Békés Megyei Népújság, 1969. augusztus (24. évfolyam, 176-201. szám)
1969-08-03 / 178. szám
19W. augusztus 3. 3 Vasárnap így látja a vezérigazgató Ki kutassa a bútorpiacot? — Bútor van, megfelelő szaküzlet Elvük: nagy forgalom, kis haszon nincs AZ UTÓBBI hetekben gyakran szerepel a napilapok hasábjain a bútortéma. Miért drága a bútor? Miért szegényes 'a választék? Miért olyan gyenge a minőség? Ilyen és ehhez hasonló kérdések hangzanak ei jogosan, mert évek óta nem tapasztalható jelentősebb fordulat a bútorpiacon. Talán azért, mert a bútor ma még olyan tartós fogyasztási cikk, amely a problémák ellenére is „eladja magát”, mivel kevesebb van belőle a szükségesnél. Egy biztos: a vásárlók panaszai fokozódnak, mert letörnek a műanyag pántok, kiesnek a lábak, felpúposodik a furnérlemez, nem is beszélve arról, hogy a korszerűtlen szállítás következtében a bútorok nagy része hibásan érkezik az üzletekbe. Pedig a bútorvásárlás nem olcsó mulatság. Egy valamirevaló szo- bagamitúra ára egy átlagmunkás 8—10 havi fizetése! Ennyi pénzért már jogosan szeretnének a vásárlók jó minőségű árut kapni, mi több, válogatni is szeretnének, hogy ki-ki a neki leginkább tetsző bútorokhoz juthasson hozzá. Az okokat keresve, az egyik legnagyobb bútoripari vállalat, a BUBIV vezérigazgatójával, dr. Lázár Lászlóval beszélgettünk a magyar bútoripar gondjairól és problémáiról. — Bemutatkozásként talán mondhatna valamit a vállalat „nacionálé”-járói. — A BUBIV hat esztendővel ezelőtt alakult, hét budapesti bútorgyár összevonásából. Az évi termelési értékünk mintegy fél- milliárd forint. A Budapesti Bútoripari Vállalat (BUBIV) az országosan eladott bútorok 15 százalékát, az általunk gyártott bútortípusokból pedig a hazai piacon értékesített termékek 40 százalékát állítja elő. — MILYEN bútortípusokat gyártanak? — Jelenleg tizenegy fajta komplett szobagarnitúrát készítenék gyáraink. Ha azonban figyelembe vesszük, hpgy ezek közé tartozik a Varia és a Modul bútor is, amelyeknek húsz—harminc elhelyezési variánsa is lehetséges, akkor ez a szám megsokszorozódik. — Általában mennyit gyártanak évente egy-egy bútortípusból? — Számunkra a bútorgyártás akkor a legelőnyösebb, ha legalább 4—5000 darabot készíthetünk egy-egy típusból évente. Vannak azonban olyan, elsősorban drágább típusaink, amelyekből évente 800—900 garnitúra készül. — Véleménye szerint ez kielégíti az igényeket? — Nyilván nem; hogy mégsem tudunk többet gyártani, az elsősorban keserves munkaerőgondjainknak tulajdonítható. A BUBIV gyáraiban 3300 ember dolgozik. Még legalább 400 embert tudnánk foglalkoztatni, de nem kapunk megfelelő munkásokat. Ha ez így folytatódik tovább, előbb- utóbb a ma még két műszakban dolgozó üzemrészeket is kénytelenek leszünk egy műszakosra átállítani. — MIBEN látja a megoldást? — A vidéki iparfejlesztésben. Elsősorban olyan helyeken, ahol még találhatunk szabad munkaerőt. Így került hozzánk például a Jászberényi Asztalosárugyár. Egerben új gyárat építünk, amelyet zömében a nálunk feleslegessé vált berendezésekkel szerelünk fel. — Más problémák is gátolják az eredményesebb termelést? — Sajnos, igen. Az összevonás után a műszaki fejlesztés nem tartott lépést a megnövekedett igényekkel, ez pedig jelentősen befolyásolja a gyár költségtényezőinek alakulását. Gyáregységeinkben még mindig kevés a jól felkészült műszaki és gazdasági vezető, akik rendelkeznek a piac igényelte rugalmassággal. — Milyen a vállalat kapcsolata a kiskereskedelemmel? — Nemcsak az a baj, hogy a bútorszaküzletek — elsősorban a vidékiek — többsége kicsi és korszerűtlen, hanem az is, hogy a kiskereskedelmi tevékenység még nem jutott arra 'a szintre, ami gazdaságos szériagyártást tenne lehetővé. Ennek következtében ma még az ország kevés bútor- szaküzletében kapható gyáraink terméke. Miért? Az igazság az, hogy még mindig csak elosztás van és nem kereskedelem. A piac törvényszerűségeiről is csak beszélnek, de lényegében nem tudják megmondani, hogy mi kell a vásárlónak. A vásárlótól, ha nem kapja meg az üzletben a keresett bútorféleséget, nem kérdezi meg senki, mi az, amit keres, mire lenne igénye. Tömeggyártás pedig naponta folytatott igényfelmérés nélkül elképzelhetetlen. — ön hogy látja ma, napjaink kereskedőjét? — Furcsa, de igaz, néha úgy érzi magát az ember, ha bemegy egy üzletbe: a kereskedő nem akar eladni neki semmit, legfeljebb azért van ott, hogy vigyázzon a bútorokra, vagy ha a vevő mégis talál valami megfelelőt, akkor kiállítja a blokkot és ezzel be is fejeződött egész tevékenysége. De vajon ezért fizetik? Ezért állították oda az üzletbe? Aligha hiszem. — A BUBIV nem folytat önálló piackutatást? — Természetesen van ilyen tevékenységünk is. Szakembereink általában havonta egyszer eljutnak az üzletekbe. Ezek a látogatások azonban nem pótolhatják a Utcasor — családi házak a fejlesztési alapból A Körös Állami Gazdaság vezetősége évről évre jelentős összeget költ szociális és kulturális alapra. A gazdaság fejRekordtermés Gádoroson a Dózsa és Petőfi Termelőszövetkezetben rekord- termést értek el gabonából. Eddigi legjobb átlagtermés 16,4 mázsa volt. Az idén ezt 260 kilogrammal túlszárnyalták. Ez 2130 holdon 80 vagonnal több búzát jelent. kereskedelem folyamatosan gyűjtött napi tapasztalatait, rendszeres jelzéseit. — Mi a véleménye a bútorok áráról? — Egyes termékek ára emelkedett az elmúlt esztendőben. Ez elsősorban az alapanyag magasabb árából fakad. Mégis, örömmel mondhatom, hogy az egyetlen bútoripari vállalat voltunk, amely árengedménnyel árusította egyes termékeit. — Például? — A népszerű Varia-bútort három vállalat gyártja, de mi adjuk a legolcsóbban. A szériagyártás feltétele ugyanis, hogy termékeink sokak számára elérhető áron kerüljenek forgalomba. Mi a nagyobb forgalom, kis haszon elve alapján kívánunk dolgozni a jövőben is. EDDIG a nyilatkozat. S hogy teljesebb legyen a BUBIV-ról alkotott kép, dr. Lázár László vezérigazgató kiegészítésként végigkalauzol a vállalat 800 négyzet- méteres bemutatótermében, ahol a kiállított 22 szobagarnitúrának naponta akad számos magyar és külföldi látogatója. A garnitúrák többsége nemcsak mutatós, a minősége ellen sem lehet különösebb kifogás. A változatossága ellen már igen. Merész formájú, a modern lakásoknak minden tekintetben megfelelő, korszerű bútort alig-alig látni. S ami van, például a Delta asztal puffokkal, a kétszintes, nagyon praktikus gardróbszekrény vagy az új vonalú telefonasztal- és ülőke-kombináció, arról némi malíciával jegyzi meg: nem kell a kereskedelemnek. Joggal panaszkodik a propaganda elégtelenségére, a kereskedelem rossz áruértékesítésére és gyakori érdektelenségére is. De vajon kinek panaszkodjon a vásárló" P. P. fl közlekedéspolitikai koncepció végrehajtása Békés megyében Az országgyűlés 1968. október 16 —18-i ülésszakának határozata alapján az egész országban, így Békés megyében is megkezdődött a közlekedéspolitikai koncepció végrehajtása. A megye vasúti közlekedésében 785 km hosszú vasútvonalat, 208 személyforgalmi és 164 áruforgalmi kezelőhelyet érint a koncepció. A megyében jelenleg minden 983 lakosra jut 1 km vasútvonal, minden 3,77 km-re van egy személyforgalmi és minden 4,78 km. re egy áruforgalmi megállóhely. A koncepció végrehajtása után a megyében 412 km vasútvonal, 96 személyforgalmi és 41 áruforgalmi megállóhely marad, a személyforgalmi megállások sűrűsége 4,29 km-re, az áruforgalmi megállások sűrűsége 10,05 km átlagtávolságra nő meg. A közeli, helyi forgalmak lebonyolítását mindenhol a közúti gépkocsi-közlekedés veszi át. A vasút a távolsági, a gépkocsi a helyi közlekedési igényeket fogja kielégíteni. Mindez lehetővé teszi, hogy a vasút a szállítás sebességét, kényelmét, biztonságát nagymérték- ban emelje és modern, korszerű, gazdaságos üzemet biztosítson a megye lakossága számára. A Szolnok—Békéscsaba—Lökös- háza—Orosháza nemzetközi fővonal rekonstrukciója folyamatban van. A negyedik ötéves tervben a Szeged—Békéscsaba— Kötegyán— Orosháza vonal is teljes rekonstrukcióra kerül. Az' átállás a hagyományos régiről az újra nem megy minden nehézség nélkül, és nem történik meg máról holnapra. A lakosság érdekeit szem előtt tartva, az ország szükségleteit és teherviselő képességét figyelembe véve, ütemszerűen történik az országgyűlés határozatainak végrehajtása. Alapos helyszíni vizsgálatok, ér. dekeltekkel történő megbeszélések alapján hoznak döntéseket a forgalom-átterelésekre. Így történt ez a közelmúltban a Pusztaföldvár— Mezőkovácsháza AK-vonalon, ilyen döntés született az elek— kétegyházi vasútvonal forgalom átterelésére, ilyen vizsgálat folyik jelenleg a Békéscsaba AK— Békéssámson AK és Sarkadi Gazdasági Vasutak forgalom átterelésére a megyében. A darabáru fuvarozás körzetesítése 1967. szeptember 1-én befejeződött a megyében. A vasút a darabáruk után felszabadult áruraktár terét bérbe adná, ismerve a raktározás terén fennálló kapacitáshiányokat. Ezek hasznosítása azonban csak kis mértékben sikerült. Jelenleg Békés megye több állomásán 1780 négyzetméter alapterületű raktár áll kihasználási igény nélkül. így Bat- tonyán, Békésen, Csabacsű- dön. Csorváson, Eleken, Két- egyházán, Kiscsákón, Lökös- házán Magyarbánhegyesen, Medgy es egy házán. Sok a bizalmatlanság, mert kétségtelen, nem közömbös egy állomás vagy vasútvonalrész megszüntetése a? érintett helységek részére, mert a vasút fenntartása javítja a közlekedési ellátottságot. Azonban a közlekedéspolitikai koncepció nem tartalmaz merev előírásokat. Mindenhol alapos megfontoltsággal és a közvélemény meghallgatásával keresik a legjobb megoldásokat. A szabadkígyóst tanyák a tervezet szerint megszüntetésre javasolt állomás, azonban nemcsak megmarad a vizsgálat és helyi érdekeltek meghallgatása után, hanem az Újkígyós AK és Szabadkígyós AK kisvasúti állomások forgalmának átterelésével forgalomfá vevő-állom ásnak képezik ki. A forgalom átterelésre mindenkor csak a helyi édekel- tek meghallgatása után kerül sor, amikor a közúti közlekedés feltételeit megteremtették. Ahol közúti forgalom-átterelésnél többletköltség merül fel, azt a rendszeres forgalmakban a vasút 3 évig megtéríti. A lakosság és érdekelt üzemek támogatásával a közlekedési kon. cepció egy jól működő, kényelmes és biztonságos, a tudomány és technika legújabb eredményeit hasznosító közlekedési szerkezetet kíván Békés megyében is kiépíteni. Elek György a MÁV Szegedi Igazgatóságának helyettes vezetőie Gyermekruhát szállítanak a Szovjetunióba és Csehszlovákiába — Hímzett teakotényt készítenek a japánoknak A piac igényeihez alkalmazkodik az Orosháza és Vidéke Háziipari Szövetkezet lesztési alapjából a közelmúltban arra vállalkoztak, hogy segítik dolgozóikat a családi ház építésében. A gyomai községi tanács a magtárlaposi részen külön utcát nyitott, ahol az állami gazdaság építkezik. Eddig 24 lakást adtak át, további tízen pedig dolgoznak. Ezeket a lakásépítkezéseket az állami gazdaság egyenként 40 ezer forinttal segíti. A többi összeget a dolgozó teremti elő saját tőkéjéből vagy pedig az OTP segítségével. Jó minőségű áruival, a kereslethez való gyors alkalmazkodással szerzett hírnevet magának az Orosháza és Vidéke Háziipari Szövetkezet, amely tizenkét évvel ezelőtt alakult. Azóta a foglalkoztatottak száma megsokszorozódott, újabb részlegek alakultak, mások pedig megszűntek. A szövetkezet sajátossága, hogy a piac igényeihez alakítja termelését. Az ezzel járó gondokról beszélgettünk Tóth Andrásnéval, a htsz elnökhelyettesével és Laczó Lajos főkönyvelővel. — Milyen nagyobb megrendelésen dolgoznak jelenleg? — Két legnagyobb részlegünk, a varró és a szőnyegszövő kapott jelentős munkát — mondták. — A varrodában készülő áru 90 százaléka exportra készül. Állandó vevőnk a Szovjetunió, ahová gyermekruhákat szállítunk, az év elején pedig nagyobb tételt küldtünk ebből a cikkből Csehszlovákiába is. A varrórészleg most japán megrendelésre három és fél ezer hímzett teakötényt készít. Nagy a kereslet a kézi perzsa- és a torontáliszőnyegek iránt is, ezekből a második félévben összesen egymillió forint értékűt készítünk, teljes egészében exportra. — Melyik részleg okoz legtöbb gondot? =s= Ilyen négy is van; a kesztyű-, a seprűkötő, a horgolt- és a filékészítő-részlegünk. Korábban — amikor kurrens cikk volt a seprű, anyagunk nem volt, most pedig a piac változása miatt nem tudnánk értékesíteni. Fiié készítésére csak alkalomszerűen kapunk megrendelést, mivel lassan divatjamúlt lesz. — Hogyan pótolják a kiesést? — Igyekszünk átcsoportosítani a termelést, olyan cikkek készítésére térünk át, amik keresettek. A múlt szezonban például nagyon kedveltek voltak a horgolt gyermeksapkák, rojtos kendők, de az igényeket megközelítően sem tudtuk kielégíteni. Az idén már most hozzáláttunk ezek készítéséhez, s így pótolni tudjuk a kieső termelés egy részét. Reméljük, a gyermeksapkák után nem kell majd forgalmi adót fizetni, hiszen, ha az előállítási költség magas lesz, emelkedik a fogyasztói ár, és csökken a kereslet. — Üj részleget is indítottak? — Igen, már működik a gépikötő-részleg. Egyszálas férfipulóvereket készítünk, nagyon keresettek. Az Univerzál Kiskereskedelmi Vállalat orosházi boltjaiban kerülnek forgalomba. Csorváson is lesz egy részlegünk, ahol harmincán találnak munkát, és bedolgozókra is szükség lesz. A községi tanács támogatja szövetkezetünket, helyet biztosított számunkra. Az indulás a gépekhez szükséges alkatrész megérkezésétől függ — mondták befejezésül. „ , J Tóth Ibolya Férfi segédmunkásokat vasszerkezeti üzemünkbe állandó munkára felveszünk. Jó kereseti lehetőség! Év végén nyereségrészesedést fizetünk. ♦4 órás munkahét! Minden második szombat szabad! Jelentkezés: VÍZGÉPÉSZETI VÁLLALAT II. SZ. GYÁREGYSÉGE, Gyula, Béke sugárút 60. 628
