Békés Megyei Népújság, 1969. szeptember (24. évfolyam, 202-226. szám)

1969-09-17 / 215. szám

1969. szeptember 17. 3 Szerda Vulkán- nyomok a Börzsönyben Dr. Báldi Tamás és dr. Kó- kay József geológusok ősi vul­káni kitörés vagy kitörések ál­tal kidobott anyagokat találtak a Börzsönyben. Kismarosnál például olyan andezitréteget vizsgáltak meg, amely csak vulkánból vagy vulkánokból kerülhetett az egykori tenger­fenékre. Azok az élőlény-maradvá­nyok pedig, amelyek ebből a rétegből kerültek ki, elárulják, hogy a vulkáni anyag itt leg­korábban körülbelül 14 millió, legutoljára pedig legalább 13 millió éve hullott a tengerbe, ezután azonban a vulkáni te­vékenység végleg megszűnt. Ma még nem tisztázott,. va­jon hol lehetett a Börzsönyben annak idején működött vulkán vagy vulkánok krátere, tehát a Csipkebogyó-füzérek a Keleti-főcsatorna mentén kitörések középpontja. Bizo­nyos jelek alapján azonban en­nek a centrumnak a helyét Kis­marostól 10—20 kilométernyire északra keresik. Az egymásra rakódott réte­gekből érdekesen bontakoztak ki a geológusok előtt az évmil­liók során ezen a területen végbement változások is. Való­színűnek látszik például, hogy a kitöréseknek legalább egy ré­sze eleinte apró vulkáni szige­teken következett be. Később a tenger ezeket a szigetecskéket elborította, amit a felületükön kialakult. korall-szövedékek bi­zonyítanak. Akkoriban ebben a tengerben még igazi sós víz hullámzott, rövidesen azonban megkezdődött fokozatos kiéde- sedése, úgyhogy a tengerből hamarosan ,, Pannon-tó’1 lett. Az állandóan egymásra halmo­zódó üledékek azonban ezt a tavat is fokozatosan feltöltöt- ték, s így körülbelül 3 millió éve végleg kialakult a Kárpát­medence mai szárazföldi jelle­ge. (MTI) Húszévesek az állami gazdaságok Az Állami Gazdaságok Orszá­gos Központja szeptember 16-aés 18-a között vándorgyűlést rendez az állami gazdaságok kétévizedes fennállása alkalmából, a gazda­ságokban dolgozó több mint száz fiatal szakember, mezőgazdasági és kertészmérnök, állatorvos és gépészmérnök részvételével. A háromnapos országjáró vándor- gyűlés kedden a Baranya megyei Bolyai Állami Gazdaság székhá­zéban nyílt meg. Bevezetőként Izinger Pál főosztályvezető tartott előadást az állami gazdaságok húszéves fejlődéséről, a termelési eredményekről és a fejlesztési célkitűzésekről. A vándorgyűlés további két napján a szekszárdi, az agárdi, a bábolnai, a nagyszentjánosi és Kömyei Állami Gazdaság üzem­egységeit, majorjait látogatják meg. Több mint 600 hektárnyi erdő- ,sávot telepítettek másfél évtized alatt a Tiszántúl mesterséges fo­lyója, a csaknem 100 kilométer hosszú Keleti-főcsatorna partjain. A talajviszonyoknak megfelelően telepítették a 20—40 miéter széles, a víz útját kísérő fasorokat. A gyorsan növő nyárfák foglalják el a legnagyobb területet, de a tölgy, az akác és a vadrózsa is megtalálható. A Keleti-főcsator­na hortobágyi szakaszán pompás látványt nyújtanak ezekben a na­pokban a vadrózsa-ültetvények; valóságos csipkebogyói-fűzérek díszítik a partot. A magas C-vita- min tartalmú bogyókat a balmaz­újvárosi Herbaria üzemben dol­gozzák fel. A munkavédelem helyzete a gyulai járás A MÉM 45/1968. (XII. 14.) számú rendelettel szabályozza a termelőszövetkezetek üzemi bal­esetelhárítását és a dolgozók egészségvédelmét. A rendelet elő­írja, hogy az egészséges és biz­tonságos munkakörülmények ér­dekében a termelőszövetkezetek­ben Szövetkezeti Munkavédelmi Szabályzatot kell készíteni, amely­nek betartásáról a Holdanként 55 mázsa kendert