Békés Megyei Népújság, 1969. augusztus (24. évfolyam, 176-201. szám)

1969-08-28 / 198. szám

1969. augusztus 28. Csütörtök „Házi történetíró” a kondorosi Dolgozók Tsz-ben Az állami gazdaságok és terme­lőszövetkezetek 20 éves jubileu­mi évfordulójára hazánk külön­böző tájain sok érdekes kiadvány iát napvilágot. Megírják a két év­tized küzdelmét, eredményét. Egyik értékes kiadvány a kondo­rosi Dolgozók Tsz-ben készül, ahol „házitörténész” vetette pa­pírra az elmúlt húsz év törté­netét. Sonkoly Mihály — aki jelenleg a Dolgozók Tsz sertésgondozója — maga is alapító tag volt. Pár évi megszakítással együtt élt, dolgozott a tagsággal, különböző munkaterületen tevékenykedett. A kiadványban őszintén elmondja: annak idején az alapító tagokat nem annyira rneggyőződés, mint a szükséglet vitte az ismeretlen új i útra. Főként új gazdák, akik földdel már rendelkeztek, de iga­vonóval nem, azok léptek első­inek a közösségbe. Sok megpró­báltatás érte a kollektívát. 1953- ban a Nagy Imre-féle politika hatására sokan kiléptek. Ma már országos hírű a kon­dorosi Dolgozók Tsz. Több mint ezer tagnak ad biztos megélhe­tést. De amint a történetíró meg­jegyzi: hosszú volt idáig az út s az alapító tagok, a törzsgárdához tartozó vezetők méltán érdemlik meg az elismerést. A fiatalok pedig rendkívül szorgos munká­val váltak egyenrangú partnerek­ké. A. Divatcikkek bemutatója a kiskereskedelemnek A Budapesti Divatáru Nagyke­reskedelmi Vállalat augusztus 25- től 27-ig őszi, téli divatcikkekből bemutatót tartott a kiskereskede­lemnek Békéscsabán, a MED03Z- székház nagytermében. A legdi­vatosabb kendők, sálak, férfika­lapok, gyermeksapkák, női, férfi­fehérneműk, kesztyűk és más cikkek között válogathattak a boltvezetők, akik három nap alatt mintegy 7 millió forint ér­tékű árura adtak megrendelést Tovább élénkülhet-e as üsenti szakkörök élete ? A Hazafias Népfront megyei el­nöksége mellett működő mező- gazdasági társadalmi szakbizott­ság legutóbbi ülésén megvizsgálta az üzemi szakkörök helyzetét, a munka fokozásának lehetőségét, aztán! Megállapították, hogy az üzemi sorra jelentkeztek vissza. 1956- ban az ellenforradalom idején is- | mét meglazult a munkafegyelem, de igen sokan kitartottak a kö­szakkörök serényen tevékenyked­nek, sokoldalúan biztos támaszt jelentenek nagyüzemeinkben a növénytermesztésben, az állatte­nyésztésben és a kertészkedésben zös mellett. Még a vezetőségi ta- Az életb61 vett jó példák alapján gok is jártak fejni, trágyát ki­hordani, etetni, csakhogy együtt maradjon minden. a társadalmi bizottság javaslatot dolgozott ki, hogy tovább élén­küljön az üzemi szakkörök élele. A kisdombegyházi példa Alig több mint egy hónappal ezelőtt nyitotta meg Kisdombegy- háza főutcáján a körzeti szövet­kezet igazgatósága az impozáns ifjúsági cukrászdát. A szövetke­zetnek ez a teljesen új vendéglá- lóipari létesítménye, a berende­zéssel együtt mintegy 240 ezer forintba került. Azért csak eny- nyibe, mert a kisdombegyházi szövetkezeti tagok közül több mint 200-an segítettek jelentős értékű társadalmi munkával az építkezésnél. A szerteágazó társadalmi mun­ka közül Jenei Sándor, a körzeti szövetkezet elnöke csak egyet em­lített: a földegyengetést és elpla- nirozást, amely több mint 42 ezer forintba került volta az ÁFÉSZ- nek, ha a tagság nem segít. De segített a tagság, több mint 200- an — akik jelesre vizsgáztak