Békés Megyei Népújság, 1969. augusztus (24. évfolyam, 176-201. szám)

1969-08-30 / 200. szám

1969. augusztus 30. 7 Szombat Kettesben a tűzhányóval Tudomány — Technika Így kezdődik a Szovjet Tudományos Akadémia szibériai vul- kanológusainak napi munkája. Á kamosatkal időjárás nem akármilyen: viharok, ciklonok száguldanak végig a szigeten százéves fákat könnyedén csa- 1 varva ki tövestül. A helyi lakos­ság már hozzászokott, aligha lep­heti meg őket valamivel a ter­mészet. De az egyik nap emléke­zetes marad mindenki számára, aki akkor ott tartózkodott. — Több éves hallgatás után is­mét felhívta magára a figyelmet a Bezimjánnij tűzhányó. Sok tonnás kőbombák pingpong-lab­da könnyedségévéi repültek az ég felé. A kráterből előtörő füst-, gáz- és hamuoszlop hihetetlen ma gasságig jutott. Másnap London felett észlelték a hamufelhőt, majd szerte az egész világon. Ez a hamu körbeutazta a földet — mutattak egy üvegcsőt a Vul- kanoJógiai Intézet múzeumában. Innen — az igazgató-helyet­tes szobájának ablakából látható az Avacsinszkij vulkán. Mi­közben nézem, önkéntelenül is megkérdezem: — Meg lehet előre mondani a kitörést? — Munkatársaink 1964-ben több hónappal előre „megjósol­ták” a Sivelucs-vulkán félébre­dését. Kellő időben intézked­tünk, a kitörés áldozatot nem kö­vetéit. Egyébként is — hála fi­gyelőszolgálatunknak — nálunk a legritkább esetben fordul elő tragikus baleset. — És miként érik ezt el? — Passzív és aktív módszerek­kel dolgozunk. Az elsőhöz tar­tozik, hogy elkészítettük a til­tott és veszélyes zónák térképét. A CHEM0K0MPLEX alumínium üzemet épít Indiában Űj-Delhi Az Oj Delhiben aláírt megállapodás értelmében a CHEMÖKOMPLEX Magyar Vegyipari, Gép- és Berende­zés Export-Import Vállalat Maharastra államban 50 000 tonna évi kapacitású alumíni­um üzemet tervez és épít az indiai állami tulajdonban le­vő Bharat Alumínium Com­pany számára. Az üzem a Bombay-tól délre levő lelőhelyek bauxit- ját fogja feldolgozni, (MTI) Itt megtiltjuk a letelepedést. Az utóbbi a tűzhányók állandó meg­figyelését jelenti. — Az Avacsinszkij lábánál egy házikó áll. Ebben lakik az egyik vulkanológus. A ház előtt nagy sebességű, terepjáróvonta­tó. Üzemanyag-tartálya színültig töltve. Minden eshetőségre ké­szen áll. A vulkanológus napon­ta többször is meglátogatja a tűzhányó kráterénél elhelyezett műszereket. Egy nagyobb pedig a házikónak a pincéjében van el_ helyezve. Különlegesen érzé­keny hőmérő, a talaj felmelege­dését méri. Egy alkalommal meglátogattuk remeténket és mi tagadás, nagy kártyacsatát vívtunk. Teljesen váratlanul megrendült alattunk a föld, alig tudtunk a székein­ken megmaradni. A tudós felállt és nyugodtan elindult műszereihez a tűzhányó csúcsára. Amikor visszajött, szélesen mosolygott: — Ez csak hatos erősségű föld­rengés volt, valahol messze az óceánban. Tovább folytatjuk ugye, a partit? * Szovjet mérnökök olyan var­rógépet konstruáltak, amelynél nincs szükség az orsók gyakori cseréjére s nem kell bajlódni a cérna befűzésével sem. Szerke­zetileg nagyon hasonló a ha­gyományos varrógéphez, csupán hiába keressük benne a tűt, an­nak helyén egy legömbölyített végű, lapos lemezt találunk, mely ultrahang-rezgéseket keltő generátorral van összeköttetés­ben. Amikor a tűhöz hasonlóan le-fel mozgó lemez a szövet szá­ladhoz ér, olvadáspontjukhoz kö­zeli hőmérséklet keletkezik ben­Védőháló seregélyek ellen Nyár végén, kora ősszel nagy pusztítást végeznek a szőlők­ben, gyümölcsösökben a sere­gélyek. Tömegesen lepik el a szőlőket, ha felriasztja őket va­lami, szinte elsötétítik az eget. Nagy, egyenletes, hegyes csőrük nagyon alkalmas, nemcsak a rovarok, férgek megfogására, hanem az érett gyümölcsök, sző­lőszemek evésére is. Rigó nagy­ságú madarak, alapszínük feke­te, fehér pettyekkel tarkítva. Csoportosan élnek: — sziklare­pedésekben, faodvakban fészkel­nek. Nappal a réteken, legelő­kön, erdőszéleken tartózkodnak, éjjelre a nádasokba húzódnak. Hazánkban különösen a Bala­ton környéki szőlőkben veszé­lyesek, hiszen itt megtalálják a számukra szükséges környezetet. Annyira szeretik a társas életet, hogy ha nem tudnak saját faj­tájukhoz csatlakozni, beleve­gyülnek más madarak, különö­sen a varjak társaságába. Jól megtanulják mindenféle hang utánzását, még az emberi sza­vakat is hűen ismételgetik. Sok gondot okoz az ellenük való védekezés. A különféle ri­asztó berendezéseknek nem le­het sok hasznát venni, mert ha­mar hozzászoknak a madarak. Külföldön újabban a szőlőültet­vények fölé hálókat feszítenek ki, így próbálják megvédeni az értékes termést. Szovjet árapály-erömü A Barents-tenger partvidékén üzembe helyezték az első szovjet ár­apály-erőművet. Bár az erőmű kapa­citása mindössze 400 kilowatt, az új létesítménynek rendkívül nagy jelen­tősége van. Itt ugyanis sokrétű kí­sérleteket folytathatnak annak meg­állapítására, hogyan lehet a dagály és apály felhasználásával olcsó vil­lamos energiához jutni. A szovjet­szakemberek véleménye szerint lehe­tőség van arra, hogy gáttal elzárják a Fehér-tenger egyik öblét, s a már működő erőmű tapasztalatait fel­használva, itt egy 14 millió kilowatt kapacitású árapály-erőművet építse­nek. nük a pillanat tört részéig, ami­nek hatására az anyag apró ré­szecskéi egymás közé hatolnak, így erős, tartós kapcsolatot ala­kítanak ki. A varrógép percen­ként 2000 „öltést” végez, amely­nek egymástól való távolsága, valamint az. „öltés” mérete tet­szés szerint változtatható. A var­rónők ugyanazokkal a betanult mozdulatokkal és fogásokkal dolgozhatnak, mint a tűs varró­gépeken; teljesítményük minden különösebb erőfeszítés nélkül 20—40 százalékkal nő e korsze­rű munkaeszköz használatával. A BÉKÉSCSABAI KÖTÖTTÁRUGYÁR állandó munkára felvesz sikkőtő, gépi varró szakmunkásokat, férfi segédmunkásokat, éjjeliőrt Jelentkezés a vállalat munkaügyi osztályán. 99962 Cérna né!Icii!í varrógép Szolovjov professzor: a szívói ülieíésakpo! A Szovjet Orvostudományi Akáiémia kezdeményezésére és vezetésével megkezdték a transzplantációs intézet szerve­zését. Az új intézet feladata a szervátültetésekkel kapcsolatos kérdések sokoldalú vizsgálata. Egyesíteni fogják itt a sebészek, immunológusok, biokémikusok, citológusok és genetikusok erő­feszítéseit. Megkülönböztetett fi. gyelemmel foglalkoznak majd az immunológiai képesség tel­jes vagy részleges — kívánt mértékű — leküzdésével, töb­bek között az antilimfocita szé­rumok előállításával. Külön ha­talmas problémakört jelent — a vérbank mintájára — funkcio­nális szervek és testszövetek bankjának megteremtése. Az APN munkatársa megkér­dezte az intézet vezetőjét, Szo­lovjov professzor: véleménye szerint mi a legnagyobb akadály egy