Békés Megyei Népújság, 1969. augusztus (24. évfolyam, 176-201. szám)
1969-08-29 / 199. szám
1969. augusztus SO. 5 Péntek A felszabadulási ünnepségek előkészületeinek jegyében Az elkövetkezendő hónapok nagy jelentőségű hazai eseménye lesz hazánk felszabadulásának 25. és Lenin születésének 100. évfordulója. Az ünnepségek előkészületeinek jegyében tartott ülést csütörtökön délelőtt a KISZ Békés megyei Végrehajtó Bizottsága. A javaslat szerint felszabadulásunk 25. évfordulójával kapcsolatos ünnepségek ez év szeptember 23-tól 1970. április 4-íg tartanak. Az ünnepségsorozat az elsőké rut felszabadult községben, Battonyán kezdődik. Itt leplezik le a felszabadulási emlékművet. A továbbá program összeállításánál a végrehajtó bizottság, az MSZMP megyei Végrehajtó Bizottságának és a KISZ Központi Bizottsága Intéző Bizottságának idevonatkozó határozatát vette figyelembe. A központi és megyei rendezvények (felszabadulási munkaverseny* Ki minek mestere? vetélkedő, nemzetközi kommunista vasárnap, irodalmi pályázat, szovjet—magyar barátsági nap) szervesen kapcsolódnak az alsóbb szintű KISZ-bizottságok és az alapszervezetek közös akcióihoz. A vb- Ulés elé terjesztett javaslat számtalan lehetőséget kínál az alapszervezeteknek, hogy a két évfordulót méltóképpen ünnepelje meg ifjúságunk. A továbbiakban a végrehajtó bizottság tagjai meghallgatták és tudomásul vették az ifjúsági sajtóterjesztésről és az előfizetés helyzetéről készített tájékoztató Az évforduló tiszteletére Szerdán délelőtt Békéscsabán Berki László elnökletével ülést tartott a Hazafias Népfront Békés megyei elnökségének városi és községpolitikai bizottsága. Az ülésen elfogadták azt a határozatot, amely a felszabadulás 25. évfordulójának tiszteletére községeink, városaink tisztábbá és szebbé tételét szorgalmazza. jelentést. A hozott határozatok és javaslatok a fiatalok olvasási kedvének ösztönzését célozzák; különös tekintettel a társszervek közös összefogására, a sajtóterjesztés új feladataira, és a terjesztés módszereire. Az ülésen részt vett Nádaslaki István, a KISZ Központi Bizottságának munkatársa, Kiss Jenő, az Ifjúsági Lapkiadó Vállalat osztály- vezetője és Hanti József, a ME- HIV osztályvezetője. Életveszélyes szurkálás Orosházán A napokban nagy késsel a kezében jelent meg Kanalas Jö- zsef orosházi lakos idős és ifjú Horváth Antal lakásán. Erős veszekedés támadt a három férfi között, szidalmazták egymást. A két Horváth végül elvette a kést a ..hívatlan” vendégtől, a perpatvar azonban tovább zajlott. Kanalas a) falhoz szorította ifjú Horváthot. s az apa a fiú segítségére sietett. A késsel életveszélyesen megsértette a betolakodót. A rendőrség Horváthékat előzetes letartóztatásba helyezte és az ügyben a kivizsgálást megkezdte. A lá Talán művésznőt kellett vdru, írnunk. „Művésznő” — többnyire így szólították és kezet csókoltak neki. Ez jelent valamit. Huszonkét éves. Útközben Battonya felé valódi teenager mozdulatokkal kísérte az Illés-zenekar Az ész a fontos... című számát. Ki rótta volna fel neki? A 22 év majdnem tizenév. A makacs zápor sisteregve robbant szikrázó párává a szélvédőn. Unalmas filmként pergett a két oldalt elrohanó táj. Kopasz, feketére ázott szántással, távolabb könnyű köddel és kék fákkal. Később a battonyai Alkotmány «i'i<« Ki miben hisz? Monológok a hitről, meggyőződésről A társadalmi változások, a meggyorsult életritmus, a hallatlan tempóban fejlődő technika minden emberre hat valamilyen formában, hol közvetve, hol közvetlenül módosítja a világról alkotott felfogását. Egyre határozottabban tudatosul