szö­vetkezetük iránti ragaszkodásból. B. I. MEGJELENT a Munkásnök etet­és munkakörülményei című tanulmány A Kossuth Könyvkiadó gondo­zásában megjelent Turgonyi Jú- la — Ferge Sándorné Munkás­nők élet- és munkakörülményei című kiadvány. Az MSZMP Köz­ponti Bizottsága Társadalomtu­dományi Intézetének e tanulmá­nyában a szerzők hat nagyüzem munkásnőivel folytatott beszél­getések, felmérések, statisztikai adatok alapján elemzik a mun­kásnők élet- és munkakörülmé­nyeiben az elmúlt 20 évben vég­bement változásokat. Az ered­mények bemutatása mellett fel­vetik a foglalkoztatásban, a bé­rezésben, a szakképzésben, a munkakörülmények javításában még intézésre váró problémákat és ahol erre lehetőségük nyílik, javaslatokat tesznek a megol­dás módjára. Segítséget nyújt a füzet a szakembereknek, a po­litikusoknak és segíthet az üze­mek, vállalatok vezetőinek is a munkásnők élet- és munkakö­rülményeinek további javításá­ban. A tizenegy pontból álló javaslat- sorozatot megküldték valamennyi társadalmi, politikai szervnek, se­gítségüket kérve ahhoz, hogy a jövőben az eddiginél is nagyobb támogatásban részesítsék a kétke­zi munkások műszaki felkészíté­sét. Többek között azt ajánlják, hogy a tsz-vezetők részére szer­vezzenek Hajdúböszörménybe tapasztalatcserét, ahol dr. Pásztor Károly vezetésével kiválóan mű­ködik a nagyüzemi mezőgazdasá­gi szakkör. Itt 12 tagozatban ta­nulnak és dolgoznak a szövetke­zeti gazdák. Azt is javasolják, hogy növelni kellene az úttörők mezőgazdasági jellegű szakkörei­nek számát. Vitára adott okot, hogy az üze­mi szakkörök teremtsenek-e kap­csolatot ipari üzemekkel keres­kedelmi vállalatokkal, intézmé­nyekkel? Ma már bebizonyoso­dott, hogy egy-egy ilyen kapcso­lat a szakköri munka előnyére válik. Ezért azt is ajánlják, hogy a Magyar' Agrártudományi Egyesület Békés megyei és Orszá­gos Szervezetétől is kérjenek hat­hatós segítséget a munka tartal­masabb végzéséhez. Bemutatjuk népköztársaságunk intézményeit A megyei tanács Mint ismeretes, a korábbi időszakban a tanácsok tevékenysé­gére a túlzott központosítás nyomta rá a bélyegét. Az új gazdasági mechanizmus bevezetésével megindult az a folyamat, amely ezt a túlzott központosítást fokozatosan felszámolja és tanácsaink helyi önállóságát, önkormányzati jellegét nagymértékben növeli. En­nek megfelelően a tanácsok a helyi jelentőségű (elsősorban a helyi gazdasági, város és községpolitikai kérdésekben — természetesen a törvényekben szabályozott módon — a jövőben önállóan fognak dönteni. A törvényi felügyeletet egyébként mindig a magasabb szintű testületek, tanácsok látják el; tehát ilyen szempontból a Fővárosi Tanács, a megyei tanács és a megyei jogú városi tanács az ország- gyűlésnek, illetve az Elnöki Tanácsnak, a járási és a járási jogú városi tanács a megyei tanácsnak, a városi (fővárosi), kerületi ta­nács a városi (fővárosi) tanácsnak, míg a községi tanács a járási­nak van alárendelve. A tanácsi feladatok közül — különös tekintettel az új gazdasági mechanizmusra, annak követelményeire — ez alkalommal elsősor­ban a gazdasági jellegűeket vázoljuk fel röviden. Az 1967. évi kor­mányhatározat értelmében az egyes tanácsszintek gazdasági felada­tait úgy kell megállapítani, hogy a helyileg gazdaságosabban ki­elégíthető szükségleteket a helyi (városi, kerületi és községi), a több települést, illetve egész megyét (fővárost) érintő szükségleteket a területi (fővárosi, megyei, járási, esetenként városi) tanácsok irá­nyítása, felügyelete alatt működő szervezetek, intézmények és vál­lalatok elégítsék A fővárosi (megyei, megyei jogú városi) tanácsszervek legfon­tosabb pénzügyi-gazdasági tevékenységét vázlatosan így jelölhetjük meg: Mint ismeretes, a tanácsok költségvetésüket az országgyűlés határozat után állapítják meg. Ennek során a megyei (megyei jogú városi) tanács a végrehajtó bizottság előterjesztése alapján meg­állapítja saját költségvetését; a felügyelete alá tartozó szervek, in­tézmények fenntartásához és működéséhez, valamint az egyéb szakfeladatok ellátásához szükséges bevételeket és kiadásokat, to­vábbá a közvetlen irányítása alá tartozó tanácsok részére a költ­ségvetési szabályozókat és kötelező előirányzatokat. A tanács, a végrehajtó bizottság, a szakigazgatási szervek irá­nyító szerepet töltenek be az egész tanácsi gazdálkodásban, s jelen­tős szerepük van a terület egészére vonatkozó gazdaságpolitika ki­dolgozásában. A tanácsszervek e gazdaságpolitikáját a már említett költségvetés és a tanács terve realizálja. A vállalati formában mű­ködő nagyobb tanácsi gazdálkodó szervek (ipari, építőipari, keres­kedelmi, víz- és csatornamű vállalatok, stb.) felügyeletét általában a megyei (fővárosi, megyei jogú városi) tanácsszervek látják el, s e vállalatok fejlesztésére a tanács fejlesztési alapjában gondos­kodnak.. A megyei szintű tanácsszervek látják el a felügyeletük alá tar­tozó intézmények rendeltetésszerű működésének ellenőrzését, szer­vezik az egészségügyi és szociálpolitikai, valamint a művelődés- politikai feladatok egységes végrehajtását, s a termelőszövetkezetek gazdasági tevékenységével kapcsolatosan is ellátják mindazokat a feladatokat, amelyeket a jogszabályok hatáskörükbe utalnak. tjjlaki László dr. Karcsika és a kukac A családban egy­ezem gyerek Karcsi­ka, s ennek megfe­lelően van elkényez­tetve. A gyümölcsöt csak hosszabb rábe­szélés és különböző ígéretek után eszi meg. A minap fele­ségem egy alma megevésére akarta rábeszélni, de a do­log sehogysem ment. — Majd én — mondom és kezembe veszek egy .almát, hogy bebizonyítsam Karcsikának: fo­gyasztása nagyon egészséges! De a meggyőzéshez még hozzá som fogtam, mikor az ítéletet Karcsika már ki­mondta: — Kukacos, nem kell! Jé, tényleg kuka­cos. Most mi a csu­dát csináljak, hogy pedagógus-tudásom­mal ne maradjak szégyenbe feleségem előtt? — Ez neked kuka­cos?! Tévedsz. Ebben lakik ödönke, aki szereti az almát, ép­pen ezért ez a háza és majd meglátod, milyen kis aranyos. — Mutasd, hol la­kik Ödönke? — Várjál, szétvág­juk az almát és rög­tön meglátod. Miközben ketté­vágom a „bűnös" gyümölcsöt, fohász­kodom, hogy legyen benne kukac. Mind­hárman kíváncsian nézzük a kettévégott s almát, amiben sze­rencsére van egy kis kukac. — Na látod, ez az ödönke! — mutatom be Karcsikának a kukacot. — Milyen fürgén mászik, nyil­ván azért, mert sok almát evett. Azóta Karcsika fel­adta nézeteit, sze­reti a gyümölcsöt, de csak a kukacosat! —rövö— FOKÚUL □drre ENDRE 3. „Napok hirdetik a napoknak, esztendők az esztendőknek, hogy barátunk, Bánszky András hű volt hozzánk. Hű volt az eszméhez, és hű maradt a sze­génységhez. Én már öreg va­gyok, barátaim. Közöttetek is már én vagyok a legöregebb. Nekem a legnehezebb elbú­csúzni drága barátomtól, öreg Bánszky Andrástól.. . Fiatal korunkban együtt jártunk a lányok után is, egyszerre nő­sültünk . .. Csakhogy ő sok gyereket nevelt fel, nyolc lányt meg egy fiút, nekem meg nem jutott gyerekből egv sem. De azért a sorsunk mindig egy­forma volt. Ha ő munkához jutott, nekem is volt munkám. Ha engem menesztettek, ő is kenyér nélkül maradt. 1921-ben egyszer mindkettőnket elvitt a rendőrség... Csak úgy néze­gettek bennünket ott, és egy kicsit megbotoztak, mert össze­jöttünk többen cimborák, és vitatkoztunk a sorsunkról. Iga­zán csak akkor jöttünk rá, hogy nemcsak nekünk közös a sor­sunk, hanem az összes munkás sorsa közös. Bánszky Andris bátor ember volt. Fiatalabb elvtársak biztatására szervez­kedni kezdett, s a szakszerve­zetben az élükre állt. Azt hi­szem, mi mindnyájan neki is köszönhetjük, hop,. sgy nyelven A FOLD l-CI E5 F? CEGCErsl-^C beszélünk, hogy ti, a fiatalok, megértetek engem, az öreget. Idős Bánszky Andrásban, bará­taim, olyan szakszervezeti ve­zetőt vesztettetek el, aki nem­csak a sztrájkok szervezésében járt elöl, de nem hátrált ak­kor sem. ha politikai jogain­kat kellett kiharcolni. A rendőrtiszt merev képpel állt a szomszédos síron és fejének biccentésére a törzsőrmester megrángatta Janota Pali bácsi kabátját. — Ű nem érheti meg a mun­kásság diadalának napját — folytatta Pali bácsi —, a puszta létért való küzdelem elszakította tőlünk, s családja kenyér és munka nélkül maradt. Ne feled­jétek, barátaim, hogy az itt nyugvó Bánszky András egysze­rű ember létére olvasott ember volt. Olvasott ember, s épp ezért tudta, hogy mit kell ten­nie, hogy mit kell elérnünk. Legyünk, barátaim, mink mind­nyájan hasonlók hozzá. Legyünk olyan önzetlenek társainkhoz, olyan hűségesek barátainkhoz és a célhoz, és legyünk olyan sze­rető apák és férjek, amilyen ő volt. Az ifjúmunkások előtt örök példa lesz az ő küzdelmes élete. Én tudom, hogy még sok Bánszky András van itt közöt­tünk, de kell is, hogy sokan le­gyünk, hogy minden munkásera­ber egy-egy bátor és okos Bánszky András legyen. A törzsőrmester kardját meg- csördítette Pali bácsi mellett. Pali bácsi rendületlen nyuga­lommal fejezte be: — Akkor leszünk méltó kőve­tői idős Bánszky Andrásnak, ha mink is keményen harcolunk a munkásság szervezkedési sza­badságáért, a munkáért, az em­beri bérekért...” Andris a beszéd elején foko­zódó nyugtalansággal tapasztal­ta, hogy Gyuszi még mindig nem került elő, s ennélfogva nem tudja neki átadni a kabát­ja alá rejtett csomagot. Tudta, mit tekert Gyuszi a csomagba még a Munkásotthonban. Egyre félőbb volt, hogy Gyuszi nem kerül vissza idejében, Pali bá­csi befejezi a búcsúbeszédet, s a papírba tekert gyönyörű szim­bólumot senki nem fogja ki­bontani nagyapa felett... A fiú' fejében végigfutott tettének minden várható következménye, s erősen tusakodott, mitévő le­gyen. Hiszen már az eddig tör­téntek sem vetnek biztató fényt közeli sorsára, hátha még ő is cselekszik valamit, olyat, amit ennek a viharos temetésnek szerves kiegészítéseként fognak elkönyvelni... Nem tagadhatta önmaga előtt: félelem szoron­gatta, érezte, hogy egész életé­re sorsdöntő pillanatok követ­keznek. De mikor Pali bácsi ar­ról beszélt, hogy mindnyájunk­nak Bánszky Andrásokká kell válnunk, végigcikázott egész lé­nyén. hogy Bánszky András unokája most csak egyféleképp cselekedhet, bármi történjék is utána. Hisz ennyit csak megte-

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents