Békés Megyei Népújság, 1969. szeptember (24. évfolyam, 202-226. szám)

1969-09-09 / 208. szám

1969. szeptember 9, 4 Kedd Az első „fellépéstől a ripoitműsorig A bemondók pihe­nőszobájában egyedül ül a fotelban Kudlik Júlia, a televízió sző­ke hajú, népszerű bemondónője. Az imént érkezett, kicsit 'korán, most négy óra, ötkor „lép adásba”. A valóságban hatkor, de fel is kell készülni. Milliók ismerik már a képernyőről kedves, mosolygós arcát. A személyes találkozás vele olyan, mintha régóta barátok vol­nánk. Ez a képernyő varázsa. Afelől vallatom: hogyan lett bemondó a tv-nél. A tőle megszokott, kicsit kamaszos-bűjá^ jós mosollyal kezdi: — Soge hittem vol­na. hogy ide kerülök. A Kossuth Zsuzsa Gimnáziumban érett, ségiztam 1963-ban (ebből már ki is ta­lálhatja, hogy 1945- ben születtem), szí­nésznő szerettem vol­na lenni, de a har­madik rostavizsgán kiestem a fel. [ zipolómérkőzés után ## Tapasztalatcsere-látogatáson Csongrádi megyében Még tavaly év vége felé Békés­csabára látogatott a Csongrád me­gyei tanács ipari állandó bizott­sága hogy eszmecserét folytasson a Békés mégyei tanács ipari ál­landó bizottságának tagjaival. Le­het egymás munkájából, tevé­kenységéből tapasztalatokat sze­rezni, különösen most, amikor a gazdasági mechanizmus reformja egyre újabb és újabb feladatokat szab meg. De érdemes néha a mű­ködési terület határain túl azért is szétnézni, hogy az ember egy kicsit szélesítse a látókörét és ba­rátokra tegyen szert, akikkel a közösség érdekeit szolgáló jó együttműködést alakíthat ki. letére kiterjedt. Különösen a la­kosság foglalkoztatottságának, a termelékenység növelésének és az ösztönzőbb bérezés kialakításának a kérdéseit vitatták meg. Mi az a furfurol ? A délutáni program keretében a Csongrád megyei Furfurol Vál­lalatot és a Hódmezővásárhelyi elkezdődik a csurgás, akkor már nem lesz baj. A 80 milliós beruhá­zás várhatóan hamar visszatérüL Á híres majolika A majolikagyár korszerűség szempontjából éppen az ellentéte a Furfurolnak. Manufakturális üzem, majdnem olyan a terme­lési technológia, mint volt 1912- Majolika Gyárat tekintették meg i f>en> az,^aP1'*^s évében. Nem is a vendégek. A Furfurol új ipari létesítmény, ahol csak/ november­ben kezdődik meg a termelés. Ér­dekessége az üzemnek, hogy ku- j koricacsutkát dolgoz fel, abból készül a furfurol, ami a műanyag A Békés megyeiek a napokban! jpaj-j alapanyaga. A gyógyszer- és vételinél. Mit tett erre a főiskola? Lapomat átküldte a rádióhoz, ahol meg is hallgattak és meg­állapították: nincs mikrofonhan- göm. De mégis beosztottak az if­júsági osztályra — ügyelőnek, csakhogy a televízióhoz. Az év novemberében részt vettem egy bemondói meghallgatáson és — 26 jelölt közül — egyedül én vál­tam be. Itt már volt mikrofon- hangom ... — Beszédtechnikai gyakorlatra jártam és az első „fellépésem” 1964. február 29-én volt. Jeles nap volt ez másrészt is, hiszen szökő­nap, és emiatt kerek évfordulót sose tudok ünnepelni.' Hát nem érdekes? Persze először csak külső munkatársként foglalkoztat­tak. 1965. február 15-én véglegesí­tettek. I — Hallottuk már a képernyőről: több nyelven beszél. Nagyon szeretem az oroszt, de beszélek -németül, angolul és franciául. Magyar szakos hallgatója va­gyok az Eötvös Loránd Tudo­mányegyetemnek, ötödéves tanár­jelölt. — Sok munkája mellett, hogy van ideje tanulná? — Ezt nehezen tudnám