az egyénben, hogy sorsának formálója nem egy túlvilá- gl szellem, hanem ő maga és a társadalom. A ki miben hisz kérdésre kapott válaszok Igazolják, hogy ezt a kérdést az ember mindig összekapcsolta sorsának meg. határozójával. Amilyen mértékben uralkodik a társadalom a természet, s önmaga felett, olyan mértékben szűnik mag képzeletében létezni az isten fogalma. K. O. plébános. Dolgozószobájában körös-körül könyvek. — Van vagy nincs? Ha van, hol van? Diákkoromban én is kacérkodtam az ilyesfajta kérdésekkel. De a vallásnak nem ez a lényege. Az ember szenvedélyesen keresi a jót, amitől zaklatott lelke visz- szanyeri egyensúlyát. Nem a hivatalos egyházakat védem, hanem a vallásról beszélek. Hogyan látom a jövőt? Igen, a templomok látogatottsága csökken. Az új generációnak tudomány kell. De most én is kérdezek: Mire használta fel eddig az ember a korszerű technikát? Háborúra. És most válaszolok az első kérdésére: Én abban látom az élet célját — ez az én! — Maga nagyon kedves, Ákos, de nekem nincsenek ilyenfajta ambícióim. Még egyszer köszönöm a kedvességét. — Viszontlátásra! — Ne menjen még be, Marika! Hiszen még semmiről sem beszéltünk. — Jöjjön, üljön ide a padra. Süt már a jó tavaszi napsugár, nemsokára nyílnak a tavaszi virágok. lepkék szállnak... Miért akar elbújni előlük? — Nem akarok. A napfényt szeretem. A lepkéket is... A napfény melegít, reménnyel tölt el. A tél fagyos, kegyetlen, meg- dermeszt minden életet, lehűti még a lelket is... — Na, na, Marika. Ne szomorodjon el megint. Legyen vidám! Megígérte, tartsa is meg. Én is megtartom, amit megígértem. Háborúról, fegyverről, életem céljairól nem beszélek — nem is csúfolom magát. Igaz? — Igen, igen. Maga mindent megtesz értem, — Hát akkor fel a fejjel, kislány! Mit szól Fényes Edéhez? Az én nevelésem... Amilyen tempóban ő okít engem a tudományokra, olyan tempóban viszem be én őt a társadalmi életbe. Kicsit szeret dörgölőzni, más baja nincs. Engem nem zavar vele... Hallom ám, hogyan leszi a szépet Magának... Hogy miért kell neki ilyenkor dadogni? De úgy látszik, az a nők szemében nagyon kedves, mert nagy sikerei szoktak lenni Edének. Majd én is dadogni fogok, Marika, ha megengedi... Marik elmosolyodott: — Jó... próbáljon meg dadogni,., Bár azrt hiszem, ahhoz külön tehetség kell. — De ha jól áll... miért ne? Most már • tudom: így fogom mondani: Marika ma-maga e- egy tü-tündér... Imádom, amióta megláttam, sze-szeretem... Marika riadtan kapta rá a szemét. Ákos túlontúl élethűen játszotta szerepét, s a nagy igyekezetben beleverejtékezett. — Na, milyen voltam? — próbált ismét könnyed lenni. — Hogy milyen volt?... Sietnem kell. A fiú ijedten állta útját. — Hallgason meg, Marika. Azt akarom mondani... hogy a tenisznél nincs szebb sport a világon. Elit-sport. Nem szeretem a durvaságokat... Ezért utálom a futballt is. Na meg azért is, mert Bánszky volt a csapatban a center és csapatkapitány. Halvány dunsztja a futballhoz — de megválasztatta magát. Persze, már onnan is leléptették. Most már be se teheti a lábát az iskolába... Mi az, rosz- szul van. Marika? — Nem... nem, csak folytassa. — Folytassam? Nincs tovább. A nagyapja temetése végképp betette neki a kaput. Hosszú huzavona után kirúgták és most otthon van. Ki se meri tenni hazulról a lábát. Mondtam én már akkor is Béla bátyámnak, hogy nem lesz ennek jó vége. Remélem, ő is belátta már, hogy Bánszky javíthatatlan. — Igen... igen — bólintott Marika keserűen — most már ő is teljesen egy véleményen van magával... Menjünk be, szeretnék lepihenni. Hornyánszky Marikára fürkészett, (Folytatjuk) hitem —, hogy mindent meg kell tennünk a békéért. Tizenketten dolgoznak egy brigádban. — Mikor pósteleki uradalomnál dolgoztam, minden vasárnap el kellett menni a templomba. — mondja Sz. M., a Május 1 Tsz dolgozója. — A hét többi napján munka közben arról beszélgettünk, hogyan prédikált a pap. De ez már a múlté. Ma másról beszélgetünk. Arról, hogy. s mint mennek itt a dolgok a tsz-ben. Az év elején a vezetőség ki akarta parcellázni a kapálnivalót. De ennek csak clva- kodás lett volna a vége. Olyan földek ezek, hogy szinte lánconként változik a minőségük. Egyik parcellán jól terem a paprika, a másikon meg csak a gaz nő. A szerencsésebb, aki jobb parcellához jut, az keresett volna, a másik meg vakarhatta volna a kobakját, összefogtunk: ha ki parcellázzák is a kapálnivalót, úgy is együtt fogunk dolgozni. Azóta békén hagynak. Ha öregek is vagyunk, mégis van bennünk erő, de csak akkor, ha összefogunk. Mikor voltam templomban? Talán 20 évvel ezelőtt. Mondom: ma másról beszélgetünk. Tanító. Magányos ember. A könyveinek él. _ Nem hiszek semmiféle emberfeletti lányben. Az ember sor. sa a világmindenség egyetemes törvényeinek van alárendelve. Foglalkozunk grafológiával meg asztrológiával is. Huszadik században, ez ugye, nevetséges? Ep-| pen a napokban olvastam Eugen j Jones csehszlovák orvos a hold- í fázisok és a női termékenység J összefüggéseire vonatkozó adatait. Nem arról van szó, hogy a csil- j lagokban megírták az ember sor- ] sát előre. De a csillagok mozgása, az ok-okozat egyetemes láncolata következtében hat az ember ka-> rakterére. Az viszont rég tudott] dolog, hogy az ember sorsa az ember jelleme is. Kézzelfogható,! és ma már efelett senki sem vitatkozik, hogy a meteorológiai változások mennyire hatnak az ember lelkiállapotára. Azaz az Idegi tevékenységre. Az asztrológia meggyőződésem szerint a jövő tudománya. A Hold-utazások új célt adnak az emberiségnek. Ismeri Moravia kommentárját ezzel kapcsolatban? H úszéves. Menyasszony. — Hogy miben hiszek? Néhány ; évvel ezelőtt niég a felnőttek vi- ] lágát tökéletesnek tartottam. Meg1 voltam győződve arról, hogy ez egy olyan világ, amely nem ismer sem hazugságot, sem álnokságot, csak mi vagyunk rosz- szak, gyerekek. Alig vártam, hogy befejezzem a tanulmányaimat. Ezt követően egy irodába kerültem. Soha sem gondoltam, hogy egy nő annyira ki van szolgáltatva a férfiaknak. Megmondtam a főnöknek, hogy ne tegye a vállam. ra a kezét, ne simogassa a hajamat, mert én azt utálom. Meg > az ízléstelen vicceket is. Otthon elmondtam a dolgot apunak. Apu azt mondta, hogy egy főnökkel nem szabad így beszélni. Különben azzal csak a szeretetét, a jóindulatát fejezi ki, ha megsimogatja a hajamat. Felháborodtam. Engem a munkahelyemen a munkámért szeressenek, nem pedig a hajamért. Nagyon boldog vagyok, hogy Karcsival találkoztam. Egyikünk sem vallásos. Mi egymásban hiszünk. Csak rajtunk múlik, milyen lesz a házasság. Kiskereskedő ; — Igen, vallásos vagyok. Legalábbis azt hiszem. Azért mondom így, mert soha sem volt időm, sem türelmem, hogy e felett gondolkozzam. Hogy miben hiszek? A pénzben. Furcsái ja? Hát mondja meg őszintén, van-e a világon ennél nagyobb hatalom? Nincs, uram. Mese minden, amit ezenkívül állítanak. Mondjuk, van valami problémám, valamiből ki szeretnék mászni. Valamit el akarok érni, hogyan csinálom? Pénzzel! Megolajozzuk a masinát. A kerekek elkezdenek pörögni. S hopplá, már meg is van, amire vágytunk. Én is jól jártam, aki adtam, de az is jól járt, aki kapta. Ez az élet, kérem. Nyugdíjas munkásasszony. Néhány évig vezető beosztásban dolgozott. — Anyám vallásos volt. A fivérem révén kerültem kapcsolatba a munkásmozgalommal. Hamarosan rá kellett jönnöm, hogy anyám azért ragaszkodik olyan makacsul vallásához, hogy elviselhetetlen szegénységünkben valami vigaszra leljen. Igen, ópium a vallás. Mi az akkori társadalom megváltoztatásáfa törekedtünk. S ehhez marxista ideológia kellett. A felszabadulás után jelszavakban gondolkodtunk. Azt hittük, hogy elég a hatalmat kézbe venni, s néhány év múlva megvalósíthatjuk a kommunizmust. Nem szégyenlem ezeket az éveket. Ezek hősi évek voltak. Ma is hiszek abban, amiben akkor: azosztályom- ban. A legnagyobb eredménynek azt tartom, hogy le tudtuk rázni magunkról az idealizmust, a jelszavakat. Bebizonyosodott, hogy a valóság, a konkrét viszonyok elemzése nélkül nem megyünk semmire. Mindenfajta idealizálás káros, tévútra vezet. Idegen a munkás- osztály elméletétől. Serédi János moziban (a Mélyen a föld alatt című román film ünnepi bemutatóján) nehezen leplezett mosolygással tűrte az autogram-kérők rohamát. Azonos korú lányok figyelték az arcát, ezt a különös vágású, gyorsan változó, remek mimikájú arcot. Haját, a fekete vízesést... Szóval figyeltek, valami különös örömmel és sóvárgással. Vajon hányán képzelték magukat ilyennek, könnyednek, sikeresnek, a utogra m - ősz toga tons k, aki körül villognak a riporterek fényképezőgépei ? Siker? A tolmács hevenyészett fordítása szerint: a középiskolát négy évvel ezelőtt végezte Bukarestben. Az érettségi után azonnal jelentkezett a filmművészeti főiskolára, de hát ahogy az esetek többségében történni szokott- nem vették fel. „Nagy volt a konkurrencia — mondta nevetve — hat-nyolcszáz jelentkező lányból hatot vettek fel éveken át.” Aztán sikerült. Harmadszorra. Itt most idézhetnénk a kitartás hasznosságát és a hozzá kerekített közhelyéket. Lényegtelen. Ellenben lényeges, hogy alig féléves főiskolai tagság után meehívják A szüzek elrablása című film főszerepére. Partnere a világhírű Emanuil Petru. A többi olyan, mint egy szokványos pikareszk regény: televízió, utazás Francia- országba. Nagv siker a Nancy- ban rendezett Egyetemi Színházak Világfesztiválján. „Arról volt szó, — mondta töprengve és szórakozottan rágta- a körmét —, hogy a fasizmust soha nem szabad elfelejteni. A lágerek kegyetlensége és egyáltalán mindenféle kegyetlenség ellen szóltunk...” Űj filmje: A cigánylánv. Vita- nidis görög rendező vezérletével indul a forgatás a közeljövőben: Ennyi. Sok? Kevés? E?y éve főiskolás. Huszonkét éves. Megnyerő, természetes és első perctől kezdve a társaság középpontja. Egyéniség. Neve? lecaterina Pa- raschivescu. Nem feledékenyséeből hagytuk a végére, hanem szándékosan. Egy megkezdett beszélgetés, egv alig félismeretség szakadt félbe. Ideiglenesen persze. Hiszen hallunk róla még. B. Máté A DÄV Békéscsabai Kirendeltsége értesíti kedves fogyasztóit, hogy Békéscsabán karbantartási munkák miatt Áramszünetet tart az alábbi napokon kb. «.30-tól 16.30 óráig 1969. szeptember 1-én, hétfőn: a Lázár utcai—Illésházi úti— ör utcai—Tulipán utcai trafókörzetben. 1969. szeptember 2-án, kedden: a Bánszki úti I-es—Beloiannisz utcai—Petőfi utcai—Vécsey utcai trafókörzetben. 1969. szeptember 3-án, szerdán: a VI. kerületben és a Bánszki —Vilim utca közötti lakótelepen. 1989. szeptember 4-én, csütörtökön: a Bocskai utcai—Lenin utcai—Kiss Ernő utcai—Széchenyi utcai—Hunyadi tér— Színház—Irodaházi és a Szabadság téri trafókörzetben. \ villamos berendezéseket a kikapcsolás ideje alatt is feszültség alatt levőnek kell tekinteni. 99961
