Békés Megyei Népújság, 1969. szeptember (24. évfolyam, 202-226. szám)

1969-09-29 / 225. szám

M68. szeptember 28.

12

Vasira»!»

Növekszik a baromlüiús- (ogyasztás

A baromfihús iránti növekvő érdeklődés az egész világon olyan új fajták kitenyésztését tette szükségessé, melyeknek rövidebb fejlődési idő mellett nagyobb a hozamuk. Ahhoz, hogy egy állati szervezet rövid időn belül az elérhető, legnagyobb mennyiségű és jó minőségű húst adjon, elsősorban egészségesnek kell lennie. Jó elhelyezéssel, tartással, takarmányozással, gondozással és megfelelő egészségvédelmi megelőző intézkedésekkel olyan életkörülményeket kell kialakítani, hogy jó egészségi állapotát megőrizhesse. Csak megfelelő körülmények körött ‘tartott, fertőző betegségektől megóvott állatok képesek azt nyújtani, amire genetikai tulajdonságaik alapján képesek.

A baromfitartás higiéniai és járványvédelmi követelménnyel nagyok. Ha azonban ezeknek eleget teszünk, nagy képességű állatfajt nyerünk. Nem megvetendő, ha egy gyermekököl nagyságú naposkacsa 50—56 napos korára eléri a 2—2 és fél kilót. A kis pulyka képes arra, hogy 12 hetes korára 4—4 és fél kilóra nőjön.

A jó körülményei? kimunkálására és a pusztító betegségek kártételének mérséklésére hozták létre azt a világszervezetet, amely nemrég Belgrádban tartotta háromnapos tanácskozását. Á Világ Baromfiegészségügyi Társulat, négyévenként tartja tudományos üléseit, melyekre a világ minden tájáról elmennek. Ezen angolul, németül, franciául és a vendéglátó ország nyelvén meghallgatják a legújabb tapasztalatokat, megvitatják a felmerült problémákat.

A Párizsban 1965-ben rendezett kongresszuson hazánkból csak hárman vettek részt, dr. Mészáros professzor vezetésével 40 tagú magyar delegáció jelent meg. Békés megyéből dr. Ágoston Lajos, a megyei állategészségügyi állomás, dr. Balogh Tamás, az Állategészségügyi Intézet, jómagam pedig a BOV és a MTESZ megbízásából voltam ott. A kongresz- szust a dr. Ljubomir Kozic pro- feszor elnökletével működő szervező bizottság készítette el:. Az elnökségben jeles angol, francia, szovjet, holland, amerikai, német, ausztráliai, olasz, jugoszláv, osztrák, görög, bolgár, román és magyar tudósok kaptak helyet és vezették az egyes ülésszakokat, szekciókat

Az előadások témaköre igen változatos volt. Elhangzottak előadások a baromfinak és termékei, nek nemzetközi forgalmáról, különös tekintettel az állategészségügyi, megelőző rendszabály okra, továbbá a betegségeket megelőző kezelésekről, az idült légzőszervi betegségről, az influenzáról, a Marelc-féle és a különböző parazitás betegségekről. A kongreszus alkalmával bemutatták egyes világcégek technológiai berendezéseit, takarmányreceptjeit, a különböző betegségeket jnegelőző és gyógyítószer-készítményeket.

Láttuk a Phylaxia Állami Oltóanyag. és Tápszertermelő Vállalat pavilonját is. A magyar készítmények iránt is igen nagy érdeklődés mutatkozott.

Dr. Földházy Sándor

Egy

Füzesgyarmaton

Füzesgyarmat, Sárréten az egykori mocsaras területen húzódó bihari disznóhizlaló makkos erdőség csücskén települt. Vagy 350 évvel ezelőtt Debrecenbe még ladikkal el lehetett innen jutni. Sok volt a fűzfa. A község címere a múltat idézi: fél lábon álló gólya, füzes, sásos területen.

Zöld József, az általános iskola igazgatója azt is elmondja, hogy a XIII. században 7 kisebb település volt a környéken, amelyből az egyiket Gormotnak nevezték. A török uralom idején az itt lakó nép a mocsarak között húzódott meg, utána pedig Gormoton, a mai Füzesgyarmat helyén kezdte kialakítani az életét.

A múlt század elejétől hosszú ideig a gróf Blankensteinek uradalma lett a környék. Az idősebbek még ma is emlékeznek a család egyik Pali gróf néven emlegetett sárj ára. Az ő és hat testvére dicstelen szereplésének a felszabadulás vetett véget. Akkor tűntek el a porondról a báró Wenckheimek és a kisebb földbirtokosok, a Jakab, ffyak, a Farkasok, a Polgárok. Addig náluk cselédkedett a község 60—65 százaléka, jó néhány kubikoscsapat pedig az országot járta. Ebben tehát nem sokban különbözött a megye jó néhány más községétől.

Almaszüret 400 holdon

A Füzesgyarmat elnevezés persze a felszabadulás után is megmaradt, de ma már kevés a füzes a környéken, ami pedig a gyarmatot illeti. .. Nos, nézzünk szét egy kicsit a környéken! Két 10 ezer holdas termelőszövetkezete van a községnek, az egyik az Aranykalász, a másik a Vörös Csillag. Tulajdonosaik jól kereső, elégedett emberek.

A Vörös Csillag Tsz 400 holdas gyümölcsösében megkezdődött a szüret. A csupa alacsony törzsű almafa roskadozik a terméstől. Háromszázötvenen dolgoznak és mintegy 350 vagon almára számítanak.

Hogy került ide ez a rengeteg almafa?

— Búzának való ez a terület — mondták az illetékesek rosszallóan még a telepítés éveiben, 1962—64- ben —, emlékszik vissza Tóth Ferenc, a tsz párttitkára, valamint Gál Imre, a kertészeti brigád vezetője, aki Barkóczi Pállal, a ma már nyugdíjas tsz-elnökkel, Csi- rik Imre párttitkárral, Lehoczki Mihály főagronómussal, Kiss Sándor főkertésszel és Szőke János üzemgazdásszal együtt ennek a csodálatosan szép gyümölcsösnek az alapítója volt.

És ebben az évben 13 millió forint a gyümölcsös bevételi terve. Az alma javarészt exportra kerül. Tonnaszámra jut a környező községekbe és 50—60 vagon már a termelőszövetkezet saját hűtőtárolójába is, amelynek az építése befejezés előtt áll. A hullott almából pedig 200 hektó pálinkára számítanak. Óriási tételekről van itt szó!

Bak Istvánné, az egyik almaszedő csapat vezetője újságolta, hogy neki tavaly 35 ezer forint volt az évi jövedelme, s az idén sem lesz kevesebb. Dajka Sándor- né, Kovács Istvánné és Dobi La- josné ugyancsak elégedett a keresetével.

Éppen ebédelnek az almaszedők. Kovács Margit egy szép star- king almát tesz maga mellé a ládára, ami lehet vagy 40 dekás.

— Ez a háztáji — tréfálkozik, s a finom gulyás és túróscsusza után jóízűen falatozni kezd belőle.

Hintó a cégér”

Füzesgyarmatnak a két tsz-en kívül a járműkészítő és javító ktsz szerzett hírnevet. Ha hintót lát valahol az ember, önkéntelenül is Füzesgyarmatra gondol. A gépesítés korszakában nem tűnt el teljesen a fogatolt jármű és mint azt a jelek mutatják, egy kicsit újra tért kezd hódítani. A tavalyelőtti BNV-n négy hintó- ból hármat Svájc a helyszínen megvett, s azóta Nyugat-Németor. szág és az Egyesült Államok is vásárolt egyet-egyet. A Szovjetunió nemrég hatot rendelt minta, nak, belföldre, állami gazdaságok és tsz-ek részére vagy 30 készült.

Az Idegenforgalmi Hivatal egy régi postakocsit rendelt a szövetkezettől, amellyel Balatonfüred— Tihany—Nagyvázsony között négy ló száguld, bámulatba ejtve a külföldieket. A postakocsit Hegye. si János bognár, és Szécsi József kovácsmester tervezte és készítette is el.

Szécsi József, aki 52 éve kezdte tanulni a szakmát, ma is dolgozik. Jóleső érzés számára, hogy az utóbbi években ilyen szép munkákat is rábíznak. Vagy 200 hintó került már ki a keze alól. Részben neki tulajdonítható, hogy nemrég megjelent a Közlekedési Múzeum megbízottja és közölte: a szövetkezetnél akarják restauráltatni a régi járműveket, mert látják, hogy milyen szép hintókat készítenek.

Van tehát megrendelés. Ám az egykori Wiener-féle kocsma épülete, amit a szövetkezet bérel, már rogyadozik, életveszélyes. Nem alkalmas arra, hogy ott dolgozzanak. Évekkel ezelőtt kijelölték a szövetkezet új telephelyét, ahol egyelőre csak a gépműhely készült el, s épül a bognár, és az asztalosműhely, nemsokára pedig a lakatosműhely is. Az OKISZ a kisipari szövetkezetek köycsönös támogatási alapjából 1,2 miiló forintot biztosított, ebből a jövő év közepéig már elkészül a telephely.

Ungi István, a ktsz elnöke érthetően sürgeti az építkezést. Az egész országból naponta érkeznek a megrendelések. Nemrég a Dunai Vasmű is kért 8 kocsikereket és tengelyt. A sok munkához pedig megfelelő műhelyekre van szükség.

A tanács két gondja

A községi tanács is nagy fába vágta a fejszét: vízmüvet létesít. Egyelőre ugyan még csak a terv készül és most kezdődik majd a vízműtársulás megszervezése. A lakosság érdekeltségi hozzájárulása 6 ezer forint lesz, amit 10 év alatt kell majd kifizetni. Ez azonban kevésnek látszik. Vagy 2—3 millió forint a különbözet. Honnan teremtsenek elő ekkora összeget ?

— Csak a járási vagy megyei tanács támogatásával tudjuk megoldani — állapítja meg Szőke István tanácselnök.

Még 1964-ben mérlegre tették, hogy mi legyen előbb: vízmű vagy strand? Mivel a 7000 lakosú községnek 12 kilométeres vezetéken 24 kifolyó biztosította akkor is a szükséges vizet, a tanács úgy határozott, hogy épüljön előbb strandfürdő. Ez az idén, június 28-án készült el, több mint 6 és fél millió forint költséggel. Ebből a két tsz másfél milliót vállalt magára és még 200 ezer forint értékű társadalmi munkával is hozzájárult az építkezéshez. Négy év alatt azonban a községfejlesztési alap nagyrészt a strandépítésre ment el, csak jövőre jut jelentősebb összeg a vízműre.

Szőke István tájékoztatása szerint a másik megoldásra váró fontos feladat az út községet átszelő szakaszának a felújítása.

— Igen nagy forgalmat bonyolít le a két tsz a keskeny, bogárhátú kövesúton, ami ősszel, esős, sáros időben különösen baleset- veszélyes — mondja.

— Van valami kilátás arra, hogy rendbe hozzák az utat?

— A KPM-től 1964-ben ígéretet kaptunk arra, hogy 1965-ben megkezdik. Ez a mai napig ígéret maradt. Most a megyei tanácstól remélünk segítséget.

Valóságos üdülőtelep

Már hűvösebbek a nappalok is, de a strand úszómedencéjében vidáman lubickolnak a fiatalok. A víz 25—26 fokos. A kisebb ülőpados medencében, amelynek a vize csaknem 40 fokos, még többen vannak.

— Az kérem, az öregcselédeknek való — mutat arra Szilágyi András fürdőmester.

— Hát Füzesgyarmaton vannak még cselédek? — kérdem, miközben kíváncsiskodva figyelem az arcát.

Mosolyra szélesedik a szája, aztán szabadkozni kezd, hogy ez csak olyan magakorabeliek szólás-mondása. A fiatalok a cseléd szót talán nem is ismerik.

Láthatóan büszke a hivatalára Szilágyi András, aki örömmel újságolja, hogy nyáron egy-egy nap néha 3 ezer vendége is volt a strandnak. Azelőtt a füzesgyarmatiak Biharnagybajomba jártak fürdeni, most a környékbeliek ide jönnek.

Bővizű az 1200 méter mély kút, percenként 700 liter 62 fokos vizet ad. Tervezik, hogy égy harmadik (25x20 méteres) medencével bővítik a fürdőt, az ülőpados medencét pedig alkalmassá teszik téli használatra is.

Elismerés illeti az általános fogyasztási és értékesítő szövetkezetei a strand-falatozójáért, amely olyan, hogy akár egy nagy városban is megállná a helyét. Nem marad el mögötte a Vörös Csillag strandbüféje sem, ahol frissen sült hurka, kolbász és gyümölcs várja a vendégeket.

A tanács víkendtelkek kialakítását tervezi, a volt gépjavító állomás helyén pedig turistaszállót létesít.

Segítség az iskolának

A községben 1957. óta két iskolaigazgatóság volt, most ismét egy lett, aminek a jelentősége, főleg a szervezésben mutatkozik. Azelőtt 22 tanulócsoportnál volt váltakozó tanítás, most mindösz- sze hatnál van. Füzesgyarmaton öt évig gimnázium is működött, az idén azonban — a kellő utánpótlás hiánya miatt — megszűnt.

Amit Zöld József igazgató a legérdekesebbnek tart, az a felső tagozatú osztályokban bevezetett kabinetrendszerű oktatás. Nincsenek tehát külön osztálytermek, hanem az órákat a tantárgyi termekben tartják.

Arra a kérdésre, hogy mi az előnye ennek, Zöld József így

válaszol:

— A szemléltető eszközök könnyebben előkészíthetők, nem rongálódnak, ráadásul még két tantermet is nyerünk.

Elmondja azt is Zöld József, hogy az oktatáshoz, neveléshez nyújtott társadalmi segítség szinte kiapadhatatlan. Az úttörők nyári táborozáshoz a Vörös Csillag és az Aranykalász Tsz együttesen 8 ezer forinttal járult hozzá. A járműkészítő- és javító ktsz rendszeresen karbantartja a politechnikai műhelyt és még hulladék faanyagot is biztosít. A két

tsz a gyakorlókerthez szakmai tanácson kívül különböző anyagokat (szerves trágyát, vegyszereket, stb-t) ad. És öt évvel ezelőtt, amikor a politechnikai műhelyt létrehozták, a két tsz építőbrigádja 100 ezer forint értékű munkát vállalt, a községi tanács pedig 40 ezer forinttal járult hozzá.

Amikor más községekből pedagógusok látogattak az iskolába, irigykedve kérdezitek Zöld Józseftől:

— Miből építetted ezt a csodás politechnikai műhelyt?

ö pedig elárulta a titkot és

hozzáfűzte:

— Próbáljátok meg ti is.

Késik a Népújság

Ahogy egyre szebbé formálódott az élet Füzesgyarmaton, úgy nőtt az érdeklődés a közügyek, az ország, világ dolgai iránt. Sok tv-nézője, rádióhallgatója és újságolvasója van a községnek ma már. Szereti a lakosság a Békés megyei Népújságot is, amit az előfizetők száma bizonyít, ám nagy baj, hogy nem mindennap kapják meg időben. Vajon, mi az oka ennek?

— Az országos lapok Budapestről Püspökladányon át V óra 20 perckor érkeznek Füzesgyarmatra. A Népújságot a reggeli gyors Békéscsabáról Gyomára szállítja, ott átrakják a Szeghalom felé induló személyvonatra. De a gyorsvonat többször késve érkezik Gyomára, nem éri el a reggeli személyvonatot,' így onnan csak 11 óra 30 perckor tudják továbbítani. Emiatt délután három óra körül kapják meg a lapot — tájékoztat Purgel István, a posta- hivatal főnöke.

Elég bonyolult dolog ez. Az emberben felmerül a kérdés: nem lehetne autóbuszon eljuttatni, legalább Szeghalomra az újságot? Persze az illetékes szakemberek jobban értenek hozzá, még ha az itteni helyzet nem is azt bizonyítja.

Egyébként a kézbesítők csak dicséretet érdemelnék. Molnár Józsefné például 1985. óta panaszmentesen látja el a feladatát. Zsíros Pál és Nemes Károly külterületi kézbesítők a legtöbb újságot adják el. Előfizetés-gyűjtésben is kiemelkedők.

— Kaptak már ezért valamilyen elismerést? — kérdezem Purgel Istvánt.

— Sajnos, pénzben még semmi, lyet.

Ez bizony nem sok.

Pénz, pénz és pénz

Ügy tűnik, nyugodt, kiegyensúlyozott az élet Füzesgyarmaton. Az emberek szorgalmas munkával alakítják a jövőt. Azok a gondok, amelyek itt is, ott is. tapasztalhatók, a fejlődésnek szinte elkerülhetetlen velejárói.

Gyárai Sándor, a községi párt- bizottság titkára is ehhez fűz még néhány megjegyzést. Először is arról beszél, hogy kicsik, korszerűtlenek ma már az üzletek, amelyek egy évben 50—60 milliós forgalmat bonyolítanak le. A községben 800 tv, 1800 rádió és sók háztartási gép van,' hely hiánya miatt azonban nincs tv. és rádiószerviz.

A művelődési ház sem felel meg a követelményeknek. Régi épület, átalakítani nem érdemes. Kicsi a könyvtár is. Minden a helyére kerülhetne, ha új művelődési ház épülne.

— Mi ennek a feltétele?

Gyáni Sándor lakonikus rövidséggel válaszol:

— Pénz, pénz és pénz.

Azt azért mégis megállapíthatjuk, hogy a mai gondok egészen mások, mint a régiek. Az igényesebb emberek gondjai ezek.

Pásztor Bél»