meg­magyarázni. Csak annyit: főzök, mosok, takarítok odahaza, szóval háztartást vezetek. Eimellett ki­tűnő volt az érettségim és az egye­temen is kitűnőék a jegyeim. Na­gyon könnyen tanulok meg min­dent ... A Delta-műsorban sose hívja segítségül az írott szöveget. — Három nappal az adás előtt megkapom és betanulom. Egyéb­ként a Deltához fűződik egy ked­ves élményem: ülök tegnap a fod­rásznál és a kirakat előtt elmegy egy mama a kislányával. A kicsi felismert és odanyomta orrát az üveghez: „Nézd, anyu, itt - ül a del tás néni!” Riporterként is láttuk már. A bemondó és riporter — sze­rintem — nem választható el szi­gorúan. Most a Kiváló együttesek című műsorszám riportere va­gyok, több adás már lement. Nem titkolom: tv-riporter szeretnék lenni. Eddig minden sikerült, amit akartam. —‘ Sok levelet kap? — Heti ötvenet, átlagosan. Mindre válaszolok. — Baki? Huncutul nevet, pajkosan csil­log a szeme: — Egy nagyobb volt eddig. Ví­így konfe­ráltam: „Kedves nézőink, vízilab- darúgó-mérkőzést láttak ...” Emlékszünk rá: mikor Julika észrevette a bakit, közismert, ked­ves mosolyával így folytatta: „Jó étvágyat kívánok az ebédhez...” Balogh József viszonozták a látogatást Csongrád megyében. Egy napot töltött ott Miklya János, az állandó bizott­ság elnöke, Mitykó László és Goldberger János, az állandó bi­zottság két tagja, dr. Dankó Já­nos, az ipari osztály vezetője, Bo_ tyánszki Jánosné főelőadó és el­kísérte őket Gyulavári Pál, a me­gyei pártbizottság ipari osztályá­nak a vezetője is. A fogadtatásról csak a legnagyobb elismerést hangján lehet beszélni. Kocsis Imre, Horváth János, Reinholcz András, Sass Ferencné, az állandó V*8 bizottság négy tagja, Ladányi Be­nedek, az ipari osztály vezetője, valamint dr. Böszörményi Lajos főelőadó valóban mindent meg­tett, hogy jól érezzék magukat a vendégek. Az eszmecsere, amelyet mintegy négy órán át folytattak, tevékeny­ségi körüknek szinte minden rész­a kőolajiparban is nélkülözhetet­len. Ebből készül a Péti Nitrogén- művekben a furfuril alkohol, amit vasöntödékben speciális öntőfor­mákhoz használnak fel. Kojnok Mihály főmérnök el­mondta, hogy mindössze százan dolgoznak majd az új üzemben. A termelési folyamat annyira auto­matizált, hogy egy-egy műszak­ban mindössze 3 szakmunkásra lesz szükség. A legtöbb embernek szállítás, rakodás a feladata, mert 2 ezer vagon kukoricacsutkát hor­Ismertető füzet Mezőkovácsházán Megyén kívül is Az elmúlt színházi évad utolsó bemutatója volt a Török Rezső— Zoltán Pál—Horváth Jenő szerző­hármas: Péntek Rézi című zenés vígjátéka, mely nagy közönség- sikert aratott Békéscsabán. A da­rabot a színház most a vidéki táj. helyeken játssza, elsőként szeptem­ber 7-én, vasárnap Gádorosán ke­rült színre. A megye városain és községein kívül a Péntek Rézi-t bemutatják Hajdúszoboszlón, Nagymágocson és Túrkevén is. A színházban megkezdődtek Raffai Sarolta Diplomások című színművének próbái, a darab első bemutatója október 10-én lesz, Békéscsabán. Rendezője Máté Lajos, A Békéscsabai Konzervgyár 3 éves emelt szintű konzervipari tanulóképzésre pótfelvételt hirdet. Kollégiumi ellátást biz­tosítunk. Jelentkezni 8 általá­nos iskolai végzettséggel lehet mindennap délelőtt a gyár sze­mélyzeti vezetőjénél. 172067 temeti gyűjteménye volt, és azzal mányokról A jegyzék harminc elsősorban a felszabadulás jubile- I könyvet és tanulmányt ismertet, urna alkalmából rendezendő szel­lemi vetélkedőkhöz kívánnak megfelelő segítséget nyújtani. Az érdeklődők tájékoztatást kapnak péld r; il arról is, hogy Kovácsháza neve először az aradi káptalan ■*1463. március 23-i oklevelén sze­repel. Szintén a közelmúltban jelent Mezők ovácsháza felszabadulá­sának 25. évfordulójára a járási könyvtár „Tudja-e?” címmel ro­taprint eljárással készült 10 ol­dalas füzetet adott ki, mely hasz­nos tudnivalókat tartalmaz a já­meg röplap formátumú állítás a mezőkovácsházi művelődési központ és könyvtár szeptemberi programjá­ról, és ajánlójegyzék a járási mű­velődési központ helytörténeti össze járási járási rás történetéről. Az összeállítás gyűjteményéből a járás felszabadu forrása a járási könyvtár és a já­rási művelődési központ helytör­lásával és 25 éves fejlődésével kapcsolatos könyvekről és tanul­Hasonló üzem van már néhány országban, ahol rizshéj, cukornád és más mezőgazdasági hulladék az alapanyag. A hódmezővásárhelyi a legkorszerűbb és várhatóan kár fizetődő lesz a termelés. A fur- furolból igen nagy a kereslet vi- lágviszonylatbar Német, osztrák, svájci és ma­gyar szerelők dolgoznak az üzem­ben, az utolsó simítást végzik. Részlegesen az üzempróbák is megkezdődtek, aztán a próbaüze­melés következik. Akkor derül majd ki, hogy valóban megkez­dődhet-e a folyamatos termelés. _ | Érthető tehát ebben a várakozás­ban az izgalom. A vendégek így búcsúztak a gyár vezetőitől: — Sok sikert kívánunk. Erre Reményi János igazgató nagy derültséget keltve csendesen megjegyezte: — Főleg csurgást kívánjanak, elvtársak. A furfurol ugyanis folyadék. Ha igen változtatnak rajta, csak a nehéz fizikai munkát helyettesíti a villamos energia. Éppen az ere­detisége adja meg az értékét, biz­tosítja a keresettségét. Az írókázott, művészi kivitelű majolika szinte egész Európában ismert. Ma 20 tőkés oszág, főként Hollandia, Dánia, Svédország, Norvégia vásárolja. Már 1927-ben aranyérmet nyert a gyár egy brüsszeli kiállításon. Az igazgatói irodában egy bekeretezett oklevé­len pedig ez olvasható: „Des Arts des Techniques — Paris 1937 — Diplome de Médaille d’Or. Vagyis újabb aranyérem Párizsban, 1937-ben. Sok nemzetközi vásáron bemu­tatják a híres hódmezővásárhelyi majolikát, mindenütt nagy siker­rel. A piac kiszélesítésére főként a szocialista országokban van le­hetőség. S ki gondolná, hogy csak­nem 14 ezer cikkből válogathat­nak, a megrendelők? Erről la látogatók és üzletfelek a gyár ál­landó kiállítótermében győződhet­nek még, ahová a békéscsabai vendégeket Láda Ernő igazgató személyesen kísérte eL És ha ott éppenséggel kevesebb van 14 ezer cikknél, a legszebb dísz- és hasz­nálati tárgyakat meg lehet találni. Viszontlátásra Hasznos volt a tapasztalatcsere­látogatás, sajnos azonban gyorsan eltelt a nap. A-vendégek és a ven­déglátók így búcsúztak egymás­tól: Viszontlátásra! Komolyan gondolták. Mert ismét találkoznak majd, mégpedig legközelebb Bé­késcsabán. Érdemes a barátságot ápolni. És az sem árt, ha a vá­lasztókat is tájékoztatjuk arról, hogy mivel töltötték az idejüket a választottak Szegeden. Pásztor Béla fokúul. Ottre CNDRC-3. ' „Csak egy kis szerencse még” — gondolja Andris —, aztán nemsokára otthon lehet.. Fiatal, egészséges, előtte az ólet, s ta­lán, ha Marika kitart, a boldog­ság is. Eddig megúszta rendre a légitámadást, a menekülést, Be- lanka jóvoltából elkerülte a