arattak az Orosházi Állami Gazdaságban Nagy hozamú termést takarítot­tak le az Orosházi Állami Gaz­daság kendertábláiról az idén. Nyilas Károly igazgatóhelyettes tájékoztatása szerint az 1989-es kendertermésük holdanként 6—7 mázsával lett több, mint a tava­lyi. Az . idei termés azonban a rendkívüli csapadékos időjárás következtében minőségileg alatta marad az 1968-as évinek. A nagylaposi kendergyárnak eddig átadott 2800 mázsából csak 25 százalék felelt meg az első osz­tály követelményeinek. Ennek el­lenére reménykednek, hogy 55 mázsás holdankénti átlagtermé­sükkel így is elérik a nagylaposi kendergyár körzetéhez tartozó te­rületeken az első helyezést. munkavédelmi bizottsága gondos­kodik. A gyulai járási tanács mező­gazdasági és élelmezésügyi osztá lya az év első felében elkészítet­te a Szövetkezeti Munkavédelmi Szabályzat mintát, s azt a járás valamennyi termelőszövetkezete részére elküldte. Ugyanakkor a termelőszövetkezetek vezetőd szá- mára tanfolyamokon ismertette a szövetkezet ftfÉM-rendeietet. Ennek figye­lembevételével dolgozták ki a tér melőszövetkezetek a saját sza­bályzatukat, létrehozták a mun­kavédelmi bizottságokat. A bal- esetelhárítással összefüggő szak­feladatok végrehajtására, illető' leg az ellenőrzés biztosítására biztonsági megbízottakat jelöltek ki. Ezeket a feladatokat olyan műszaki képzettségű mérnökök, technikusok vagy mezőgazdasági szakmunkások látják el, akik kel­lően ismerik a termelőszövetke­zet valamennyi üzemi tevékeny­ségét. A biztonsági megbízottak egyéb munkakör ellátásában csak olyan mértékben vehetnek részt, hogy a munkavédelmi feladatok­nak eleget tudjanak tenni. Több -í termelőszövetkezetben függetlení­tett biztonsági megbízottak- ich Líizi.uusagi megoizotitaK ■ vőire — az NPD aktivizálódásá- az NPD hatalmi realitásának el- X goznak, így az eleki Lenin, az val kapcsolatban az NSZK-ban ismerése, kialakult helyzet miatt. Kedvező közeg A Political Quarterly című an­gol folyóirat harmadik negyedévi számában érdekes cikket közölt „Antidemokratikus tendenciák a modern német gondolkodásban” címmel. A szerző hangsúlyozza, hogy az NPD az egész bonni po­litika számára kedvező közegében tudott erőre kapni. Az NSZK, mint ismeretes, húsz éve a nyu­gati katonai és politikai szövetsé­gekbe tartozik. Véletlennek te­kinthető-e, hogy a nácizmus új­Teljes felelőséggel A helyzetnek feltétlenül ag­gasztania kell minden olyan or­szágot, amelyet közvetve vagy közvetlenül érintett a második világháború. Szeretnénk tudni, rendelkezik-e a Nyugat azokkal a lehetőségekkel, hogy riadót fúj-, jón az NSZK-ban kialakult hely­zet miatt? Vagy elvesztették min­den józan ítélőképességüket és teljesen vakok, akárcsak huszon­öt évvel ezelőtt? A nácizmus újjászületése az NSZK-ban nem valamiféle párt választási hadjárata, nem az or­szág belpolitikai életének egyszerű dol­. — ___, __ új­fk ígyósi Aranykalász és a mező- *gyáni Magyar—Bolgár Barátsági Termelőszövetkezetben. A járási tanács mezőgazdasági és élelmezésügyi osztálya a ter­melőszövetkezetek egészségügyi és balesetelhárítási tevékenysé­gét rendszeresen ellenőrzi. Éven­te minden termelőszövetkezetben egy általános vizsgálatot tartanak, ebben az évben eddig 10 általá­nos és öt utó ellenőrzést folytat­tak le. A vizsgálatok alapján megállapították, hogy a termelő­szövetkezetek igyekeznek az elő- , írásokat betartani. Ennek ellené­re a múlt év első feléhez viszo­nyítva a balesetek száma nem 'Csökkent, sőt 35-tel emelkedett. A [baleset következtében a kiesett .munkanapok száma meghaladja a ^4500-at. Nem történt javulás a jászületése az NSZK-ban történt, epizódja. Ez nemzetközi problé-t?. évhez képest a fogatolt nőm mHio a Wímot TlorrmW=tiliii<! mn omoloot mlnHontlnnl. tJa_rm U vCkkel kapcsolatos baleSe­nem pedig a Német Demokratikus Köztársaságban, amelyért erköl­csileg a Szovjetunió felelős? ma, amelyet mindenkinek teljes' felelősséggel kell kezelnie. Lehet-í séges, hogy a passzív szemléletről [ Jellemző, ahogyan a New York * kel! tórni ***** a gyakorlati; lépesekre, amelyeket a nyugati. hatalmak a háború utáni okmá- hogy el kell is- nyakban foglalt kötelezettségüknél > fogva kötelesek is felvetni. Tildes nyúl a kérdéshez: „Problémánk, mernünk a német hatalmat és al­kalmazkodnunk kell hozzá. Né­metország, természeténél fogva, mindig is uralkodni fog minden­féle európai szövetségben”. Holnap Londonban vagy New Yorkban azt fogják írni a szemle- írók, hogy a probléma lényege — Ezt gy előre még meg lehet és ; meg is kell tenniük, mert ha a< nácizmus újjászületésének meg-[ akadályozásáról van szó, semmi ■ sem lehet korai. V. Ardatovszkij, az APN politikai szenüeirója' tek körében. A legtöbb üzemi baleset az állattartással kapcsola­tos. Ez év augusztusáig az összes balesetek 31,5 százalékát éppen az ilyen jellegűek teszik ki. A járási tanács azt is megállapítot­ta, hogy a termelőszövetkezetek ugyan megtartják a biztonsági .szemléket, de ezek nem elég ala­posak. Hasonlóképpen a több év­re szóló intézkedési terveket sem dolgozták ki megfelelő realitással. Különösen balesetvédelmi szem­pontból sok a hiányosság az új- szalcntai Béke, a méhkeréki N. Balcescu és a sarkadi Haladás ITermielőszovetkezetbeo. ] Gondolatok az Országos Népművelési Konferencia előtt Valamennyi népművelő nevé­ben bátran kijelenthetem, hogy nagyon várjuk az Országos Nép­művelési Konferenciát, melyen a népművelési újszerű tenniva­lókról. és annak eredményeiről, problémáiról is szükségszerű megtárgyalnunk több elméleti és gyakorlati kérdést. A szakágazatoknak ezen belül még sajátos problémái is van­nak, mely tennivalók összegezé­sét a szomszédos, négy-öt, azo­nos problémával jelentkező me­gye „tájértekezleten” beszélhet­né meg az Országos Népműve­lési Konferencia után. (Úgy gondolom ugyanis, hogy a kon­ferencia sokrétűségénél és túl- méretezettségénél fogva, nem lesz alkalmas egy elemző, a szakágazatodat is útbaigazító munkaértekezletre.) Szabad le­gyen a megyénkben dolgozó népművelési szakemberek jobb és gyorsabb tájékoztatása érde­kében kérni, hogy rövidebb idő­közönként tájértekezleteken, öt­évenként pedig Országos Nép­művelési Konferenciákon tájé­koztassanak bennünket, hogy a területen folyó rugalmas és igé­nyes népművelésit megfelelő színvonalon irányíthassuk. A továbbiakban engedjék meg, hogy a sokrétű feladatok, problémák közül csupán két té­makör elemzését, s majd továb­bi boncolgatását terjesiszem elő, már előzetes vitára is. Mindkét nagyon fontos témakörben, csak akkor lesz eredményes előrelé­pés országosan és helyileg is, hogyha valamennyi irányító tes­tület és azok intézményei ösz- szefogva, sajátos lehetőségeiket kihasználva dolgoznak a haté­konyabb eredményességért. A két témakör: a népművelési fel­adatok helyi. színvonalasabb irányítása, illetve a népművelés valamennyi ágazatában a tartal­mi színvonal-emelkedés elérése. A következő évek nagyon fon­tos lépése, döntő láncszeme, hogy a helyi népművelés tényle­ges társadalmi összefogással, segítséggel és hatékony párt, ál­lami irányítással tevékenyked­jék. Csakis ez az egyedüli útja annak, hogy a népművelő ne maradjon egyedül, rendszeresen kapja 'meg az erkölcsi és anyagi támogatást nagyon nehéz mun­kájához. Az első fokú irányító hatóság pedig, azon túl, hogy évente tárgyalja a legfontosabb témaköröket, annak gyakorlati megvalósításához, az erkölcsi és anyagi erők mozgósításához adjon munka közben is rendsze­res segítséget. Csakis az ilyen helyi irányí­tással dolgozó népművelésre építhető a ténylegesen korszerű és az igényeket ismerő népmű­velő tevékenység, és az érdeklő­dők, a közönség nem könnyű szervezésének eredményes meg­oldása. Ehhez a nagy jelentősé­gű feladathoz szükséges az or­szágos, a megyei és a járási irányítószervek össztűzszerű módszertani-, illetve elvi és gya­korlati segítségadása mindaddig, míg meg nem közelíti — például — a mezőgazdasági szakágazatok részére nyújtott helyi irányítás, összefogás, segítségadás színvo­nalát. A tartalmi színvonalemelés szükségességét, nem részletezem, az abban való előrelépés jelen­tené a szükségszerű együtthala- dást a rohanó változásokkal, a fejlődéssel. Inkább arra utalok, hogy nagyon sok objektív elő­feltétele van a népművelés tar­talmi színvonala emelkedésé­nek. Szabad legyen csupán né­hányról szólni a sok összetevő közül. Első helyen említem a hivatásos alkotók igényesebb és életszerűbb munkásságának szükségességét, ezen belül a legfontosabb területek (ifjúság, munkásság) jelenkori problé­máit is jobban kellene feldol­gozniuk, hiszen e rétegek iro­dalmi és esztétikai nevelése ilyen okok miatt is, csak egy meghatározott mennyiségben eszközölhető. Itt említem meg a népművelési káderkiválasztást, és azok iskolai, illetve tanfolya­mi képzését, azzal --a végső összefoglalással, hogy amíg ez a nagyon fontos probléma nem lesz megoldott, addig nagyon nehéz a népművelők anyagi-, erkölcsi megbecsüléséről és a társadalmi segítségadásról be­szélni. Hiszen ha csak a peda­gógus vagy az agirárértelmiség megbecsülésével, és társadalmi helyzetével hasonlítom össze a népművelőket, akkor sem ka­punk semmiképpen azonos tü­körképet. A népművelési okta­tók, előadók, vitavezetők, klub­vezetők rendszeres tartalmi to­vábbképzése sem megoldott. Ezért van az, hogy általában inkább azt mondhatjuk, hogy gyenge apparátus a területi népművelés, holott a helyi ér­telmiség legpolitizálóbb, legkép­zettebb és legmegbecsültebb ré­tege kellene, hogy legyen. A tartalmi színvonal emelését jelenti; ha a ténylegesen kielé­gítésre váró ismereteket a réte­gek műveltségi és érdeklődési szintjére bontva, vonzó és terv­szerűen kötelező programokban, produkciókban biztosítják nép­művelési intézményeink. A fenti témakörből nagyon sok problémáról lehetne még szólni, melyek vagy segítik, vagy gátolják az eredményessé­get. Az én munkaterületemről szabad legyen megemlítenem csupán egy lényeges kérdést. A hivatásos filmművészek és mi, a filmforgalmazás dolgozói, soha nem találkozunk olyan vitán, ahol film-tematikai eszmecserét folytathatnánk: miből kellene több, jobb filmellátás? A közön­ségkapcsolatot hogyan javíthat­nánk tovább? Egyszóval őszintébb, és segí­tőkészebb kapcsolatokat várna e terület is. Úgy gondolom, a problémák elmélyült feltárása az egyedüli előrevivője a nép­művelésnek, melynek elméleti és gyakorlati kérdéseit tárgyal­ja meg az Országos konferencia, amire mi is készülünk. Borka József a Békés megyei Népművelési Tanács tagja Kpül a SZOT Panoráma Szálló Budapesten (Fotó; Keszthely iné)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents