Békés Megyei Népújság, 1969. szeptember (24. évfolyam, 202-226. szám)

1969-09-12 / 211. szám

L969. szeptember 12. 2 PénteR Anglia elnézést kért Leogyefországtól A brit kereskedelemügyi mi nisztérium hivatalos kiadványa elismeri, hogy lord Brown keres­kedelemügyi államminiszter ko­rábban tévesen vádolta meg a lengyel kormányt, s ezért most bocsánatot kért. A furcsa ügy túlmegy a lengyel —angol gazdasági kapcsolatok ke­retein, mert az egész angol ex­portstatisztikát új megvilágításba helyezi. Az történt ugyanis, hogy Lengyelországba — és más orszá_ gokba — küldött exportcikkek egy részéről a brit kikötőkben egyszerűen nem készítettek sem­miféle kimutatást és az angol ke­reskedelemügyi minisztérium ily módon havonta körülbelül 10—15 millió fonttal kevesebb exportról tudott, mint amennyit valójában sikerült elérni. A londoni lengyel kereskedelmi kirendeltség Wisniewski nevű ta­nácsosának viszont régóta feltűnt, hogy Lengyelországba hónapról- hónapra több angol áru érkezik, mint amennyiről a brit kormány statisztikája tud. Ezt az észrevé­telt közölte az angol illetékesek­kel. de azok hallani sem akartak arról, hogy az ő statisztikájuk té­ves lenne, sőt lord Brown megvá­dolta Lengyelországot, hogy nem veszi igénybe a szerződésekben megállapított teljes kvótát és a kelleténél kevesebb árut importál Angliából. Wisniewski ismételt panaszai után a brit minisztérium végre vizsgálatot rendelt el; a hiba napfényre jutott, s kiderült: az angol fizetési mérleg tavaly legalább 190 millió fonttal elő­nyösebb volt. mint ahogyan hit­ték. Az angolok öröme akkora volt, hogy igazán nem okozott ne­hézséget a bocsánat kérés, annál is inkább, mert a hiba feltárását,- a lengyel diplomatának köszön­hették. .. Minisztertanács ülése A kormány Tájékoztatási Hi­vatala közli: A Minisztertanács csütörtökön ülést tartott. Jóváhagyólag tudo­másul vette Tímár Mátyásnak, a kormány elnökhelyettesének tájé­koztatóját a magyar párt- és kor­mányküldöttség részvételéről a Románia felszabadulásának 25. évfordulója alkalmából rendezett ünnepségeken, valamint beszámo­lóját a Jugoszláv Szövetségi Vég­rehajtó Tanács elnökhelyettesével augusztus 27. és 31. között folyta­tott tárgyalásairól. A kormány határozatot hozott Magyarország részvételéről a Nemzetközi Atomenergia Ügy­nökség közgyűlésének - szeptember 23-án kezdődő bécsi, 13. üléssza­kán; a magyar küdöttség vezeté­sével dr. Straub F. Brúnó egye­temi tanárt, a Magyar Tudomá­nyos Akadémai alelnökét bízta meg. A külügyminiszter előterjeszté­sére a kormány úgy határozott, hogy a Magyar Népköztársaság elismeri a Líbiai Arab Köztársa­ságot. értékesítés, a készletnövekedés ] több mint 90 százalék — az elő- mértéke pedig kisebb volt, mint ző évben 88 százalék — volt. A termés- | az elmúlt esztendőkben. Jók a mezőgazdasági eredmények. Minden növényféleségből több termett, mint a megelőző években és mint amennnyit terveztek. Az év első hat hónapjában a lakosság pénzbevételei, nagyobb­részt a dolgozók létszámnöveke­dése folytán, 10 százalékkal emel­kedtek, hasonló mértékben nőtt a kiskereskedelmi forgalom is. Ja­vult a beruházási tevékenység, bár az építkezések terén a szükséglet és a kapacitás közötti feszültség továbbra is fennáll. A külkeres­kedelmi áruforgalom a tervezett­nél kedvezőbben alakult. A Minisztertanács a beszámolót jóváhagyólag tudomásul vette. Felhívta az érintett minisztereket ts országos hatáskörű szervek ve­zetőit, hogy az év hátralevő ré­szében a> terv sikeres teljesítésé­nek érdekében a szükséges intéz­kedéseket tegyék meg. Határoza­tot hozott arra is, hogy a hazai tér­A Országos Tervhivatal elnöke !^, ,™ellett a ,-tds folyama tossaga es választéka­megállapítja: 1969 első félévben sikeresen valósultak meg a nép- gazdasági terv fő célkitűzései, egyre határozottabban bontakozik ki a gazdaságirányítás reformja. Az idei népgazdasági terv — a korábbi évekhez viszonyítva mér­sékeltebb növekedési ütem mel­lett — elsősorban a hatékonyság növelését, az egyensúly javítását tűzte ki célul. 1969 első félévében az ipar 3 százalékkal termelt többet, mint egy évvel ezelőtt. A vállalatok jobban figyelembe vették a vevők igényeit, ezért a termelésnél na­gyobb mértékben emelkedett az Líbiai Arab Köztársaság Kőolaj — Kőolajvezeték • Kőolaj-kikötő (sl|S)| R.= Ra$lanuf kell a közszükségleti és fogyasz­tási cikkek importját. A népgazdaság első félévi fej­lődéséről szóló jelentéshez kap­csolódva, a munkaügyi miniszter a munkaügyi helyzetről számolt be. Az előterjesztés megállapítja: 1969 első hat hónapjában válto­zatlanul jelentős volt a munkaerő­kereslet. A vizsgálatok arra utalnak, hogy a vállalatok ez évben a bérfej­lesztést elsősorban a munkaerő megtartására, a létszámhiány be­töltésére, illetve a keresti ará­nyok javítására fordítják. A Minisztertanács elfogadta. mezőgazdasági dolgozók lelkiis- méretes munkával a viszonylag forüosabb ' nagyobb arányú megdőlés ellené- ! re jó eredményeket értek el. A ga­bonafelvásárlást szervezetten, zök. kenő nélkül végezték. A soron következő feladat a mezőgazdasági üzemekben mint­egy 4 millió hold kapás, és egyéb növény termésének betakarítása, 3,5 millió hold őszi vetésű növény talajelőkészítése és vetése, körül­belül 700 ezer hold istállótrágyá­zása és csaknem 4 millió hold őszi mélyszántása. Ebben az idő­szakban kell gondoskodni mint­egy 375 ezer hold szőlő szüretelé­séről, feldolgozásáról is. Az őszi mezőgazdasági munkák elvér vfséhez szükséges erő- és munkagépekből, valamint alkat­részekből — műtrágyaszórók és silókombájnok kivét i.'ével — a forgalmazó vállalatok teljes egé­szében ki tudják elégíteni a me­zőgazdasági üzemek várható igé­nyeit. Vetőmagból is elegendő készlet áll rendelkezésre. A Minisztertanács a jelentést megvitatta és elfogadta, majd egyéb ügyeket tárgyalt. Szovjet- amerikai tárgyalások? Washington Nyugati hírügynökségek tudni vélik, a Szovjetunió kész pozitív választ adni Nixon elnök arra vo­natkozó indítványára, hogy a két ország kezdjen tárgyalásokat a stratégiai rakétarendszer korláto­zásáról. Washington a tájékozta­tást nyújtó illetékes forrás szerint nem hivatalos úton kapott erre vonatkozó jelzést a Szovjetunió­ból. Az idézett forrás arra szá­mít, hogy a hivatalos választ Gro- miko szovjet külügyminiszter fogja átadni. A szovjet diplomácia feje vasár­nap érkezik New York-ba, hogy részt vegyen az ENSZ-közgyűlés őszi ülésszakán. Rogers amerikai külügyminiszter hétfőn utazik New Yorkba és előreláthatólag még a hét során találkozik szov­jet kollégájával. Nixon amerikai elnök június­ban közölte, hogy az Egyesült Ál­lamok kész erről a kérdésről tár­gyalásokat kezdeni július 31-e után. Az esetleges megbeszélések színhelyeként — mutat rá az AFP — Genf, Becs és Helsinki jön számításba. A két fél elvben már régóta hangoztatta e tárgyalás^’ szükségességét a jelentést A mezőgazdasági és élelmezés- ügyi miniszter a nyári mezőgaz­dasági munkák végrehajtásáról és az őszi mezőgazdasági és felvá­sárlási munkákra való felkészülés­ről tett jelentést. A mezőgazdasá. gi nagyüzemek jól szervezetten készültek fel a nyári munkákra. A gabona 93 százalékát géppel aratták — az előző évben 91 szá­zalékát —, ezen belül a kombájn Felújultak a harcok Dél-Vietnamban Saigon i gont környező térségben történt. A Ho Sí Minh halála alkalma- 1 Az amerikaiak az első jelentések bői meghirdetett háromnapos j szerint öt halotatt és 12 sebesül- tűzszünet lejártával, a csütörtök- ; tét vesztettek. A fegyverszünet re virradó éjszaka a dél-vietnami ideje alatt sem volt teljes a nyu­szabadságharco-sok 31 helyen zú­dítottak tüzérségi támadást az amerikaiak és a dél-vietnami kor­mánycsapatok állásaira — jelen­tették csütörtökön reggel a nyu­gati hírügynökségek —, az ame­rikaiak a maguk résziről a B—52- es nehézbombázókat vetették be a hajnali órákban. A légisrődök Da Nang térségében szórták le bombaterhüket. Ezzel, a hírügy­nökségi jelentések szerint, az el­lenségeskedések szintje elérte a fegyverszünet előtti helyzetet. A dél-vietnami szabadságba:.' nal betakarított gabona aránya i cosok támadásainak zöme a Sai­| lalkóztak. Az ország legfőbb be- j vételei éveken át a világháborús I roncsok eladásából (1942—43-ban nagy páncélos csaták folytak ezen a területen) és az amerikai és I brit támaszpontok bérleti díjaiból I származott. A kőolaj-kitermelést j 1962-ben kezdte meg. Azóta a kez- I deti 876 ezer tonnás évi termelés j 1968-ban már 128 millió tonnára i j növekedett. Csővezetékek, kikötők f | épültek, és jelentősen megnőve-1 kedett a munkásosztály is. Jelen- * leg a világon a 4. kőolajtermelő ország, 1969-ben már 140 millió tonna olajat fog kitermelni. A ter­melést a 90 százalékban amerikai, 10 százalékban nyugat-európai és japán monopóliumok végzik. A termelt kőolaj nagy része Nyugat- Európába kerül. Az NSZK ebben az évben 40 millió tonnát vesz át A hatalmas bevételek következté­ben az állami költségvetés az 1961-es 13 millió font sterlingről 1968-ban 300 millió font sterling­re emelkedett. A líbiai olaj sze­repe a Szuezi-csatorna lezárása óta megnövekedett, az ebből szár­mazó előnyöket azonban a királyi*. __„sít _ | kormány a fennálló társadalmi a külkereskedelem hányada nagy. galom. Az amerikaiak számos al­kalommal megsértették a tűzszü­netet, amelyet a szabadságharco­sok hirdettek meg és az ameri­kaiak hivatalosan nem deklarál­tak. Az amerikai katonai szóvivők az' incidensekéit a partizánokra próbálják hárít» ni a felelősséget. Közlésük szerint a három napon 63 amerikai és dél-vietnami kor­mánykatona vesztette életét és 174 sebesült meg, bár a harci te­vékenység szinte jelentősen csök­kent ebben az időszakban. Ame­rikai közlés szerint a gerillák vesztesége 73 fő volt. Szeptember 1-én váratlan hírt közöltek a hírügynökségi jelenté­sek: Líbiában a fegyveres erők forradalmi parancsnokságának ta­nácsa megdöntötte a királyságot és kikiáltotta a Líbiai Arab Köz­társaságot. Az 1 759 540 négy­zetkilométer területű (körülbe­lül 19-szer nagyobb hazánknál) és 1 803 millió lakosú Líbia az 1960-as évek elejéig Afrika és az arab világ egyik gazdaságilag leg­elmaradottabb országa volt. A si- j előjelek szerint lehetőséget ad az m m m ■» *> _ * hogy a KGST keretében az együtt­működés gyakorlati fő formája a külkereskedelem. S másfél-két év­_g _ (PRK«____Jf_________g — tizedig a közvetlen árucsere való­f f JL £ ban jó hatással volt a gazdasági ^W növekedésre. -Minden KGST-tag­A szocialista országokat majd- gazdasági fejlődésük, amit az országnak szüksége volt a töb- nem két évtizedig úgy ismerte a . . a növpk#> arulra> s me6 15 vasárolta világ, mint igen gyorsan fejlődő ipari termeles évi átlagos noveke- azokat A fejlődés egyik sajátossá­orsaágokat. S valóban gyors volt desi üteme mutat ga azonban, hogy a gyors gazda­sági növekedés megköveteli az. import jelentős bővítését. Hiszen az új vállalatok létesítéséhez gé­pekre, felszerelésekre van szük­ség, a korszerűsítés ugyancsak igényli . azokat. Emellett az új vagy a mind többet termelő régi vállalatok csak akkor képesek pö­Szocialista országok Fejlett tőkés országok 1950—55 13,4 5,9 1955—1960 10,6 4,2 1960—65 9,0 5,8 rend megszilárdítására használta. A szeptemberi forradalom az vatagi ország lakossága ekkor zömmel nomád állattenyésztő volt, földműveléssel csupán az oázisokban és az * olasz telepesek öntözött tengerparti földjein fog­ország népének, hogy felzárkóz­hasson a többi haladó ország mel­lé, és erősítse ezek egységét arab nemzeti felemelkedésért egységért vívott harcban. Egyiptomi repülőgépek ellentámadása Vadászgépek fedezete mellett egyiptomi bombázók csütörtökön délelőtt két hullámban támadták a Sinai-félszigeten kiépített izrae­li állásokat — közölte egy egyip­tomi katonai szóvivő. A gépek mélyen behatoltak a félsziget középső és déli része fölé. A támadás során légvédelmi ütegeket, egy radarállomást, va­lamint tüzérségi és gyalogsági ál­lásokat semmisítettek meg. A kialakult légiharcban egy iz­raeli vadászgépet lelőttek. A szóvivő közölte, az egyiptomi! légierő célja az volt, hogy „meg-' torolja az egyiptomi őrállások! ellen intézett ismételt izraeli ag­ressziókat”. A számok igazolják, hogy a nö_ forgalmuk eléri a teljes külkeres- vekedés ütemében nagy az élté- kedelmük 60 százalékát, rés a tőkés és a szocialista orszá- Különösen lényeges a fenti ösz­gok között. Keleten és Nyugaton szefüggés azoknak az országok- ....... . .. nak, amelyeknek népgazdaságában fejlődésben része volt a szocia- a külkereskedelem hanyada nagy. Így Magyarország nemzeti jöve­delméből a külkereskedelem rész. aránya 36—38 százalék. A Szov­jetuniót kivéve, a többi európai szocialista országban is hasonló ez az arány. Ezek az országok in­tenzív külkereskedelmi tevékeny­külkereskedelem, ami visszahat a ség nélkül képtelenek lennének termelés további fejlesztésére, s fejlődni, de még megélni is. Azt ^erm^keíí 7 külföldi “ömzá^k az ismét bővíti a külkereskedel- mondják ezekre az országokra, L met, aminek visszahatása érvé- hogy „nyílt gazdaságúak”, vagyis ke^ter^íni W * * k * * SSL« ÄÄÄS JSÄÄJSÄ a szocia lista országok gazdasági együtt­működésének. Ez természteszerű, mivel az együttműködésnek piac­bővítő hatása van. Egyszerű az azf összefüggés, a nagy ütemű gazda- éslsági gyarapodással növekszik a anyagot, félkészterméket kapnak, amit általában importból lehet fe­dezni. Az importtermékekért ter­mészetesen fizetni kell, azaz nö­velni szükséges az exportot is. Ez azonban nem egyszerű feladat. Nyilvánvaló, hogy csak art lehet külföldön eladni, exportálni, ami­re a külföldi országnak szüksége van. Vagyis, ha el akarunk adni, nagyobb eladási lehetőségekkel. gukra. tette és mind nagyobb szériában Ha viszont többet lehet eladni, ak- Nem elég csupán megállapítani, ugyanazokat a termékeket kínál­kor érdemes a termelést még to- hogy a fejlődés szervesen össze- ta eladásra. A KGST-országokban Később bejelentették, hogy azfvabt) bővíteni. Ez a kölcsönhatás függ a gazdasági együttműködés- tehát ún. párhuzamos kapacitások egyiptomi támadást követően iz­raeli gépek átrepülték a Szuezi- öblöt és megkíséreltek támadást intézni az öböltől északra kiépí­tett egyiptomi állások ellen. Az! egyiptomi vadászgép azonban ,a KGST kertében megszervezett sei, a külkereskedelemmel, látni létesültek, a gazdasági szerkeze- ! együttműködésben jól érvénye- kell azt is; nem mindegy, milyen te, az ipar struktúrája lényegében • sült. A KGST-országok külkeres. és mennyire hatékony a nemzet- azonossá vált a tagállamokban. !kedelmi forgalma az elmúlt más- közi gazdasági együttműködés, Ezért mind több gondot okozott ; fél évtizedben átlagosan mintegy mennyire felel meg az abban a megtermelt cikkek egymás or- .10—12 százalékkal növekedett részt vevő országok szükségletei- szágaiban való értékesítése. S vi­visszaiórésre kényszerítették őket. tévén te. Ma már egymás közötti nek és érdekeinek. Közismert, lagos, hogy ez nemcsak az export-

Next

/
Thumbnails
Contents