Békés Megyei Népújság, 1969. szeptember (24. évfolyam, 202-226. szám)

1969-09-19 / 217. szám

1*69, szeptember 19. 5 Péntek Egymillió holdra elegendő hazai nemesítést! hibrid kukorica A kukoricanemesítő és vető­magtermesztő szakemberek fel­mérték a hazad nemesítést! hibrid kukorciavetőmag várható termés­eredményeit. Eszerint a termés­kilátások kiemelkedően jók, lé­nyegesen meghaladják a koráb­ban tervezett szintet. Különösen kiemelkedő termést ígérnek a kedvelt martonvásári két- és há- romvonalas hibridek vetőmagter­melő táblái, A jelenlegi termés- kilátások szerint mintegy 700 ezer holdra elegendő kétvonalas és j mintegy 300 ezer holdra elegendő I háromvonalas martonvásári ne­mesítést! hibrid kukoricavetőmag, ka nemesítésére van lehetőség. Ez a vetőmagmennyiség a jövő évi tavaszi vetés során már minden igényt kielégít. A hazai kukorica­nemesítő és vetőmagtermesztő szakemberek munkája eredmé- ményeként tehát megszűnhet az intenzív hibrid kukoricavétőmag importja, sőt jelentős mértékű exportra is lehetőség nyílik Uj kiállítás az esztergomi bazilikában Az esztergomi bazilika kincses­tárának egyik emeleti helyiségében a gyűjtemény legértékesebb da­rabjaiból rendeztek kiállítást a nemzetközi művészettörténeti kongresszus alkalmából. A bemu­tatott tárgyak között van a rit­kán látható Mátyás kálváriája, Suky Benedek kelyhe, az 1400 körüli időkből származó német .szarv-serleg, a garamszentbene- deki úrmutató. flz olaj és a gáz országútján Oriáscsöveh a föld mélyén — 300 hm vezeték évente Az értékes energiahordozó­kat, a szénhidrogéneket általában nem a lelőhelyen, hanem attól ki­sebb vagy nagyobb távolságban hasznosítják. Gondoskodni kell tehát arról, hogy a kőolaj vagy a földgáz gyorsan, biztonságosan és olcsón a feldolgozás, illetve a fel- használás helyére juthasson. Magyarországon 1969-ben mint­egy 3 millió tonna kőolaj, 2,7 milliárd köbméter gáz jut el az üzemekbe, finomítókba, háztar­tásokba; többnyire csővezetéken. Ennyi fűtőanyagot vasúton, tank­autókban már nem is lehetne el­vinni. Csupán a kőolaj továbbí­tásához évente 1000 darab 40 ton­nás speciális kocsira lenne szük­ség. Ez — a töltéshez és ürítés­hez szükséges berendezésekkel együtt — óriási összegbe kerülne. A járható út tehát a csővezeték. Használata mellett szól, hogy a fűtőanyag a legrövidebb úton jut el rendeltetési helyére; továbbá megtakarítható a vasúti kocsik­nál, tankautóknál és tankhajók­nál felmerülő, úgynevezett „visz- szafuvar”; nagyobb a biztonság, az anyagveszteség pedig a lehető legkisebb. Es végül, de nem utol­sósorban, távvezetéken folyama­tosan halad az olaj és a gáz. Mindez azt jelenti, hogy a veze­tékes szállításnál a legkisebb a fajlagos költség — (a vasútinak negyedrésze), annak ellenére, hogy meglehetősen lassan — csak 4—8 óra alatt — tesz meg 100 km-t a fűtőanyag. A munkabér például a szállítás e korszerű formájánál 4 százalék, a vasútnál 23 százalék. Arra, hogy a csővezetéki szállítás gazdaságosabb, biztonsá­gosabb a vasútinál, nálunk is elégj régen rájöttek. Ezért kezdték meg 1940-ben a Budafa—Budapest kö­zötti 215 kilométeres, valamint a Budafa—Újudvar közötti 3x21 ki­kilométeres gazolin, propán-bu- tángáz és pentán vezetékrendszer kiépítését. Ettől az se tartotta vissza a beruházókat, hogy a kor­rózió miatt számítani lehetett a csövek tízévenkénti kicserélésére. Mig a felszabadulás előtt jelentős mennyiségeket szállítottak vas­úton is, ma viszont, szinte telje­sen a vezetékekre épül a szállítás a szénhidrogéneknél. A mintegy 2000 km hosszú csőtávvezeték nagy részét 1955 — az intenzív kutatás és termelés megindulása — után építette a Kőolajvezeték Vállalat, amelynek a szállítás, és a propán-bután gázpalack töltése mellett a csőtávvezeték építése is feladata. A 20 évvel ezelőtt ala­pított vállalat készítette el töb­bek között a Barátság I. távveze­ték hazai szakaszát. Jelenleg elő­készíti a Barátság Il-t, amely 1973-ban 5 millió, 1980-ban már 10 millió tonna szovjet kőolajat) hoz Magyarországra. A beruhá­akiknek nem volt céljuk! Meg kell mutatni nekik tehát a jövőt, azt, amit el akarunk érni, és az utat, amelyen haladni akarunk. Lányok jöttek vele szemben. Ráragyogtak, aztán nevetgélni kezdtek. Andris feléjük köszönt, azok megint nevettek. „Talán ők is kiléptek...? Vélte Andris. De miért...? Miért...? Lacit nem találta az iskolá­ban. A Vigadóba küldték, ahol az AEGV ügyvezetője tartott előadást az értelmiség és a mun­kásság viszonyáról. A Vigadó nagyterme zsúfolá­sig megtelt. Főleg érteim,iségi származásúakkal. Andris* már a termen kívül meghallotta Laci öccse hangját. Nem tudta ugyan kivenni mit mond az öcskös, de ugyancsak kikívánkozhatott be­lőle, mert mély, Öblös hangja nagyon magasan járt. Amint be­lépeti Andris a nagyterembe, Laci épp ekkor mutatott a har­madik sorban ülő Mayer Vilmos tanárukra, aki meredt szemmel tapadt Bánszky Lacira. Laci pe­dig mondta, mondta a magáét: — Nézzék meg jól! Ez az a ta­nár, igen Ön az, tisztelt Mayer Vilmos úr, aki vörös fertőnek nevezi a kommunisták mozgal­mát...! Aki még ma is úgy ta­nítja a történelmet, ahogy azt neki magyarázták húsz évvel ezelőtt... Laci hangja elnémította a sziveket, szájakat, de lelkes és egyben őszinte kiállása fel is forgatta az embereket. Andris maga is úgy érezte, hogy nagyot fordult a világ kereke. Egysze­rűen azt csinálhatnak ebben a hazában, amit akarnak... Azt te­hetnek az emberek ezreiyel, amit akarnak... és ettől a nagy felelősségtől elnehezült a szive. Mayer Vilmos még aznap es­tefele sebesvágtában belépett az egyik demokratikus pártba. * Lajit csak nagy nehezen tudta előszedni Andris, hiszen a föld­osztással annyira el voltak fog­lalva, hogy idejük legnagyobb részét a határban töltötték. A Bottyánffy-villában, a mostani DISZ-székházban gyűltek össze. Nyüzsgöti az egész ház. Ki-be jártak benne, ajtócsapdosás, hangos kiáltozások, veszekedé­sek, tárgyalások, vita vita hátán, J s a kertben — az esti sötétség­ben — a párok andalgása, sze­relmes csókok röppenése. Egy teremből gramofon hangja szű­rődött ki. máshonnan rádióé, és a volt Bottyánffy-konyhából, a mostani biliárdszobából a DISZ- zenekarának próbái hallatszot­tak. Andris, ahogy így hármasban: Lajival, Lacival ballagtak a lép­csőkön fölfelé, mindezt egyszer­re érzékelte. Már-már meg is tudta volna mondani, miért hagyta el őket az a hetven gim­nazista, de hát egyedül mégsem lehet minden ízében oly ponto­san áttekinteni a helyzetet, mint éppen Lajival és Lacival. Ahogy beléptek a könyvtár- szobába, tömény füst fogadta őket. Andris szellőztetett. Nem akarta a vitatkozókat zavarni, akik éppen a fiúk-lányok viszo­nyát tárgyalták, átmentek az egyik kis irodahelyiségbe. Dugig volt. Az egyik sarokban oroszul tanultak, az íróasztal tetején kártyáztak, a másik asztalon, ahol az írógép is volt, egy lány gépelt. Andris köszönt, amikor belépett: — Szabadság! (Folytatjuk) zásí tervprogram-bírálat már megtörtént. Előreláthatólag 1970 második negyedében kezdik az építést. A csőtávvezeték-építés ma már korszerű eszközökkel, technoló­giával történik. A fizikai munkát úgyszólván teljesen kiküszöböl­ték. Ez nagymértékben köszönhe­tő a Szovjetuniónak, amely mo­dern berendezésekkel, gépsorok­kal látta el az építőket. A nagy teljesítményű árokásó-, takaró-, csőtisztító-, szigetelő-és süllyesz- tőgépek nélkül el se lehetett vol­na képzelni azt a fejlődést, amely az elmúlt évtizedben végbement. A segítséget jól jellemzi többek között az is, hogy a Kőolajveze­ték Vállalat idei, 40 millió forin­tot kitevő gépimportjának mint­egy a 70 százalékát a szocialista országokból — főként a Szovjet­unióból vásárolt gépek adják. A korszerűbb technológia nem­csak arra adott lehetőséget, hogy a Kőolajvezeték Vállalat évente több mint 300 km hosszú