Békés Megyei Népújság, 1969. augusztus (24. évfolyam, 176-201. szám)
1969-08-26 / 196. szám
NÉPÚJSÁG A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG É.S A-MEGYEI TANÁCS LAPJA Világ proletárjai, egyesüljetekl 1969. AUGUSZTUS 26. KEDD Ára: X forint XXIV. ÉVFOLYAM, 196. SZÁM MA: EGY LEZÁRT LAKÁS TÖRTÉNETE (4. oldal) CIKKSOROZAT NAPÓLEONRÓL (2—3. oldal) TUDÓSÍTÁSOK A VASÁRNAPI SPORT-, ESEMÉNYEKRŐL Szovjet gépek a magyar mezőgazdaságban Korunk mezőgazdaságára szinte világszerte jellemző a gyors technikai fejlődés. Üj kémiai anyagok, gépek, berendezések, eszközök készülnek, amelyek termelékenyeb. bé, könnyebbé^ gyorsabbá teszik a mezőgazdasági üzemekben dolgozó emberek munkáját, az élelmi- saernyersanyagok, a különböző élelmiszerek előállítását A gyors technikai változás a magyar mezőgazdaságra jellemző. Három, négy évtizeddel ezelőtt a mezőgazdaság fejlesztéséért szív- vel-lélekkel fáradozó emberek közül sokan panaszolták hazánkban, hogy miközben a világ ilyen téren gyorsan halad, magyar földön csak lassú a változás. A hazai mező- gépgyártás még a felszabadulás utáni években is az egyszerű eszközgyártás szintjén maradt. S amikor a mezőgazdasági nagyüze. mek megalakulásával a termésfej- lasztésmek, a gazdálkodásnak szinte létfeltétele lett a korszerűbb eszköz — mindenekelőtt a traktor és hozzá kapcsolható megfelelő teljesítményű munkagép — bizony keveset kaphattak belőlük a mezőgazdasági üzemek iparunktól. A mezőgazdaságban dolgozók jól emlékezhetnek az 1957—1959- es esztendőkre, amikor a baráti országokból a korábbiaknál lényegesen nagyobb számban érkeztek gépek. Különösen sokat vásároltunk a Szovjetuniótól. S ez a kapcsolat a magyar kereskedelmi szervek, a szovjet exportvállalatok és mezőgazdasági gépgyárak között azóta is egyre bővült. Közismert, hogy a mező- gazdaságba kerülő gépek, berendezések nagyobb hányadát most is külföldről hozzuk be. A magyar mezőgépimportnak keréken a fele származik szovjet üzemekből jelenleg is. Hosszúlejáratú államközi szerződések biztosítják a behozatalt. Eszerint az idén 14,8 millió rubel értékű gépet vásárol, tunk volna a Szovjetuniótól. A hazai felmérések után még tavaly kiderült, hogy ennél nagyobb az igény. Így aztán tavaly decemberben 17,9 millió rubeles kontingensben állapodtak meg az érdekeltek. S hogy hol tartunk most, az év második felében a gépimporttal? Már eddig több nagyobb értékű mezőgazdasági gép érkezett, mint amiről a múlt év végén szó volt, hiszen a behozott gépek értéke eléri a 18,5 millió rubelt, s az év hátralevő hónapjaiban további mezőgazdasági gépek érkeznek. A rubelszorzót figyelembe véve tehát eddig több, mint 720 millió forint értékű szovjet gép került az idén ihazánk mezőgazdasági üzemeibe. A gabonabetakarítás legfőbb gépei, a kombájnok, gyakorlatilag mind a Szovjetunióból érkeztek. Az idén ezer SZK—4-est vettünk, s az elmúlt két évben 330O-at. Így a mezőgazdasági üzemeinkben dolgozó 11 500 kombájn jelentős hányada keveset használt, jó állapotban levő gép. Ennek köszönhető — s az SZK—4-esek megbízhatóságának —, hogy az idei aratást aránylag gyorsan, kevés vesz. teséggél tudtuk lebonyolítani, pedig hát annyi gabonát kellett raktárakba tenni, mint korábban még soha, hiszen az országos átlag búzából elérte a holldankénti 16 mázsát amj rekordnak számít. Ugyanezek a kombájnok megfelelő adapterrel felszerelve egyre nagyobb szerephez jutnak ősszel a kukoricaföldeken is. Mezőgazdasági üzemeinkben je. lenleg 20—23 ezer szovjet gyártmányú erőgép dolgozik. A teljes traktorállománynak 30—40 százaléka került hozzánk a Szovjetunióból, s a gépek jó műszaki mutatóikért, tartósságukért sok dicsérő szót kapnak. A kukoricatermesztésben sok jel mutatja ismét, hogy jelentős lépést tesz hazánk mezőgazdasága. A számítások szerint szemes kukoricából 4,6—4,7 millió mázsa kell egy esztendei igény kielégítésére. Ahhoz, hogy ezt elérjük, az orszá. gos átlagot 22—23 mázsára kell növelni, ami a régi hozamok megkétszerezését jelenti. A húsz mázsán felüli országos átlag a közeljövőben már nem látszik, elérhetetlennek. A nagy terméshez azonban változtatni kell a betakarítás régi, vagy javított átmenetinek tűnő módján. Nagy szerepet kapnak a betakarításban a kombájnok, s a kukaricakombáj- nolás esetén szinte nélkülözhetetlen szárítók. Az idén először szovjet szárítóberendezések is érkeznek hazánkba. A hat berendezés egyenként 32 tonna kukoricából tud óránként 6 százalék nedvességet elvonni. Az idén érkezett először jelentősebb számban olyan tejszeparátor a Szovjetunióból, amely óránként 1000 liter tejet dolgoz fel. A magyar mezőgazdaság korszerűsítésében nagy szerepet játszottak a Szovjetunió mezőgépiparának gyártmányai. Üzemeink igényei mind nagyobbak. egyre korszerűbb, nagy teljesítményű géprendszereket kívánnak munkába állítani. S ezeket a törekvéseket nagyon jelentősen segítik azok az immár hagyományosnak mondható kapcsolatok, amelyek a Szovjetunióval a mezőgazdasági gépek vásárlása során is kialakultak A. I. Három és fél költséggel Nemrégiben nyitotta meg kapuit az az üzletház, amelyben minden igényt kielégítenek Mező- gyánban. Az üzletház építési költ. sége több mint másfél millió forint. A berendezések és felszerelések is meghaladják az építési millió forintos új üzletház költségeket. Az iparcikk boltból, fűszer, és csemegeüzletből, borozó és étteremkombinátból álló üzletházat a község lakossága nagy örömmel fogadta. Esténként az eszpresszó sem marad üresen. Emlékünnepség Gyulán Románia nemzeti ünnepe alkalmából munisták rendelkeztek Romániában is. Már 1943 elején létrehozták az antifasiszta nemzeti frontot, 1944. május 1-én a kommunista párt következetes harca eredményeként létrejött az egységes munkásfront. Beszélt a felszabadulás utáni idők harcairól és a Román Szocialista Köztársaság fejlődéséről. Befejezésül a negyedszázados évforduló alkalmából további sikereket kívánt a szocializmust építő román népnek. Ezután Dumitru Turcus nagykövet megköszönte a helyi és a megyei párt- és tanács vezetőinek • a szívélyes fogadtatást, amelyben a delegációt részesítették és tolmácsolta a román nép üdvözletét. Beszélt a nemrégiben befejeződött Román Kommunista Párt X; kongresz- szusáról, amely nagyszerű távlatokat nyitott meg Románia fejlődésében. Beszélt az 1944. augusztus 23-i fegyveres felkelés jelentőségéről, amelyben döntő szerepe volt a munkásosztálynak és élcsapatának, a Román Kommunista Pártnak. Elmondotta, hogy a román hadsereg tevékenyen kivette részét a szovjet csapatok oldalán Csehszlovákia és Magyarország felszabadításában. Hazánkban 42 ezer román katona vesztette életét a felszabadí- tási harcokban. Ezután vázolta Románia fejlődését. Idézte Ni- colae Ceausescunak a kongresz- szuson elhangzott szavait: „A Román Kommunista Párt a jövőben is teljes elszántsággal, az összes kommunista és munkáspártokkal, az összes forradalmi demokratikus és imperialistaellenes erőkkel való együttműködés fejlesztéséért küzd, hozzájárulva ezzel a kommunista és munkásmozgalom egységének ügyéhez, a szocializmusért folytatott harc győzelméhez az egész világon. Beszéde végén további sikereket kívánt Magyarország népének és éltette a két nép barátságát. Román filmművész-delegáció Békéscsabán és Battonyán A Román Szocialista Köztársaság nemzeti ünnepe tiszteletére a Hazafias Népfront Békés megyei és Gyula városi elnöksége, Gyula város tanácsa és a Magyarországi Románok • Demokratikus Szövetsége hétfőn este emlékünnepséget rendezett a városi tanács dísztermében. Az ünnepségre megyénkbe érkezett és az elnökségben helyet foglalt Dumitru Turcus nagykövet és Virgil Pop, a követség másodtitkára és Emílián Birlea ezredes, a követség katonai attaséja. A román delegáció tiszteletére délelőtt fogadást adott Jámbor István, a városi pártbizottság első titkára, amelyen magyar részről részt vett dr. Bereczky Sándor vb-titkár, Nagy Ferenc, a Hazafias Népfront megyei titkára, Banadics Márton, a HNF városi elnöke és Moldován Illés, a Magyarországi Románok Demokratikus Szövetségének főelőadója. A fogadás után a küldöttség megtekintette a Gyulavári mellett épülő határátkelőhelyet, utána felkeresték a város több üzemét és a Várfürdőt. Este a városi tanács dísztermében tartották meg az ünnepséget. A zsúfolásig megtelt teremben a magyar és a román himnusz után Banadics Márton nyitotta meg az ünnepséget, utána Enyedi G. Sándor, az MSZMP Békés megyei titkára mondta el ünnepi beszédét. Bevezetőjében arról szólt „Negyed százada annak — s jó, hogy már ilyen távol van —, hogy a volt úri osztályok többségének támogatásával erőszak, hit- szegés, álnokság révén, a dolgozó nép akarata ellenére, a délkelet-európai országok a szörnyűséges második világháború utolsó évét szenvedték.” Beszélt a fasizmus népirtó háborújáról, arról, hogy a történelem során a sokat szenvedett és egymással szemben mindig kijátszott Duna-völgyi népeket a nemzetvesztés szakadékénak szélére sodorták. A hosszú évszázadok szenvedései után 25 évvel ezelőtt a szovjet csapatok átlépték Románia határát és ezzel a fasiszta erők sorsa megpecsételődött. Közben a román fővárosban is döntő változások történtek, 1944. augusztus 23-án a kommunisták vezetésével fegyveres felkelés tört ki, a főváros példájára országszerte megkezdődött a német alakulatok felszámolása. Augusztus 25-én Mihály román király az antifasiszta erők nyomására hadat üzent Németországnak. A felszabadulás után egyedüli és világos programmal a komDr. Dlmény Imre megbeszélései Moszkvában Mloszkva Dmitirij Poljasznki, a Szovjetunió Minisztertanácsának első elnökhelyettese hétfőn a Kremlben fogadta dr. Dimény Imre mezőgazdasági és élelmezésügyi minisztert. A meleg baráti beszélgetés során megvitatták a tudományos, műszaki együttműködés bővítésé, nek kérdéseit, valamint tapasztalatot cseréltek a mezőgazdaság és élelmezésügy eredményeiről. Tegnap, a kora délutáni órákban román filmművészdelegáció érkezett Békéscsabára Constantin Pivniceru főigazgató-helyettes vezetésével. A delegáció két tagja Den Ra- dulescu és Iecaterina Parasci- vescu, a román filmművészet kiválóságai. A delegációt Békéscsabán, a megyei tanács művelődésügyi osztályán,Csendé Béla, a népművelési csoport vezetője üdvözölte, hangsúlyozva a két nép kulturális kapcsolatának nagy jelentőségét. A fogadáson megjelent Petrovszky István, az MSZMP megyei bizottságának osztály- vezetője és Bóka József, a Békés megyei Moziüzemi Vállalat mb. igazgatója. A delegáció délután Batto- nyára utazott, ahol díszelőadáson mutatták be a Mélyen a föld alatt című román filmet. Kitűnően játszott az Előre Németh (Bcs. Előre) és az ózdi kapus, Katona harcol a labdáért. Hátrább az ózdi védők láthatók. (A Bcs. Előre—Ózd NB I/B-s találkozóról szóló tudósításunk a 7. oldalon). (Fotó: Demény)
