Békés Megyei Népújság, 1969. augusztus (24. évfolyam, 176-201. szám)

1969-08-03 / 178. szám

1969. augusztus 3. 9 Vasárnap cAkiért nteqluduék Fiatalok ... az első világháborúból fá­sultan és tetvesen hazatérve, embervérszagtól undorodva, esz­ményekből kiábrándulva, ... a két háború között; fröcs­kölő szájú, bajuszos, hazug is- isten után üvöltve az Übermensch ideológiát és vergődve letépett lábbal a lövészárkokban, megta­gadva az igazi igazakat, ... 1945 után Nyugaton heroin­mámorban, bárgyúvá jegecgse- dett szemeikben csalódással vagy éppen lázadva az ember­telen rend pénzeszsák „hősei” ellen, ... és Keleten? Magyarorszá­gon? Mi történt a serdülő kor­ból kilépő ifjak bátor, legyőz­hetetlen, okos bálványaival? Lé­teznek vagy ledőltek az eszmé­nyek, az igazak, akikért lelke­sedni lehet és lelkesedni kell? Kérdésünk így hangzott: ki az eszményképed? 0 Bárdos László, 19 éves. Magyar—történelem szakos egyetemi hallgató. — Guevara az eszményképem. Sajnálom, hogy nem vagyok ku­bai és nem ismerhettem. Még jobban sajnálom, hogy nem le­hettem vele Bolíviában. — Miért? — Amikor partizáncsapatát a bolíviai kormánycsapatok beke­rítették és védekezésre kénysze­rítették, Che Guevara megsebe­sült. ök azonban tovább foly­tatták a tüzelést, de egy lövedék végleg kiütötte Che • kezéből a fegyvert és a helyzet kilátásta­lanná vált. Ekkor valaki a saját osztagából vállára kapta — akárhogy is tiltakozott — és futni kezdett vele az erdő felé. A ma­radék tízegynéhány ember egy­szer sem gondolt a menekülésre, mert csak egy dolog volt fon­tos, hogy fedezzék a parancsnok útját. Azt a partizánt, aki Gue­varát vitte, az erdő szélén le­lőtték. Guevara a földre zu­hant és amikor feltápászkodott, megadta magát, társait pedig felszólította, hogy fejezzék be a tüzelést. Nem tudom, ki segített a menekülésben, de irigylem. Még akkor is, ha lelőtték. — De hát ez esztelen halál. — Esztelen?! Egy olyan em­bert megmenteni, aki akkora vállalkozásba fogott, amely ha sikerül, egy egész sor ország sorsát érintheti? Ha sikerül ak­kor megmenekülnie, talán más­képpen van ma Bolíviában... Che élete volt akkor a legfon­tosabb. — Guevara idealista volt. — Világos. Tudom, hogy fél­reismert néhány lényeges dolgot és hát ez okozta a végzetét is. Nem ez a lényeg... Tudod ki volt ő? A kubai forradalom győ­zelme után életben maradt nagy egyéniségek, a „tizenkét apos­tol” egyike. Iparügyi miniszter. ' Aztán felrúg mindent és Bolí­viába megy harcolni egy idegen ország szabadságáért. Nem tu­dott harc és igazság nélkül él­ni. Számomra ez a fontos. A magatartás. 0 Darida Edit könyvelő. — John Kennedy az eszmény­képem. — Szerinted hős volt? — Ki mondta, hogy hős kell legyen az eszménykép? Nem harcolt fegyverrel, de mégis úgy halt meg, mint egy forradalmár. Azok pusztították el, akik egy kommunistával is ugyanilyen boldogan végeznének. — Kennedy milliomos volt. — Miért? Kennedy polgár, de ennek és elnök léte ellenére többet sejtett meg az amerikai valóságból, mint ahogy az „ter­mészetes” lett volna. Ami pedig a legfontosabb: ő tenni is akart valamit ezekért a problémákért. Hiszen négerek is szavaztak rá... sok filmet láttam a temetéséről: Statisztika a nyugdíjasakról Statisztikai elemzés készült a nyugdíjasok helyzetéről. A szám­arányuk alakulását illletően — a közismert fokozatos növekedés mellett — a legfigyelemremél­tóbb adat, hogy 1960—64 között ugrásszerűen, évente körülbelül százezerrel emelkedett a nyug­díjasok száma. A nyugdíjasok száma jelenleg 1 320 000, ami az ország összes népességének 13 százaléka. Jelenleg a nyugdíja­sok és járadékosok 47 százaléka saját. jogú munkás-alkalmazotti nyugdíjas, 28 százaléka tsz jára­dékos és nyugdíjas,' a további 25 százalék özvegyi nyugdíjban, vagy árvaellátásban részesül, il­letve egyéb címen kap támoga­tást. (MTI) "Tjo-ei&zet^s Csontváry nyomában. (Kedd, 19.30) Kisfilm. A Csontváry évfor­duló adta az aktualitását a kis­film újbóli műsorra tűzésének. Csontváry Kosztka Tivadar élet­műve és maga a művész személye is évtizedekig a feledésbe merült, a felszabadulás után pedig több­ször is éles viták középpontjában állt. Azóta Csontváry elfoglalhat­ta az őt megillető helyet a művé­szettörténetében, bár művészeté­nek átfogó, igényes marxista érté­kelésre még ez idáig nem került sor. A Tv munkatársai néhány éve közel-keleti körutat tettek, s itt felkeresték azokat a helye­ket — elsősorban Libanonban —, ahol a művész is járt, s amelyről híres nagy vásznai tanúskodnak. A kisfilm az objektív mutatta táj­képeket állítja az ott készült hí­res Csontváry-alkotások mellé. Szabadtéri Játékok Szegeden. (Szombat, 19.30) Zenés riport. Részletekkel illusztrált ízelítőt kí­nál a Televízió zenei rovata ezzel a riportfilmmel, amelyből a Sze­gedi Szabadtéri Játékok során be­mutatott három zenés színpadi mű előkészületeiről kapunk képet. Kodály Zoltán: Háry Jánosából, Aszafjev: Bahcsiszeráji szökőkút című művét a kijevi balett elő­adásában láthatta a . közönség, amelyből néhány részletet eleve­nítenek meg a tv-nézők számára. Végül Bizet: Carmen című operá­jából hallhatunk áriákat; az elő­adásit a párizsi nagyopera karna­gya, a világhírű Roberto Benzi vezényli. A főbb szerepekben is­mert külföldi előadóművészek lépnek fel: Don Jósé szerepét a londoni Covent Garden operaház tagja, Jean Bonhomme énekli, Escamilló szerepét a bukaresti operaház énekese, Dán Jordaches- cu, Carment pedig a párizsi nagy­opera művésze, Jane Rhodes. A leleplezés gyötrelmei. (Vasár­nap, 21.20) Magyarul beszélő an- gil film. A néhány éve készült filmet Peter Barnes írta, rende­ző Cliff Owon volt. Műfaja: kri­mi. A történet pszichikailag is, igyekszik aládúcolni egy olyan detektjv vívódását, aki azt a meg­bízást kapja a Scotland Yard-tói, hogy férkőzzék be egy tudomá­nyos módszerekkel „dolgozó” ve­szélyes ékszerrabló bandába — ehhez a rendőrség njegíelelő bün­tetett előéletet produkál számára, — ily módon segítve a banda tag­jainak kézre kerítését, leleplezé­sét. Az izgalmas film arról szól, hogy a detektív napról napra ne­hezebbnek érzi társai, a banda elárulását, feladását. vajon csak elnöki mivoltának szólt volna, hogy sok millióan gyászolták? — Ez a legfontosabb? — Dehogy. Mindenesetre ez a hallatlan reagálás a közvéle­mény részéről, jelent valamit. Azt, hogy a világ végre olyan politikust látott az amerikai el­nöki székben, aki azt akarja, amit mindenki. Enyhüljön az egyesült államokbeli feszültség és hogy ne legyen háború. Hogy ez természetes? Nem