büntetőszázadot, sőt a hágónál kapott kisebb sebesülés is in­kább javát szolgálta, mint ká­rát: az ungvári hadi kórházban összetalálkozott bátyjával, Jani­val. Az első hadsereg szakaszveze­tője volt akkoriban Bánszki Ja­ni, s nemcsak meglátogatta öcs- csét, hanem sikerült annak fel­épülése után is a maga köze­lében tartania. Jani társai, az első hadsereg tisztesei és legénysége közt sok, módszeresen a németek ellen hangolt honvéd akadt. Jani és néhány társa oroszlánrészt vál­lalt ebben a munkában, sőt las­san egy-két normálisabb látású, felsőbb vezető között is tért hó­dított az a, józan nézet, hogy a hazának ezekben az utolsó al­kalmat kínáló napokban úgy le­hetnek leginkább hasznára, ha átállnak az ellenfélhez. Minde­nekelőtt a körletükbe sodródott német kötelékekre hívták föl a német parancsnokság figyelmét, majd az összes, addig az első magyar hadsereg kötelékében A FŐM) levő német seregtestetszinteát­zavarták a német vezetéshez. Így aztán a nácinak hxre-nyo- ma sem volt Huszton ezen az októberi napon. Andrisék negy­venen, nem vágyakoztak külö­nösebben a látásukra. Ügy vá­logatták ki őket az átállás gon­dolatának legbiztosabb hívei kö- Andris, mióta a németek közelében élt a fronton, még in­kább meggyőződött arról, hogy a náci összeomlás nélkül nincs béke. nincs leszerelés, nincs bol­dogság és nincs Marika se. S hogy a náci összeomlás jóval hamarabb következzék el, , ha csakugyan átállna a hadsereg, mint ahogyan hírlik. De hátak­kor mit tétováznak?! A postaépület nyitott ablaká­ból fél tizenkettő táján szokat­lan élességgel szólalt meg a rá­dió. Mindjárt az első mondatok után rendezetlen sietséggel tö­mörültek a katonák az ablak alá: „...ma már minden ' józanul gondolkodó előtt kétségtelen, hogy a német birodalom ezt a háborút elvesztette. A hazájuk sorsáért felelős kormányzatok le kell, hogy vonják ennek követ­kezményeit... Bismarck mondot­ta: egy nép sem áldozhatja fel magát a szövetséghűség olda­lán...” — Végre! Végre! — kiáltozta egy-két katona kipirultan. — Pszt! Hallgass! — Mit hallgassak... Fegyver- szünet! Vége a háborúnak! — Vége! Vége! Hurrá! Hurrá! Egyre erősödő zajongás höm­pölygőit öblösen a huszti utcán. A katonák mámorosán ölelkez­tek össze. Örömükben többen a magasba hajigálták sapkájukat Vagy másfél óra múlva előfu­tott a vezérőrnagy kocsija, s Andrisék követték a Nagy Ág menti műúton. A városkából csak lépésben tudtak kivergődni az összetorlódott katonák miatt. Kint, az erődítéseknél, Ökör­mező közelében fanyar ábráza- tok fogadták őket. Andrisék nem értették, mi történhetett Béry ezredes, a vezérkari főnök sie­tett a vezérőrnagy elé, s izgatot­tan hadonászva magyarázgatott valamit. Andrisék leugráltak, a fiú örömmel ölelte meg bátyját: — Janikám! Hallottátok a rá­diót? Béke lett! Mehet, ki mer­re lát. Indulhatunk haza! Hal­lod? Jani kelletlenül fejtőzött ki. — Hallom, hallom, de te, úgy látszik, nem hallottál mindent. A rádió már Szálasi kiáltványát mondja... — Ez nem lehet! — Ez bizony, tény. A lovas tengerész az utolsó percben is rosszul vizsgázott. Hülyén csi­nálták az egész kiugrást, előké­születlenül... Gyere csak a rá­dióhoz! A rádióból monoton hang is­mételte egyre: — Beregffy Károly vezérezre­des azonnal jöjjön Budapestre. Beregffy vezérezredes... azonnal Budapestre! Jani öccsére villogott i

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents