Békés Megyei Népújság, 1969. augusztus (24. évfolyam, 176-201. szám)

1969-08-22 / 193. szám

1969. augusztus 22. 3 Péntek Megyei szövetkezeti nap Orosházán (Folytatás a 2. oldalról) jelent, hogy a lakosság ugyan­ennyivel több fogyasztási cik­ket vásárolt Ha azt a kérdést tesszük fel, hogy mi kommunisták meg va­gyunk-e elégedve a mai élet- színvonallal és az emelkedés ütemével, csak azt mondhatjuk, hogy nem vagyunk elégedettek, ennél többre törekszünk. A lakosság áruellátása az év első felében korántsem volt rossz. Viszont a múlt évi javuló tenden­cia. mintha megállt volna az első félévben. Ezért születtek pártja­vaslatok és kormányzati döntések az ellátás javítására. A nyár de­rekára aztán, kétségtelen javu­lás mutatkozik. Több sertéshús áll a lakosság rendelkezésére, mint az év elején, idénycikkekből javult az ellátás és mérséklődtek az árak, bizonyos javulás észlel­hető az iparcikk-ellátásban is, de az árukínálat itt ' még nem ele­gendő. Az áruellátás színvonalá­nak további javítása elsőrendű fontosságú feladatot jelent. A ma­gyar iparnak és az élelmiszer- gazdaságnak a meglevő lehetősé­geket jobban ki kell használnia közfogyasztási cikkek gyártására, hogy a ma még hiányzó cikkek­ből is kielégítsék a lakossági ke­resletet. Meggyőződésünk, hogy iparunk és kereskedelmünk sok­kal többre képes annál, amit ma nyújt a lakosságnak. Ennek ér­dekében szélesíteni kell a ver­senyt, fokozni kell a fogyasztási cikkek importját. Gazdasági életünk kedvező je­lensége, hogy ez évben meggyorsult az export növekedése a rubel és dollár viszonylatokban egyaránt. Az ország devizális helyzetének javulása ha tovább tart, nagyon kedvező hatású lesz majd az egész gazdaságra, s a dolgozók életkörülményeire. De ez nincs még bebiztosítva! Kedvező jelenség az is, hogy a lakásépítés üteme ez évben or­szágszerte gyorsuló, több mint 25 százalékkal több lakás építését kezdték meg és nagyobb a fo­lyamatban levő lakásépítkezések mennyisége is. Míg a múlt év el­ső felében 22 800 lakás építése kezdődött, addig ez évben 28 700 volt a megkezdett lakásépítkezé­sek száma. Ez kedvező átmenetet jelent a negyedik ötéves terv lé­nyegesen nagyobb lakásépítési programjának teljesítéséhez. A lakásépítés növelése most és a jövőben is pártunk életszínvonal­politikájának egyik központi kérdése. Tovább folytatjuk hát a lakásalap erőteljes bővítését. Tisztelt hallgatóság! Amennyire tiszta és világos belpolitikai fejlődésünk hori­zontja, annyira nem tiszta az, hogy mi lesz még a világpolitikában. Nem a társadalmi fejlődés fő iránya kétséges, mert abban bi­zonyosak lehetünk, hogy korunk a kapitalizmusból a szocializmus­ba való átmenet korszaka. Tehát, hogy kommunista aforizmával fejezzem ki magamat: „Tudjuk, hogy mi lesz majdan, de nem tudjuk, hogy mi is lesz addig.” Igaz, hogy a monopóltőke, a nemzetközi pénzarisztokrácia és politikai szekértolóik nem ve­szik tudomásul azt, hogy végül is minden útnak a szocializmus­hoz kell vezetnie, sőt vissza akarják fordítani ezt a folyama­tot, hogy a szocializmusból vi­gyen az út visszafelé, a kapita­lizmus felé. Megpróbálták ezt 1953-ban Berlinben, 1956-ban Magyarországon, de egyik sem sikerült. Megpróbálták a fellazí­tást, megkísérelték Csehszlovákia kiszakítását a szocialista orszá­gok soraiból. Ez sem sikerült. A