Békés Megyei Népújság, 1969. szeptember (24. évfolyam, 202-226. szám)

1969-09-24 / 221. szám

.1969. szeptember 24. 5 Szerda Évente 3,5 millió forintot jövedelmez a kertészet A közös gazdaság jövedelmé­nek jelentős részét biztosítja a kertészet az orosházi Petőfi Termelőszövetkezetben. Ez az üzemág mintegy 3 és fél mil­lió forintos bevételt jelent éven­te a tsz-nek. A szövetkezet az utóbbi időben megkezdte a közvetlen értékesítési hálózat kiépítését, zöldség-, gyümölcs­boltot nyitott, s ezzel részt vál­lalt Orosháza zöldség-, gyü­mölcsellátásának javításában. Magyar filmek a külföldi fesztiválokon A Locamóban és Tokióban ok­tóberben megrendezésre kerülő filmfesztiválokra egy-egy magyar játékfilmet hívtak meg: Simó Sándor „Szemüvegesek”, illetve Jancsó Miklós „Csillagosok, kato­nák” című alkotását. Locarnóban lepergetik majd Kenyeres Gábor „Drágám” című rövidfilmjét is. Novemberben fesztivált rendez­nek két amerikai nagyvárosban is. New Yorkban Elek Judit „Szi­get a szárazföldön”, Chicagóba pe­dig Sára Sándor „Feldobott kő” című alkotását hívták meg. Ugyancsak New Yorkban vetítik le Reisenbüchler Sándor „A NaV és a Hold elrablása" című rövid- filmjét is. (MTI) Csonkulásos baleset Sarkadon Patka Gábor, a Sarkadi Cukor­gyár géplakatosa szeptember 19- |én a cukorcsomagoló gépi beren­dezés műszaki ellenőrzése közben az egyik szállítószalag ékszíjának a feszességét vizsgálta. Szín Mik­lós közben bekapcsolta a villany- motort. Patka Gábor hüvelykujja az ékszíjtárcsába került, amely azt levágta. A csonkulásos baleset azért kö­vetkezett be, mert ellenőrzés előtt nem biztosították a berendezést váratlan beindítás ellen. testület fúrnigálásaként köny­velnék el a „topisságot”. A ház előtt még egyszer vé­gigfutott a hirdetés szövegén: „II. sz. Igazoló Bizottság. Tár­gyalási idő: 1945. márc. 5., d. e. 9 óra. Helye: Városháza, I. era. 7 ... 7. Kővágó Béla dr., az Ügyvédi Kamara titkára... stb. Felhívom a lakosság figyelmét, hogy mindazok, akik a fent fel­sorolt személyek oly magatartá­sáról vagy cselekedetéről bírnak tudomással, amelyek a magyar nép érdekeit sértették vagy sérti...” Az ügyészség közelében vesze­kedett lármára lett figyelmes. A nagy sárga épület kapujában hatalmas csoportosulás. Két su- hanc terebélyes táblát emel a tömeg feje fölé, rajta a félelme­tes felírás: „Halál a nyilas bor­bélyra és keretlegény társaira! Kötelet Ambrus'nak Az emberek Is ezt kiabálják. Ütemes ordításuk a magasföld­szint tárgyalótermének ablakait csapkodja: — Kötelet Ambrusnak! Köte­let Ambrusnak! Halál a keretle­gényekre! Kővágó megpróbál az embe­rek feje fölött belesni a dugig telt tárgyalóterembe. Idegessé­gében a torkát köszörüli: Amb­rus „testvér” és Hornyánszky mellett Csepkó Mihályt is a vádlottak padján látja... Még csak az kell. hogy az ő nevét is belekeverjék valamibe... Csep- kótól kitelik, már csak számí­tásból is: tudja, hogy az ügyvéd Jelentés a tiixelőhelyxetről Megvette már az ideit? — Reálisan kalkulálunk, vagy hasra ütünk? — Ha van, akkor miért nincs? A tél szerencsére még csaknem is kopogtat, de azért a naptár még azokat is a közelgő fűtési idényre emlékezteti, akik a kereskedelem véleménye szerint saját maguk is hozzájárultak a tüzelőbeszerzés jelenlegi kényelmetlenségeihez. Mert mi tagadás, időnként és he­lyenként nem a legsimábban megy napjainkban a téli tüzielő megvásárlása. — I Nincs elegendő készlet? — tettük fel a kérdést a legilletéke­sebbnek, a Tüzelőszer- és Épitőér- tékesítő Egyesülés vezetőinek. Első hallásra meglepő dolgot válaszoltak: — Az a jó, ha nincs nagy kész­let a tüzelőanyag-telepeken, mert akkor biztos, hogy a vevő friss szenet kap. A hazai barna szenek nagy része ugyanis nem alkalmas hosszabb, főleg szabadban törté­nő tárolásra. Jelenleg általában nincsenek nagy készletek a telepeken, a bá­nyák folyamatosan szállítanak. Méghozzá soha eddig nem igé­nyelt és nem tapasztalt ütemben. A negyedik negyedévben az éves kontingens 28 százalékát, mint­egy 210 ezer vagon szenet, briket­tet és kokszféleséget hoznak for­galomba, ebből 185 ezer vagont ad a hazai bányászat. — Ha van elég szén, miért ke­letkezik gyakran mégis sorállás a telepeken? — A legutóbbi tél hosszúra nyúlt, még április vége felé is fű­teni kellett, az első negyedévben 25—30 ezer vagonnal több tüze­lőt adtak el. mint a korábbi év­ben. Ugyanakkor bármennyire is furcsa, ez azzal a következmény- nyel járt, hogy a vásárlók nagy része nyáron „elaludt”, az utolsó pillanatra halasztotta a tüzelő­vásárlást és a Wiegfigyelésék sze­rint éppen ezekben a hetekben, szeptember végén, október ele­jén kívánja megtölteni pincéjét. A torlódás másak óka, hogy a vásárlók egy része nem kap ebből ez évben sem tudták kielé­gíteni, s bár az utolsó negyedév­ben még számítanak 15 ezer va­gon import brikett érkezésére, ez a mennyiség sem fedezi a szük­ségletet. A hazai szeneik közül a megyékben elsősorban a beren- tei darabos, az Ozd-vidéki durva­szenek, a Dunántúlon pedig a ta­tai-dorogi kockaszén a legkereset­tebb. Ám miként az NDK brikett­ből, ezekből sem áll rendelkezés­re akkora mennyiség, mint amek­korát a vásárlóik pillanatnyilag igényelnek. Ugyanakkor van más­fajta, fűtésre alkalmas, jó minő­ségű szén, például a berentei dió, a pécsi iszap-szén, vagy a hazai gyártmányú brikett, bár ezek ki­sebb méretük miatt jobban por- lanak, a vevőle szerint kevésbé gazdaságosak. Áruk alacsonyabb, de nem annyival, hogy a vásár­lók akár hosszabb várakozás, többszöri sorbaállás árán is ne a drágább, valamivel nagyobb kalória értékű szénhez ragaszkod­nának. Jelenleg az országban minde­nütt van a tüzelőanyagielepeken valamekkora készlet, amelyetrend- szeresen új áruval egészítenek ki. A folyamatos szállítás ellenére sem tudják azonban biztosítani, hogy egy-egy fajtából, például be­rentei vagy tatai darabos szén­ből korlátlanul láthassanak el az országban minden telepet. Hozzátartozik az igazsághoz, hogy a tüzelókereskedelem pótló­lag igényelt nagy szénmennyisége­ket a bányászattól. Eddig a ko­rábbi rendeléseken .felül 70 ezer vagonnal több szenet biztosítottak a bányák. Nyilván arról van szó, hogy a kereskedelem rosszul mér­te fel az idei igényeket. Magyará­zatul és mentségül azt hozzák fel, hogy az előzetes számítások erre az esztendőre már a szénhidro­gén-program. tehát a gáz. és olajtüzelés nagyobb mérvű beve-1 zetését jelezték. Különböző okoki miatt azonban sok helyütt még nem sikerült ebben az esztendő­ben rátérni a korszerűbb fűtés­módra, következésképpen az idei idényben még szénnel kell fűte­ni, olyan helyeken is, ahol koráb­ban már gázzal kalkuláltak. Csak aláhúzza mindezeket a SZOT tüzelőakció idei alakulása. A második negyedévben országo­san 444 ezer utalványt váltottak be 291 millió forint