Békés Megyei Népújság, 1969. augusztus (24. évfolyam, 176-201. szám)

1969-08-26 / 196. szám

1969. augusztus 86. 6 Kedd Uj módszerű talajlazítás a Szarvasi Állami Gazdaságban Sík vidéken is jó szolgálatot tesz az errózió elleni védekezésre szerkesztett RL-2,t géptípus A tudományos kutatókat és a mezőgazdasági szakembereket rég foglalkoztatja az a gondolat: az erősen kötött, szikes talajo­kat; az összetömörült öntözött földeket hogyan lehetne lazítani anélkül, hogy a termőréteget megbolygatnák? Erre az eljá­rásra kiválónak ígérkezik az RL—2,1 géptípus, amely dr. Csávás Elemér vezetésével a VÍZITERV-nél készült. Elsőnek a dombvidéken errózió elleni védelemre használták, de a Szarvasi Állami Gazdaság kísér­lete alapján igen jól bevált sík vidéken is. Szarvason eddig 300 holdat lazítottak az említett géppel. A tervek szerint legalább három­ezer holdon ily módon készítik elő a talajt. A gép nagy elő­nye, hogy kívánság szérinti mélységben meglazítja a talajt, s nemcsak sávosan, hanem az egész területen. A termőréteget nem bolygatja, így a növény termesztés hátrányt nem szén ved. Az új módon történő talaj lazítás eredménye: jobb lesz j föld vízgazdálkodása, szellősebb a talaj, a tápanyag és az öntöző­víz-hasznosítás sokkal gazda­ságosabb. A Szarvasi Állami Gazdaságban jól bevált talaj- lazító-gépet a szakemberek tel­jes felelőséggel ajánlják az Al­föld minden tájára, rétiagyag savanyúszik és más talajtípus lazítására. Hét egységnél 4 ezer anyagmozgató A NEB vizsgálatának eredményei Nemrég vizsgálta a Békés me­gyei Népi Ellenőrzési Bizottság az anyagmozgatás és rakodásgé­pesítés helyzetét hét egységnél, a Békéscsabai Konzervgyárban, a Békés megyed Gabonafelvásárló és Feldolgozó Vállalatnál, a Sarkadi Cukorgyárban, a Békés megyei Állami Építőipari Vállalatnál, a Békés megyei Tégla- és Cserép- ipari Vállalatnál, a 8. sz. AKÖV- nél és a MÁV békéscsabai állo­másfőnökségénél. A vizsgálat többek között meg­állapította, hogy az anyagmozga­tási és rakodásgápesítés fejlesztési tervekkel kevés helyen foglalkoz­nak és legfeljebb a vállalati érde­kekkel összefüggő feladatok ellá­tására, esetenként a nehéz fizikai munka megkönnyítésére töreked­nek. A gyáron kívüli rakodási munkákat általában nem hangol­ják össze. A termelési folyamatok­ban különösen sok a kézzel vég­zett anyagmozgatás, aminek a megszüntetése azonban — a ma­gas gépárak és a beszerzési aka­dályok miatt — nehézségekbe üt­közik. Az ellenőrzött hét gazdasági egységnél az egy év alatt meg­mozgatott anyagok súlya megha­ladja a 15 millió tonnát. A követ­kező időszakban ennek a súlynak további emelkedése várható. Az anyagmozgatással foglalkoztatott munkások száma meghaladja a 4 ezret, ami a teljes munkáslétszám 41 százalékát teszi ki. Ha a rako­dás-gépesítés terén nem lesz fej­lődés — változatlan termelési fel­tételek mellett —, már 1970-ben 200-zal több anyagmozgatóra lesz szükség a hét egységben. Ezt Pe­dig aligha tudják elérni, mert a középkeresetű, de fárasztó mun­kát igénylő anyagmozgatói mun­kakörbe nem várható elegendő jelentkező. A növekvő feladatot tehát a meglevő létszámmal és megfelelő gépek beállításával le­het csak megvalósítani. Mit kell tenni tehát? A NEB arra a következtetésre jutott, hogy központilag olyan ösztönzők ki­alakítása szükséges, ami kedvező befolyást gyakorol arra, hogy a vállalatok fejlesztési alapjuk egy részét, a rakodás, szállítás gépesí­tésére fordítsák. Ugyancsak meg­oldásra vár a rakodás, szállítás komplexi táéána k növelése, a meg­levő szabványok országos méretű kiszélesítése. Központi intézke­dést kíván a MÁV-nál, mint a legnagyobb szállítónál a rakodás­sal, anyagmozgatással kapcsolatos ösztönzők kialakítása is. A jelen­legi szabályzat kimondja: a ra­kodás a fuvaroztató fél kötelessé­ge. Ezzel lényegében a gondot el­hárítja magától, a „saját pályán” érdektelen a gépesítésben. A vállalatok természetesen nem várhatnak csupán a központi in­tézkedésekre. Szükséges, hogy — mint a konzervgyárban — minde­nütt hozzanak létre olyan munka- csoportot, amely vizsgálja, elemzi az anyagmozgatás, rakodás korsze­rűsítésének lehetőségeit, keresi az együttműködést a szállító válla­latokkal. A NEB javaslatot tett a MÄV Szegedi Igazgatóságának arra, hogy a békéscsabai vasútállomá­son teremtsen kedvezőbb feltéte­leket a rakodáshoz. Lapunkban már kirí adtunk arról, hogy Füzesgyarmaton megépült az új strandfürdő, a hely­beliek legnagyobb örömére. Azóta már sokan megismerték a környező községek lakói közül is, s egyre látogatottabbá válik. Képünkön a fürdő bejáratát láthatjuk. Fotó: Béla Ottó vwwwwwwv. 300 fajta éveld virág díszlik Kétegyháza legszebb kertjében A virágkedvelők számára cso­dálatos Szép látványt nyújt Kétegyházán Nánay Attiláék la­kásának udvara. 24 évi gyűjtő­munka eredményeként több mint 300 fajta évelő virág pompázik a kertben. Kora tavasztól egészen hólehullásig, a szivárvány minden színében nyílnak a vi­rágok. A kikelet első hírnöke — még a hóvirágot is megelőzve — a májvirág. Egyébként a kő­rózsa számos változata, a csillag­fürt, a várj úlábfélék, csengety- tyűcskék, páfrányok és egyéb virágok díszlenek a szépen gon­dozott kertben. Az év minden szakában sajátos szépséggel kápráztatja el a nézőket a kert. Jelenleg, töb­bek között virágzik a mályvafa, a csillagfürt, a nemesrózsa, a je- gecske, a dália. A. R Javult a tv*szerviz ellátás — Zsúfolt műhelyek — Munkaverseny a szerelők között A szeghalmi járás televízió- és villamossági berendezések szervizét, javítását a szeghal­mi GELKA szakemberei lát­ják el. A tevékenység kiter­jed a járáson kívülre is, ösz- szesen 21 községre. A munkát 18 ember látja el, ebből 10 szakmunkás, és gondoskodtak az utánpótlásról is, eddig négy tanulót szerződtettek. Van közöttük olyan is, aki orszá­gos területi versenyen vett részt és kiváló műszerész ké­pesítést szerzett A szeghalmi GELKA az el­múlt évben összesen 8110 kü­lönböző készülék, háztartási gép javítását végezte el, mint­egy kilencszázhatvannégyezer Nagyon röviden fo­galmaztam meg írás­beli felmondásomat. Egyrészt nem akartam elárulni, hogy milyen bombaüzlet nyitására támadt ötletem, másrészt azt hiszem, hogy a rö­netalán önöket levált­ják, vezető állást bizto­sítok számukra. — Mit tehetünk? — néztek egymásra fel­cikkek műanyag csórna- valamennyibe, de erre csillanó szemmel a fő- golása... nincs betét. Nincs a nökeim. Nem gatol­— Nem gondoltuk különböző olajos, mosó- hatjuk meg az egyem Iparengedélyt váltok — Nem ezek késztet­tek a felmondásra — vigasztaltam őket. — Hartem? őszinte választ kérünk, mert egyébként... ' — Iparengedélyt aka­rok váltani. — Ipart? Egy párton- kívül kommunista? Ré­gi, munkásmozgalmi ember, aki hosszabb- rövidebb időközben még vid beadvány is növeli volna, hogy maga ilyen szeres és többi drága kezdemenyezést. Sót, a bürokráciát. Rövidre konjunktúra-lovag H.Kis műanyag f laskára sem. kötelességünk segtte- fogva mondókámat, az kartárs. Hát én valami kis ősz- nt" ’ - ... történt, hogy főnökeim — Elnézést, H.' Nagy- szeget vissza akarok . Nagyszerű.. AKar értekezésre hívtak a ra változtattam a ne- téríteni belőle a házi- Tl-\ felmondásommal kap- vem. Egyszóval divatba asszonyoknak Kilón- c^naestar^akegy Kis csolatban. Nem értet- jött „ műanyag csórna- ként fizetek nekik, arWa9i eszközzel l-sok ték hebehurgyaságomat golds, az viszont még mondjuk 2—3 forintot JrU • ÜV most, a munkaerőínség nem jött divatba, hogy es ugyanannyit keres- ’ p idején. Azok után - az ócskavashoz hasonló- nék, akarom mondani ^emzo "■" ****££ mondták —, hogy tett- an összegyűjtsék a ktr- fizetnek erte a begyuj- Névérdekben Felvá- leg sohasem bántalmaz- ürített, de elég drága töknek. sMóZagánv!Lfktás. tak, a prémium-megvo- műanyag edenyeket, do- — Nem rossz ötlet... w,.uoorjt-_ adhatnak násokat meg az elő bozokat. Ezt akarom _ Ugye nem?! Fo- tölTt nekem leslek nem léptetéseket öntu- megszervezni, csupán gadják el a felmondd- doI 02Óim az iskoiások datos állampolgár lé- hazafiul öntudatból. somat, hadd jussak kö»m Nem 02(h* mert temre igazán nem szív- Kerem, az en ontuaa- hozzá egy kis profithoz hárroi hatom mellre! tóm, mondhatnám lel- addig amíg az állami bcérifc hanem elJsor_ kiismeretem nem túri, hulladekfelvasarlo val- ban az ifjúság soraiban hogy a darabonként 2- lalatok meg nem gon- keü mél iteni a nép. 5 forintos ar kozott val- doljak magukat es pro­takozó műanyag-edé- fiijukba iktatják a mű- í%7nu.?éaet nyék kiürítésük után anyag edények felvásár- _ Aláírjuk’ a tűzbe vagy a szemét- Usát is. Egyelőre még _ Eridben van, csak be kerüljenek. Ennek a nines annyi üzleti es akkor is támogassanak, felvásárlására akarok hazafias érzés bennük, ha netalán Amelyik iparengedelyt voltam mint bennem. És ha állami hulladékbegyűjtö — Ne haragudjon egy egy kicslt összeszedem rám talál száuni... barati megjegyzésért. magam< akkor megfe- _ Természetes hiszen magaimk nem, az ipar- felszerelést vásá- . vállalatunkról hatósághoz, hanem az roíofc és az eidobott “e ™'2Ő Um éttve , ,-r klZn7°folyamodneiZ ez- muanyag-dolgokat újra- h 6'nép vállalatáról, szakszervezeti bizalmi kellene folyamodni olvasztom, formálom. elvégre szegröl_ W V°l anyag micsodákat Az ™eg jo^ uzlet lzs.z! végről mi is a nép fiai ugyanis eldobásra gyárt- ™r\ugyebár, egy kilo vagyunk... ják. ket-harom forintért fel- — Es milyen meg­— Igen, az én zse- vásárolt használt mű- értő fiai — mondtam, bemre még az Önöké- anyagból akár 10—15 új s nagy hajlongások kö­re. Ugyebár üveggel edényt tudnék préselni, zepette elbúcsúztam, együtt 7,50-be került s darabonként 2—S fo- hogy még mielőtt valaki egy liter ecet. Most rintos áron. Tehát elfő- megelőz, kiváltsam az — Kérem, divat.'.. — Semmi divatra sem leszünk tekintettel. Megakadályozzuk min­den kísérletét. — Divatba jött, ké­rem, a különböző élel­miszer-, pipere- és mit viszont műanyag flas- gadják a felmondáso- iparengedélyt, tudom és még milyen kával együtt, nyolc- mat? Ígérem, hogyha Kukk Imre forint értékben. A szerviz jó hírnevét növeli, hogy nagyon ügyelnek az átfutási idő lerö­vidítésére. Az eddigi átlag 2,8 nap volt. Csak olyan esetben késlekednek a készülék javí­tásával, amikor anyaghiány miatt nem tudnak dolgozni. Ez pedig, sajnos, nemcsak szeg­halmi gond, hanem országos jelenség. A szolgáltatás jobb ellátását gátolja, hogy a készülékeket nem tudják a követelmények­nek megfelelően tárolni, a mű­helyek zsúfoltak, s a műsze­részek folyamatos munkáját akadályozza a szűk helyiség. A szerviz anyagraktára szin­tén túlzsúfolt. Legnagyobb gondot a gyomai és a vésztői fióknál okoz a zsúfoltság. En­nek ellenére továbbra is arra törekednek, hogy az átfutási időt tartsák, illetve csökkent­sék. A jó munkát bizonyítja, hogy a szerviz tevékenysége ellen eddig még különösebb panasz nem merült fel. Három fióküzem is működik: Gyo- mán, Dévaványán és Vésztőn, melyek a környező községek javítását is ellátják. A fiókok létrehozása lehetővé tette, hogy ez év első felében már áttérjenek a gyors helyi javí­tásokra. Így Szeghalomra csak a helyszínen nem javítható ké­szülékeket szállítják be. A szerviz dolgozói részt vesznek a különböző munka­versenyekben is, ezzel to­vább javítják jó hírnevüket. A jövőben arra törekednek, hogy az eddig kevésbé ellátott községekbe is eljussanak és biztosítsák a lakosság ilyen irányú igényeinek teljesíté­sét. Kereskedelmi tanulónak vasszakra érettségizett vagy VTII. általános iskolát végzett fiút felvesz GYULAI FOGYASZTÁSI SZÖVETKEZET, GYULA, Árpád u. 2. 97223

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents