Békés Megyei Népújság, 1969. augusztus (24. évfolyam, 176-201. szám)
1969-08-31 / 201. szám
196®. augusztus 31. 9 Vasárnap A mai Békéscsaba a török hó- doltságot követő általános pusztulás után 1718-ban alakult újjá* s a kezdeti lassú fejlődés 1777 után gyorsult meg, miután a la- kossn g megépítette a mocsaras terület belvizeit levezető Élővíz-csatornát, mellyel megteremtette a mezőgazdasági művelés alapjait A fejlődésben újabb lendület 1856-ban következett be, amikor siasodás alaptényezői. A város ál- az arad—fiumei vasútvonal j landó lakosainak száma 54 992, az Milyen lesz Békéscsaba 2000-ben? egyik jelentős állomása Békéscsa bán épült. Ezután alakult ki élelmiszeripara és téglagyártása, amit a század elején a textilipar követett. A városi rangot Békéscsaba ugyan 1918-ban nyerte el, de a két világháború közt új iparágak lényegében nem születtek; a fejlődés igen lassú volt. A felszabadulás óta jöttek létre új, korszerű ipari vállalatok, valamint közművek, mint a vároösszes keresőké pedig 31 478. Az ipar fejlődésével növekedett a város vonzási körzete is, amely kiterjed: Békés, Doboz, Gerla, Üj- kígyós, Szabadkígyós, Télekgeren. dás, Kétsoprony, Kondoros, Kamut, Mezőmegyer községekre. A konzervgyár belépésével az ipar vonzása elsősorban Békés, Mezőmegyer, Mezőberény és Doboz településekre hat. Békéscsabára bejáró dolgozók száma 9436. a városból eljáróké pedig 1238. Gazdaportás település A várost a gazdaportás település jellemezte, és ma is még terjedelmes mezővárosi jellegű Békéscsaba, annak ellenére, hogy az általános városrendezés első üteme 1961-ben megkezdődött. Ezen a héten a városi tanácsülés jóváhagyta ' a rendezés második szakaszáról szóló tervet, amely a 2000. esztendő küszöbén fejeződik be. A város szerkezetét meghatározza a vasútvonal, a nagy kiterjedésű állomás, amely elválasztja az erzsébethelyi lakóterületeteket, a körtöltés, amely egy ideig megakadályozta a keleti irányú terjeszkedést, az Élővíz-csatorna, amely befolyásolja a zöldterületek kialakítását, valamint hozzájárult a városközpont excentrikus elhelyezkedéséhez, amely megmarad, de alközpontok kialakításával biztosítják a közintézmény-ellátottság egyensúlyát A mai nagy kiterjedésű település megváltozik; ezt szolgálták az utóbbi időben a városias, többszintesre épült lakóépületek a vasútállomás környékén és a városközponttól délre. Ezt a folyamatot egyre inkább biztosítani szükséges. A rendezési terv második szakaszában lakó- területi egységeket alakítanak ki; az 1-es lakókörzetet a belterületi határ, a vasútvonal, a Szarvasi út és a Békési út határolja, melynek legnagyobb részén nagytelkes lakóövezet, földszintes családi- házas övezet alakul ki a következő húsz esztendőben. A Mokri utcai elhagyott temetőt már beépítették 2—4 szintes OTP társasházakkal, itt 250 lakás épült fel. A körzet beépítési jellege 20 évig lényegesen nem változik, a városrendezés harmadik szakaszában, a 2000. évforduló után, kerülhet sor a Szarvasi út és a Czuczor utca közötti terület átépítésére. Addig a Szarvasi út mellett 30—40 méter mélységben célszerűnek látszik többszintes lakásokat beépíteni. A Lenkei, a Schweidel, a Mokri utca és a körtöltés által bezárt területen a terv kistelkes, 1—2 szintes lakóépületeket irányoz elő. A Lipták A., a Dugonics és a Lenkei utcák által bezárt területen alakítják ki a szolgáltató kombinátot, a Lenkei és Botyánszki Pálné utca sarkán, valamint a Gellért és a Salamon utca sarkán 1—1 óvodát terveznek. Különben valamennyi kialakítandó 9 lakókörzetben alapfokú közintézményeknek kijelölték a helyeit Nyolcemeletes, kerámia paneles, 104 lakásos épületek A 2-es lakókörzetet a Gyulai, a! Lenin, a Békési út határolja. Az új kórház helyét a körtöltésen kívül (Béke-kert) jelölték meg a tervben. Mint ismeretes, a Széchenyi és a Kiss E. utcák közötti területen befejezéshez közeledik a szálloda és az ifjúsági ház építése; tervezés alatt van a Derkovits sor sarkán felépítendő új oktatási intézmény, s készül a Kner Nyomda XII. rekonstrukciója. A 3-as körzetet a Szabolcs utca, a Temető sor, a Bartók Béla, a Jókai, a Szarvasi út határolja. Itt folytatják az állami lakások építését; az egész körzetben a terv szerint 5—8—10 szintes házakat építenek majd. Az állomás előterének megfelelően architektorikus lezárást ad a Terményforgalmi Vállalat és a kisvasúti végállomás megszüntetése. A IV. ötéves tervben a Tulipán utcától a Bartók Béla út mentén a városközpont irányába építik meg az új 9 szintes, kerámia panelos!, egyenként 104 lakásos lakóépületeket. A lakókörzet közepén ipari üzemek helyezkednek el, amelyek kitelepítése után kezdődhet csak annak terv szerinti beépítése. Az építőipari vállalat északi területre való kitelepítése a IV. ötéves tervben várható, az üveg- és porcelán nagykereskedelmi vállalat 1971- ben költözik ki új telephelyére. A beépítési terv a piacot a Sallai és a Trefort utcák közötti részre helyezi, a MÉH és az iparcikk kiskereskedelmi vállalat telephelyeire. A Ruhagyár fejlesztéséhez a jelenlegi helyen biztosítottak területet, tekintettel, hogy a kör nyékre nincs káros hatással. A 4-es lakókörzet három szomszédsági egységre oszlik, az 1-est a Bartók Béla út, a Munkácsy ut ca, a Tanácsköztársaság útja és a Petőfi utca, a 2-est a Tanácsköztársaság útja, az Irányi, a Luther fe * utca, a Szarvasi és a Lenin út határolja. A magas laksűrűségre való tekintettel 150 gyermeket befogadó óvodát és 80 gyermek részt:, re bölcsődét terveztek e körzetben, ezenkívül pedig üzleteket, szolgáltató kombinátot, melynek építését a szolgáltató ktsz a közeljövőben megkezdi, s amely a Tanácsköztársaság útja 11—13 számú telkem, valamint az ingatlan- kezelő vállalat jelenlegi telephelyén létesül. Az 5-ös lakókörzetet a Gyulai út, az Árpád sor, a Bánszki utca, a Dózsa György út és a Corvin utca határolja. Ez különben a legkevésbé egységes körzet, részben kettéválasztja az Élővíz-csatorna, részben forgalmi út vezet a körzeten keresztül, melyet a terv sze. rint a Bajza utcáig meghosszabbítanák. Ehhez a körzethez tartozik a városközpontban már kialakult lakóterület. Az Élővíz-csatorna keleti oldalán a nagytelkes lakóövezet, valamint a földszintes családi- ház-övezet szerint építkeznek majd. A Gyulai út mentén a Viz- műépítési Technikumot már bővítik s a Gyulai úton megépül majd a KÖJÁL székhaza, a MŰM iskola diákotthona, a központi mentőállomás, az orvosi és a mű. vész-szállás. A 6-os lakókörzet határai: Bartók Béla út, Dózsa György út, a körtöltés, a Kétegyházi út és a Temető sor. A körzet 2Ö00-ig lényegesen nem változik. A Bartók Béla út északi részét 8—10 emeletes házakkal építik be s a deli oldalán mintegy 50 méter szélességben még 2000 előtt többemeletes házak építését biztosítják. Fürdő és strand Erzsébethelyen A 7-es lakókörzet a körtöltéstől délkeletre eső területeket foglalja lep, melyet távlatban továbbfej-1 majd. A többi körzethez hasonlóleszteni szükséges. A Lencsési úttól északra pedig nagytélkes családi házas övezetet kívánnak létesíteni. A KISZ-táborral szemben az Élővíz-csatorna mentén a bekötő úttól keleti és nyugati irányban 800x350 méter alapterületen hétvégi üdülőtelepet alakítanak ki.. A 8-as lakókörzetet a vasútvonal, a Bacsányi utca északi oldala a belterületi határ és a szegedi vasútvonal határolja. Az egész körzetben nagytelkes, földszintes családi házak részére tartottak fenn övezetet. Kislakások építésére területet a sertéshizlalda kitelepítésével biztosítanak an kijelölték az óvodák, bölcsődék, iskolák, üzletek helyeit. E körzetben készül a város új ter- málkútja, ezt figyelembe véve, a volt mezőgazdasági iskola helyén építenek majd tisztasági fürdőt és strandot. A 9-es lakókörzet a Bacsányi utcától délre eső része Erzsébet- helynek. A Tompa utcában, a Bem és a Kun utca között, 75 gyermeket befogadó óvodát, 40 gyermeket befogadó bölcsödét, s a Máriássy utcában is ugyanilyen óvodát és bölcsődét, valamint szolgáltatóházat terveztek és a Máriássy utcában levő iskolát bővíteni fogják. Erdősáv a lakóterületek és szántók között A városnak kevés gondozott zöldterülete, parkja van. Ezért egyebek közt elhatározták a Szé- chenyi-liget bővítését, amit a temető megszüntetésével oldanak meg. továbbá a körtöltés és a temető közti területet feltöltik, ahol zöldterületet és sporttelepet alakítanak majd ki. Ezenkívül a Gyulai út mentén új ligetet, illet, ve kultúrparkot, valamint sportcélra zöldterületet létesítenek. Ez szolgálná a városerdő céljait; a nagy zöldterületet felbontják majd kisebb parkokra, pihenőkre, játszóterekre. A város új lakókörzeteit és a környező szántóterületeket elhatárolják oly’ módon hogy az új lakóterületek és a szántók közé erdősávot telepítenek. A most kialakuló több szintes lakóépületek közötti területekre kisebb parkokat, játszótereket és pihenőhelyeket terveznek. A város centrumában kialakuló Derkovits- liget és a gzent István tér között épülő közintézményék által körülzárt területen, összefüggésben a Derkovits-1 ige ttel és a Kossuth térrel, egy reprezentatív, elsősorban díszítő célú, vízzel és képző- művészeti tárgyakkal ellátott zöld. övezetet létesítenek. A városi, ipari üzemeinek elhelyezkedése és fejlesztése spontán volt, lakóterületek közé, . vagy azokhoz közvetlenül csatlakozva alakultak ki. A városrendezési terv elsőrendű célként jelölte meg az ipartelepek’koncentráltságát, a lakóterületektől való kitelepítését. Ez a törekvés jelentkezett a rendezési terv első ütemében is, amikor is új egységes iparterületet jelöltek meg a város északnyugati oldalán. Ezt a konzervgyár kiszolgálására létesítendő iparvá. gányra kellett felfűzni. Az I. számú ipari út építése ennek megfelelően kezdődött meg s az odatelepült szervek, egységek közös vállalkozásban építik meg az egységes vonalvezetésű utat. Nagyobb iparterület alakul ki a város déli részén is; a meglevő üzemek közül a távlatban is megmarad a belterületen a kenyérgyár, a téglagyár, a barnevál, a MÉK, a tatarozó vállalat és a hűtőipari vállalat. A gyulai vasútvonaltól délre eső részen főleg kisebb területigényű, és ipar- vágyányt nem igénylő üzemek, ktsz-ek telepítése várható. A városon belül megmarad a Kner Nyomda, a Kötöttárugyár, a Pamutszövő, a Ruhagyár, a Nyomdaipari Vállalat, a Szőrme- és Kézműipari Vállalat, a