Békés Megyei Népújság, 1969. október (24. évfolyam, 227-253. szám)
1969-10-12 / 237. szám
IM», október 12. 2 Vasárnap Több halálos áldozat Montrealban Montreal A kanadai Montrealban, a városháza épületét pénteken a késő délutáni órákban több, mint ötszáz acélsisakos katona és szuronyokkal, könnygázgránátokkal, valamint lángszórókkal felszerelt rendőr vette körül. Az épület környékén és tetején géppuskákat állítottak fel. Az összecsapásoknak több halálos és számos sebesült áldozatuk volt. A montreali polgármester péntek esti felhívásában nyugalomra intette a lakosságot. A rendőrség mintegy húsz személyt előzetes letartóztatásba vett. Lapzártakor jelentették: A Szojuz—6 teljesíti a kitűzött feladatot Moszkva A SZOJUZ—6 űrhajó, magyar idő szerint 14 óra 56 perckor befejezte második fordulóját a Föld körül. Sonyin űrhajóparancsnok jelentette, hogy az űrhajó személyzete teljesíti a kitűzött repülési programot. A napelemek üzembe helyezése után Sonyin kézi úton elvégezte a Napra tájolást. Ezután az űrhajósok ’hozzáfogtak a tudományos kísérletekhez. A kapcsolat az űrhajóval megbízható. A SZOJUZ—6 űrhajó berendezései kifogástalanul működnek. Az űrhajósok jól érzik magukat. A SZOJUZ—6 folytatja repülését. (TASZSZ) AMERIKAI VISSZHANG Washington A Egyesült Államokban igen ! nagy érdeklődéssel fogadták az új szovjet űrkísérlet hírét. Vala- | mennyi rádióállomás hírei elején ; számolt be a SZOJUZ—6 űrhajó felbocsátásáról. Külön kiemelték! a híradásokban a kísérlet legér- j dekesebbnek minősített vonását,! azt, hogy az űrhajósok a hegesz- ! tési folyamatot is kipróbálják a világűrben. (MTI) Egy hét a világpolitikában Befejeződött az álltalános politikai vita az ENSZ-ben — Jó hír Géniből — A francia külügyminiszter Moszkvában — Előkészületek a bonni kormányalakításra Tanzánia Afrika modern országa Dar es-Salaam ma afrikaibb és modernebb, mint nyolc esztendővel ezelőtt, amikor e kelet-afrikai ország függetlenné vált Ez a megállapítás érvényes egész Tanzániára, amelynek elnöke, Julius Nyerere, hétfőn néhány napos látogatásra hazánkba érkezik. Afrikaibb lett ez a tízmilliós ország, mert megszabadult az angol gyarmati tisztviselőktől, katonáktól, sőt a nagy angol bankoktól, társaságoktól is. A tanzániai földben rejlő kincseket már korábban államosították, s 1967-ben erre a sorsra jutottak a külföldi tulajdonban levő bankok, a kül| Ghánában és más országokban I történtek ilyen lépések. A Tan- : zániát kormányzó TANÚ—párt I és személyesen Nyerere elnök, í 1967 januárjában Arusha városában körvonalazták a sajátosan értelmezett „tanzániai szocializmus” széles körű programját. Az „arushai nyilatkozat” elvei közé tartozik két a fő termelőeszközök ellenőrzése, valamint az államnak az a felelőssége, hogy megakadályozza az ember ember által, vagy a csoport csoport által való kizsákmányolását és a nagy vagyonok felhalmozását. Nyerere elnök tisztán látja a tanzániai realitásokat, azokat a sürgető feladatokat, amelyekre az ország erőforrásait összpontosítani kell, hogy a „modernebb” jelző is általánossá váljék. A gyarmati örökség és a szegénység azonban olyan korlátokat szab a széles körű program megvalósításának, hogy Tanzánia is kénytelen élni a külföldi segélyek adta lehetőségekkel. A sokfelől elfogadott segélyek és kölcsönök hatásával is számolniuk kell, mert e hitelek nélkül, aligha építhetnék meg például a jövőre üzembe lépő 30 ezer tonnás acélhengerművet, vagy a kínai hitellel tervezett 1100 kilométeres - Tan-Zam vasutat, amely a zambiai résznek biztosít tengeri kikötőt. A nagy építkezések mellett azonban elsősorban a mezőgazdaság korszerűsítését kedték meg. Az ültetvényeken nem ritkaság a traktor, szivattyú. Az ország nagy részében azonban a rövid nyelű kapa helyett először a vasekét kell elterjeszteni, hogy mélyebben szántsanak a kukorica és a köles alá. Ugyancsak az egyik legközelebbi teendő a gyapotban gazdag ország saját textiliparának megteremtése: Tanzánia a tervek szerint már 1970-ben önellátó lesz textíliákból. Ezek a modernizálás legfontosabb lépcsőfokai, amelyek kellő gazdasági alapot teremtenek az önálló, progresszív tanzániai külpolitikához is. Tanzánia az afrikai kontinens progresszív erőihez tartozik, s aktívar« támogatja a nemzeti felszabadítási mozgalmakat Dar es-Salaamban nem titkolják, hogy a mozambiki és más fegyveres felszabadító-mozgalmak biztos bázisra találnak Tanzániában, a portugál kolonial izmus és a dél-afrikai rhodéziai fajüldözők elleni harcukban. S ha bizonyos kérdésekben — mint például a nigériai-biafrai háborúskodás — a tanzániai álláspont el is tér más progresszív afrikai országokétól, az Afrikai Egységszervezetben Tanzánia az antikolonialista erők összefogásának szervezője. Ez a politika találkozik azzal az igyekezettel, hogy szélesítse kapcsolatait a szocialista országokkal. Ennek egyik fontos mozzanata Nyerere elnök világkörüli útjának, moszkvai és budapesti állomása is. Ebből az alkalomból meleg szeretettel köszöntjük kedves vendégünket a hazánkba érkező Julius Nyerere elnököt. S. T. LezáruíBt az ENSZ-közgyűlés első szakasza, az általános politikai vita, s legtöbb külügyminiszter már el is hagyta a világszervezet New York-i központját. A vitában 126 tagállamból 117 ország küldötte fejtette ki véleményéit a világpolitika legégetőbb kérdéséiről. A vita a legtöbb kommentátorban az elégedetlenség érzetét kelti, s az ENSZ mélyülő válságáról írnak annak kapcsán, hogy az idei közgyűlés sem hozott látványosabb fejleményeket, olyan akciókat, amelyek elősegíthetnék a vitás nemzetközi problémák gyors rendezését. Feltűnő passzivitás jellemezte az Egyesült Államok és a NATO-országok delegációit Viszont még a legelfogultabb nyugati kommentátorok is kénytelenek megjegyezni, hogy a szovjet delegáció tanúsította a legnagyobb kezdeményezőkészséget. A nemzetközi biztonság megszilárdítására vonatkozó szovjet javaslat és a vegyi és bakteriológiai fegyverek eltiltásáról szóló indítvány, melyet a szocialista országok közösen terjesztettek elő, máris nagy érdeklődést keltettek. Ezeket a javaslatokat a későbbiek során részletesen megvitatják az ENSZ bizottságaiban. Kedvező fogadtatásra talált az a javaslat, melyet külügyminiszter- helyettesünk, Púja Frigyes terjesztett elő felszólalásában, amikor indítványozta, hogy jövőre az ENSZ 25 esztendős jubileumi közgyűlésén kormányfők vezessék a küldöttségeket. Nagy súllyal szerepelt a közgyűlés vitájában a vietnami háború és a közel-keleti válság problematikája. Genfben időközben eredményt ért el a Leszerelési Bizottság, mely március ót» tanácskozik. Sikerült közös szovjet—amerikai tervezetet kidolgozni, amely megtiltja a nukleáris és egyéb tömeg- pusztító fegyverek elhelyezését a tengerek fenekén. A szerződés- tervezet kompromisszum eredménye. A szovjet delegáció ugyanis radikálisabb megoldásért küzdött, s azt szerette volna elérni, hogy a tengerek fenekéről semmiféle veszély ne fenyegethesse az emberiséget, s ezért a szovjet javaslat teljes demilitari- zálást irányozott elő. Kitűnt azonban, hogy ezt Washingtonnal pillanatnyilag nem lehet elfogadtatni, s ezért a szovjet diplomácia . kereskedelem, s egyes vállalatok és ültetvények is. Az „afrikanl- zálás” az élet minden területén elkezdődött, de igazán 1967-ben kapott lendületet az ,.arushai nyilatkozat” alapján. Afrikában sokféle kísérlet kezdődött egy olyan társadalmi rendszer megteremtésére, amely felszámolná a kolonializmus maradványait, s a szocialista eszmék felhasználásával a külföldi monopóliumoktól mentes, „nem-kapitalista” útra vezetné a kontinens országait. Guineában, az Egyesült Arab Köztársaságban, korábban A Tengerészeti Titkosszolgálat és az FBI, a Pastorius-akció felett aratott sikerével nem elégedett meg. New York volt a központja a csapat- és hadi- anyagszállításoknak, amelyek a brit szigetekre és Afrikába irányultak. Az USA elhárító szolgálata külön főhadiszállást rendezett be a New York-i Skylin iroda felhőkarcolójában. Innen reggeltől estig kutatták a tenger horizontját: nem tűnik-e fel valahol egy tengeralattjáró? lgen- ám, de Amerika nemcsak a fasiszta Németországgal, hanem Olaszországgal is háborúban állt. A New York-i kikötő pedig, amely az időben a hadiszállítások hetven százalékát lebonyolította. már évek óta a Cosa Nostra gengszterbanda ellenőrzése alatt állt és a banda főnöke köztudottan olasz volt. A titkosszolgálat emberei képtelenek voltak minden étterem, minden szálloda portása és pincére mellé ügynököket állítani. Nem vehették át az összes bárfiú és portás állását és mégis, elengedhetetlenül szükséges volt, hogy a szóban forgó vállalkozásokat valami módon ellenőrizhessék. Hogyan lehet feltűnés nélkül bejutni ezekre a helyekre, amelyeket csendben és láthatatlanul a maffia ellenőrzött. A Church Street 90. számú épület közvetlenül a móló közelében épült, a Wolwoorth-áruSzamos Rudolf: A MAFFIA SZIGETE A kutyaszorító hazkonszern felhőkarcolója tövében és itt ütötte fel főhadiszállását a Tengerészeti Titkos- szolgálat. Innen irányították Amerika atlanti-óceáni partvidékének védelmét. A régi és a frissen bevonult munkatársak a katonai hatóságokkal és az ügyészségekkel azért is szoros kapcsolatot tartottak, mert a titkosszolgálat űj tagjait ezekből a polgári intézetekből verbuválták. A férfiak között, akik máról holnapra elegáns sötétkék tengerész-egyenruhában az épületbe ki-bejártak volt James O’Malley és Anthony Marsloe is. A háború előtt mindketten a Frank Hogan vezetése alatt álló New York-i kerületi ügyészségen dolgoztak. Hogan volt ugyanis a maffia-ügyek specialistája. Mindaz a felvilágosítás ami a bűnözőktől és az alvilágból a hatóságok fülébe jutott, végül is Hogan kezében összpontosult. Ez a kerületi ügyészség az olasz származású Hogan révén jól ismerte a maffia hallgatási parancsát az Omerta-t, és Anthony Marsloe maga is kitűnően beszélte a szicíliai tájszólást. 1942 márciusában a két újsütetű titkosszolgálati tiszt öreg főnökük, Hogan irodájában üldögélt, a rakeittek (a New York-i argóban egy-egy maffia működési vonalát jelenti a szó: például a prostituáltak rakettje New York összes bordélyházát ellenőrzi) szakértője, Murray I. Gurfein társaságában. Gurfein- nek nem kevés része volt abban, hogy 1936-ban a New York-i maffia egyik vezérét, Lucianót börtönbe csukhatták. O’Malley és Marsloe új munkakörük nehézségeiről panaszkodtak, mondván, hogy szinte lehetetlen feladat a New York-i kikötőt a kémelhárító szolgálat felügyelete alá vonni. A megbeszélésre nem sokkal később megérkezett Roscoe Mc- Fall. a két tiszt elöljárója, és tanácsot kért Gurfeán-től tevékenységük legnagyobb akadálya, a hallgatás megtörésére. „Nyíltan kimondom, kutyaszorítóban vagyunk, de nekünk mégis I hajlékonyságot tanúsított. Meg- ' egyeztek abban, hogy legalább a ! legnagyobb rosszat kizárják, s | túl a 12 mérföldre kiterjedő part. menti vizeken, tilos legyen bármiféle tömegpusztító fegyver kilö- í vésére alkalmas szerkezetet a ten- j ger vize alá süllyeszteni. Ez any- nyit jelent, hogy nem fenyegeti az embereket váratlan nukleáris ! támadás veszélye az óceán mélye ! felől. Bár ez periferikus megállapodás lesz, ha végül is az egész [ leszerelési bizottság jóváhagyja, | de mégis azt jelzi, hogy az atom- l sorompó-szerződés által jelzett úton tovább haladnak előre. Nyugatnémetországban Heine- martn köztársasági elnök hivatalo. san is közölte Kiesinger kancellárral, hogy október 21-ón Brandt, nak ad megbízást kormányalakításra, a szociáldemokrata—szabad demokrata kis koalíciós kormányban, mint híre ment, három tárca jut majd a szabad demokratáknak. Rendkívüli érdeklődéssel várják Brandt készülő program- nyilatkozatát, mely sok tekintetben választ ad majd arra, hogy mennyire tanúsít a szociáldemokrata pártvezér megértést az euró- j pai és nyugatnémetországi reali- ; tások iránt, most a választások j után. Illetve: a programnyilatkozat ismeretében jobb áttekinté- I sunk lehet majd az új kormány leendő politikájárói, várható lépéseiről. Schumann francia külügyminiszter Moszkvába utazott, hogy személyesen vezesse a francia delegációt az úgynevezett nagybizottság ülésén, mely rendszeresen találkozik, a szovjet és a francia fővárosban, a korábbi megállapodások értelmében. Schumann moszkvai útját Párizs nyilván lát. ványos gesztusnak is szánta: azt kívánja jelezni, hogy Pompiflou kormánya folytatja az együttműködés keresésének azt a politikáját, melyet De Gaulle volt francia elnök nyitott meg. Egyes kommentátorok ebben a hirtelen j elhatározott útban többet is lát- j nak: szerintük Párizs attól tart, j hogy Brandt új kormánya kezdeményezéseket tesz, Franciaország ; manőverezési tere leszűkül, s a | francia politika háttérbe szorul. Eszerint a francia külpolitika j Schumann moszkvai útjával en- ' nek akar elébe vágni. gyorsan keQ cselekednünk.” Gurfein azt tanácsolta, hogy á szolgálat teremtsen kapcsolatot az alvilág képviselőivel, a gengszter-maffiák vezérelvéi. A kapitány fanyalogva jegyezte meg: Vajon célravezető-e ez? Bízhat-e bennük az ember és összekapcsolhatjuk-e Amerika védelmét Mussolini csatlósaival es operálhatunk-e fasisztákkal? Mi a biztosíték arra, hogy tengeri kalózok a mi segítségünkkel, jó fizetség ellenében nem teremtenek-e kapcsolatot ellenségeikkel. Hogan azonban ellentmondott: „Azt hiszem, és erre építhetünk, hogy az olasz rakett- gengszterek között nagyon sok lojális amerikai akad. Ahogy én őket ismerem, nem sokat adnak Mussolinire”. Hogan elmondotta mindazt, amit szicíliai útja során tapasztalt azok után, hogy Mussolini Olaszországban a fasiszta diktatúrát bevezette. Hogan jól számított, a Cosa Nostra egyik fővezére még a börtönbe is lojális amerikainak bizonyult. Maffia rakettiét utasította, hogy működjön együtt a kémelhárítással. Lueianonak bőségesen volt oka, hogy az olasz fasiszta diktatúrát gyűlölje. Mussolini utasítására ugyanis í 925-ben rokonait a fasiszta vésztörvény- szék megtizedelte. (Folytatjuk)