Békés Megyei Népújság, 1969. szeptember (24. évfolyam, 202-226. szám)
1969-09-16 / 214. szám
IMS. szeptember 16. 5 K«dd Veszélyes kijáró Békéscsabán, az Orosházi úton, az 1-es számú téglagyár kapujától jobbra és balra a fák, bokrok szinte teljesen eltakarják a kilátást. Emiatt a gyárból kifelé tartó járművezetők és kerékpárosok még a legnagyobb elővigyázat mellett is az úton közlekedő járművekkel való összeütközés veszélyének vannak kitéve. Ezen a helyen már sok baleset történt. Hogy a sorozat ne folytatódjék, a KRESZ előírásainak megfelelő körülményeket kell kialakítani: néhány fát kivágni, gallyazni, jelzőtáblákat kirakni, a biztonságos közlekedés feltételeit biztosítani. Járdán kerékpározott - Féktávolságon belül— Akinek nem volt vezetői igazolványa • Hétvégi baleseti krónika Az elmúlt hért végén is több közlekedési baleset volt megyénkben. Sajnos, a többszöri felhívás ellenére sem tartják be a szabályokat a különböző járműveken közlekedők. Különösen sok baj van a kerékpárosokkal; Lapunkban már többször írtunk arról, hogy bár a szabályok tiltják, sokan kerékpároznak a járdán és ! bajt okoznak. Ez történt Békéscsabán is. Sajti Gyula békéscsabai lakos kerékpárjával elütötte Rajtár Zsófia nyolcéves kislányt. Szerencsére Rajtár Zsófia csak könnyebben sérült meg, de ez a példa is figyelmeztet arra, hogy szükség lenne nagyobb ellenőrzésre és szigorú felelősségvonásra azokkal szemben, akik fittyet i hányva a szabályoknak, mások életét, testi épségét veszélyeztetve, a járdán kerékpároznak. A kivüágítatlan kerékpár is bajt okozott a napokban. Békéscsaba és Kondoros között az éjszakai órákban Megyeri János erősen ittas állapotban haladt kerékpárjával az országútim és egy személygépkocsi elütötte. Megyeri János súlyosan megsérült. Dombegyház és Kisdombegyház között Passék Gyula kerékpárjával szabálytalanul élébe kanyarodott égy motorosnak, aki elütötte. A kerékpáros könnyebben megsérült. Gyulán féktávolságon belül egy motorkerékpár elé lépett Csató Zsófia hétéves kislány, s a monek ilyen mód értésére adni, hogy ne féljenek, határozzanak, bátran, jó ügyet szolgálnának — végre, olyan sok bolondítás után igazán szépet és magasztosát, olyan ügyet, melyért érdemes lobogó fiatalnak lenni. Nem juthatott tovább a harmadik sornál, mert valaki erősen átölelte, s arcához szorította Andris jobb karját. Bujdosó Tu. ca volt, gyerekkori pajtása, első „szerelme”, a kis fekete Tuca. — Nagyszerű voltál! Gyönyörűen mondtad! — csókolta ösz- sze Andrist. Szünetben Andris maga mellé ültette. — Mikor jöttél haza? — Már el is felejtettem, Tu- cám. — Miért nem írtál nekem soha? Hisz, mikor gyerekek voltunk, megfogadtuk, hogy el nem hagyjuk egymást soha. Andris elmosolyodott. Tréfával akarta elütni a dolgot, mert látta, hogy Tuca megsápad kicsit, mialatt a kérdést mondja. — Mégis elhagytál. Ügy hallottam, férjnél vagy. — Csak voltam... A férjem az első bevetésnél elesett a fronton. Különben, te is jól tudod, mért mentem férjhez. Mindent tudtam Rólad. Tudtam, hogy teljesen reménytelen várni. — Ne viccelj, Tuca. Gyerekek voltunk. A gyerekkor olyan, mint a nyári pára. — Én komolyan gondoltam mindent. — Én is — akkor. De aztán •- minek áltattalak volna? — Mindig nagy prókátor vol- j tál. Kibeszélni könnyű magát az; embernek... — Most hol vagy? — Ugyanott, mint mikor leg- j utóbb találkoztunk; négy esz- : tendeje: a szövőgépnél. A Mer-; curban én vagyok a MADISZ-! titkár. Azért vagyok itt. — De felvitte az isten a dől- ■ god! Szóba állsz még velem? ■ — Hát... erősen megfonto- j lom. Tuca már kuncogott. Srurkos ■ szemében a régi pajkos fény vil- ! lant. A gyűlést kővető táncmulat- ■ ságra is visszamaradtak. Valahogy l nehezükre esett volna elválni. A : háromtagú zenekar amgolkerin- ■ gőt váltott. Tuca és Andris ősz- ■ szekarolva járták, a nagyterem ■ szélén, ahol a Bottyánffy villa: vendégei mulatgattak — nem is ; olyan régen — holdvilágnál. Jó • volt összesimulni, s együtt lép- ■ ni, együtt ringani a keringő : ütemére. Andris kezdte minden ■ idegszálával érezni Tuca friss, • fiatal testét — melléhez feszült, ! lányosán kemény melleit. Szájá- ■ hoz borzolódott kékes csillogású, j cigányos haja, meg-megbizse- j rélte a fiú kiszáradó ajkát... Andris ráhajolt Tuca hajára. S Az megremegett, a karja szóró-: sabban fonódott a fiúra. Andris ■ tisztán érezte, hogy ez a Vala- ■ ki, akivel szorosan összefonódva « tartják egymást — igazán, s ! egyesegyedül az övé, test a tes- i téből. Tulaidona, igazán az, » amennyire Kővágó Mária tán ; még sohasem volt..., Azt tehet l vele, amit akar... (Folytatjuk) t toros elütötte, Szerencsére csak könnyebben sérült meg a kislány. Békéscsaba és Kondoros között Mochnás Ilona viszont szabályosan haladt kerékpárjával az út szélén s egy tehergépkocsi szabálytalanul előzte, így elütötte. A lány könnyebben megsérült. Az ittas vezetés most is balesetet okozott. Szeptember 14-én Két- egyházán Szucsány Péter két- egyházi lakos erősen ittas állapotban ült motorkerékpárra, ráadásul vezetői igazolvánnyal sem rendelkezett Figyelmetlensége balesetét okozott, elütötte a kerékpárján közlekedő Vatrán Ist- vánnét A két jármű felborult, s Szucsány Péter, valamint Vatrán Istvánná is súlyosan megsérült. Orosházán is történt baleset e hét végén. Horváth Tibor motorkerékpáros elütötte az úton gyalogosan szabályosan áthaladó Madarász Pálnét, áld könnyebben megsérült Ejnye... öt óra lesz néhány perc múlva. Mindjárt (vasutas szaknyelven) bejár a békéscsabai személyvonat a gyulai állomásra. Százötvenen várhatják, türelemmel. Visszautazó diákok hatalmas bőrönddel, alkalmi utazók, csomagokkal. Egy nagy hajú fiatalember félmázsás erősítőt cipel. Eddig ebben nincs is semmi különös. Beérkezik az úgynevezett tili- toli, és megáll az állomás végén. Pont úgy, hogy az utazók háromnegyed része jó ötven métert gyalogolhat, ha fel akar szállni. A „masiniszta” is leszáll a mozdonyról és egykedvűen kopogtatja a csapágyakat. Akaratlanul is meghallja a neki címzett megjegyzéseket. Ö sem marad rest, gorombán így válaszol, azoknak is, akik csendben hurcolkodnak. — Ne magyarázzanak, szánjanak fel, A mozdonyon fehér zománc- betűkkel: A—324 1590. Lehet, (mert ezt csak feltételezzük), hogy ezzel az intézkedéssel akarják a leszállókat az újonnan megépült kijárati csarnok igénybevételére sarkallni a illetékesek. S ha így van, ez félig-meddig érthető. A „masiniszta” válasza azonban semmiképp sem! (f. 1.) A kereskedelem dilemmája Qosszankodik a vásárló. Hói *’ ez, hol az fogy ki az üzletekből. Áll ez a vas-műszakj cikkekre, háztartási gépekre éppen úgy, mint a ruházati cikkekre, Ugyanakkor a szezon végi kiárusítások azt jelzik, hogy sok termék bői több van, mint amennyi kellene. Miért? A kereskedelemnek hasznos, ha a forgalom nagy. A forgalommal nő a kereskedelmi haszon is: több pénze marad a kereskedelmi vállalatnak béremelésre, nyereségrészesedésre, hálózatfejlesztésre. A nyereségérdekeltség rendszere arra ösztönöz, hogy minél többet adjanak el. Miért nem törekszenek eléggé mégsem a kereskedelmi vállalatok az 'áruellátás javítására. a forgalom növelésére? Vagy talán törekszenek, és ennek ellenére jelentkeznek a hiányok? Alaposan meg kell nézni, hol a hiba. Abban biztosan nem, hogy a kereskedelmi vállalat a nyereséget növelni akarja. A kereskedelem vezetőiből sem hiányzik a jó szándék, hogy a boltokban minden kapható legyen. Az ipar is általában megteremeli azt, amit a kereskedelem időben megrendel. f Csakhogy a kereskedelem általában rendkívül óvatosan rendel. Arra törekszik, hogy a forgalmat a lehető legkisebb készlettel bonyolítsa le. Olyan szállítási határidőket és ütemezést igyekszik kikényszeríteni a neki szállító vállalatoktól, hogy az áru nála a lehető legrövidebb ideig „pihenjen”. Csekély szállítási késedelem így már áruhiányra vezet. Szeretne a kereskedelem nagy készleteket tartani, de ez, a ma érvényes szabályok alapján, nem kifizetődő számára. J elenleg a készletek tartása igen drága. Növelésük még drágább. A készletek után eszközlekötési járulékot kell fizetni, sőt — ha vásárlásukhoz bankhitelt vették igénybe — még kamatot is. Nem csoda ha a kereskedelem vezetői óvakodnak a nagy készletektől, a velük járó terhektől. Ezek a terhek növelik a kereskedelmi vállalatok költségeit, csökkentik a nyereséget. A kamat és az eszközlekötési járulék arra, szolgál a kereskedelemben, hogy egészséges arány jöjjön létre a forgalom és a készlet között. Ki is alakul ilyen arány ott, ahol a kellő piaci feltételek megvannak, így elsősorban a konkurrencia. Ahol az egyik kereskedelmi vállalatnak versenyeznie kell a másikkal a vevő pénzéért, ott nem hagyják lecsökkenni az árukészleteket. Hiszen a keresett árukból álló és kellő nagyságú készlet a nagy üzleti forgalom feltétele. Csakhogy nálunk még alig van verseny a kereskedelmi vállalatok között. Nem kell egyiknek sem nagyon félnie attól, hogy a másik vállalat megelőzi. Ma még alig találunk példát arra, hogy az egyik kiskereskedelmi vállalat be tudna törni a másik érdekterületére. ' Az ilyen monopolhelyzetből adódik, hogy a vevő — Budapest és néhány nagyváros kivételével — csak egy helyen tud valamit megvenni. Ha válogatós, hetekig várhat egy-egy árura. Ha nem válogatós, veszi, amit kap. Fontos volna tehát növelni a piaci versenyt, a vevők érdekében. Élénk verseny esetén kénytelenék volnának a kereskedők nagyobb, szélesebb választékú készleteket tartani. Most azonban a boltvezetők zöme abban érdekéit, hogy a vállalati központ által előírt készletnormát semmiképpen ne lépje túl még. akkor sem, ha a keresletet csak a készletnöveléssel lehetne zavartalanul kielégíteni. A lakosság vásárlóereje azon- ^ ban évente 7—8 százalékkal ■nő. Ennyivel többet is akar vásárolni. Ennyivel nő is a kereskedelmi forgalom A forgalomnövekedés többnyire csak növekvő készlettel bonyolítható. A készletnövelés azonban jelenleg túl sokba kerül a kereskedelemnek A vállalati nyereség egy része a vállalat fejlesztésére szolgál. A kereskedelmi vállalatfejlesztés egyrészt hálózatbővítést (új boltok nyitását, régiek korszerűsítését, raktárak vételét vagy építését) jelenti, másrészt tartós készletnövelést. Mindezt a nyereségből származó fejlesztési alapból keil fedezni. De az évente keletkező fejlesztési alap nem elég az évi 5—6 százalékos készletnövelés pénzügyi alapjainak megteremtésére, különösen akkor nem, ha a vállalat jelentősen szélesíteni akarja a választékot vagy új boltokat is szeretne nyitni, hogy a növekvő forgalmat kulturáltan lebonyolíthassa. Ha a készletnövekedés fedezeteként középlejáratú forgóalap-hitelt vesz fel, évekre előre elkölti a fej- iorztési alapját. Eladósodik. Inkább választja tehát azt a megoldást, hogy nem vagy csak nagyon lassan növeli készleteit. Teheti, hiszen a forgalom kisebb választék mellett is nő. A pénz árut keres és talál. Aztán a nyereség felhasználásának a rendszere is olyan, amelyik a készletnövekedést fékezi. Az a képlet, amelynek a segítségével a vállalati nyereséget felosztják a bérfejlesztésre és a vállalatfejlesztésre szolgáló részre, nagyon érzékeny a készletek változására. Ha erősen nő a készlet, az adó befizetése után megmaradó nyereségből kevesebb jut a dolgozó zsebébe és több jut fejlesztésre. A készlet csökkenése viszont legtöbb esetben szinte automatikusan növeli a személyi jövedelmekként kifizethető részt. Magától értetődik, hogy a kereskedelmi vállalatok igyekeznek a készleteket alacsony szinten tartani. Ez a furcsa spórolás olykor forgalmi dugókat okoz a gazdasági életben Gyakran pénzhiánnyal küszködik év közben az a vállalat, amelyik az év végén 4—5 hét nyereségrészesedést képes fizetni! A nagykereskedelemnél hiányzik némelykor 'olyan áru, ami a termelőnél elfekszik. Időnként nem kapható a boltokban olyan áru, amiből a nagykereskedelem raktárában elegendő van. Több vállalat fizetési nehézségekkel küzd, s ezt még súlyosbítja az, hogy a készletnövekedés a személyi jövedelmeket hátrányosan érinti. A Magyar Nemzeti Bank az elmúlt hónapokban könnyített a kereskedelem által igénybe vehető hitelek feltételein. Számos intézkedés történt, hogy a készletek a kellő szintre nőjenek, anélkül, hogy az eladhatatlan áruk mennyisége növekedne. De ez nem elég. Minden jel arra mutat, hogy a kereskedelmi vállalatok jöve- delemszahályozásában kívánatosak olyan módosítások, amelyek elhárítják a jobb áruellátás jelenlegi fékezöit és utat nyitnak egy ésszerűbb, a fogyasztói érdekeknek jobban megfeleld készlet- gazdálkodásnak. Dr. Pirityi Ottó Külön borpótlék Követésre méltó módizer: a Beledi Cementárulpari Vállalatnál az új kollektív szerződés szerint külön korpótlékot kapnak azok a darabbérben dolgozó fizikai munkások, akik legalább tíz esztendeje a vállalatnál dolgoznak. A nők az 50., a férfiak pedig az 55. életévük betöltését követő első hónaptól nyugdíjba vonulásukig kapják a korpótlékot. Ilyen módon az a munkásnő például, aki 50 éves korában 1500 forintot keres, teljesítményétől függően további havi 525 forint korpótlékot is kaphat. Jelenleg Beleden a vállalatnál harmincán részesülnek ilyen korpótlékban.
