Békés Megyei Népújság, 1969. október (24. évfolyam, 227-253. szám)

1969-10-01 / 227. szám

Világ proletárjai egyesüljetek! NÉPÚJSÁG A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG t S A MEGY El TANÁCS LAPJA 1969. OKTÓBER L, SZERDA Ara 80 fillér XXIV. ÉVFOLYAM. 227. SZÁM Az évfordulóhoz méltóam Felszabadulási munkaverseny a MiV békéscsabai szertárfőnökségén A minap Kaszányi Lajos, a MÁV békéscsabai sssertárfőnök- segének párttitkára kereste fel szerkesztőségünket, hogy kezde­ményezéseikről és a jubileumi munka verseny ben tett vállalása­ikról tájékoztasson bennünket. Mindenekelőtt elmondta, hogy év eleje óta részt vesznek az Élüzem címért és a Szocialista Szolgálati Helyért indított versenyben. Ezért legutóbb ők is csatlakoztak a Szocialista Vonal elnyeréséért kezdeményezett mozgalomhoz is. Az első fél év jól sikerült, mi­vel felajánlásukat az Élüzem szintnek megfelelően teljesítették, s, ezzel a Szocialista Szolgálati Hely elnyerését is megalapozták. Jelentős eredménynek tekintik, hogy dolgozóiknak csaknem 80 százaléka részt vesz a szocialista brigádmozgalomban, közte az aranykoszorús Sebes György bri­gád is. A szertárfőnökségen idejében és gondosan felkészültek az őszi Dr. Urho Kaleva Kekkonen látogatása Kállai Gyulánál csúcsforgalomra. A szocialista brigádok többek közt elhatároz­ták, hogy az őszi és téli hóna­pokban a legrövidebb időn belül biztosítják a mozdonyok szén­szükségletét, hogy ezzel is csök­kentsék az állásidőt és meggyor­sítsák a forgalmat. A versenynek tulajdonítják azt is, hogy szep­tember 28-ig nem volt balesetük. Most és az elkövetkező hóna­pokban azon fáradoznak, hogy terven felül három vagon ócska­vasait gyűjtsenek össze és adjanak át a Kohászati Alapanyagellátó Vállalatnak. Amint a párttitkártól hallottuk, remélik, hogy a ver­seny révén év végéig túlteljesí­tik az Élüzem szint követelmé­nyeit és kiérdemlik a Szocialista Szolgálati Hely címet. Ezzel pe­dig megfelelően hozzájárulnak a Tiszalenyőtől Lökösházáig terjedő Szocialista Vonal elnyeréséért kezdeményezett verseny feltéte­leinek teljesítéséhez is. Dr. Urho Kaleva Kekkonen. a- Finn Köztársaság elnöke kedden délelőtt az Országházban látoga­tást tett Kállai Gyulánál, az or­szággyűlés elnökénél. Szívélyes, baráti eszmecserét folytattak, amelyen részt vett Péter János külügyminiszter. Rónai Rudolf, a Magyar Népköztársaság helsinki nagykövete, illetve Ahti Karjalai- nen külügyminiszter és M. J. Ing- man, a Finn Köztársaság buda­pesti nagykövete. Bensőséges ünnepség zajlott le kedden a budapesti Eötvös Lo- ránd Tudományegyetemen: dr. Urho Kaleva Kekkonent, a Finn Köztársaság elnökét az állam- és jogtudományok díszdoktorává avatták. Ezután a finn államelnök nagy tetszéssel fogadott előadást tar tott, amelyben finn—magyar kap­csolatokról, a jogtudomány szere­péről, a béke iránti felelősségről szólt. Kekkonen Kádár Jánosnál és végrehajtási utasítás Az állami tulajdonban levő, családi ház jellegű 1—3 lakásos házak értékesítésére lehetőséget adó korábbi rendelet óta — 10 év alatt — a tanácsok az OTP útján mintegy 60 000 lakást adtak el a lakóknak, magánszemélyeknek. A kedvező tapasztalatok és a kertes, társasház jellegű épületek laká­sainak megvásárlása iránti nagy érdeklődés alapján került sor most az újabb kormányrendelet­re, amely — mint ismeretes — a 12 lakásosnál nem nagyobb álla­mi tulajdonú épületek társasház­A kormányrendelettel együtt megjelent az építésügyi és város- fejlesztési. a mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter és a pénzügyminiszter együttes végre­hajtási intézkedése is, amely részletesebben meghatározza az értékesítés feltételeit, szabályait. A végrehajtási utasítás határoz­za meg részletesen a házingatla­nok kedvezményes árát. Az újabb rendelkezés mindenek­előtt az értékesítésre kerülő lakás bérlőjének nyújt kedvezménye­ket. A hazánkban hivatalos látogatáson levő dr. Urho Kekkonent, a Finn Köztársaság elnökét hét­főn fogadta Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára. (Bozsán Endre felvétele) Lapunk tartalmából: Mit vizsgált az ÁKF? (3. oldal) *** ma Ünnep Bélmegyeren (3. oldal) ♦** Párbeszéd a békéről (4. oldal) *** A gyomai átkelőhelyért vívott harc (5. oldal) Megjelent az állami tulajdonban levő házak értékesítését szabályozó rendelet zá alakítását és lakásainak eiadá- Az új rendelet, a kihirdetéssel sát is lehetővé teszi. hatályba lépett. (MTI) Orttsitfgos felmérés kezdődött Halálos baleset Telekgerendás határában - Szomorú hétvége a közlekedésben Az elmúlt hét végén több köz­lekedési baleset volt megyénk­ben, s ezekben is a motorkerék­párosok vezetnek. Szeptember 27-én, szombaton Mezőkovácsházán Számely Pál medgyesegyházi lakos tehergép­kocsijával szabálytalanul nagy ívben balra kanyarodott, ezért összeütközött a vele szemben sza­bályosan közlekedő Deák Máté György motorkerékpárossal. A baleset következtében a motor- kerékpáros és utasa, felesége is, súlyos sérüléssel került kórházba. Az anyagi kár is jelentős, 4000 forint. A szabálytalan kanyarodás Szarvason is balesetet okozott. Kátai Frigyes jászberényi lakos személygépkocsijával szabálytala­nul ment és ezért összeütközött az őt előző motorkerékpárossal. Kozsuch János, a motorkerékpár vezetője súlyosan megsérült, uta­sa: Szrnka Mihály könnyebb sé­rülést szenvedett. Vasárnap Murony és Kamut kö­zött is volt baleset, Szabó Sán­dor köröstarcsai lakos jogosít­vány nélkül motorkerékpározott és belerohamt az előtte szabályo­san és kivilágítva haladó lovas­kocsiba. Szabó Sándor súlyosan megsérült. A hét eleje, illetve első napja sem múlt el baleset nélkül. Ekkor történt a halálos szerencsétlenség Békéscsaba és Csorvás között a telekgerendási útkereszteződés­ben. Simon Sándor telekgerendási lakos motorkerékpárjával az alá­rendelt útvonalról úgy hajtott fel a kiemelt úttestre, hogy nem adta meg az elsőbbséget egy pótkocsis tehergépkocsinak. A gépkocsi el­ütötte Simon Sándort, aki olyan súlyos sérüléseket szenvedett, hogy a helyszínen meghalt. A mo­torkerékpár utasa. Sipiczki János csorvási lakos pedig életveszélye­sen megsérült. A másik baleset Csorváson tör­tént, mégpedig egy 11 éves általá­nos iskolai tanulóval. Tóth Pál az úttesten kerékpározott, s be akart fordulni az egyik utcába, de ezt nem jelezte. Ezért történ­hetett, hogy egy motorkerékpá­ros elütötte a kisfiút. Tóth Pál szerencsére könnyebben sérült meg. B kiskereskedelmi hálózatfejlesztés problémái A Központi Népi Ellenőrzési Bizottság kezdeményezésére or­szágos vizsgálat indult a kiske­reskedelmi hálózat helyzetének, fejlődésének tanulmányozására. A vizsgálat kiterjed a tanácsi és szövetkezeti kiskereskedelmi, va­lamint vendéglátóipari vállala­tokra. Célja: annak megállapí­tása, hogy a szaküzletek, áruhá­zak fejlesztése összhangban van-e a termelés bővítésével és az élet- színvonal emelkedésével együtt járó forgalomnövekedéssel. A széles körű és minden bi­zonnyal hasznosítható tapasztala­tokat hozó felmérést Békés me­gyében is alapos előkészítő mun­ka előzte meg. Megalakították a munkabizottságokat és kijelölték a vizsgálóbizottságok vezetőit. Szeptember 29-én, hétfőn az UNI- VERZÁL Kiskereskedelmi Válla­lat békéscsabai klubtermében tar­tottak megbeszélést a kereskede­lem szakemberei és hozták közös nevezőre a konkrét munkával kapcsolatos elképzeléseket. A NEB kezdeményezésének hasznosságát, úgy véljük, nem kell különösebben bizonygatni. Valamilyen formában mindnyá­jan vásárlók vagyunk, s ha a vizsgálat egy kis segítséget is ad a kereskedelmi hálózat fejlődésé­hez, akkor már nem volt hiába­való. A megyénk üzlethálózatát és a lakosság ellátottságát fel­térképező adatgyűjtő, elemző munka elsősorban gazdag infor­mációanyagot ígér, hiszen a szak­emberek a legkülönbözőbb terüle­teket végigjárva többek között olyan kérdésekre keresnek vá­laszt: hogy a kereskedelmi háló­zat mennyiben felel meg a forgal­mi feladatok által támasztott kö­vetelményeknek; milyen- mérték­ben fejlődött az üzletek technikai felszereltsége; milyen pozitív és negatív változásokat eredménye­zett a hálózatfejlesztésben a gazdasági mechanizmus reformja. A vizsgálat aktualitását elégsé­gesen bizonyítja néhány kiraga­dott — és még most is válaszra váró — kérdés. A harmadik öt­éves terv hálózatfejlesztési és, korszerűsítési programja időará­nyosan megvalósult-e; az új üzle­tek azon a területen jöttek-e lét­re, ahol azt a tanácsok, a lakos­ság érdekeit és a városfejlesztést figyelmbe véve elképzelték; a tanács a városfejlesztéssel kap­csolatos szanálásoknál kártalanít­ja-e a kereskedelemet; a kielégí­tetlen kereslet és a fejlődés irá­nya milyen jellegű egységek bő­vítését, telepítését teszi indokolt­tá a megye területén? Amíg az előbbi kérdésekre a tanácsokkal közösen kell választ adni, addig néhány alábbi szem­pont a vállalat vagy a szövetke­zet „belügyének” elemzését szor­galmazza. Hogyan alakultak a vállalatok és szövetkezetek fej­lesztési forrásai és azok felhasz­nálása 1968-ban, 1969-ben; A fej­lesztési igény mennyiben egye­zik, illetve tér el a rendelkezésre álló fejlesztési forrásoktól; mi­lyen gazdasági, rendtábilitási szá­mításokat végeznek egy-egy új egység létrehozása előtt; a kultu­rált kiszolgálást milyen problé­mák akadályozzák? A kereskedelmi szakemberek körében nagy érdeklődéssel kísért felmérés várhatóan az év végére fejeződik be, s a teljes vizsgálati anyag decemberben kerül a me­gyei NEB elé. U. 1.

Next

/
Thumbnails
Contents