Békés Megyei Népújság, 1969. szeptember (24. évfolyam, 202-226. szám)
1969-09-26 / 223. szám
(Folytatás az 1. oidalrőQ •Ágban in erősen megváltoztatta az igényeket a munkakörülmények iráni bizony«* szakterületeken, például különösen a sertés- és a szarvasmarha-tenyésztésben már szinte nem is jelentkeznek szakmunkásképzésre, ami súlyos nehézségek forrása. Hozzájárul ehhez a szakmunkások és a szakképzetlenek keresetének csekély ktilönhsége, ami nem teszi kellően vonzóvá a három évi tanulást. Veres József mnnkaflsryl miniszter, az MSZMP Központi Bizottságának tagja. A képviselők megjegyzései és javaslatai, amint azt Veres József miniszter válaszában hangsúlyozta, alkalmat ad majd arra, hogy az értékes gondoláitok és javaslatok birtokában készítsék el a törvény végrehajtási utasításait. A miniszter egyébként egyetértéssel fogadta az együttes bizottság több előzetes módosító javaslatát és azokkal egyetemben ajánlotta elfogadásra a törvényjavaslatot Egy módosító javaslat körül néma vita támadt, majd az országgyűlés törvénybe iktatta a szakmunkás- képzés új jogszabályát Dr. Lévárdi Ferenc nehézipari miniszter. Délután került sor a gázenergiáról előterjesztett törvényjavaslat megtárgyalására. Dr. Lévárdi Ferenc nehézipari miniszter a javaslat indoklásában meggyőző adatokkal illusztrálta a szénhidrogének, közöttük a gáz rendkívül gyors előretörését az energiatermelésben és ellátásban. Mi sem Jellemzőbb erre, mint az, hogy a szén 1950-ben elfoglalt 75 százaié, kos részesedése az energiatermelésben a jövő évben már 50 százalék alá esik. 1975-ben 40 százalék alá. 1980-ban pedig előreláthatóan már a 30 százalékot sem éri majd el. Helyét természetesen a szénhidrogének, a gáz és az olaj foglalják el. Vázolta a miniszter a földgáztermelés rendkívüli mér. tékű fellendülését, részben a korábban reméltnél gáfcdagabb hazai mezőkre alapozva, résáben pedig a gyorsan növekvő szovjet importra építve. Nagyarányú vezetéképítéseket terveznek, ami mind hozzájárul majd ahhoz, hogy a következő évtized végiére a fogyasztói felhasználás megtízszereződik és meghaladja a fél- mdlliárd köbmétert A városok egész sora kapcsolódik be a gáz- fogyasztásba, s végül is — a számítások szerint 1980-ban — az ország összes energiafogyasztásának egy negyedét gázból fedezik majd. Mindebből következük, hogy a gáztermelés és ellátás jelentősége a villamos energiáéhoz lesz hasonló, ez teszi szükségessé ennek az új ipart törvénynek a megalkotását is. Sajátossága a javaslatnak, hogy nagymértékben figyelembe veszi a gáz veszélyességét és messzemenően védi a fogyasztók érdekeit. Ilyen természeitű a törvénytervezet azon paragrafusa, amely szerint csak törvényes Oka lehet a szolgáltatás megtagadásának; hogy a szolgáltává« körülményeit szerződésben kell rögzíteni, továbbá, hogy a fogyasztó 15 napra felmondhatja a szerződést, a szolgáltató azonban nem és így tovább. Ugyancsak fontos, hogy kizárólag hatósági engedélyezés és minősítés alapján lehet gázkészülékeket és szerelvényeket forgalomba hozni, és a szabálysértőket szigorúan meg kell büntetni. Ide tartozik az is, hogy a szolgáltatónak a berendezéseiket rendszeresen ellenőri zni keü, még ha ez kényelmetlenséget okoz a fogyasztónak, akkor is. Aki viszont akadályozza ezt az eljárást, 3000 forintos pénzbüntetéssel sújtható. A törvény azonban csak a jövő év júliusában lép hatályba, miután igen sok még az elvégzendő jogi és műszaki előkészület a megfelelő végrehajtáshoz. Sokoldalúan világította meg a törvényjavaslat fontosságát és időszerűségét Vida Miklós, a javaslat előadója, különösen hangsúlyozva a háztartások érdekeltségét a gázfogyasztás még gyorsabb elterjesztésében. Kitért a milliárdos megtakarításokra, amelyek a gázenergia felhasználásából származnak és származni fognak, de részletesen foglalkozott azokkal az ugyancsak milliárdos beruházásokkal is, amelyek nélkül a fogyasztás kívánatos kiszélesítése semmiképpen sem valósítható meg. Kiss Árpád miniszter, az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság elnöke, az MSZMP KB tagja. A törvényjavaslatot ezek után viszonylag rövid és tömör tárgyalás alapján — amelyben többek között részt vett Kis* Árpád, az Országos Műszaki Fjelesztési Bizottság elnöke is — az ország- gyűlés elfogadta. Ezzel a parlament szeptemberi ülésszaka befejezte munkáját. Varga Zsigmoad Békés megyei képviseld: Helyes lenne egy megyei középszerv létrehozása Tisztelt Országgyűlés! Szocialista törvényalkotásunk egy újabb fontos javaslata fekszik előttünk. Jelentőségét bizonyítja a gondos előkészítés, a miniszteri’ expozéban elhangzott érvek, a felszólalásokban kifejtett gondolatok, de leginkább mégis az, hogy ebben a törvényben ipari, mezőgazdasági munkásságunk gyermekei 80 százalékának sorsáról, másrészt lendületesen fejlődő iparunk legnemesebb hajtóerejének, a holnap szakmunkásainak jövőjéről kell döntenünk. A Magyar Tanácsköztársaság befejezetlen művelődéspolitikai alkotásai kerülnek most, ötyen év után tető alá. Oktatási rendszerünkben elismert helyére ke- 'jriil, rangot jelent a szakmunkás- bizonyítvány. Időbeszámítással alapot nyújt a középfokú végzettség megszerzéséhez. Rendezésre kerül a tanulói viszony, a tanulói munkaidő. A termelőerők fejlődésének, a társadalompolitikai célkitűzéseknek megfelelően korszerűsödik az oktató-nevelő munka, melynek eredményeként egyre műveltebb, szakmailag jól képzett szakmunkások segítik elő a gazdasági növekedést s elégítik ki a társadalmi igényeket Békés megyei képviselőcsoportunk is megtárgyalta a szakmunkásképzésről szóló törvényjavaslatot s annak kapcsán a megye iparpolitikai és szakmunkáseró- helyzetét Annak ellenére, hogy az 1884. évi Ipartörvényt már tíz évvel megelőzően s attól kezdve folyamatosan folyt megyénkben —Békéscsabán, Orosházán, Gyulán, Szarvason, Gyomén, Békésen — lparostancmc-képzés„ mégis nagyfokú szakmunkáshiánnyal küzd. — Országos vonatkozásban az ipari munkásság 42 százaléka szakmunkás, nálunk csak 25,8 százalék. 1957-től a tanulólétszám több mint ötszörösére emelkedett, de a tárgyi feltételek vonatkozásában sok a nehézségünk. Az országos 141 fős tantermi leterheltség nálunk 170 fős. Az otthonférőhely száma 510, alig 5 százalékos, szemben a 12 százalékos országos aránnyal. Korszerű tanműhelyben csak körülbelül 20 százaléka oktatható szakmunkástanuló-ifjúságunknak. Az iparilag elmaradott megyék iparfejlesztésre vonatkozó pártós kormányprogram fokozatos megvalósulása s a Munkaügyi Minisztérium segltőkészsége nyomán történtek hasznos intézkedések a tárgyi feltételek biztosítása te-, rén. Ilyenek a békéscsabai tíztantermes szakmunkásképző-iskola és otthon, valamint az orosházi négy és a békési hat tanterem építése. Mindez komoly segítség, köszönetét mondunk érte, de mivel igen hátrányos helyzetből indultunk, további közös erőfeszítést kell tennünk az oktató-nevelő munka hatékonyságát, színvonalának emelkedését elősegítő tárgyi feltételek megteremtése érdekében. Á szakmunkásképzés reformjának megvalósítása nem nélkülözheti a helyi társadalmi, vállalati, tanácsi erőforrások igénybevételét. Ebben a szellemben hasznos kezdeményezésnek tekintjük például Gyoma—EndrŐd községeink tanácsai, társadalmi, üzemi, vállalati szervei részéről elindított mozgalmat, mely anyagi lehetőséget igyekszik teremteni a szakmunkásképző-iskola önálló épületben való, délelőtt-délutáni folyamatos oktatást biztosító elhelyezése érdekében. Minden bizonnyal a Munkaügyi Minisztérium is támogatja az ilyen s a hasonló kezdeményezéseket. Tisztelt Országgyűlés!_ Csoportülésünk egyöntetű véleménye szerint a szakmunkásképzés jelenlegi szervezettsége nagyon széttagolt. Megyékszerte önálló intézetek működnek közvetlen a Munkaügyi Minisztérium irányítása alatt. Ennek következtében a koordinálás a megyei szervekkel nagyon nehézkes. — A megyék sajátos helyzetére vonatkozó, de a népgazdasági igényeknek is megfelelő Közgazdasági szempontok szerinti szakmunkás-beiskolázás, képzés és irányítás nem zökkenőmentes. Helyes lenne egy megyei közép- szervet létrehozni, mely a megye iparfejlesztési terveinek, struktúrájának megfelelően koordinálná a szakmunkásképzést a szaktárcái képzéssel együtt. Ez a középirányító szerv fogná össze a megyei tanácsok, a MÉM, a Könnyűipari Minisztérium, a Munkaügyi Minisztérium, a Belkereskedelmi Minisztérium felügyelete, irányítása alá tartozó szakmunkásképző iskolákat. illetve szervezné a nép- gazdasági szükségleten belül a megyei igényeknek megfelelően a szakmunkások beiskolázását így egységesebbé válna az oktató-nevelő munka irányítása, ellenőrzése, a tanműhelyi kérdés és általában a tárgyi feltételek biztosítása. Kirívóan mostoha helyzetben van például megyénkben a kereskedelmi és ttondéglátóipari szakmunkásképzés a koordináció hiánya miatt. Vagy — jó koordináló tevékenységgel az út-, híd- és vízműipari szakközépiskolából kiváló, megszűnő vízügyi közép- káderképzés helyébe léphetne egy önálló vízügyi szakközépiskola és szakmunkásképző-iskola. Az Országos Vízügyi Főhatóság eddig is igen hatékonyan támogatta a Békés megyei vízügyi gondok megoldását feltehetően a jövőben is szívesen segít terveink megvalósításában. Ez az intézkedés a megye egyre növekvő öntözéses gazdálkodását is eredményesen segítené. Tisztelt Országgyűlés! Hangsúlyozottan kell szót emelni a leány szakmunkás-tanulók foglalkoztatási és képzési körülményeiről. Ez fontos társadalompolitikai feladat is. Megyénkben például az állami nagyiparban leány szakmunkásképzés nincsen. Az összes szakmunkástanulónak is csak 23 százaléka leány, kiket a szolgáltató helyiipar foglalkoztat. A nők számtalan munkahelyen bizonyították egyenjogúságuk teljes értékűségét. Több helyet, szélesebb lehetőséget követelnek maguknak a szakmunkás, képzésben is. Az üzemek, vállalatok sok esetben vonakodnak élni ezzel a lehetőséggel, mert nincsenek berendezkedve külön női szociális létesítményekkel, öltöző, mosdó stb. Intézeti vonatkozásban is plusz gondot jelent, mert külön női tanműhelyt, otthont kíván, de mindezek ellenére következetesen arra kell törekedni mind a szemlélet, mind a gyakorlat terén, hogy vidéki leányaink ezreinek megteremtsük alkotmányunkból eredő jogaiknak érvényesítési lehetőségét. Tisztelt Országgyűlés! A termelőerők fejlődése és a társadalompolitikai feladatok, célkitűzések egyaránt egyre műveltebb, szakmailag jól képzett szakmunkásokat igényelnek. A szakmunkásképzés korszerűsítését előkészítő reform tartalmi és tárgyi vonatkozásban megszabja a tennivalókat. Cél az elméleti tudás, az általános és szakmai műveltség fokozása. A túlszakosított képzést felváltja a lépcsőzetes oktatás, melyben az alap-, majd általános és végül a speciális ismeretek nyújtására és elsajátítására kerül sor. Az emelt szintű oktatási forma biztosítja a szakmunkás-középkáder utánpótlást. Mindezek nagyon időszerű, s népgazdasági, társadalompolitikai céljainkat jól szolgáló reformtervek. Maradéktalan végrehajtásukat azokban fokozottabb ütemben megvalósítandó tárgyi feltételekkel kell biztosítani. Több korszerű, jól felszerelt iskola, tanműhely, otthon segítheti csak elő a reform célkitűzéseinek teljes meg. valósítását. Helyes lenne a vhr- ben bizonyos meghatározott tanulólétszám esetén mind az állami vállalatot, mind a szövetkezeti ipart korszerű tanműhely biztosítására kötelezni, melyben az oktató-nevelő munka hatékonyabbá tétele érdekében iskolai szakoktató végezné az ifjúmunkások képzését. Mivel az intézeti tanműhelyek száma az elmaradottabb megyékben csak hosszabb idő után emelhető a kívánt mennyiségig, a vállalatokat és a szövetkezeti ipari egységeket kell jobban kötelezni a tanulóik foglalkoztatásával, képzésével kapcsolatos feltételek kielégítő biztosítására. Ezt a feladatot iS eredményesen segíthetné egy koordináló szerv létrehozása. Igen helyes a törvényjavaslatnak a tanulói munkaidő felső szintjének 42 órában való meghatározása. Ez természetesen lehet kevesebb is, mint ahogy például a Tanácsköztársaság távlati elképzeléseiben is heti 36 órára tervezték a tanulóidőt. Helyes lenne, ha a vhr-ok a.szakmák többségében ehhez a gondolathoz igazodnának. Az új alapokra kerülő szakmunkástanuló-képzés mellett s beindulása után vizsgálat alá kellene vonni a szakmunkásképzőintézeteken belül jelentkező szakoktatói és pedagógusbérezési formákat. Az oktató-nevelő munka színvonalának emelése megkívánná, hogy minél több műszaki és pedagógiai képesítésű szakoktató és tanár működjön egy iskolánál. De egy mérnök például nincs anyagilag érdekelve abban, hogy pedagógiai képesítést szerezzen, mert a pedagógusok bérezése lényegesen alacsonyabb, mint a műszakiaké. Ugyanez vonatkozik a szakmunkásképesítésű szakoktatóra is, kinek alapbére szintén magasabb, mint a pedagógus tanáré. Természetesen nem ez a reform kulcskérdése, de az összképbe ez is beletartozik s ez nem elhanyagolható körülmény. Tisztelt Országgyűlés! Az ipari szakmunkásképzés mellett igen jelentős szerepe van a mezőgazdasági, illetve újabb nevén élelmiszergazdasági szakmunkásképzésnek. A jövő szakmunkásainak alapbázisát itt is a szervezett iskolai, képzés adja. E két nagy képzési területet, mint ahogy az a két nagy alapvető osztályunk életrendjénél is van, szinkronba kell hozni Fokozatosan általánossá kell tenni a mezőgazdaságban is, hogy a munkakörök szakmai képzéshez legyenek kötve, mint például a növényvédelem terén már megvan. A szakosított telephez nyújtott állami támogatást kösse a rendelet megfelelő szakmunkás-létszámhoz. Helyes lenne, s az oktató, nevelő munka intenzitását nagyban elősegítené, ha az élelmiszergazdasági szakmunkásképzésben is általánosan bevezetésre kerülne mielőbb a 10 hónapos képzési rendszer, s ehhez kapcsolódna az emelt szintű oktatás. Ugyanezt a célt eredményesen szolgálná, ha megyénként gyakorló-gazdaságok tanuló-szállásokkal s iskolai szakoktatókkal állnának a szakmunkásképzés szolgálatában. Tisztelt Országgyűlés! Máról holnapra nem valósítható meg a szakmunkásképzés igényeinek minden irányú, optimális kielégítése. Az általam felvetett gondolatok egy része benne húzódik a törvény alapgondolatában, egy része megoldást nyerhet a végrehajtási utasításban, s van talán közöttük olyan is, mely vita tárgyát képezheti s nem kerül elfogadásra. A törvényjavaslat, mint alapdokumentum jó, előremutató, a haladást «szolgálja. Az eredményes szakmunkásképzés kulcsa most már a jól összehangolt tárcaközi munka, az oktatógárda, a pedagógusok lelkes, lelkiismeretes munkája s nem utolsósorban a szakmunkás tanulóifjúság öntudatos, felelősség- teljes, s hazafiságtól fűtött becsületes munkája lesz. A beterjesztett törvényjavaslatot^ elfogadom s a tisztelt ország« gyűlésnek elfogadásra ajánlom.
