Békés Megyei Népújság, 1969. augusztus (24. évfolyam, 176-201. szám)
1969-08-20 / 192. szám
1969. augusztus 20. 14 Sz// Szegeden az Állami Népi Együttes Utolsó bemutatójához érkezett az Idei szegedi fesztivál. A szabadtéri játékok standard vendégtársulata, a Magyar Állami Népi Együttes lépett közönség élé, melynek külföldi útjaira célozva mostanában tréfásan emlegetik, ha Magyarországon valaki látni akarja, nyaranta Szegedre kell utaznia. A Rábai Miklós vezette együttes ősbemutatót tartott: Jeles napok címmel. A magyar nép tizenkét jeles napját, a hónapokhoz kapcsolódó népszokásokat dolgozták fel triós formában, táncosokkal, ének- és zenekarral, s a háromrészes műsor mas-mas. etrikumból meríti a floklór jellegzetes motívumait. Január a regölés, a jövendőmondás szokásait eleveníti fel, beleszőve a csodaszarvas-legenda hősi, archaikus ötletét, február a farsang és a böjt jelképes alakjainak harcát mutatja be. Márciusban a zöldág-járás, áprilisban egy Temesvári Pelbárttól töredékben ránk maradt vaskos misztérium-játék kerül a színpadra. Májusban májusfát állítanak, június a szentivánéji pogány tűz- imádás, július a tréfás boszor- kányűzés, augusztus az aratás hónapja. A szeptemberi szőlőéréskor szőlővé változnak a lányok, októberben Dömötör napi pásztorfogadást tartanak, november, ben halotti tort, decemberben pedig betlehemest. Tizenkét hónap tizenkét szokása kelt életre a szegedi színpadon, tizenkét tájegység jellegzetességeivel, Palócföldtöl Kalocsáig, Csallóköztől Bodrog- és Rá- ba-közig, Székelyföldtől Sárközig. A három felvonás zenéjét komponáló Gulyás László, Kocsár Miklós és Daróci Bárdos Tamás a népdal hangulatának, varázsának szellemében irta a kísérőzenét. A sokszínű díszleteket Sándor Lajos és Horváth Mihály, a jelmezeket Kascsák Margit tervezte. N. I. , Ezüst György önálló tárlata Békéscsabán „Az alföld-élmény — e földrajzi egységen belül is — változó ízekkel és színekkel gazdagítja a magyar pikturát. Az Alföldön élő festők egy-egy vidék táji karakterének, történelmének legfinomabb árnyalatait is érzékeltetik, azt a közeget, amely az embereket formálta, s amely körüllocale couleur és a helyi jellegzetességek ábrázolása, a mással ősz. sze nem téveszthető stílus kimunkálása sokoldalú elemző módszernek eredményeként kap esztétikai-társadalmi minősítést” — foglalja össze D. Fehér Zsuzsa művészettörténész, a Magyar Nemzeti Galéria munkatársa az • > yV4 Ezüst György: Avignon kultúrájukat, ményeiket, kultúrájukat, életük feltételeit meghatározza. A kortársi művészetben megjelenő Hazánk fejlődése a III. ötéves terv időszakában Kaprofaktámgyár 1! Karbidüzem 1967 —w*'V , Villamos -távvezeték •1 ____ 1987 Ele ktroacélmü 1969 ^ jHárepí.akombiné. .969! •KHIJctTsCIIU ilBrsua»t8E5ntin«Z,.„.»szEBtí;(S----—------------^ Cukorlp«r1967| l É.ceiakészUS , MY Vasút villamosítás L?1968,1970------------[ Forg«csládagyár 1970j •VÍSÍROSM«?»» rgyár TlSZAVÍSVÍRh^ ® Karbrdüzam1966 JÄlka Alkaloida Vegyészeti Gyár 1970Hungária Műanyag feldolgozó V. 1968 Konzervgyár 1970 |Gépkocsi-karbantartó telep 1968( (UPBSVM® ervgyár >970 f ^ |_____________________ ( *lt»SIUlT . Ő SZtSES, |Zobák akna 19691 SíOHLÍ 1 szuMitouatni Dune menti Hőerőmű 1966. 1968 Punéi Kőolajipari V. 1966. 1968. 1970 3 Konzervgyár Hőeeómű V. 1966 1969 Rostmúbórgyár 1957) Wm Boripari V. 1968 ' •Koordinált raktár 1970 telefonközpont 1968 Kismotor-és Gépgyár „ . , ,1970„ Hajtómű - es Felvonógyár 1970 BUDAPEST i Csepel Vas- PaP!riP*ri V 1968,------ 1 Ferencvárosi házgyári 1967 "■ 50 km Az országgyűlés 1966 júniusában elfogadta és törvényerőre emelte a népgazdaság III. ötéves tervét. Ezzel 1970-ig meghatározta a legfontosabb gazdaságfejlesztési célkitűzéseket. Mint ismeretes, a III. ötéves terv átmeneti, hiszen tervezésének időszakában még a régi gazdaságirányítás érvényesült, 1968-tól viszont már az új mechanizmus volt uralkodó. Térképünk és az alábbi felsorolás a III. ötéves terv folyamán üzembe helyezett, illetve még üzembe helyezendő fontosabb létesítményeket rögzíti. ÜJ LÉTESÍTMÉNY Baja: Hűtőház. Békéscsaba: Forgácsoló- és Szerszámgépgyár Budapest: Házépítő Kombinát, Ferencvárosi Házgyár, Lágymányosi telefonközpont Debrecen: Konzervgyár Dunaújváros: író- Nyomó Papírgyár. Gyöngyös: Félvezetőgyár. Győr: Házépítő Kombinát, Autógyár, Futóműgyár Kaposvár: Gépkocsi-karbantartó telep Komló: Zobák akna Miskolc: Elektroacél, Házépítő kombinát Nagyatád: Konzervgyár Nagykőrös: Konzervgyár Nyergesújfalu: Danulon Selyemgyár Nyíregyháza: Gumigyár, Almatároló Oroszlány: Szénbányák XXII. akna Ózd: Kohógáztároló Paks: Konzervgyár Pécs: Rostműbőrgyár, Koordinált raktár Sajókeresztúr: Ércelőkészítő mű Salgótarján: Gépgyár Százhalombatta: Duna menti Hőerőmű, Dunai Kőolajipari V. Székesfehérvár: Hűtőház Szigetvár: Konzervgyár Szolnok: Épületelemgyár Szombathely: Forgácslapüzem Tiszaszederkény í Karbidüzem. Polietiléngyár Várpalota: Szénbányák Vásárosnamény: Forgácsládagyár Visonta: Gagarin Hőerőmű BŐVÍTÉS Ajka: Alumíniumkohó Almásfüzitő: Timföldgyár Békéscsaba: Kner Nyomda Budapest: Kismotor- és Gépgyár, Hajtómű- és Felvonógyár Éger; Vörös Csillag Ttraktorgyár Kecskemét: ZIM Kádgyár Pécs: Hőerőmű, Bőripari V. Szeged: Textilművek Szentgotthárd: Magyar Selyemipari V. Szigethalom: Csepel Autógyár Szőny: Komáromi Kőolajipari V. Tatabánya: Bánhidai Erőmű Tiszaszederkény: Műtrágyagyár Tisza vasvári: Alkaloida Vegyészeti Gyár 9 Tolna: Magyar Selyemipari V. Vác: Dunai Cement Művek Várpalota: Péti Nitrogén Művek RÉSZLEGES ÜZEMBE HELYEZÉS Algyő: Kőolaj- és földgázmezők feltárása Budapest: Papíripari V. Debrecen: Hungária Műanyag Feldolgozó V. Dunaújváros: Magyar Posztógyár Hajdúszoboszló: Földgázüzem Hódmezővásárhely: Porcelángyár Kazincbarcika: Kaprolaktángyár, Karbidüzem Visonta: Mátraaljai Szénbánya külfejtés BŐVÍTÉS ÉS REKONSTRUKCIÓ Budapest: Csepel Vas- és Fémművek REKONSTRUKCIÓ Szolnok: Papírgyár, Vasútállomás Salgótarján: ZIM Gázkészülék gyár Szerencs: Magyar Cukoripar e tájon élő és alkotó művészek helyét és szerepét a mai magyar képzőművészetben. Az „Ezüst György kiállítása elé” írt sorok a 34 éves művész alkotói pályafutását, eredményeit összegezik: „Nincs könnyű dolga a fiatal festőnek, aki művészeti kibontakozását szorosan összeköti szűkebb pátriájának szolgálatával” — állapítja meg D. Fehér Zsuzsa. Emeljünk ki még egy részletet ismertetőjéből: „Az Egri Pedagógiai Főiskolán végzett Jakuba János növendékeként. Tanítani, családról gondoskodni és közben szinte szünet nélkül felfokozott alkotói indulatban dolgozni a mesterség kemény próbáját jelenti. Aki még mindezen felül népművelő is akar lenni, és a vidék kulturális fejlődéséből is igyekszik kivenni résziét, annak bizony meg kell tanulni a versenyfutás különös formáját. Ezüst György a fáradhatatlanság ritka tulajdonságával megáldva nem egész tíz esztendő alatt a pályakezdés mozgalmas éveit élte át. Kétszer állította ki műveit Békéscsabán, majd Szegeden és Deb. recenben is, megkapta a Munkácsy és Medgyessy emlékérmet, dijat nyert a Fiatalok Stúdiója grafikai pályázatán, a szegedi tárlaton, tanulmányutakat tesz a szomszédos országokban, járt Párizsban és Itáliában. A közös tárlatoknak is állandó szereplője. Festményei túljutottak a technikai kísérletezés bátortalanabb szakaszán, s az összegezés igényével szólnak környezetéről. ...Akár a Békés megyei tanyavilág életéről szól, akár utazásainak állít emléket, akár lelkiállapotot elemez, az érzelmek vezetik. A mindig túlfűtött, mozgásokkal és cselekvésekkel teli atmoszférát megnyugtató derűvel képes megtölteni. Színei merészek, s a sötét-világos ellentétnél megszokott pasztózus ecsetjárás ezeknek a keveretlen, tüzes színeknek új értelmet ad.” A művész legújabb alkotásait, 45 festményét bemutató kiállítást augusztus 20-án délután fél 5 órakor Békéscsabán, a Munkácsy Mihály Múzeumban Petrovszki István, a megyei pártbizottság osztályvezetője nyitja meg. A tárlat anyagából válogatott 25 kép a szeptember 21-én Zren- janinban nyíló kiállításon is szelepei, ahol a Békéscsabai Kulturá. lis Hetek alkalmával a Mala Galerija-ban mutatkozik be műveivel.