vagyok biztos abban, hogy Johnson vagy Nixon ezt olyan természetesnek tartaná. o K. Mihály főiskolai hall­gató, 22 éves. — Lenin. Azt mondd meg, ki az, aki lemondva mindenről, egy életen keresztül ilyen meg­győződéssel harcolt? Lenin ne­kem több, mint „fogalom”, — próbáltam úgy is megérteni mint embert. Fantasztikus... vagy a megsejtései. Amit a bal­oldalizmusról írt, az hajszálpon­tosan megegyezik napjaink „ba­los” jelenségeivel. Ezek a pár­tok közben visszautasítják a marxizmus klasszikusait, mond­ván, ami Európában igaz, ko­rántsem következik be egy új történelmi-társadalmi szituáció­ban. Tiltakoznak a metafizikus má­solás ellen; holott ha ismernék Lenint, ugyanezt a tiltakozást olvashatnák nála is... Lenin ra­cionalista, az ész diadalában hitt. Komikus, hogy gyakran azok az emberek szajkózzák, akikre éppen ez nem érvényes. Élni kellene azzal a logikával, amire ő tanít, — nem idézgetni és az idézetekkel ellentétben cselekedni. o Á. Tibor 19 éves, orvos- tanhallgató. — Albert Schweitzer. — Vállalnád a halált helyet­te? — Miért helyette? Helyette nem, érte annál inkább. Egy olyan ember, mint ő nem pusz­tulhat el, hiszen amit tett az csodálatos... Ha olyan helyzetbe kerülne, ahol feltétlen halál vár rá, és én tudom, hogy meg­menthetem, még ha az én élet­ben maradásom valószínűsége csak 10 százalék — akkor is megtenném. Schweitzer, ez a nagy tudású humanista orvos tett annyit az emberért, hogy bárki kötelességének érezze, hogy ő is tegyen érte valamit. Mindez persze csak hipotézis, hiszen Albert Schweitzer sajnos halott. > o Eszmény képek A pedagógiai erkölcsi vizsgá­latokban az eszményképek a ku­tató pedagógust növendéke íté­lőképességéről tudósítják. Per­sze, nagyképű és valótlan lenne azt állítani, hogy fenti párbeszé­deink egy-egy nagyobb társadal­mi csoport jellemzői. Riportunk nem is ilyen igénnyel készült. A kérdést tettük csak fel: ki az eszményképed? A válaszok, az igazat és az emberit gondolkozva látó vála­szok fontosak számunkra. Ha a francia racionalisták és fenti párbeszédünk riportalanyának Lenin hite az ész diadalában helyénvaló: nos, akkor rendben van. Jó úton járunk. Bencsik Máté Emlékmű születik A battonyai felszabadulási em­lékmű megtervezésével és elké­szítésével a Képző- és Iparművé­szeti Lektorátus Madarassy Wal­ter — Munkácsy-díjas — szob­rászművészt és Biczó Tamás fia­tal, tehetséges építészmérnököt (KÖZTI) bízta meg néhány hét­tel ezelőtt. A jubileumi alkotás — amely­nek bensőséges pillanatú avatásé ra szeptember 21-én kerül sor — egy csöndes budai műteremben születik, a Czenkhegy utca 9-ben. A szovjet televízió riporterei­vel együtt kopogtattunk be a mi­nap Madarassy mesterhez egy kis kíváncsiskodás végett. A hat­vanesztendős szobrászművész műhelye egy alkotómúltban gaz­dag élet foglalata. A terem fa­lait kisplasztika-vázlatok, érem- kompozíciók, lemezdomborítások, köztéri szobortervek borítják be. 1930 óta vesz részt hazai és kül­földi kiállításokon. Mint érem­művész, a harmincas évek óta a műfaj klasszikus hagyományain itthon és a Szovjetunióban. Azt hiszem, hogy természetes, erede­ti, soha nem volt, soha nem lá­tott, egyszerűségével megkapó és méltó emlékművet terveztem. A vajúdás mindig gyötrelem­mel, sok-sok töprengéssel, ceru­zavázlatok garmadának készíté­sével, mini-makettek sorozatának alakításával jár együtt. Küzdel­mes és gyönyörű folyamat ez, ennek tüzében, hevében születik minden értékes alkotás. — Számos körülmény határoz­za meg azt, hogy végül is mit ál­modik, mit farag, ebben az eset­ben mit forraszt vasba, kőbe, le­mezbe az ember. Szimbolizálni akarom a történelmi eseményt, a szabadság első pillanatának forróságát, a felszabadító Vörösi Hadsereg megérkezését, a ne­gyedszázados fasiszta, soviniszta, kizsákmányoló rendszertől meg­szabaduló nép új életének, ma­gasba törő energiájának kibonta­kozását. Battonya nemzetiségi FELVÉTELRE KERESÜNK 2—5 éves gyakorlattal rendelkező építésztechnikust beruházási előadói munkakörbe. Fizetés megegyezés szerint. BÉKÉSCSABAI TÜZÉP VÁLLALAT, Békéscsaba, Kórház utca 1. 99568 m felépülő termékeny munkásságá­val e művészeti ág kiválóságai közé tartozik. Kisplasztikákon és érmeken kívül épületplasztikát és köztéri szobrot is készít. Le­mezdomborításai vannak a szol­noki, pécs-uxánvárosi lakótele­pen, a kiskunfélegyházi párthá­zon, a budapesti Európa-étterem- ben, figurális díszkútját Balaton- füreden helyezték el, s szobra áll a szegedi városi tanács és pártház, valamint a debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetem előtt. — Nagy megtiszteltetés szá­momra ez az új megbízatás, en­nek szentelem most minden idő­met. Jó érzés, hogy engem vá­lasztottak ki erre a nagy feladat­ra, a felszabadulást jelképező ju­biláns emlékmű megálmodására és megvalósítására. Szeretnék ki­fejezőt, maradandót, szépet alkot­ni Biczó Tamással közösen. Köz­téri emlékművet még nem készí­tettem, de nagyon sokat láttam A BÉKÉSCSABAI SZABADSÁG TSZ megvételre telajánl 1 db 37 személyes Ikarus AUTÓBUSZT, 2 db Zs—K KENDERKOMBÁJNT. Érdeklődni lehet a műszaki vezetőnél. 99592 község. Van valami csodálatos szimbolika abban, hogy a szovjet hadsereg, azok az internaciona­lista harcosok, akik megszabadí­tották a népeket, nemzeteket a kizsákmányolásitói, nyomortól, gyűlölködéstől, a „barna pestis­től”, Magyarország földjére ép­pen egy soknemzetiségű község térségébe) léptek elsőnek. Ez a „cseppben a tenger” tény is mo­tiválja azt, amit ki szeretnék fe­jezni az emlékművel. Végül az is befolyásolt, hogy az emlékmű centrális térrendező, s esztétikus kompozíció legyen, — Sok variációt látok itt... — Igen, ezek közül választot­ták ki a szigorú zsűri tagjai és a tekintélyes meghívottak, a már készülő művet. Mindegyiket ki­fejezőnek tartották, de hát egy variáció mellett csak dönteni kel­lett. Ezen a kompozíción, amely felállítva nyolc méter magas lesz, a magasba emelkedő csillag a szocializmus eszméjének a szár­nyalását, az új rend győzelmét és fejlődését szimbolizálja. A felsza­badítók kifordították sarkaiból a börtönország kapuját, s felröp­penhetett a szabadság madara, napfényre léphetett a sokat szen­vedett nép... Az emlékmű mö­götti nemeskő-blokkra kifejező felirat kerül, s a talapzat jobb oldalára kandelábert helyezünk el. Először itt, a Czenkhegyi utcai műterem előtt készül el s áll tel­jes nagyságban a mű, hogy aztán útnak indíthassák Battonyára, a község főterére, örök emlékezte- tőnek- Pallag Róbert

Next

/
Thumbnails
Contents