értékben. Ta­valy ugyanezen idő alatt 432 mil­lió forintért 665 ezer utalványra szolgáltattak ki tüzelőt. Napjaink­ban indult meg az igazi roham. (Budapesten november 15-ig. vi­déken szeptember 30-ig váltják be a 600, illetve 900 forint értékű tüzelőutalványokat, amelyekre minden forgalomban levő tüzelő­anyag beszerezhető.) Ami a tűzifát illeti: mint köz­tudott, a közelmúltban újra csök­kentették a tűzifa fogyasztói árát. Ezt a csökkentést részben a még mindig fennállt áraránytalanság, részben a megnövekedett fakiter­melés indokolta és tette lehetővé. (Tehát van, ahol nem változott a fa ára.) Egyébként a szénhidrogé­nék elsősorban a tűzifát szorítot­ták le a piacról, de még így is évi 60 ezer vagonos forgalmat bo­nyolít le a kereskedelem. Emel­lett a különböző erdészetek is je­lentős mennyiséget hoznak forga­lomba. Tűzifa korlátlanul kapha­tó, legfeljebb szállítási és feldol­gozási nehézségek miatt fordulnak elő itt-ott néhány napos késedel­mek. Mindent egybevetve a tűzelő- anyagkereskedelem véleménye szerint még mindig időben min­denkinek pincéjében lehet az idei téli tüzelő, csak azt kérik, hogy a vásárlók ne ragaszkodjanak kizá­rólagosan egyes szénféleségek­hez. s most már valóban ne halo­gassák tovább megrendeléseiket. — mondják tájékoztatójukban az illetékesek. H. Cy. olyan szenet, amilyent szeretne. Különböző országrészekben más­másféle minőségű szén a „ked­venc”. Az köztudott, hogy Buda­pesten az NDK brikett a legkere­settebb tüzelőanyag. Az igényeket Naponta 240 raff on sxrnet ad Halinka mire képes, ha az ő bőréről is szó van... Hogy minden követ megmozgatna... Kővágó fellépked az első eme­letre. A folyosón leül egy lócára, s izgatottan teríti maga elé az útközben szerzett Közlönyt, melyben a rá vonatkozó ren­delkezés módosítása található. Piros ceruzával húzogatja alá a különösképp érdekes részeket: „Ha az igazoló bizottság az igazolás alá vontat igazolható­nak nem találja... de nem álla­pított meg olyan súlyos cselek­vést sem. amely a népbíróság elé utalást indokolná, úgy az alábbi büntetéseket szabja ki: 1. Megfeddés. 2. Áthelyezés. 3. Az előléptetésből meghatározott időre (1—5 év) kizárás. 4. Ala­csonyabb javadalmazásé állás­ba való áthelyezés. 5. Állásvesz­tés — a) a hozzátartozók ellá­tási igényének meghagyásával — b) elvonásával.” A városházán működő igazoló bizottság csupán fél óráig várat­ta Kővágót. Az előszobában ül­tében Izgatottan igazgatta nyak­kendőjét, de mikor a nevét hal­lotta, már a megszokott, fölé­nyes tartással lépett a terembe. Megindult a tél előtti roham a TÜZÉP-telepeken. Ugrásszerűen megnőtt a vásárlók száma. A te- epeken nagy a kereslet a leszál- ított árú brikett iránt, de sokan vásárolják a „hazai szenek sztár­iát”, a balinkai kocka- és a dió­szenet is. Ebből a szénfajtából a ! tüzelőértékesítő vállalatok ebben hónapban a szokottnál 3 ezer ton­nával többet igényeltek. A nagy' ! kereslet láttán, a halimbai bányá- I szók átálltak a téli termelésre. Ez azt jelenti, hogy a 180 vagonos nyári termelés helyett naponta 240 vagon szenet küldenek a felszín- •re. Azonnali belépéssel alkalmazunk — kőműves, ács, tetőszigetelő, csőszerelő, víz-, gáz-, fűtésszerelő, lakatos, hegesztő szakmunkásokat, út-, csatornaépítőket, kubikosokat, kubikosbrigádokat, férfi segédmunkáso' at. Bérezés teljesítménybérben, szállás, napi háromszori étkezés — minden szombat Otthon könnyed mozdulattal ajította íróasztalara aktatáská­ját. szabad szombat. Jelentkezés személyesen — levélben. A lottógömb Gsorváson 13+1 találat Telekgerendáson A korábbiakban már hirt ad­tunk arról, hogy a 39. heti lottó nyerőszámok húzását szeptember 26-án délelőtt 10 órai kezdettel Csorváson, a helyi művelődési házban rendezi a Sportfogadási és Lottó Igazgatóság. Tudósítónk révén most arról kaptunk tájékoz, tatást, hogy a vidám, zenés mű­sorral egybekötött számhúzást Csorváson, és a környező közsé­gekben igen nagy érdeklődés elő­zi meg. Ezt híven tükrözi a szel­vényforgalom is: Fortuna „kézre- kerítésére” környékszerte számta­lan kisebb-nagyobb lottózó-cso­portok alakultak. Itt említjük meg mint érdekességet, hogy a legutóbbi megyénkben lottósorso­láson — ez júniusban G.vomán volt — a helybelieknek „kijött a lépés”: a Gyomai Vízgépészeti Vállalat 6 tagú kollektívája a helyszínen „csípte el” a szerencse isten asszonyát, s négyes találat­tal 85 ezer forintot nyert. Vajon kíséri-e hasonló szerencse a csor- vásiakat? Egyébként a 90 bűvös számot tartalmazó lottógömb — melyből ez évben már öt esetben került elő másfél millió forintot meghaladó összegű főnyeremény — holnap érkezik Csorvásra! Mint ismeretes, a totóban — a 37. "játékhétig bezárólag — egy­mást követően öt héten keresztül halmozódott a +1 nyereményalap. Nem meglepetés tehát, hogy a 37. játékhét telitalálatos szelvényeire igen jól fizet a totó. A beérkezett rekordmennyiségű szelvények kö­zött megtartott értékelés során az országban mindössze 7 darab 13+1 találatos szelvényre buk­kantak, melyeknek egyjke Telek- gerendásról érkezett. A tájékozta­tás szerint a kollektív totószel­vényen elért, s a csatlakozó al­sóbb osztályú nyereményekkel együtt közel 200 ezer forintot ki­tevő nyereményen a Felsőnyomá- si Állami Gazdaság nyolctagú to- tozó brigádja osztozik. A szeren­csés nyertesek részére a nagy ösz- szegű nyereményt szeptember 26- án Csorváson. a helyi művelődési házban — közvetlenül a lottóso'-- solást megelőzően — fizetik V Pavlov: Leningrádiak — Zrínyi Kiadó Csaknem 25 év telt el azóta, hogy Leningrád felszabadult a fa­siszta ostromzár alól. A blokád borzalmas hónapjaiban Pavlov az Állami Honvédelmi Bizottság meghatalmazottaként dolgozott Leningrádban. Feladata volt a város lakóinak és a front csapa­tainak élelmezése. Feltárul előtte a város lakóinak mérhe­tetlen szenvedése, a létminimum megszerzéséért folytatott ember- feletti küzdelem az ellenség állan­dó tűzharca és lélektani hadvise­lése közben. A statisztikai adatok, amelyek azt bizonyítják, hogyan csökkent hétről hétre a kenyér, a zsír, a cukor fejadagja — minden szó­nál hívebben tárják elénk a le- ningrádi blokád napjait. Pavlov nemcsak a rideg tényeket igyek­szik elmondani, hanem érzékelteti azt a légkört, amelyben a lening­rádiak éltek. Az azóta felnőtt új generáció, amelynek már csak történelem a háború, a leningrádi blokád, — Pavlov megrázó könyvéből meg­ismerheti az ostromlott város vé­— Drágám! — sietett be hoz- ! :á a minden ízében remegő Kő- | 'ágóné. — Mi történt, az isié­iért?! j (Folytatjuk) DUNAÚJVÁROS, BÉKE TÉR 3., 26. Állami építőipari vállalat 804 dőinek körülményeit, a határtalan bátorságot és szervezettséget, amelyet a város lakói a hosszúra nyúlt ostrom rettenetes viszonyai között tanúsítottak.

Next

/
Thumbnails
Contents