Békés Megyei Népújság, 1969. szeptember (24. évfolyam, 202-226. szám)
1969-09-19 / 217. szám
IM9. szeptember 19. 3 Péntek Az élet és egészség, testi épség védelme Mezőgazdasági munkavédelmi konferencia a Hidasháti Állami Gazdaságban Tegnap a Hidasháti Állami Gazdaság muronyi kultúrtermében tartották meg a Békés megyei I. Mezőgazdasági Munkavédelmi Konferenciát. A konferenciát a Békés megyei Tanács V. B. mezőgazdasági és élelmezésügyi osztálya, az SZMT, a MEDOSZ Békés megyei bizottsága, a Körösök Vidéke Termelőszövetkezetek Területi Szövetsége és a Dél- Békés megyei Tsz-ek Szövetsége szervezte. A kultúrteremben megyénk állami gazdaságainak igazgatói és a termelőszövetkezetek elnökei, munkavédelmi előadói hallgatták meg az előadást és a korreferátumot. Kovács József, a Hidasháti ÁlNagy javítás helyett csehszlovák cseregép Hogyan lehet „visszacsalogatni” a tihanyi visszhangot? A kirándulókat és a szakembereket egyaránt régóta foglalkoztatja a tihanyi visszhang eltűnésének oka. Korábban á visszhang idegenforgalmi nevezetesség volt. Az apátsági templom fala tíznél több szótagot is visszavert. A visszhang „bujdosása” a második világháborút megelőző években kezdődött, amikor tatarozták a templomot, s néhány éve már egyetlen szótagot sem ad vissza a templomfal. Ennek okát az újabb építkezésekben és a fa koronájának megnövekedésében keresték: Nemrégen azonban Rózsa Mihály, a műszaki tudományok kandidátusa érdekes tanulmánytervet juttatott el a Veszprém megyei Idegenforgalmi Hivatalhoz. A szakember vizsgálatai és számításai szerint a visszhang eltűnésének oka az, hogy a templom falfelületét sima vakolással képezték ki. Korábban az apátság épületét homorú vakolással látták el, ami kiváló forrása volt a visszhangnak. Az érintett külkereskedelmi vállalatok megáll apadása alapján jelentős előnyökhöz jutnak azok a magyar vállalatok, amelyek csehszlovák gyártmányú szerszámgépeket használnak. A szerződés értelmében a nagyjavításra szoruló csehszlovák gyártmányú gépeket — bizonyos kontingensen belül — az üzemek a Gépipari Beruházási Vállalat közreműködésével elküldhetik a gyártó vállalatnak, s onnan „postafordultával” hasonló típusú, jól működő, többnyire új gépet kapnak cserébe. A régi és az új gép közötti árkülönbözetet természetesen ki kell fizetni. Az új megoldással megszűnik a gépek nagyjavításával járó többhónapos várakozás. A megállapodásnak azért is nagy a jelentősége, mert hazánkban jelenleg már csaknem 5000 csehszlovák gyártmányú szerszámgép működik. A gyártó vállalatok erre az évre 70 gép cseréjét vállalták, a jövő évi kontingens a folyamatban levő tárgyaié, sok szerint valószínűleg 80-ra emelkedik. Hasonló megállapodásról tárgyalnak az NDK illetékes vállalataival is. (MTI) A körösiadányi Magyar—Vietnam Barátság Termelőszövetkezetet jól ismerik megyeszerte gazdasági eredményeiről, de országo- stan ismert tésztaüzemének kiváló gyártmányairól is. A különböző kiállításokon és termékbemutatókon való szereplés jó alkalom volt arra, hogy minél szélesebb körben megismerjék és vásárolják az Itt készült tésztaféléket. Részt vettek a közelI lami Gazdaság igazgatója üdvözölte a konferencia részvevőit, majd Szabó László, a megyei tanács vb mezőgazdasági és élel- ! mezésügyi osztályának helyettes ; vezetője tartotta meg előadását. Ebben ismertette a megye mező- i gazdasági üzemeinek munkavé- ! delmi helyzetét. Elmondta, hogy ! a szocialista társadalmi viszonyok | között tervszerűen történik a munka feltételeinek javítása. Részletesen foglalkozott a nagyüzemi mezőgazdaság élet. és egészség- védelmi problémáival. Ezen belül kitért arra, hogy az országban 15 lóerős traktoregységben számolva, a mezőgazdaság elérte a 94 ezret. Vagyis a mezőgazdaság vonóerőforrásává a traktor vált. A gépesítés fejlődésével egyenes arányban szükséges a munkavédelem szabályozása. Hogy ez mennyire igaz, azt a balesetek alakulásának számadataival bizonyította. Ebből kitűnt, hogy 1967-hez viszonyítva megyénk mezőgazdaságában nőtt a balesetek és ezzel együtt a halálos balesetek száma. 1967 első hét hónapjában 1441 baleset fordult elő, ez a szám 1968-ban 1666-ra, 1969-ben pedig 1696-ra emelkemúltban az Orosházán megrendezett tájkiállításon, valamint Moszkvában és a Budapesti őszi Vásáron is bemutatták kollekciójukat. Nyolctojásos tésztájukból naponta hét mázsát gyártanak, hétféle változatban. Régebbi vevőjük mellett a közelmúltban újabbak is jelentkeztek. Ilyenek a budapesti VIII. kerületi KÖZÉRT, a gyöngyösii, szekszárdi és kecskeméti kiskor, vállalatok. A megnövekedett kereslet kielégítésére dett. 1969-ben a halálos kimenetelű balesetek aránya ugyan csökkent, az előfordult balesetek súlyosságát bizonyítja viszont, hogy a kiesett munkanapok száma évről évre emelkedik. 1968- ban 7 ezer 33 nappal haladta meg az előző évit. Ezek a számok aggasztóak és arra figyelmeztetnek, hogy a munkavédelemben még nagyon sok tennivaló hárul a mezőgazdasági üzemek vezetőire, különösen, ha az előbbi számokat kiegészítjük. Az elmúlt év azonos időszakához viszonyítva 1969-ben a balesetek száma 136- tal növekedett, ami 7 százalékos emelkedésnek felel meg, a kiesett munkanapok száma pedig 3894-“ gyei több, s ez 13 százalékkal magasabb az 1968-cas évinél. Arról is beszólt az előadó, hogy a termelőszövetkezetek többsége fontosnak tartja a munkavédelmet, s ez az anyagi ráfordításokban is kellő arányban mutatkozik. Vannak azonban olyan termelőszövetkezetek is, mint például a hunyai Hunyadi, ahol az előirányzott összeg a tényleges szükségletet nem fedezi. Az előadást dr. Takács Lőrinc korreferátuma követte. Az SZMT titkára többek között a szakszervezetek ellenőrzési, segítő tevékenységére hívta fel a figyelmet. Kiemelte a baleseti okok felderítésének és megszüntetésének fontosságát. Mint az előadó, ő is számadatokkal bizonyított, összefüggést állapított meg — s ez nem véletlen — az oktatási munka csökkenése és a baleseti statisztika emelkedése között. Felhívta a figyelmet a társadalmasítás fontosságára és elsősorban a 10 ezer dolgozót mozgósító szocialista brigádmozgalom fokozottabb bevonására a munkavédelmi munkába. Az előadást és a kiegészítőt hozzászólások, illetve vita követte. Exportlehetőségek a körösiadányi termelőszövetkezetnél közvélemény nyomására — kénytelenek voltak a háborús bűnök elévülhetetlenségét elvben elfogadni. A parlamenti képviselők azzal, hogy megszavazták 1968 októberében a BTK egyes paragrafusainak módosítását, titkos amnesztiát csempésztek a nyugatnémet büntető-törvénykönyvbe. A bíróságok élnek is a kapott lehetőségekkel; egymás után születnek a felmentő ítéletek országszerte a háborús bűnösök pereiben. O Az NPD szerint „erős kézzel” kell fellépni a „rend biztosítása” érdekében. A bonni kormány 1968 őszén szintén ezt hangoztatta, amikor jóváhagyta a „szükségállapot-törvénytAz újnácik tovább hadakoznak azért, hogy még inkább jobbra fordítsák a bonni hajó kormányrúdját. „Ez az állam — mondotta Thadden — a legcsekélyebb képességgel sem rendelkezik ahhoz, hogy a belpolitika területén éljen a hatalom eszközeivel.” Az újnácik főkolomposa beszédeiben, nyilatkozataiban arról igyekszik meggyőzni a választópolgárokat, hogy csak az ő pártja számolhat le „o különböző irányzatokat képviselő baloldali lázadókkal”, s ha vezető erővé válik az NPD, nem lesznek sem sztrájkok, sem diákmegmozdulások. „Biztonság, jog és rend által” — írta választási hadjáratának zászlajára az NPD. Az őszi választásokon induló 13 párt közül majdnem minden nagyobb párt átvette az újnácik ezen jel- anvát októbertől kezdődően termelésü- , , «két napi tizenkét mázsára emelik, Mindezek után úgy gondolom,;^ a gépesítés továbbfejleszti valóban nem meglepő, sőt érthető, hogy a bonni politikát von Thadden helyeslése kíséri. S az sem meglepő, ha nem is nagyon érthető, hogy ez év elején — amikor a közvélemény egyre nyíltabban követelte a párt betiltását — Köppler belügyi államtitkár megjelent a tv képernyőjén és közölte: az NPD-t nem szükséges betiltani s különben sem rendelkeznek elegendő dokumentummal, <• amely alapján a pártot betilthat-” nák! Nem sokkal később Kiesin-■ ger kancellár tv-nyilatkozatában' egyenesen tagadta, hogy az NPD megjelenése a nyugatnémet politikai életben a nemzeti szocializmus újjáéledését jelenti és határozottan állást foglalt a párt betiltása ellen. Augusztus első napjaiban Kai Uwe von Hassel, a bonni parlament elnöke, volt hadügyminiszter jelentette ki Münchenben, hogy véleménye szerint az NPD nem neonáci párt. Néhány nappal később Kiesinger kancellár a* ludvigshafeni „5—Uhr Blatt”-nak } adott nyilatkozatában vélekedett úgy, hogy az NPD nem újnáci gyülekezet, soraiban — úgymond — tisztességes fiatalemberek van- , nak. A nyugatnémet állam kor-1 mányának feje és parlamentié- T nek elnöke tehát szalonképességi bizonyítványt állított ki annak a társaságnak, akik a német fasizmus örököseinek vallják önmagukat. (Folytatjuk) Kovács Jenő sével akarnak elérni. Az eddigi celofán csomagolást most felváltotta a kurdi Üj Élet Termelőszövetkezet dobozüzemében gyártott korszerű és szép kivitelű dobos A hazai értékesítés mellett a moszkvai kiállításon való részvétel eredményeként szó van szovjet exportról, amelyről a tárgyalások kedvezően alakulnak. —tó— B. J. Fogadóórák a megyei tanácsnál A soron következő fogadóórákat Klaukó Mátyás, a megyei tanács vb-elnöke tartja szeptember 20- án, szombaton délelőtt 9-től 12 óráig a hivatali helyiségében, Békéscsabán, (Felsőkörös-sor, Irodaház). r Építészmérnököt magasépítési munkák kivitelezésére. továbbá tervezésben jártas építészmérnököt azonnal felveszünk. Fizetés: megegyezés szerint. Jelentkezni: MEZÖHEGYESI ÁLLAMI GAZDASÁG személyzeti vezetőjénél. 801 Kifiinfefcif népBMÖvelő Három év Szeghalmon, három, Orosházán, ez összesen hat, a népművelés szolgálatában eltöltött esztendő. A hagyományos „meaérte-e” kérdésre a választ a kitüntetés adja. Mert legyen valaki bármennyire is szerény, a szürke hétköznapok munkájához csak úgy tud erőt meríteni (népműveln.i örök megújulás nélkül nem lehet), ha látja, hogy van értelme annak, amit tesz — és ha ezt mások is észreveszik. Ennek bizonyságául kell-e nagyobb elismerési, mint a Szocialista Kultúráért kitüntetés? „Nem, dehogy kell, még ez is váratlanul ért. Azt tettem, amit joggal elvárnak egy népművelési felügyelőtől: igyekeztem ösz- szefogni, segíteni az orosházi járás kultúrhűz-igazgatóinak munkáját. Véleményem szerint ma már ez a munkakör nem azonos a. tíz vagy akár öt-hat évvel ezelőttivel, amikor elég volt a lelkesedés... Szaktudás, ehhez tanulás, szüntelen önképzés kell.” Az indoklás szerint Ábrahám Béláné épp ennek szervezett megvalósításáért kapta a kitüntetésit. Jogosságát mi sem bizonyítja jobban, mint az, hogy a községi művelődési otthonok vezetői elismerték — bár számukra sokszor megterhelést jelent —, hogy a továbbképzésük eredménye a községi népművelési munka színvonalában mérhető le. A módszer a következő: havonta egy alkalommal, mindig másutt, találkoznak a járás művelődési házainak vezetői. Délelőtt elméleti foglalkozáson vesznek részt, majd egy szakköri foglalkozást tekintenek meg vagy az adott község népművelője számol be a kollégáknak a vezetése alatt álló művelődési ház munkájáról. A program önmagában biztosíték az érdeklődésre. Mert van-e olyan kultúr- munkás, aki ne szívesen forgatná 37- egyetemek népművelési szakának jegyzeteit, ne érdekelné egy-egy témáról a kollégák véleménye, nem is beszélve a tapasztalatok cseréjéről. „Eleinte voltak olyan hangok, hogy felesleges a fejtágítás, nincs szükség értekezletekre, hanem pénzre, mert ezzel lehet jó programot és tömeget biztosítani” — mondja. „Persze nem is az értekezletek divatjának felújítását szolgálja ez a havi megbeszélés, hanem azt, hogy elméletileg képzettebb, önmagukkal és munkájukkal szemben is igényesebb népművelők irányítsák a falu kulturális életét.” Hogy ez a célkitűzés mennyire helyes és, hogy ebből már valami megvalósult, azt Ábrahám Béláné kitüntetése bizonyítja. Seleszt Ferenc