szerv — többek között a szív — átültetésének széles körű klinikai alkalmazása előtt? — A szív-tüdő berendezés — válaszolta az ismert szívsebész — nemcsak az átültetési, de a billentyűk pótlására, kiigazításá. ra irányuló szívműtéteknél is nélkülözhetetlen. Ezek az ope­rációk több óráig is eltartanak. — A szívátültetés bonyolult operáció.' A pontos műtéti terv végrehajtása a sebésztől széles körű tapasztalatokat kíván a szív és általános klinikai sebészet területén, valamint a kísérletek során kidolgozott speciális tech­nikában. Bemard hét évig a kutyaszí­veket műtötte, amíg elszánta magát a klinikai szívátültetés­re. Az utolsó ötven kísérleti ál­latból egy sem maradt életben. Ez nem ellentmondás, a kísérlet csak a technikát fejleszti, de nem biztosíték a sikerre. A kutya egyébként nem a leg­szerencsésebben megválasztott modell az átültetésekhez. Más a mellkas felépítése, a véredények elhelyezkedése, szervezetének a fiziológiája. De ugyanakkor az ember felépítésétől eltérő élőlé­nyek vizsgálata során általános érvényű biológiai törvényszerű­ségeket sikerült feltárni. A kli­nikai tapasztalatok, az emberen végzett operációk nélkül nem lehet előrelépni az átültetések területén. — Ez nem azt jelenti, hogy el. kerülhetetlen az embereken végzett kísérlet? — Az egész medicina — Hip- pokrátésztől kezdve — lényegé­ben maga is kísérlet. Gyógyszert Szolovjov professzor szívműtét közben ezalatt a szervezet működését az említett berendezés biztosítja. Elsősorban ezért problematikus a széles körű klinikai alkalma­zás. De van más akadály is. A szív-tüdő berendezés sok­órás munkájának, hátrányos kö­vetkezményeit többé-kevésbé si­kerül elhárítani a mesterséges vérkeringési laboratórium által javasolt eljárások sorával. Töb­bek között a véredények tónusá­ra való ráhatással, különleges hűtési módszerekkel, a vér kezelé­sével stb. A rossz gyökere tehát nem a szív-tüdő berendezésben vagy egy bizonyos akadályban van, amelynek* leküzdése után meg­hirdethetjük a szervátültetések korszakát. — A nemzetközi sajtót figyel­ve láthattuk, hogy a szívátülte- téses betegek 70—80 százaléka közvetlenül az operációt követő napokban meghal. A szervátül­tetés legnagyobb akadálya, az immunreakció, de az csak huza­mosabb idő után 'jelentkezik. Itt ellentmondást vélek felfedezni, vagy talán nem elég megbízható a műtéti eljárás? adunk a betegnek. Nem használ. Emeljük az adagot, tovább és tovább, vagy más gyógyszert al­kalmazunk. Végeredményben ez is kísérlet. Nem tudhatjuk elő­re, hogy az adott gyógyszer mi­ként fog hatni az adott beteg­re. És az új műtétek? Amikor egy-egy új műtéti eljárást alkal­maztak, az egyben kísérlet is volt, ahol a szükségesség kon­fliktusba került az ismeretlen eredménnyel, a kockázattal. Napjainkban a sebész nem szólista egy néma kórusban, ahol minden dicsőséget, de minden szemrehányást és kudarcot is az ő számlájára írhatnak. De tagja egy kollektívának, ahol a szív­tüdő berendezés vízrendszerének hőmérsékletét figyelő asszisz­tenstől az altató orvosig mind­nyájan egyaránt felelősek az operáció kimeneteléért. Vagyis a szervátültetés klinikai gyakor­lattá válásához különleges fel­készültségű, összeszokott embe­rek egész csoportja szükséges. Ilyen csoportok felkészítése lesz a transzplantációs intézet fel­adata.

Next

/
Thumbnails
Contents