Békés Megyei Népújság, 1969. augusztus (24. évfolyam, 176-201. szám)

1969-08-09 / 183. szám

1989. augusztus 9. 2 Szombat Váratlan fordulat a Defregger-ügyben A Frankfurter Rundschau pén­teki számában Matthias Defregger müncheni segédpüspök egyik volt papnövendék-társának nyilatkoza­tát közli, amely szerint Defregger 1944 júniusában, amikor Filetto olaszországi helység 17 lakosának kivégzésére az állítólag felsőbb parancsot továbbította, már szub- diakonus (alszerpap) volt. Ameny- nyiben ez az állítás megfelel a valóságnak, alaposan meggyengíti a segédpüspök védelmezőinek azon érvelését, hogy ha Defregger emberileg gyengének bizonyult is, de a filettoi vérengzés után „a jó útra tért”. A Frankfurter Rundschau kö­zölte, hogy eddig nem sikerült megszereznie Defregger válaszát volt papnövendék-társa nyilatko­zatával kapcsolatban, a frankfurti lap egyébként nem közölte az il­lető nevét. Római és müncheni egyházi kö­rökben cáfolták az olasz ASTCA katolikus hírügynökség jelentését, miszerint a római püspöki kong­regáció felszólította volna Defreg- gert, ne mutatkozzék püspöki or- nátusban és ne végezzen egyházi szertartásokat. A vatikáni sajtó­hivatal helyettes vezetője és a müncheni érseki hivatal sajtórefe­rense egyaránt cáfolta a hírt. Ugyancsak cáfolta azt is, hogy VI. Pál pápa Defregger ügyében a Va­tikánba hívatta Julius Doepfner müncheni érseket. Rómában ennek ellenéi-e válto­zatlanul olyan hírek keringenek, hogy rövidesen sor kerül a pápa és Doepfner bíboros találkozójára. A római II Messaggero pénteken közölte, hogy a pápa Defregger ügyében márt több telefonbeszél­getést folytatott DoepfnerreU és tanácskozott Confalonieri bíboros­sal, a püspökök szent kongregáció­jának prefektusával. Pullai Árpád felszólalása (Folytatás az 1 oldalról) alista erőket, amelyek harcban állnak a reakció erőivel. Népe­ink alapvető érdeke, hogy konti­nensünk minden haladó mozgal­mával összefogva megőrizzük Eu­rópa nyugalmát és tartós béké­jét, s e cél érdekében meghatvá­nyozzuk erőfeszítéseinket. Fontosnak tartjuk — a buda­pesti felhívást aláíró más szoci­alista országokkal együtt — az össz-európai értekezlet összehí­vását. Az imperializmussal vívott vi­lágméretű harc fő erejét — amint a testvérpártok moszkvai tanácskozása is megerősítette — a szocialista világrendszer alkot­ja. Ez történelmileg óriási fele­lősséget jelent. Ennek tudatában a mi pártunk és népünk is min­dent megtesz, hogy a szocialista világrendszer állandóan erősöd­jön, gazdasági és katonai poten­ciálja szüntelenül növekedjen. Ennek elengedhetetlen feltétele ÍJ tagállamok a Leszerelési Bizottságban — megítélésünk szerint — a Köl­csönös Gazdasági Segítség Taná­csa tevékenységének korszerűsí­tése, a Varsói Szerződés erősíté­se és ütőképességének növelése. Internacionalista feladatunk­nak tartjuk, hogy szüntelenül erősítsük a Szovjetunióhoz, an­nak Lenin alapította kommunis­ta pártjához fűződő barátságun­kat, mert e kapcsolat segíti né­pünk törekvéseit. Történelmünk arra tanított bennünket, hogy a Szovjetunió jóban, rosszban a leghűségesebb barátja és önzet­len támogatója népünknek. A Magyar Szocialista Munkáspárt — mint eddig, úgy a jövőben is — erősíteni és fejleszteni kíván­ja kapcsolatait és együttműködé­sét valamennyi testvéri kommu nista párttal. Tisztelt Kongresszus! Kedves Elvtársak! Pártunkat és a magyar népet örömmel töltik el azok a sikerek, amelyeket Önök elértek. A ma­gyar kommunisták, a magyar nép továbbra is kész a két ország barátságának és együttműködé­sének erősítésére. Ezt internaci­onalista kötelességünk és népe­ink közös érdeke diktálja. Pártunk nevében megköszönve a meghívást, kívánjuk, hogy a román nép és pártja érjen el to­vábbi sikereket a szocialista ha­za építésében, a haladás és a bé­ke javára! Washington ismét kezdeményez Kínánál Canberra William Rogers amerikai kül­ügyminiszter befejezte kétnapos indonéziai látogatását, és csütör­tökön az ausztráliai Canberrába repült, ahol az Anzus-paktum értekezletének keretében auszt­ráliai és új-zélandi kormánytiszt­viselőkkel találkozik. Csütörtökön a Canberrái sajtó­klubban Rogers részt vett egy díszebéden, és nemzetközi kér­désekről, ezek között a Kínával kapcsolatos problémákról is be­szélt. Elmondotta, hogy kormá­nya „hamarosan” megint kezde­ményező lépést tesz a Kínai Nép- köztársaság .és az Egyesült Ál­lamok nagyköveti tárgyalássoro­zatának felújítása céljából, „re­méljük, a kínaiak is szívesen folytatnák a dialógust akár Var­sóban, akár egy másik, kölcsö­nösen elfogadható helyen.” Rogers szerint mindez nem je­lenti azt, hogy Washington haj­landó lenne elfogadni Peking kö­veteléseit és azt sem, hogy ál­lást foglalnának Kína és a Szov­jetunió ellentéteiben. Azt állí­totta, hogy az Egyesült Államok csak „a kapcsolatokat akarja ja­vítani, akár Kínával, akár a Szovjetunióval, akár mindkettő­vel”. (MTI) Hétfőn kiengedik a karanténból az űrhajósokat 1961-ben az ENSZ-közgyűlés 16. ülésszaka határozatot hozott a Leszerelési Bizottság megala­kítására. A határozat értelmé­ben a bizottság munkájában 18 ország vett részt, öt szocialista ország: Bulgária, Csehszlovákia, Lengyelország, Románia és a Szovjetunió; öt NATO-ország: USA, Franciaország, Kanada, Nagy-Britannia és Olaszország. A semleges országokat Brazília, Burma, Egyesült Arab Köztársa­ság, Etiópia, India, Mexikó, Ni­géria és Svédország képviselte. A bizottság célja, hogy mun­kája eredményeként megvalósul­jon az általános és teljes lesze­relés, csökkenjen! a nemzetközi politikai feszültség, erősödjön a bizalom a nemzetek között. A bizottság munkájának ered­ményessége érdekében újabb nyolc országot hívtak meg: Ja­pánt, Mongóliát, Argentínát, Hollandiát, Jugoszláviát, Ma­gyarországot. Marokkót é® Pa­kisztánit. A Magyar Népköztársaság kormánya értesítette a bizottság két társelnökét — a Szovjetunió és az USA képviselőjét —, hogy a meghívást elfogadta. Houston Az Apollo—11 három űrhajósa — Neil Armstrong, Michael Col­lins és Edwin Aldrin — a csü­törtöki nap jó részét a karantén­ban a holdutazásról készítendő írásos jelentés összeállításával töltötte. Az űrhajósoktól szomba­ton újabb vérmintát vesznek és amennyiben semmi rendelleneset nem találnak, hétfőn reggel ki­engedik őket a karanténból és végre visszatérhetnek családjuk körébe. Az amerikai űrhajózási hivatal laboratóriumának közlése szerint a Holdról hozott talaj- és kőzet­minták mindössze tizmílliomod- nyi szerves anyagot tartalmaz­nak. Ilyen arányok jelenléte azt bizonyítaná, hogy a Holdon az életnek valamilyen formája lé­tezik vagy létezett a régmúlt időkben. A kis százalékarány mi­att azonban a tudósok inkább ar­ra gondolnak, hogy a rendkívüli elővigyázatossági intézkedések ellenére a Holdra lépett két űr­hajós kesztyűi, az általuk hasz­nált szerszámok vagy talán a kőzetminták elhelyezésére szol­gáló műanyagzsákok szennyeződ­hettek földi anyaggal, s most ezek jelenlétét mutatták ki a Holdról hozott mintákban. (MTI) 0 francia kormány elvben elfogadta a frank leértékelését Párizs A francia kormány pénteki rendkívüli ülésén elvben elfogadta a frank leértékelését. A francia frank leértékelésének mértéke mintegy 12 százalék. (MTI) A HÁZTÁJI GAZDASÁG lakó- és melléképületeiben, felszerelésében keletkezett tűzkárt a HÁZTÁJI BIZTOSÍTÁS alapján megtéríti az Állami biztosító Gazdasági kislexikon ff Integráció Korunk gazdaságának objektív jelensége a gazdasági integráció, amelyet a tudományos-technikai forradalom körülményei között a termelőerők fejlődése, az orszá­gok és a vállalatok közötti gaz­dasági versengés szükséglete hoz létre. Az utóbbi évtizedekben, a tudomány és a technika soha nem tapasztalt méretű és viharos gyorsaságú fejlődésének korsza­kában, a termelőerők szervezésé­nek szükségletei egyre inkább túlnőnek a termelés nemzeti mé„ rétéin. A kutatás és fejlesztés költségei és kockázatai olyan je­lentősekké váltak, a termelés méretei és az értékesítés háló­zata annyira kiterjedt, hogy ma már a nemzetgazdaság számos területén elengedhetetlenné te­szi az anyagi és szellemi erők egyesítését. Az integráció általános érte­lemben a gazdaság egyes ágaza­tainak, részeinek, egységeinek együttműködése, egyesülése, ösz- szeolvadása, amely kiterjedhet a termelőerők, a tulajdon vagy mindkettő összpontosítására. Az integráció tehát nem egyszerűen gazdasági együttműködés, hanem az együttműködésnek új, sajátos módja. Az integráció maga azon­ban nem új jelenség a történe­lemben, mert a XIX. századtól kezdve végigkísérte a tőkés gaz. daiság belső fejlődését és a fo­lyamat még ma is tart. Korunk­ban viszont az integráció, mint nemzetközi gazdasági integráció került napirendre. Az integárció folyamat és szer­vezet. Az integrációs folyamat során az azonos vagy hasonló társadalmi rendszerhez tartozó országok gazdaságai mind jobban összefonódnak, az eredetileg egy állam területén működő válla­latok más államok vállalataival kölcsönös érdekekre épülő, s szo­ros. állandó jellegű termelési és értékesítési kapcsolatokba lép­nek. Ezzel a nemzeti termelő- apparátusok bizonyos része tar­tósan összekapcsolódik más nem. zetek termelőapparátusával, le­hetővé téve a nemzetközi koo­perációt és specializációt, mi­közben az államok, kölcsönösen megnyitva egymás előtt belső piacaikat, a nemzeti -piacot a nemzetközivé váló termelés ki- szélesedésével egyre inkább az így létrejövő egyesített piac al­kotóelemévé változtatják. Az in­tegráció lehetővé teszi a termé­kek, anyagi és pénzügyi eszkö­zök, a munkaerő ésszerűen meg. szervezett áramlását az egyes or­szágok között, elősegítve a nem­zeti gazdaságok hatékonyabb működését. Az érdekelt országok létrehozzák a folyamat irányí­tásának és ellenőrzésének me­chanizmusét és kifejlesztik a nemzetközi integráció intézmé­nyeit. Az integráció, mint korunk objektív gazdasági jelensége, nem tekinthető tipikusan tőkés képződménynek vagy - csak szo­cialista jellegzetességnek. Mind­két társadalmi rendszer keretei között kialakul, ha létrejöttének feltételei megértek. A kis és kö­zepes nagyságú országok az in­tegráció segítségével rombolják le a szűk nemzeti termelés és piac korlátáit, az integráció adta előnyöket felhasználják a világ­piacon folyó versenyben. A tőkés integráció között elsők között szerveződött meg és nap­jainkban a legerősebb ilyen szer­vezet az Európai Gazdasági Kö­zösség, amelyben a hat résztve­vő állam vámközösséget alkot, közös kereskedelem-politikát alakit ki, közös agrárpolitikát folytat és a közös integrált piac szabályozására nemzetek feletti szervezeteket létesít. Ennél la­zább tömörülés az Európai Szabadkereskedelmi Társulás, amelynek Anglia a vezető ha­talma. Napjainkban a szocialista or-

Next

/
Thumbnails
Contents