Békés Megyei Népújság, 1969. szeptember (24. évfolyam, 202-226. szám)

1969-09-15 / 213. szám

1969. szeptember 14. 10 Vasárnap CSALÁD- OTTHON Gyorsan elkészíthető horgolt ruha Az asszonyok rosszul alszanak Az asszonyok rosszabbul alszanak, mint a férfiak. Amint egy reklám-lé­lektan és piackutató intézet megálla­pította, az asszonyok 13 százaléka — a férfiak alig 6 százalékával szemben — álmatlanságban szenved. Az asszo­nyok 23 százaléka és a férfiak 13 szá­zaléka alkalomszerűen nem tud el­aludni. A jelenség leggyakoribb okai a betegségek és gondok. A gyerekek/ alvásának időtartamát és mélységét erősen befolyásolja a mindenkori időjárás, különösképpen azonban a hirtelen időjárás-változás. Esős, hűvös időben — ez általános je­lenség — a gyerekek hosszabban és mélyebben alszanak, mint nagyobb melegben. Minden hőmérséklet-válto­zás azonban azzal jelentkezik, hogy a gyereknek kevesebb alvásra van szüksége és az időjárás-változás előtti éjszakán kevésbé mélyen alszik. Csekély vigasz Körülbelül 70—80 deka két- szálas zefírfonal vagy ennek ( megfelelő vastagságú szintetikus „„. fonal és 3-as horgolótű szüksé­ges hozzá. Készítsük el a megfe­lelő szabásmintát. A ruha elején és hátán is a szoknya alján kezdjük a munkát a megfelelő hosszúságú láncczemmel, ame­lyet azonban négyszálas fonalból készítsünk. Egyenesen horgo­lunk egészen a karöltőig ahon­nan a szabásmintának megfele­lően fogyasztunk és készítjük el a nyakkivágást is. A háromne­gyedes ujjakhoz az alsókamak megfelelő bőséget vegyük és a munkával a vállak felé hala­dunk. A ruhánál sem oldalt, sem a karnál nem kell ráhagyni. A pontos méretet mindenütt tart­suk be, hogy az összedolgozás egyszerűbb legyen. Minta: Az első sornál minden láncszembe egy kétráhajtásos pálcát horgolunk. 2. sor: 10 kétráhajtásos pálca, két láncszemet kihagyva, a har­madikba 2 kétráhajtásos pálcát horgolunk, majd két láncszemet készítünk. Ezután ugyanoda visszaöltve, ismét 2 kétráhajtásos pálca következik. Két láncsze­met kihagyva, ismét 10 kétráhaj­tásos pálca következik. Ismét­lés. 3. sor: A 10 kétráhajtásos pál- , cára pálcákat horgolunk, majd a 2 kétráhajtásos pálcát, közöt­te a két láncszemmel, az előző sor négy különpálcájának köze­pébe öltjük. Ide öltjük a követ­kező 2 kétráhajtásos pálcát. Ez­által egy érdekes pálcacsoportot kapunk, amely díszíti a ruhát. A nyakat azonos fonalból pa- téntkötéssel kötjük és kézzel dol­gozzuk az összeállított ruhára. A kötés ugyan rugalmas, mégis ajánlatos hátul rést hagyni a gombolásnak. A ruha oldalait, az ujjakat ráhajtás nélküli pálcák­kal horgoljuk össsze. így dolgoz­zuk be a befércelt ujjat is. A ru_ ha oldalaiba ezután danubia-sza- lagot fércelünk, hogy ne nyúljon meg és annak ellenére, hogy elég sűrű mintájú, be is bélel­hetjük, mert így biztosan nem üljük ki. (Heures daires mo­dell). Derékban befűzött horgolt öv­vel karcsúsítjuk. — Hosszabbítás van, Ottó, — ha sietsz, még láthatod a játék vé­gét! (A Stem karikatúrája) Palacsintasütés Láttam egyszer életemben én| Palacsintasütő lendült és vi egy híres főszakácsot. Intésére se- ; dám bukfencet hányva átfordult rény kukták törték meg a diót, mákot. A habverők habot vertek. Fakanalak sorakoztak. A csinta­lan segédkukták marcipánból fa­latoztak. Segédkukta lettem vol­na, ha a volna ott nem marad, s akkor tán a marcipánból ne­kem is jut néhány falat... Nem tagadom: irigyeltem a főszakács sok-sok titkát, de főképp azt iri­gyeltem, mint süti a palacsinát! Ajtófogta... — Megyek, hiába tartasz visz- sza! (A Wochenpresse karikatúrája) a palacsinta a félig nyers oldalá­ra, sőt némelyik jó maga-sra fel is szállt a levegőbe, ámde hopp! és máris, újra visszatalált a sütő­be. Szegény torkos segédkukták akárhogy is reménykedtek, sza­kadt bőrű palacsintát szinte so­ha nem ehettek. (Kimondja a szakácstörvény —■ okos törvény, az nem vitás —•, hogy a sérült palacsintát egye meg a ■segédsza­kács! Meg is eszi, mivel néki mit se számít forma, alak — kettészakadt palacsinta a kony­hában egy se marad! S a tölte­lék? Lekvár, túró... aki szakács, úgyis tudja: abból bíz’ a maga részét megeszi a segédkukta!) Kis fülekkel, nagy fülekkel, jól füleljen minden gyerek! Mint sütöttem palacsintát? — elmon­dok egy történetet Megálltunk a tűzhely előtt, emlékszem rá, ép­pen négyen, én pedig a pala­csintát sütni kezdtem nagymeré­szen. Fellendült a palacsinta nagybüszkén a levegőbe, csak az a baj, vajmi ritkán talált vissza a sütőbe. Egy gyönyörű palacsin­tát mielőtt a földre esett, Kor­mos kutya úgy kapott be, miként máskor egy nagy legyet, és a má sik palacsinta hasonlóképp per­dült egyet, s azzal hopplá! vá­ratlanul Donki cica fején ter­mett. És így tovább... közben pe­dig sejtve már a baljós véglet Zsuzsi húgom mind megette a jó túrós tölteléket! Lelkes Miklós Tudnivaló az órákról Az órák élettartamát megnö­velhetjük, ha betartjuk az alábbi jó tanácsokat: A karórát naponta egyszer és akkor húzzuk fel, mielőtt felcsa­tolnánk a csuklónkra, de akkor teljesen. A felhúzást lehetőleg asztal felett végezzük, mert ha az óra véletlenül kicsúszik a ke_ zünkből, így még megúszhatjuk káros következmények nélkül. Vannak, akik a felcsatolt kar­órát falba vert szögre akasztják. Ez helytelen, mert a hideg fal gyorsan hűti le a testmeleg órát, s ezáltal elpattanhat a rugója, különösen, ha akkor húztunk fel. Az asztalra helyezett órát fek­tethetjük a számlappal felfelé, vagy úgy, hogy a szíjjal meg­támasztott szerkezet függőleges síkba kerüljön. A közepes és gyengébb minőségű órák vízszin­tes helyzetben gyorsabban, füg­gőleges síkban lassabban járnak. Előfordul, hogy a leejtett vagy valamihez hozzáütött óra meg­áll, majd némi rázogatásra újra elindul. Figyeljük a járását né­hány napon át, s ha a szokottnál nagyobb pontatlansággal jár, vi­gyük óráshoz, mert a hiba még fokozódhat. A leejtésnek ugyanis gyakran az a következménye, hogy a tengelyek elgörbülnek, vagy a csapágyul szolgáló kövek kicsorbulnak, s az óra ugyan to­vább jár, de egy hibából később több is lehet. Sok óratulajdonos tapasztalta már, hogy az egyébként jól járó órája váratlanul sietni kezd na­pi fél. órát, vagy 'még ennél is többet. Gyakran csak egy hirte. len kézmozdulat okozza, amitől a hajszálrugó fennakad. Az órás perceken belül rendbe tudja hozni a hibát. Okozhatja azon­ban a nagymérvű sietést az is például, hogy a tűző napnak ki­tett órában, a melegtől felhígult olaj ráfolyik a hajszálrugóra, s összeragasztja annak finohi meneteit. Nem ritkán javíthatatlan ká­rosodást okoz a fürdéskor kézen felejtett órába hatoló víz, vagy pára, ami kézmosásnál is előfor­dulhat, ha nem vigyázunk. Rozs- dásodást okozhat a szerkezetben az is, ha meleg, párás helyiség­ből hirtelen hidegbe visszük az óránkat A hirtelen lehűlés ki­csapja a tokban levő levegő pá­ratartalmát, s az igen apró csépiekben rátapad az alkatré­szekre, megtámadja azokat. Milyen pontosság mellett le­hetünk elégedettek óráinkkal? A kiváló minőségű óráktól termé­szetesen tökéletes pontosságot várhatunk. A középminóségű férfikaróra szokásos hibahatára heti 1,5 perc. Az olcsóbb, ún. pe- oekjáratú köves karóráé napi 1 —1,5 perc, cilinderjáratú kar­óráé napi 1—5 perc. A kismé­retű női karórák ennél pontat­lanabbak is lehetnek. S ne fe­ledjük el, hogy bizonyos időn­ként még a legjobb minőségű órák is általános tisztításra szo­rulnak. Az elmondottak pedig nemcsak karórákra, hanem zseb- és ébresztőórákra is vonatkoz­nak. B. 1. Divat a faliszőnyeg Minden lakberendezési stílus magával hozza a korszerű dí­szítőelemeit. A századfordulón a redőzött drapériák, a szecesz- sziós vázák, a bronzszobrok je­lezték a lakás „divatos” voltát. Később plüss takarók, fodros selyempárnák „divatoztak”. Az iparművészek a mai korszerű bútorhoz is megtervezték a mo­dern és művészi igényű díszítő­ket A modem lakások sima falfe­lülete színes és puha díszítő­készítik a háziipari szövetkeze­tek és a kézműipari vállalat dolgozói is. A Világos bútorok, fekhelyek mellé legjobban ille­nek a sötét alapon figurális mintázatú faliszőnyegek. Deko­ratív hatásuk mellett a falat is óvják. (1. kép) A világos alapszínű, fantázia- mintákkal készített faliszőnyeg friss színfoltja lehet a lakásnak. A falon nemcsak vízszintesen, hanem függőlegesen elhelyezve ízléssel oszthatnak meg agy-egy elemeket is kíván. A natúr szí­nű bútorokhoz, színes kerámia tálakhoz, vázákhoz, faliképek­hez, megfelelő faliszőnyegeket is terveztek. A finom gyapjúfo­nalakból, vágott szálakból hur­kolt vagy egyéb technikával ké­szült, általában 60—80 cm szé­les, 180—200 cm hosszúságú szőnyegek, rendszerint modern mintázattal közkedveltek és ke­resettek. G azdag választókban nagyobb sima falfelületet ülő­garnitúrák mögött és mellett. Különösen sötétebb — mahagó­ni, dió színezésű bútorok mellé illenek és kellemes színhatást biztosítanak. A faliszőnyegeket a megfelelő idővel és türelemmel rendelke­ző háziasszonyok, akik szeret­nek kézimunkázni, nemcsak vá­sárolhatnak, hanem saját kezű­leg is készíthetnek. K. M. i

Next

/
Thumbnails
Contents