Békés Megyei Népújság, 1969. szeptember (24. évfolyam, 202-226. szám)

1969-09-25 / 222. szám

19M. szeptember 5 Csütörtök 5 világ minden tájáról érdeklődnek... Nagy visszhangja van a viharsarki szociológiai felmérésnek A Békés megyei Népújságban már több alkalommal foglalkoztunk azzal a nagyszabású viharsarki felméréssel, amelyet a Békés me­gyei Tanács Végrehajtó Bizottsá­gának megbízásából a Magyar Tu­dományos Akadémia Szociológiai Kutatócsoportja végzett, illetve végez. A júliusban Békés megye 20 községében kitöltött kérdőívek már Budapesten vannak, és az egyenként több száz fő- és alkér- dést tartalmazó egyéni, valamint családi lapok adatait a „Gépek nyelvére” fordították. Most kez­dődik majd a munka nehezebbik része, mert hamarosan hozzákez­denek a kódolt lyukkártyák cso­portosításához és feldolgozásához. A szociológiai kutatócsoporttól kapott legfrissebb információ sze­rint a „Viharsarok vallatásának” tudományos körökben igen nagy visszhangja van. Dr. Kónya Sán- domé tudományos munkatárs azt állítja, hogy egy ilyen, viszonylag kis területre vonatkozóan, ilyen komplex vizsgálatot még nem vé­geztek a világon. A feldolgozás módszerei iránt a föld minden tá­járól érdeklődnek, így többek kö­zött az európai szociológiai kuta­tásokkal foglalkozó francia Cha- umbard de Leaux professzor, va­lamint a Novoszibirszki Szocialó- giai Kutatóintézet vezetője, Zasz- lavszkaja. A tengerek túlsó olda­lán, Amerikában is kíváncsiak a felmérés módszertanára. A Con­necticuté egyetem tudósai várják a feldolgozás tapasztalatait. Az UNESCO párizsi központja rész­letes tájékoztatót kért az egész anyagról és a vizsgálat egyes sza­kaszairól. A Békés megyei szociológiai vizsgálat eredményeinek első pub­likációi év végére várhatók, at­tól függően, hogy sikerül-e majd olyan nagy kapacitású komputret találni, amelybe a csoportosítások összes lehetséges variánsai be­programozhatok. B. I. Hogyan hat a gazdaságirányítási rendszer a szeghalmi járás szövetkezeteiben? Egy kis Vissza* és elörepillan­tás volt a célunk a szeghalmi já­rásban. Nevezetesen az: hogyan készültek a zömükben gyenge adottságú termelőszövetkezetek az új gazdaságirányítási rendszer, re való eltérésre, hogyan igyekez­tek felkutatni, kihasználni a kí­nálkozó lehetőséget az elmúlt év folyamán? Mindezekből fakad egy újabb év vége felé az a kérdés: milyen erőfeszítésekkel igyekez. nek tovább növelni eddigi sikerei­ket, szilárdabbá, az időjárás vi­szontagságaival is dacolóvá ten­ni gazdaságaikat? A járási pártbizottság több iz­múlt évek folyamán a szövetke-j hoz jó alkalmat adott a járás köz- zetek gazdálkodását. Adottságai-j igazgatási halárának megnövelé- kat, gondjaikat jól ismerve, még; se, a járás párt- és államhatalmi 1967-ben megvitatta a szövetkeze, apparátusának átszervezése. Más ti párt- és gazdasági aktívákkal j vidékeikre elkerült tapasztalt am­azokat a legfontosabb feladatokat,! bereket is visszahoztak, természe- amelyeknek a megoldásával zök- tesan a szövetkezeti gazdák be­kenőmentesebben át tudnak térni: leegyezésével. ök maguk is felis- az új gazdaságirányítási rendszer merték: nincs idő hozzáértő helyi követelményeire. A tsz-ek egy ré­szében a politikai és szakmai ve­zetés megerősítése volt a legége­tőbb tennivaló. Főként azokban a szövetkezetekben, amelyekben egymást követték a sikertelen, mérleghiányos esztendők. Az új követelményeknek meg­ben, csaknem hasonló kérdések i felelő, szakmailag és politikailag alapján elemezte, segítette az el-i képzett vezető gárda kialakítása­Repülőgéppel a Körös-völgy felett Húszmillió forint árvédelmi munkálatokra Ä2 °VH és a Körösvi­déki Vízügyi Igazgatóság jóvol­tából a napokban másodszor volt alkalmam repülőgépről ma­dártávlatból megcsodálni a fes­tők ecsetjére kívánkozó gyönyö­rű tájait. Képzeletbeli utazásra invitálom a kedves olvasót. Most a csapadékos időjárás is kedvezett, szeptember végén még üdezöld a rét, a mező és az erdő, tarka vadvirágok al­kotnak színes „szőnyeget”, tel­jes pompával nyílnak a rózsali­getek, őszirózsák, dáliák és egyéb virágok. A Körösök, a Berettyó, a holtágak, a bel- és árvízlevezető csatornák ezüstö­sen kígyóznak a zöld mezőben. A fasorokkal, élősövényekkel körülvett tanyák takaros ékszer­dobozként illeszkednek a tájba. A városok gyárkéményei, mo­dern víztornyai, a hidroglóbu- szok tucatjai, az új lakótelepek emeletes háztömbjei, új színfolt­jai a magyar rónanák. Amerre a szemünk ellátott, emberek, gé­pek szorgoskodtak a földeken, az állatok kisebb-nagyobb cso­portja legelészett a zöld gye­pen Kovács Lajos, a KÖVIZIG ter­Közben a tömeg hangja is felcsap, különböző jelmondatokat zúgnak ütemesen: „Földet vissza nem adunk!” „Elég volt a cselédsorból!” Kilenc óra tájban a városszéli üzemek felől is fegyelmezett me- metoszlopok tűnnek fel a főtér felé tartó utcákban. Sok ezer üzemi dolgozó lépte alatt dobog­nak az utcakövek. A járókelők ijedten tekintget- nek jobbra, balra. Percek alatt néptelenednek el az utcák. A főtér annál inkább feketéllik az emberektől. A Mereur gyáriak tömött sorai érkeznek leghama­rabb. Élükön asszonyok, lányok, munkásfiatalok, legelői: Eujdosó Etelka. Kezében magasra emeli a transzparenst: „Le a földesurak protektorai- val!” A körülötte álló fiatalok meg­rósz* Érültén kiabálják Tucóval együtt: ..Le a földesurak protektorai- val!” „Munkások kezébe a hatal­mat!” Tuca rettenthetetlen volt és ke­mény Büszke tartással, kihúzott derékkal haladt az élen. Tuca elemében volt. Észre se vette, mikor lett a tömeg vezére, csak azt érezte, hogy féktelen gyűlö­let szakad fel benne minden volt kiszipolyozó, minden burzsoá el­len. Végérvényesen le akart számolni, teljes elszántsággal Kővágóval is — és Marikával! Ha Andrisnak nincs hozzá ereje, a leszámolásnál ott lesz hát ő. Hisz kézzelfoghatóan világos, hogy Kővágónak megnőtt a szarva. Kőváeó aktívan dolgozik — ellenük. Ugyan miért vállal el minden olyan ügyet, amelv a földek visszaperlésével foglalko­zik? Az egyház külön busásan fizeti, amiért állandóan a földek viasza perlését forszírozza. Volt birtokosok és földhöz juttatoltak egyformán ismerik Kővágó ne­vét. Háromnegyed tíz táján Janota Pali bácsi, a polgármester lép a _ városháza erkélyére. Mellette : Balázs Laji, Bánszki Jani s még ; néhányan a pártok, szakszerve- j zetek küldötteiből. Laji feltartja a karját, bele- £ köhög a hangszóróba, s a tér el- j csöndesül. — Barátaim! — zeng fel Laji £ hangja. — Üzemi elvtársak, pa- £ raszttestvéreink! Veszedelmes • játékba kezdett a reakció. A j földreformot támadják! A de- £ mokrácia legnagyszerűbb vívmá- ; nya ellen zúdítják össztüzüket! t — Le velük! Börtönbe az £ uszítókkal! Le a burzsoáziával! ! Tüzes kiáltások röpködnek, : félbeszakítva minduntalan La- £ jit. £ Pali bácsi egyetlen intésével • lecsöndesíti a parasztokat. Rá- : szegeződnek a munkásszemek is. • — A helyzet az. hogy Mind- £ szenty hercegprímás vasárnap ; Pesten prédikációt tartott. Olyat, * amilyen tőle telik. „Szentbeszéde” . után vagy háromszázan, félreve- • zetett hívők és közéjük csapódó £ csőcselék, a Nagykörúton Szá- £ lasit és Horthyt éltették. Köve- ■ telték a föld visszaadását a föld- £ birtokosoknak. Nem véletlen ; eset ez... Nem véletlen, hogy • nálunk is akad Mindszentvhez ’ hasonló prókátorunk egy ügy­véd személyében. — Börtönbe Kővágóval! Min- j dennek oka Kővágó úr! — har- • sant a kiáltás. Pali bácsi is bő- i lint. majd egy intésével újra el- £ csöndesíti az embereket. (Folytatjuk) : melési igazgató-főmérnöke és Kovács Jenő építésvezető kala­uzolta gépünket. Jelzésükre — főként a folyók felett — ala­csonyabbra ereszkedett a gép­madár s pompás kilátás nyílt a szivattyútelepek, partvédelmi munkálatok színhelyére. Piló­tánk — aki 22 éve ül a kor­mánykeréknél s jól ismeri ha­zánk minden táját — határo- tan kijelentette: ilyen szépen gondozott töltéseket rég nem lá­tott. Kísérőink elmondották, hogy nagy gondot fordítanak az árvédelmi munkákra. A termé­szetnek sokat segítettek a víz­ügyi szakemberek is abban, hogy ma ilyen szemet gyönyör- , köd tető ez a táj. Száz évvel ez­előtt az országban elsőnek itt indult meg a folyamszabályozás. Azóta a Körösök egyes szaka­szait új mederbe terelték, szé­les hullámterek kínálnak lehe­tőséget árvíz Idején a folyóvíz „kilépésére”. Az utóbbi évek­ben új lokalizáló töltések épül­tek, számos helyen erősítették a partoldalt, magasították a töl­tést. ahol á biztonságos védelem megkívánta. Az idén például mintegy 20 millió forintot költenek az ár­védelmi munkálatokra, folyam- szabályozásra, töltésemelésre, szivattyútelepek korszerűsíté­sére, védőtöltések gaztalanitá- sára. a védőfüzesek fenntartásá­ra. Ahol a töltés állékonysága megkívánja, új erdősávot tele­pítenek, másutt kiirtják a füze­seket, fákat, ha károsan befo­lyásolják a víz útját. Láttuk többek között a Gyula II. szivattyútelepen a nyomó­csővezetési munkálatokat, a Fe­kete-Körösön a folyamatos partvédőmű építését, a II. Kö­rös háttöltésének földmunkáit, a Kernye I. szivattyútelep korsze­rűsítését. Pilótánk jóvoltából megállapíthattuk: kifogástalan munkát végeznek a partvédők, a folyamszabályozók. Gépjármű­karavánok szállították a ter­méskövet. a földet, serényked­tek a kubikosok. , a lófogatok, dömperek. Kiderült többek között, hogy évente műszaki gárda vizs­gálja felül a folyókat, főcsator­nákat, {x>ntos terv készül arra, hogy mikor, hol legsürgősebb a parterősítés, töltésmagasítás vagy egyéb munka. 1969-ben többek között 16 ezer tonna terméskö­vet, 80 ezer kéve rozsét, több ezer vagon földet használnak fel munka közben. Az idei sze­szélyes nyár gyakran megtré­fálta a VÍZIG szakembereit. A szokásosnál gyakoribb volt az árhullám. Állandó készültsé­get kívánt a folyamszabályozás. Ha nem rögzítették mindjárt a partvédő rőzseszőnyeget, előfor­dult, hogy másnap csak hült helyét látták, elsodorta a ..ter­ven felül” érkezett árhullám. Sok bajt okoz a beomló talaj, az esős időjárás. A terméskő az ország más tájáról érkezik, zöm­mel országúti szállítással. Az anyagbeszerzők leleményessége, emberek kinevelésére. Így került új, kipróbált elnök a bucsai Űj Barázda, a biharugrai Felszaba­dult Föld, a szeghalmi Petőfi, a vésztői Aranykalász, az okányi Al. kotmány és a körösladányi Üj Barázda Tsz élére. A viszonylag legjobban megfelelő szakgárda ki. alakítása már az új elnökök fel­adata volt, és többségük ezt si­kerrel meg is oldotta. A járási pártbizottság értékelése szerint az állam sokirányú segítsége, a szö­vetkezeti gazdák megnövekedett bizalma, munkakedve mellett, a vezetéshez értő emberek átcsopor­tosítása is jelentősen hozzájárult ahhoz, hogy a szeghalmi járás szövetkezetei, megalakulásuk óta első ízben, tavaly mérleghiány nélkül, eredményesen gazdálkod­tak. Ez nem jelent< azt, hogy most a kivitelezőkkel való jó együtt­működése biztosítja a folyama­tos ellátást. . A Hármas-Körös jobb partján tnár minden jól olajozottan halad például meghatározott szaka-j valamennyi termelőézövetkezet- szon a töltésmagasítás egymil- óén. A sokirányú elfoglaltság, a lió forintos beruházást igényel, gazdaságirányítás sokféle mó\'já- a Kettős-Körös jobb partjára 2,7 nak figyelése közben kevés ide- milliót költenek. A Fekete-Kö- je maradt a járási pártbizottság- rös jobb partján csupán a háttól-1 nak, egy másik nagyon fontos tés erősítésére 1 millió 920 ezer! „frontvonalnak”, a termelőszövet- fprint az előirányzat. A Fekete- j kezeti pártalapszervezeteknek a Körösön 17 kilométer hosszan megerősítésére. A járás 24 terme, partvédő töltés fenntartására | '.«szövetkezete közül 22-ben vá- több mint 1 és negyed milliót j lasztották függetlenített párttit- szántak. ! kárt. Ám az alapszervezetek közül A Kiváló Vállalat címetj elég kevés az olyan, amely meg­viselő Körösvidéki Vízügyi Igaz- f cc.° energiával egyengette volna gatóság ez évi terve meghaladja i a,JO Kezdemenyezesek es elgondo- a 100 millió forintot. Ennek zö- lások útját, vagy felismerte yol- me a termelési igazgatósásra na a szappanbuborék értékű, a vár. A szocialista brigádok vál-! gazdálkodás irányát vakvágányra fialták: az idén is teljesítik a! juttató ..hübele balázs” ötleteket, tervet, csökkentik a költsége-; a még nagyobb siker egyik két. Nos: kéretlenül is megérke-! gátja a szövetkezetek egy részé- zett az ősz, .számítani lehet aj ben, hogy az új gazdaságirányi- munkálatokat nehezítő kedve-! tási rendszer érvényesülését nem zőtlen időjárásra. A terv teljesí- j követte a belső üzem- és munka- tésben időarányosan — épp a: szervezés, a régebbi vezetési sfi­sok csapadék miatt — helyen-! lus megváltoztatása. ' ként lemaradás tapasztalható, i „ A KÖVIZIG műszaki gárdája! ® pártbizottság nincs a fizikai munkásokkal a legna- megelegedve a szövetkezetek kez- gyobb egyetértésben, a munka- demenyezo készségével sem. Ez- idő jó kihasználásával, még na- j ze* kapcsolatban több végletet is gyobb munkafegyelemmel bizto-i tapasztal. Az egyik helyen az síthatja a vállalások teljesítését.' erejüket jóval meghaladó módon A Körös-völgy lakóinak bizton- méretezik túl a melléktevékenysé. ságérzete a jó munkától függ. | g,ej’.mafl5c 1® -veT1 ®r.u előállítása helyett — veszek-adok A 'OVO évi tervek már el- törekvés nyilvánult meg. A to- készültek: 1970-ben újabb 201 vábbfejlődé® gátja az Is, hogy a milliós feladat vár az árvédelmi munkák végrehajtóira. A gyors tervezés lehetőséget ad a gon­dos felkészülésre, s reméljük jövő ilyenkor még jobb ered­ményekről adhatunk számot. Ary Róza Közületek munkaerőigénye Budapesti kiemelt munkára, ki­emelt teljesítménybérrel keresünk kőműveseket, segédmunkásokat, 15 éves kortól is, kubikosokat, ácso­kat, komplett brigádokat is felve­szünk, Minden héten szabad szom­bat, állandó budapesti munka, szállást, étkezést, különélést, vas­úti jegyet, munkaruhát biztosí­tunk. Jelentkezés: Április 4 Ktsz, Budapest, vili., Auróra u. 23. Mun­kaügy. 812 A Szarvasi Állami Gazdaság sár­gahegy esi kerülete mezőgazdasági gépek szerelésében képzett szere­lőket vesz fel. Bérezés szakkép­zettségtől függően 8—12 Ft/óra. To­vábbá I fő jól számoló mázsa- házkezelőt. Napi háromszori étke­zés térítés ellenében biztosítva. Szükség esetén lattás lehetséges. * Az Országos Sertéshizlaló Válla­lat Kétcgyházl üti telepe kőmű­ves, ács, lakatos és fűtő szakmun­kásokat vesz fel. 172230 szomszédos szövetkezetekkel való együttműködés, közös építkezés, helyett, elaprózzák a beruházási összegeket. Ehhez hasonlóan elap­rózzák a műtrágyát, az elevem és holt munkát is. Más szóval: nem törekednék arra, hogy a kijelölt táblákon minél nagyobb volume­nű értéket termeljenek. A régi kisparaszti módszer szerint szán­tanak, vetnek például az elég jó talajadottságú Körösnagyharsány- ban is. Ezzej magyarázható, hogy csak 11 mázsa búzát takarítottak be holdanként az idén is. A továbbfejlődés, az elemi csa­pásokat is kibíró gazdálkodás megszilárdításának sok feltétele van. Ezek közül a járási pártbi­zottság az évekre előre meghatá­rozott célok rögzítését szorgal­mazza. Köztudott, hogy a szeghal­mi járás területének többségé jobbadán gabonatermesztésre és állattenyésztésre alkalmas. Nyil­vánvaló: az az ésszerű, ha ezek­nek a főtevékenységeknek a si­kerére fordítják elsősorban ener­giájukat, ha ezen túl csak annyi ipari növény termelésével foglal­koznak, amennyihez élő- és gépi munkaerővel rendelkeznék. Hz a hn'ves, ha a gazdálko­dás főprofilja határozza meg a gépi felszerelés számát és típusát is, mert az eddigi „mindenből egy keveset” elv elvonja az anyagi »rőt a szeghalmi járás legégetőbb gondjának, a belvízvédelemnek és a korszerű legelőgazdálkodás­nak a megoldásáról is. Kukk Imre

Next

/
Thumbnails
Contents