csőtáv­vezetéket fektessen le, hanem ar­ra is, hogy nagy átmérőjű csövek­kel dolgozzon. Az 1767 km veze­tékből 1594 km 8—16 hüvelykes, (1 hüvelyk = 2,63 cm), a többi ennél kisebb; 2,6 hüvelykes. Kecskemét környékén pedig már 24 hüvelykes, azaz több mint 600 milliméter átmérőjű óriásvezeté­kek kerülnek a földbe. A korszerű technika alkal­mazása mellett is igen nagy fel­adatot jelent egy-egy „olajország­út’’ megépítése, üzembe helyezése. A Barátság II-nek csupán, a prog­ram-dossziéja mintegy 200 oldalt tesz ki. A hatalmas mennyiségű műszaki adatot, leírást — a ki­sajátítástól — a csapok elfordítá- sáig — tartalmazó anyagot közel 100 térkép és rajz egészíti ki. összeállításában igen sokan vet­tek részt. A Nehézipari Miniszté­rium, az Országos Kőolaj- és Gáz­ipari Tröszt, a generáltervező, a Kőolaj- és Gázipari Tervező Vál­lalat, a Kőolajvezeték Vállalat szakemberei, sőt be kellett kap­csolódniuk a nagy munkába a ve­zeték által érintett megyék, járá­sok, falvak vezetőinek is. A leg­nagyobb feladat persze a Kőolaj- vezeték Vállalatra hárul, hiszen neki, a kivitelezőnek kell a prog­ramot gyakorlattá tenni. Szakem­berei mór egészen az apró részle­tekig sorra veszik az építés tenni­valóit. A műszaki, távközlési, gáz- és olajszállítási, gépészeti, biztonságtechnikai specialisták elmondták már a programmal kapcsolatos észrevételeiket is. Csak ezek elbírálása után indul­nak majd el tavasszal a gépek... Sz. N. Művészet az ifjúságért — ifjúság a művészetért Bravúros technika, a természet és a valóság nagy szeretete, és ismerete a fekete-fehér linómet­szetek nyelvén. Ezeket lehetett megállapítani a gyulai Jókai Mű­velődési Ház és a harisnyagyár kiváló KISZ ifúsági klubjának a fiatalság igényét és igyekszik 'is ezt kielégíteni. A mai kezdő lé­pés feltétlenül újabb színnel gaz­dagítja az ifjúságban eddig ki­alakult érzésvilágot. — Ezt az alkalmat fel szeret­ném használni, hogy köszönetét Csoór István megnyitja a kiállítást. Mellette Várkonyi Károly. napokban megnyitott „Korunk” című kiállításán, ahol Várkonyi Károly debreceni grafikusmű­vész grafikáit és linóleummelsze- teit mutatták be. A kiállítást Csoór István, a Békés megyei Írók Körének elnö­ke nyitotta meg: mondjak Fóka György festőmű­vésznek a kiállítás megrendezésé­ért, és azért a szép jelmondatért és emblémáért, ami hűen és mű­vészi formában fejezi ki a mű­vészeti klub célját és törekvését. A Fóka György magángyűjte­ményéből megrendezett Vórko­Az érdeklődő fiatalok egy csoportja. — A Jókai Művelődési Ház és a harisnyagyár KlSZ-szervezeté- nek évekkel ezelőtt elindított kezdeményezése, hogy az ifjúság­gal megismertessék és megszeret­tessék a képzőművészetet, igen hasznosnak és eredményesnek bi­zonyult — mondotta. Felbecsülhe­tetlen értékű az a munka, amely- lyel a művészeti klub céljai el­érésére törekszik. Felismerte a Fa- és vasiparban jártas anyaggazdálkodót keresünk felvételre. Jelentkezni lehet: a GYULAI FA- ÉS FÉMBÚTORIPARI K.TSZ, Zrínyi tér 1—2. sz. irodahelyiségében. 97267 nyl-kiállítás képeit két csoportba lehet sorolni. Ifjúság és háború. Az ifjúság-sorozatban a munka, a szerelem, a szórakozás a fő do­mináns, a háború sorozatban minden mű tiltakozás a háború ellen. A felperzselt házak romjai, a felkiáltójelként égre meredő villanyoszlop csüngő drótjai erős hatást gyakorolnak a nézőre. A kis klubhelyiség zsúfolásig megtelt a sok érdeklődővel. Kü­lön öröm volt az, hogy ellentét­ben az előző hírekkel, megjelent a kiállításon Várkonyi Károly is, és sokáig maradandó és emléke­zetes élményt nyújtott a fiatalok­nak a művésszel való közvetlen találkozás és baráti beszélgetés. Reméljük, hogy a most megkez­dődött sorozat ezen az úton ha­lad tovább és az ezután követke­ző rendezvények is jól szolgálják majd a művészetek mélyebb meg­ismerését és megszerettetését. Béla Ottó

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents