Békés Megyei Népújság, 1969. augusztus (24. évfolyam, 176-201. szám)
1969-08-29 / 199. szám
IS69, augusztus 29. 3 Péntek Miiért sárt áh he a lakótelepi új hi szír ót Békéscsabán? Sokan örültek Békéscsabán az Achim L. András Lakótelepen és környékén annak a bisztrónak, amelyet a Békés megyei Vendéglátóipari Vállalat július 3-án meg. nyitott. Azonban nem sokáig örülhettek. Alig másfél hónap telt el a nyitás után, amikor augusztus 18-án lehúzták az üzlet rolóját. Miért? Erre a kérdésre a városi tanács egészségügyi osztályán kaptunk választ. A modern vendéglátó egység csak külsőleg felelt meg az igényeknek. SzennyvízközHafálos Iralüreslalesel Szerdán' a kora reggeli órákban holtan találták a mezőn Juhász Sándor 22 éves traktorvezetőt, a helybeli Aranykalász Tsz tagját. A vizsgálat megállapította, hogy a DT traktor — amit vezetett — keresztülment a szerencsétlen fiatalember felsőtestén, s sérüléseibe a helyszínen belehalt. A traktor vezető nélkül — tovább „ballagott’ és egy árokparton fennakadt. Mivel tanúk nem voltak, a baleset pontos okát nem ismerik. A felelősség megállapítására a rendőrség a vizsgálatot megin- ditatta- hogyan érhette munka- közben, halálos baleset a szántó traktorost. Tragikus haláleset Békésen a keddről szerdára virradó éjszakán egy szórakozó- helyről italosán érkezett haza Szerencsi László 24 éves tsz-tag. Lefekvés után az ágyban rágyújtott és égő cigarettával a szájában aludt ei. A cigarettától meggyulladt az ágynemű és a keletkezett füstben megfulladt. A fiatalember tragédiáját a kora haj- ' nali órában szülei vették észre. I elvezetése veszélyeztette a j egészségügyi helyzetet. Kérdésünk így hangzik: látták-e ezt a hibát az illetékesek a nyitás előtt? Az egészségügyi osztály megbízottja az átadási jegyző- j könyvbe ezt írta: a bisztró I szennyvíz-elvezetését csak ideiglenesnek tekinti. Ennek átépítését előírja a lakótelepi szennyvíz- hálózat megépítése után. Tudott, hogy Békéscsabán a talajvíz magassága miatt csak körülményesen üzemeltethető a szikkasztó-derítő. Ilyen rendszerű szennyvíz-elvezetést csináltak ehhez a bisztróhoz. Az egészség- ügyi követelményeket ez ma már nem elégíti ki. A Kereskedelmi Tervező Iroda mérnöke éppen ezért a bisztró szennyvizének elhelyezését a városi hálózatba tervezte. A szikkasztó-derítő működtetése itt csak ideiglenes megoldású volt. Sajnos, nem vált be. Reklamáltak a környék lakói és az egészségügyi osztály intézkedett. Megkérdeztük Szarvas Lászlót, a városi tanács építési és közlekedési osztályának vezetőjét: mikorra várható a bisztró körüli szennyvíz-elhelyezés megoldása ? Válaszából kiderült, hogy az átemelő rendszer szeptember 30-ra tervezett átadási határideje október végére módosul. Az osztály- vezető azt is mondotta, hogy a vendéglátóipari vállalatnak egy lehetősége van, ha a bisztrót üze meltetni akarja: átépíti a szikkasztó-derítőt zárt rendszerűvé, melyből a szennyvizet szükség szerint elszállítják. Mit mond erről Purcsi János, a Békés megyei Vendéglátóipari Vállalat igaz,'; itója? Az átemelő szivattyú beépítéséig a vállalat nem tesz intézkedést a bisztró szennyvizének elhelyezésére. A derítő átépítése ugyanis költséges. A kivitelezése elhúzódik, s mire a házibrigád ezzel készen lenne, addigra — terv szerint — megépül a városi szennyvíz-hálózat és az átemelő rendszer. A környék lakosságának közegészség- ügyi körülménye megnyugtató módon csak így javulhat a kívánt színvonalra. B. J. a dohányt unágotán Az angol admirális, anélkül, hogy erről tudomása lett volna, a nyílt tengeren elkerülte és megelőzte nagy ellenfelét. Elsőnek érkezett hajóval Alexandria vizeire. Nem sokkal később Bonaparte flottája is odaért a híres egyiptomi kikötő közelébe. Értesülvén Nelson fenyegető jelenlétéről, parancsot adott, hogy flottája távolodjék ei 25 órányira Alexandriától. Az angol tengernagynak így sejtelme sem volt arról, hogy az üldözött ellenfél a közelében tartózkodik. Bonaparte csele te. hát sikerült. Nelson feltételezte, hogy a franciák Szíria irányába vitorláznak. Vagyis megint tévedett, ugyanúgy, mint Gibraltárnál. Nelson parancsot ad hajóinak, hogy szedjék föl a horgonyt. Teljes sebességgel megindulnak Szíria felé. Napóleon, alighogy az angolok eltávoznak, visszatér Alexandriába. Brueys tengernagy ellenezte a partra szállást, mert sejtette, az angolok hamarosan visszatérnek. Napóleon azonban akkor ezt mondta — Három napot ad nekem most a szerencse, ha ezt nem használom ki, elvesztem. Katonái zavartalanul Egyiptom, földjére tehetik lábukat és ezzel megkezdődik az egyiptomi sikersorozat. Július 2: Alexandria elfoglalása július 10: a Nílus partjának elérése, július 12: az első ütközet Ramaniehnél. Napóleon első számú ellenségének Angliát tekintette, de Egyiptom földjén mégis — ugyanúgy, mint korábban Itáliá. ban — szemtől szemben más államokkal kellett harcolnia. Ahol partra szállt, a terület formálisan török tartomány volt, de lényegében a mamelukok tartották kezükben a hatalmat. Ök eredeti. leg a szultán testőrségében szolgáltak, vakmerő lovaskatonák voltak és uralkodtak az arab lakosság szegényarab rétegein. Murad bej, a mameluk csapatok vezére Chebreisnél vonultatta föl seregeit. Festő ecsetjére való kép. Lovaikon aranyozott és ezüstözött szerszámok, kezükben csillogó puskák és csodálatos kardok, a karabélyok agya és a pengék markolata, valóságos ötvösművészeti remek, művek. Szemben velük a négyszögben felsorakozott francia katonaság. A lovasok előrelendülnek, hogy lehengereljék az ellenség hadierejét. Napóleon tapasztalt tisztjei higgadtan megvárták, amíg a mamelukok az ágyúk lőtávolába érnek és akkor adtak tűzparancsot. Murad bej kénytelen volt visszavonulni és Bonaparte nagy álma megvalósulni látszott, a távolban megjelentek Kairó karcsú minaretjei és az égbe nyúló piramisok. A mamelukok mindenképpen még akarják védeni a várost. Három részre tagolva állították fel a hadaikat. A Nüus bal partján 60 000 embert vontak össze, egy másik ponton 20 000 katonát helyeztek el, míg a legjobban 10 000 lovasukban bíztak, akik a sereg centrumában várták a rohamra alkalmas pillanatot. Napóleon tudott a katonái nyelvén beszélni. Amikor észrevette az ellenséges hadak mozgolódását, csapatai élére vágtatott és rövid, de annál gyújtóbb hatású beszédet tart: — Katonák! Itt a csata pillanata... Gondoljátok meg, hogy ezeknek az emlékeknek a csúcsairól négy ezredév tekint le rátok... És fénylő kardjával a piramisokra mutat. (Folytatjuk) Serényen dolgoznak a fiatal dohánykertészek, fiúk és lányok. Az orvosok le akarják beszélni az emberiséget a dohányzásról, s közben a világ dohányfogyasztása egyre nő. A dohány világpiaci ke. reslete eltolódott a könnyű, sárga színű, finom dohányfajták felé, melyekből minden mennyiséget el lehet adni. Ezt a jó értékesítési lehetőséget használja ki a kunágo- tai Bercsényi Tsz, amikor korsze. rűsítette a dohánytermesztést és bevezette a levelek mesterséges szárítását. Ebben az évben 45 holdon termelnek dohányt, részben hevesi, részben pedig az új fajta Buríey-t. A termesztés munkáját két brigád végzi. Ezek egyenként tíz szövetkezeti gazdát egyesítenek. A brigádok élén tapasztalt dohány-kertészek állnak, Szabó Béla és Balázs Ferenc személyében. A dohány megnőtt, gyönyörű nagy leveleket fejlesztett, elkezdődött a törés. Ez a művelet nagy figyelmet követel, mert ha a levél nem kellően érett, száradás után zöld marad, a túlért leveleken fjedig rohamosan elszaporodnak a vírusok. A frissen tört nyers dc>- hányt fiatal dohánykertészek, lányok és fiúk rakják szárítólécekre. A levél ezeken kerül a szárítókamrába. Egy-egy ilyen helyiségbe 100—110 mázsa nyers dohányt raknak. A szárítót külön szakember ke- *^ny, melyet világos I., világos II , csoda hiszen egy-egy ilyen nap — , , . . barna vagy zöld osztályzással negyedmillió forinttal gyanapitzeli, Ernyes László, a Nyíregyházi 2Q_25 ^ bálak}>a .iPrése]nek--. ja a szövetkezet bevételei. Ha jó Dohánybeváltó nyugdíjas termel- A szállítmányt a nyíregyházi fér- idő jár a dohány betakarítására, tetésd előadója időközben belépett mentáiéba indítják. akkor az idén öt-hat ilyen ünnepa kunágotai Bercsényi Tsz-be. Így A dohánykertész részére ünnep- napot ülnek a founágotai dohány- •az ő hozzáértéséltei szárad a do- nek számít a termés átadása. Nem kertészek. I A zöld dohányleveleket felrakják a szárítólécekre. Balázs Mária és Ardek Ilona munka közben. A dohányválogatás nagy szakértelmet kíván. Szakavatott szemek és kezek- csinálják ezt á igényes munkát. Kép, szöveg: Márton
