Köztársaság moszkvai nagykövete, M. S. H. | Sarakikya vezérőrnagy, a tan- i zániai népi véderő parancsnoka, IE. T. Mshendwa, a TANU-párt vezetőségi tagja, P. A. Sozigwa, az elnöki hivatal sajtótitkára, D. L. Mfinanga protókollfőnök és J. Msolomi, a külügyminiszté­rium európai osztályának veze­tője. A tárgyalásokon áttekintették a fontosabb nemzetközi kérdéseket, a kétoldalú kapcsolatokat és a két fél tájékoztatást adott or­szága helyzetéről. Emberek a világűrben Folytatódik a nagyszabású kísérlet A Szojuz—6, Szojuz;—7 és Szo­juz—8 szovjet űrhajók már har­madik nap végeznek együttes re­pülést. Az űrpilóták által vezetett űrhajók csoportos repülése ponto­san a programnak megfelelően folyik. A Szojuz—6 és a Szojuz—8 sze­mélyzete megfigyelte és lefény­képezte a felhőalakulatokat és a ciklonokat, a Holdat és a csilla­gokat, háttérben a horizonttal, értékelte a Föld fényességét a Naptól megvilágított és meg nem világított oldalakon. A Szojuz—8 parancsnoka, Vla­gyimir Satalov ezredes a kézi irányító berendezés segítségével egész sor manővert hajtott végre. A Szojuz—7 személyzete kézi úton betájolta az űrhajót különféle kí­sérletek végrehajtása céljából, amelyeknek keretébe a Kaspi- tenger környékének fényképezése és űrhajózási elemek feldolgozá­sa tartozott. Az űrhajósok egészségügyi és biológiai vizsgálatok során tanul­mányozták az űrhajózás különbö­ző tényezőinek hatását az emberi szervezetre. Az egészségügyi ellenőrzés, rá- diótxszélgétések és televíziós megfigyelések révén szerzett ada­tok elemzése azt bizonyítja, hogy a három űrhajó személyzete jól viseli az űrhajózás különböző té­nyezőinek hatását, az űrrepülés közben megőrzi magasfokú mun­kaképességét. (TASZSZ) A Szojuz—6 űrhajó legénysége balról: Valerij Kubászov, jobbra: Gcorgij Sonyin parancsnok. A Szojuz—7 űrhajó legénysége (balról-jobbra): Vlagyisziav Voikov, rancsnok) és Viktor Gorbatko. Anatolij Filipcsenko (pa-

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents