Békés Megyei Népújság, 1969. szeptember (24. évfolyam, 202-226. szám)
1969-09-11 / 210. szám
lP8t. szeptember 11. 5 Csütörtök Békés megyei művéssek Pápán Az elmúlt napokban rendezték j nek kétszáznyolcvan lapját tartal- meg Pápán, a Jókai Könyvtárban j mázzá. Részt vettek Békéscsabá- a „Mai magyar és nemzetközi ex I ról öt-öt lappal Körösztös István, libris művészet" című kiállítást. A, Lipták Pál, Gyuláról Meskó Anna kiállítás anyaga 28 magyar és 13: és Póka György, aki egyúttal tármás ország 28 grafikusművészé- j latvezetést is tartott. Jól megy a sorsuk a csabacsüdi Lenin Termelőszövetkezet fiataljainak Néhány napja jártunk a csabacsüdi Lenin Termelőszövetkezetben. Arra voltunk kíváncsiak, hogy a tsz-ben milyen a fiatalok helyzete, hogyan van megelégedve munkájukkal a vezetőség, illetve mi a véleménye az ifjúságnak a termelőszövetkezetről? Kérdéseinkre Szklenár Pál elnök, Fazekas János, a tsz pártalapszervezetének a titkára — aki maga sem számít idősnek —, Kovács Katalin, a KISZ- alapszervezet szervező titkára és Kolhammer Mátyás fiatal mező- gazdasági mérnök válaszolt. — Fiatalságunk 80 százaléka rendelkezik mezőgazdasági szak- képesítéssel. Nagyon sokan dolgoznak közülük gépekkel. Különösebben senkit sem lehet kiemelni, csak példának említem Szenkó Pétert, aki 64 vagonos teljesítményével első helyen végzett a kombájnosók között. S ha már itt tartunk, hadd említsem meg Gazsó Istvánt, ő is megérdemli a dicséretet, hiszen a kombájnosok házi versenyében a harmadik lett — mondta büszkén az elnök, majd hozzátette: — Aztán itt vannak például a Válkovszki-fivérek, Mihály és János. A szállítási munkában nincs náluk jobb. Kornyék Pali pedig a bálázásnál végzett kiemelkedő munkát. Az anyagi megbecsülés? Eire hadd válaszoljon Fazekas János: — Az év tizenkét hónapjából tíz hónapig állandó munkát biztosítunk nemcsak a fiataloknak, hanem tagságunk zömének. Az átlagjövedelem ennek megfelelően 22—23 ezer forint és természetesen ezen felül egy hold háztáji. Nem túlzók, ha azt mondom, hogy termelő- szövetkezetünket szeretik a fiatalok. Bizonyíték? Az is van. Ebben az évben tizenegy 17—18 éves fiatal jött hozzánk az állami gazdaságból. Ha becsületesen dolgozik, a rábízott munkát jól csinálja, nem csalódik nálunk. A múlt évben Réber András 22 és fél ezer, Sinko- vicz János 23 ezer, Szenkó Péter 26 ezer, a Válkovszki testvérek ketten 52 ezer forintot kerestek. Megkérdeztük, milyen szórakozási, sportolási lehetőséget biztosítanak a fiataloknak a termelőszövetkezetben. Erre a KISZ-szervezet két vezetőségi tagja válaszolt: — A szövetkezet adta a berendezett klubszobát és segített a magnetofon-vásárlásban. A televíziókészüléket a járási KISZ-bizottságtól kaptuk most januárban, az elmúlt évi jó munkánkért. Ebben az évben két fiatal volt az NDK-ban üdülni, a termelőszövetkezet egyenként 400 forinttal támogatta őket. Tervbe vettük egy csoportos kirándulás szervezését Észak-Ma- gyarországra. A húsz Színház- bérletből hármat-négyet mindig a fiatalok kapnak meg és 10— 15 mozibérletet is ad a termelő- szövetkezet. A szövetkezet sportegyesületét anyagilag a termelő- szövetkezet tartja fenn, a szállítási költség nagy részét is a tsz viseli. Mindent egybevetve, nincs okunk panaszra, törődnek velünk. Beszélgettünk az állattenyésztésben dolgozó fiatalokkal is. Jókedvűen nyilatkoztak munkájukról, életükről. Értelmét látják annak, amit csinálnak és érzik a megbecsülést is. B. J. küszöbén. A vadállatnak nem jár kegyelem. Mindennel számolva, óvatos, de határozott mozdulattal igazította maga elé géppisztolyát. * Andris és Belanka az út utolsó. négyórás szakaszát is vitatkozva tette meg, azon a hadifogoly-vonaton, melyre felkéredz- kedtek. Szenvedélyes hangjuk megbotránkoztatta a fűtetlen vonat utasait, akik morózusan húzódtak rongyaikba. El nem tudták képzelni, hogyan lehet kedve bárkinek is beszélgetni ilyenkor, mikor a március végi szél dermesztőn fúj be a réseken. A marhavagonnak jókora nyílásai vannak, a hazatérő hadifoglyok örülnek, ha együvéhúzódva valahogyan elkerülik a szél matatását. Andris volt a hevesebb: — Ilyen badarság is csak ä volt katonatiszt eszében foganhat! Belanka nem sértődött meg. — Légy nyugodt, eszébe jut ez másnak is, ezer meg ezer ember hangoztatja velem együtt, hogy- aki képzett, az vezessen. — Szóval jöjjenek vissza a nyakunkra nyugatról azok, akik Hitler utolsó csatlósává tették az országot, akik százezre'"'* löktek a halálba!? — Nem erről van szó! — Ezek aztán gyönyörűen telepítenék romjaiból az országot!... Akik határtalan önzésükben a szakadékba taszították. — Mondom, hogy nem értesz meg. És nem is hagyod, hogy megmagyarázzam... — Ezt nekem nem tudod meg-' magyarázni. — Ne heveskedj. Nem a le- vitézlett vezetőkre gondolok, amikor azt állítom, hogy a tanult embereknek kell az ország irányítását vállalniuk, hanem az ilyen magamfajta értelmiségre, amelyik részt vett az országért való igazságos harcban. Azok közül is főleg a plebejus-értelmiségre Az „osztálynak” — ahogy újabban te fogalmazod, mégiscsak mi vagyunk az elitje, az esze. Az iskolázottak. Hogy úgymondjam, mi vagyunk képesek az „osztály” erényeit a legsummázottabban érvényesíteni. Nemsokára hazaérünk, hosz- szú és próbás út után. Olyan világba kell beleilleszkednünk, ahol öt hónap óta az őszinteség az együttélés egyik legelső normája. Mért ne jelentsem ki — ha egyszer meggyőződésem —, hogy Janota Pali bácsit tisztelem, becsülöm, nagyon rendes embernek tartom, de hogy ő legyen ezentúl a főispánom, s hogy az egész megye legfőbb irányítójának, országgyűlési képviselőmnek ismerjem el —, hát ez kicsit sok. Nem? Miért nem állítottak oda egy olyan népből jött embert, aki tanult, akinek iskolái vannak? Milyen iskolákat járt Pali bácsi ehhez a tisztséghez. (Folytatjuk) S „Isten irgalmazzon annak, aki szembekerül velünk” „Isten irgalmazzon annak, aki szembekerül velünk” NPD— Ordnerek fehér bukósisakban mindenre elszántan... Riasztó hírek, kegyetlenséget, brutalitást mutató képek érkeznek napjainkban Nyugat-Német, országból. „Isten irgalmazzon annak, aki szembekerül velünk” — ez a jelmondatuk az újnáci NPD „rendfenntartó” gárdistáinak. A hamburgi Sfern közölt legutóbb döbbenetes, lidérces emlékeket felidéző képeket Thaddenék fehér bukósisakos lé- gényeiről, akik — mint a lap írja — sok helyütt véres harctérré változtatták a nyugatnémet választási küzdelmet. „A szadiz- musnak és a vérszomjnak ezzel a fokával eddig csak rémfilmeken találkoztunk” — jelentette ki a bűncselekmények, gyilkosságok látványán edzett frankfurti rendőrfelügyelő, Armin Saiter. Rendkívül elgondolkoztató ez a megállapítás, de még figyelemre méltóbb, hogy a rendőrség nem avatkozott be sehol sem az újnáci rohamosztag, az új SA vérszomjas magánháborújába. Lapunk hasábjain már néhány hónappal ezelőtt hírt adtunk arról, hogy a neonácik az SA mintájára megszervezték rohamosztagaikat. Az újsütetű pártszolgá. latosok most már nem is tétlenkednek. Adolf von Thadden neonáci pártjának egyenruhás rohamosztagai — az események ezt bizonyítják —, brutális kegyetlenséggel akarnak leszámolni politikai ellenfeleikkel. Az NPD vezetői már évek óta tervezték, hogy alkalmi „védelmi közösséget” (Schutzgemeinschaften — SG) szerveznek a pártgyűléseken való rendfenntartás céljából. A karszalagos őrök helyett a hírhedt SA mintájára állandó ..rendfenntartó gárdát” (NPD—Ordner) szerveztek. Az állvédős, fehér bukósisakot viselő, boxérrel, vasdorongokkal, acélvirgácesal, kerékpárlánccai felszerelt NPD—Ordnerek létszáma 1000—1200 főre becsülhető. Egyelőre nincs központi parancsnokságuk, hanem a tartományi NPD-vezetőségek irányítása alatt állnak. Több nyugatnémet lap azt a véleményét han. goztatja, hogy ez a „decentralizálás” csupán álcázás, s az NPD vezetői a választási hadjárat során nem akarják túlságosan elrémíszteni a lakosságot a nagy létszámú rohamosztagosok felvonultatásával. Megbízhatónak tűnő értesülések láttak napvilágot arról is, hogy a központi parancsnoki posztig is megvan már a jelölt dr. Benno Fritjof Körber személyében, aki jelenleg a legjobban szervezett bessern rohamosztagosok vezetője. Az újsütetű SA-legények között régi SS-eseket is találni szép számmal. A stuttgarti rohamosztagosok ismert figurái Gerhard Singheiser és Hans-Joachim Richard, akik mindketten az SS-ben szerezték „alapképzettségüket". Ugyanakkor számos, a neonácikkal rokonszenvező leszerelt Bundeswehr katona és tartalékos tiszt is felajánlotta szolgálatait. Körber például legutóbb azzal hencegett, hogy nemsokára tízezer vagy még annál is több „rendfenntartója” lehet a neonáci pártnak. „Sajnos, hogy nincs még gépfegyverünk” — mondotta az egyik frankfurti NPD—Ordner a Cantate-teremben kitört véres verekedés után. Szerencsére nincs még fegyverük —, mert így is a nyugatnémet társadalom rémeivé váltak máris. A történelemben nincsenek azonosan ismétlődő események, de kísérteties hasonlóságok és párhuzamok adódnak. Az analógia ez esetben nem véletlen, hiszen Hitler mozgalma is így kezdődött. Hitler is felállította magánhadseregét, amely kezdet, ben csupán néhány tucat ember, bői állott és a szervezetet Sturm- abteilung-nak (SA) nevezte el. Kezdetben az SA-legényék feladata az volt, hogy ügyeljenek a gyűlések zavartalan lebonyolítására. Valójában a rohamosztagot a hatalomra jutás után a felállítandó fekete hadsereg magvának tekintették. Az SA néhány évvel később Ernst Rohm vezetésével félelmetes ha. falómmá vált és Hitler csak úgy tudta korlátozni tevékenységüket, megszüntetni az általuk okozott belső viszályt a pártban, hogy megölette Ernst Röhmöt. A véres leszámolás után pedig létrehozta új „védőosztagát”, a Schutzstaffel-t, az SA-t. Napjainkban az SA-módszerek „klasszikus stílus*"”k” újjáéledését tapasztalhatjuk az NSZK- ban. Valóban, az NPD—Ordnerek tevékenysége felidézi mindazon barbárságot, kegyetlenséget, amelyet hírhedt elődeik véghez- vittek annak idején Németországban és Európában. A fő veszély azonban nemcsak ebben rejlik, hanem abban, hogy az NPD egyre inkább nagyobb befolyást gya, kőről az NSZK-ban a politikai életre; hogy az újfasiszták a Bundestag kapujában állnak... Kovács Jenő kein Maschíriaíigew; habsiic, in r „Sajnos, hogy nincs még gépfegyverünk” — mondotta az egyik frankfurti NPD—Ordner.