társadalmi fejlődés nemzetközi mozgásirányát meg nem változ­tathatják. Az irány történelmileg meghatározott és a marxizmust igazolja. De milyen bonyodalmakhoz vezet és milyen veszedelmeket zúdíthat még a világra az impe­rializmus a következő években és évtizedekben? Ez két tényező hatására alakulhat a népek szem­pontjából, rosszabbul vágj- job­ban. Az egyik tényező az, hogy az imperializmus táborában melyik irányzat kerekedik felül. A hábo­rúra orientálódó „veszettek” kon­cepciója győzedelmeskedik vagy a mai nemzetközi erőviszonyokat reálisabban mérlegelők álláspont­ja. A „veszettek” úgynevezett globális stratégiája vissza szeret­né korrigálni a maga javára a második világháború utáni hely­zetet, a „realisták” úgynevezett limitált stratégiája viszont meg­elégszik a nemzetközi status quo fenntartásával. Mindkét irányzat imperialista, kommunista és szocialistaellenes, mindegyikkel szemben harcolnunk kell, de a világbéke szempontjából egyálta­lán nem mindegy, melyik győz. Nem mindegy, hogy melyikhez csatlakozik véglegesen Nixon el­nök és a mai USA-adminisztrá- ció. A másik és nem kevésbé kriti­kus tényező az, hogy sikerül-e egységbe kovácsolni az imperia­lista-ellenes nemzetközi frontot. Óriási tömegerő áll szemben ma világszerte az imperializmussal, de ez az erő még nem eléggé egységes és nem eléggé szerve­zett. Az egységet megbontó fő tényező ma a Kínai Kommunista Párt eszmei zavarodottsága és a józan ésszel ellentétes politikája. Nyers Rezső elvtárs megyénk vezetőinek társaságában megte­kinti a tájkiállítást. Fotó: Balkus—Demény A Kínai Népköztársaság ma is a szocialista világrendszer része, de vezetőinek tudatos szakadár tevékenysége, szovjetellenessége gyengíti az anti-imperialista fron­tot, sőt veszélyezteti a szocialis­ta vívmányokat Kínában. Ez el­len a szakadár tevékenység el­leni harc a kommunista és mun­káspártok internacionális érdeke és feladata. Milyen módon lehetne előmoz­dítani vagy legalábbis megkezde­ni a sok felgyülemlett világpoli­tikai probléma békés rendezését? Szilárd meggyőződésünk, hogy a világ vezető hatalmainak, minde­nekelőtt a Szovjetunió és az USA vezetésének kellene tanácskoznia egymással. Nixon elnöknek nem annyira Bukarestben kellene ke­resnie a tárgyalásokhoz vezető utat, mint inkább Moszkvában. De nagyon fontosnak tartjuk azt is, hogy az európai országok be­látható időn belül tanácskozza­nak egymással az európai biz­tonság kérdésében, Európa jövő­jének ügyében. A magyar külpo­litikát mindezen konstruktív esz­mék támogatása jellemzi. Népköztársaságunk az utóbbi években élénken kiveszi részét a nemzetközi életből, aktív kez­deményezést tanúsít minden esetben, ha a szocializmus nem­zetközi pozícióit és a magyar nemzeti érdekeket szolgálhatja. Ennek keretében került sor a kö­zelmúltban kormányunk és az USA kormánya közötti magálla­podásra, függő pénzügyi, kéreske- I delmi és diplomáciai kérdések I közös rendezésére. Ezek szerény I lépések, tulajdonképpen még ! mindig a kapcsolatok normalizá- ! lásának keretébe tartoznak, de a kis lépéseket is hasznosnak kell tartanunk, ha folytatásuk lehet, éspedig a békés együttélés jobb megvalósulása. Alapjában belpolitikai kérdés­nek tartjuk azt, hogy lenini szel­lemben fejlesszük tovább nem­zetiségi politikánkat és gyakorla­tunkat. Itt, a Duna medencében azért van ennek külpolitikai ér­téke is. Hazánkban a népesség­nek körülbelül 95 százaléka ma­gyar és mintegy 5 százaléka tar­tozik a különböző nemzetiségek­hez. Ez az arány nem csökkent- heti annak fontosságát, hogy minden itt élő nemzetiség; szlo­vák, délszláv, román és német egyaránt mezőrizhesse és fej­leszthesse nemzeti jellemvonásait és kultúráját. A szocializmus nem épülhet arra, hogy a többségi nemzet asszimilálja, beolvassza magába a kisebbségi nemzetisé­geket, nem is szorgalmazhatunk ilyesmit! Ebből a felismerésből ered, hogy a kormányzat még az eddiginél is nagyobb figyel­met fordít a nemzetiségek jogai­ra, nyelvhasználatára, iskoláik, óvodáik fejlesztésére, a nemzeti­ségi szövetségek szabad, önálló működésére. Ennek, a lenini nemzetiségi politikának nagy fon­tosságot tulajdonítunk a szocia­lizmus Duna völgyi pozícióinak erősítése szempontjából. Kedves «Ívtársak! A mai alkotmányünnepen minden okúink megvan arra, hogy bizakodva nézzünk a jövő elébe, de szükségünk van arra, hogy minden közösségben még jobban nekigyvrkőzzünk a fel­adatoknak. Orosháza és egész Békés megye népének sok sikert kívánok a további fejlődéshez. Az idősebb nemzedékek és a fiatalok közös erőfeszítése vezessen a célhoz, egy mindenben fejlett, gazdag kultúrájú, szocialista Békés me­gyében. Éljen és virágozzék hazánk, a Magyar Népköztársaság! Éljen a szocializmus! Éljen a béke! — fejezte be nagy taps közepette beszédét Nyers elvtárs. * A nagygyűlés után Nyers Rezső elvtárs megyénk vezetőinek tár­saságában megtekintette a Bé­kés—Csongrád megyei Mezőgaz­dasági Élelmiszeripari Tájkiállí­tást és Vásárt a Táncsics Mihály Gimnáziumban. Délután az üveg­gyárba látogatott a Központi Bi­zottság titkára. Felvonulás, nemzetiségi műsor, víziparádé Szarvason Kora reggel zenés ébresztő kö­szöntötte augusztus 20-án Szarvas város lakóit, akik az alkotmány ünnepén gazdag kulturális prog­ramban válogathattak. A nem­zetiségi napok délelőtti program­jában rendezték meg a Szabadság úton a bel- és külföldi vendég­együttesek színpompás felvonulá­sát. A népművészeti motívumok­kal gazdagon hímzett szlovák és román ruhák perdülő sokasága, a fiatalok vidám nótája sok nézőt vonzott az Erzsébet-ligetben 11 órakor kezdődő, a „Népek barát­sága” jegyében tartott nemzeti­ségi találkozóra, ahol megjelent Enyedi G. Sándor, a megyei párt- bizottság titkára is. Varga László városi vb-elnök megnyitója utánj Bielik György, a Magyarországi Szlovákok Demokratikus Szövet­ségének főtitkára szlovák, Szilá­gyi Péter, a Magyarországi Ro­mánok Demokratikus Szövetségié­nek főtitkára román nyelven kö­szöntötte a résztvevőket. Kora délután Varga László adott foga­dást az együttesek íVezétőinek tiszteletére. Az Erzsébet-ligetben 4 órakor Nagy József országgyűlési képvi­selő megnyitó szavaival kezdő­dött meg a vendég- és a hazai nemzetiségi együttesek táncainak, dalainák bemutatója. A jól sike­rült, egész napos műsort — me­lyen több ezren vettek részt — j víziparádé és bál zárta. A nyitrai Zom bor-együttes szólistái közép-szlovákiai dalokat adnak elő. Dumitru Sopon, a nagyváradi Bíborul-együttes szólistája a méhkeréki román iskola autogramkérő úttörőinek körében. Sokan keresték fel a nemzeti napok kiállításait is. Fotó; Demény

Next

/
Thumbnails
Contents