Szőnyeg- és Takácsáru Htsz, valamint a Kosáripari Vállalat. Naponta 20000 köbméter víz Békéscsaba ivóvize részben az újkígyósi vízműből, részben a vá. rosban szétszórtan fúrt kutakból van biztosítva. Az újkígyósi víz- nűtelep teljes kapacitása napi 1500 köbméter, ami a nyári hónaigényeket. Távlatban a város napi vízszükséglete 20 000 köbméter. Ennek megfelelően kezdték meg a vandháti részen a kutatást, hogy onnan napi 10 000 köbméter vizet nyerjenek. A kutatás kedvezően alakult, így lehetőség nyílik a város teljes vízigényének a kielégítésére. Tavaly megkezdték a vízmű kútjainak az építését, eddig 18 készült el. A teljes vízmű költsége, 1968-as áron számítva, 35 millió forint. Eddig a hálózatba bekötöttek három kutat, ezenkívül a Víz- és Csatornamű Vállalattól megrendelték még négy mélyfúrású kút bekötését. A vandháti három kút és a négy mélyfúrású kút bekapcsolásával napi 200‘0 köbméter vízzel növekszik a város vízmennyisége, azaz, ha ezek a munkálatok befejeződnek, a város napi vízmennyisége 10 000 köbméterre növekszik. Sokat segít majd a város vízellátásán az épülő víztorony, amely biztosítja az egyenletes nyomásviszonyokat és a csúcsidőre 2000 köbméter vizet tárol. A víztorony előreláthatólag 1970 május végére készül el. A jövő évben kezdődik meg a Kétegyházi úti szennyvízcsatorna és az átemelő építése. Ennek gyorsabb ütemű építését a létesítendő új 1000 vagonos hűtőház teszi szükségessé. A szennyvízcsatornázásra és tisztításra a negyedik öt. éves tervben 100 millió forintot fordítanak. Ezen belül építik meg a városközpont és a csatlakozó területek csatornáit, valamint a napi 12 000 köbméter kapacitású biológiai szennyvíztisztító telepet. A felszíni vizek elvezetése a város északi részéről egy átemelő segítségével, az Élővíz-csatornába, a déli részről a Corvin utcai tárolóba és onnan átemelővel az Élő- j víz-csatornába jut. Erzsébethely csapadékvizei jelenleg legnagyobb részt a hűtőház mögötti nádasba vannak levezetve. A jövőben a Pajtás sori záportározóba jutott vizeket átemelőtelep továbbítja majd az északi rendszerbe (Zrínyi utca), innen pedig ugyancsak átemeléssel (Pamutszövő mellett) jutnak az Élővíz-csatornába. Még ebben az évben elkészül a hűtőház mögötti nádasok lecsapolási rendszere, s ezzel a területtel növelik majd a város fásítását, zöldterületét. A város gázellátását a Kardos- kútról induló magasnyomású vezeték biztosítja. Eddig a Kulich Gyula Lakótelep, a Tulipán utcai bérházak és a Bánszki utcai lakótelep egy részét kapcsolták be a gázellátásba. A város gázfogyasztása napi 16 500 köbméter. Ebben az évben a Gyulai úton, az Árpádsoron, a Lenin úton és a Bartók Béla úton épül ki a gázvezeték. A városfejlesztés első szakasza is bizonyította már, hogy a több évtizedes elmaradás megszüntethető, s a második szakaszról szóló tervezet még inkább megmutatja ennek a lehetőségét. A tervben megjelölt feladatok megvalósításának üteme természetesen a népgazdaság teherbíró képességétől függ, és az anyagi eszközök tervszerű felhasználásától. Cserei Pál Újjáépülnek a város utcái i" . m y Ülje« cx/j iiqjíj íj t* / r , . m i Jókai utca, 3-ast a Luther magába. Itt van a KI$Z-lakóte-1 pókban mar nem elégíti ki a víz-1 Befejezéshez közeledik Békéscsabán a Tanácsköztársaság útjának átépítése. A Szent István «ér és a Jókai utca közötti útszakaszon úgynevezett „fehér aszfaltból” készítik az útburkolati jelzéseket. Fotó: Demény
