Békés Megyei Népújság, 1969. augusztus (24. évfolyam, 176-201. szám)

1969-08-20 / 192. szám

1969. augusztus 20. 10 Szerda Új járási tanácsháza Szeghalmon Ünnepi díszbe öltözött tegnap — augusztus 19-én — délelőtt Szeghalom, Sárrét központja. Ünnepi járási ta­nácsülésen köszöntötték a nép alkotmányának létrejöttét. Ezen a napon adták át, avatták lel a község köz­pontjában a járási tanács, impozáns épületét. A járási tanács ülésén részt vett és felszólalt Csepregi Pál, a me­gyei tanács vb-elnökhelyettese, Kulkal Sándor, a megyei Népi Ellenőrző Bizottság elnöke, dr. Krasznahorkay 'iyörgy, a közalkalmazottak szakszervezetének megyei titkára, Tóth Sándor, a járási pártbizottság osztály- vezetője. A tanácsülésen Sándor József, a járási tanács vb-elnöke köszöntötte a vendégeket, az építőket és a választott testület tagjait. Az ünnepi ülés második részében dr. Papp Gyula Dévaványa községi tanácsa el­nökének előterjesztése alapján megtárgyalták Körösnagyharsány község különböző bizottságainak munkáját, majd megtekintették az irodaházat. Kép, szöveg: Balkus Imre VWVVOVOZVWAWVVVVVyW/VtWWWVW'A/WAVWWWWWVy wvwvwvwt Hárman a sok közül Nem akarok babérkoszorút fon. ni a fejük fölé. Ha ezt tenném, talán tiltakoznának is ellene, hi­szen jellemzőjük a szerénység ez az írás csupán a megbecsülésnek egy parányi jele, amit ezek az emberek nagyon is megérdemel­lek. Amit tesznek, nem azért te­szik. hogy kitűnjenek, hanem mert úgy érzik: ez a kötelességük azzal a társadalommal szemben, amely emberré emelte az embert. Mun­kájukért — volt idő — sokszor még köszönetét sem kaptak. Mégis ott voltak, és ott vannak a küz­dők első soraiban: társadalmi munkások. Egy-egy tömegszerve­zetben, mozgalomban fáradhatat­lanul tevékenykednek. Sokszor nem ismeri őket csak a közvet­len környezetük. Nem is mindig nagy jelentőségű, amit tesznek, de elismerés, megbecsülés jár a legkisebb tettért is, ami a társa­dalom fejlődését előbbre viszi. Most hármat ismerhetünk meg közülük. Három asszonyt egy fa­luból, akik vállvetve küzdenek a szebb holnapért, s a Párt segítői voltak a legnehezebb időkben is. Zsuzsa néni Zsadány kis falu, ismerik egy­mást az emberek ismerik Zsuzsa nénit is, aki ma visszavonultan él faluszéli kis házában. A betegség kényszerítette e pihenőre, de azért szívvel-lélekkel ott van a többiek között, akik néha-néha felkeresik, s felidézik a sok-sok szép estét, amit együtt töltöttek. Ügy emlegetik: nótás Zsuzsa néni, mert dalolni nagyon szere­tett. A kis családi házban, ha lá­togatóba jönnek a régi ismerősök, sokszor ma is elhangzik egy-egy szép mozgalmi dal. Ilyenkor egy­mástól kérdik: Hát erre emlék- szel-e? S aztán felcsendül az is­mert dallam, ha nem is olyan erőteljesen, mint régen, de épp oly tűzzel. Zsuzsa néni Takács Lajosné égyike azoknak, akik a felszaba­dulást követő években a legtöb­bet tettek a mozgalomért. Az MNDSZ alapító tagja, később tit­kára lett. A ha Dór u sebeinek gyó­gyításától kezdve, a színjátszásig, mindennel foglalkoztak az MNDSZ asszonyai és lányai. Bálá­kat rendeztek, gyűléseket tartot­tak, részt vettek a választások elő­készítésében, a tanácstagok jelölé­sében, a május elsejei felvonulá­sokon és egyéb ünnepeken, de a tsz-szervezésben is, s ki tudná felsorolni tevékenységük széles skáláját. Zsuzsa néni mindig ott volt, ahol segíteni kellett, ahol meg­győző szóra volt szükség pedig nem tartozott a párttagok közé, hogy miért tette mégis, arra ma csak annyit válaszolt: kellett, na­gyon akartam és szerettem. Ma hatvankét éves. Betegsége korló- í tozza abban, hogy részt vegyen a munkában, a stafétabotot átad­ta. De akkori munkájáért ma is tisztelettel, szeretettel veszik kö­rül, megbecsülik a faluban. Meg­érdemli... Öt gyermek mellett Pikó Imrénéről már első látásra megállapíthatja az ember, hogy' határozott egyéniség. Amit ki­mond, ahhoz tartja is magát. Leg- inkább az igazságtalanságok lát­tán emelt szót. Talán ezért is sze. j rették a nőmozgalomban, hiszen: elsősorban a nők jogaiért, helyze­tük javításáért küzdött, s ha bár- j hol, bármilyen fórumon szólni kel-1 lett ezért, mindig készen volt a vitára. Tekintélyt szerzett nemcsak a faluban, hanem azon kívül is, járási, megyei fórumokon. Meg- ! becsülés, elismerés azért is övezi, mert öt gyermek felnevelése mel­lett mindig szakított magának időt arra, hogy a közösségért dol­gozzon. Az elmúlt évtizedek alatt annyi szép és izgalmas esemény, nagyszerű tett zajlott le, hogy mindenre nem is tud emlékezni. A legszebb talán mégis az volt, amikor az óvodásoknak otthont biztosítottak a falu lakosainak ösz- szefogásából. S a legbüszkébb ar­ra, hogy a nők egységét, összefor- ! rottságat még az 1956-os eserné­Elmaradt a panaszkönyvi bejegyzés nyék sem tudták megbontani. Pi- kóné akkor vezetőségi tag volt, s ma sem lett hűtlen a mozgalom­hoz: a községi nőtanács elnöke. A régi tűz ma is lobog Patócs Lászlóné sem tartozik már a mai fiatalok közé, de a régi lelkesedéssel dolgozik, bár sok­szor oka van az elkeseredésre, mert mint mondja: ebben a ro­hanó tempójú világban a nők is megváltoztak. Talán egy kissé fá­radtabbak, mint ők voltak akkor régen, de egy biztos: nincs ben­nük az az ambíció, ami volt a fel- szabadulást követő években, az akkori gárdában. A régi évekre örömmel emlék­szik vissza, a nagy megmozdulá­sokra. a színjátszó estekre, ami­kor járták a környező tanyavilá­got: Fancsikapusztát. Orosit és szívesen gondol a tánccscport, va­lamint az énekkar sikereire, mely­nek maga is tagja volt. Ma más a munkájuk, s ő is ak­tívan vesz részt ebben. Mert szép, mert látja, hogy az asszonyok so­kat fejlődtek az elmúlt években, tágasabb a világuk, megváltozott az érdeklődési körük. A szakkö­rökön, összejöveteleken ez mutat­kozik meg. Ezért dolgozik olyan szívesen, oly aktivitással, s ten- niakarása a régi ifjú évek tüzének lobogásából táplálkozik. Három asszonyról szól ez a kis írás, de sok-sok ezer megbecsü­lését tükrözi, mert megyénkben nagyon sok hasonló aktivitással, lelkesedéssel dolgosó ember van. Tisztelet ezért mindegyiknek. Kasnyik Judit Jó humorú, állandóan jókedvű asszonynak ismeri a faluban min­denki e kis történet főszereplőjét, akinek egy kiadós vasárnapi ebéd után arra támadt kedve, hogy sörrel öblítse le a finom falatokat családja körében. Mivel azonban az italbolt mesz- sze esik lakóhelyétől, az unokát kérte meg, hogy egy kis kanná­val szaladjon ei a „folyékony kenyérért”. Várakozáson felül ha­mar visszatért a gyermek, s ami­lyen nagy volt az öröm hirtelen érkezésén, olyan hamar vált bosz- szússá a család, amikor a kanna fedelét leemelve látták, hogy bi­zony, alapos súlycsonkulást szen­vedett útközben az italboltban még színültig telt kanna. Előbb mindenki a nagy meleg­re gondolt, mely elpárologtatta a folyadékot. Volt, aki a gyermekre terelte a gyanút, gondolván, hát­ha ö is megkívánta a nagy "me­legben, s húzott egy jót a kan- nából. Gyors leheletvizsgálat után kiderült azonban, hogy ez a 9Va~ \ nakvás alaptalan, s ezért a java \ korában levő nénike nem restell-1 te most már a fáradságot, s ke- j zébe fogva a kannát, az italbolt, felé vette útját. Mint már ez ilyen esetben len- I ni szokott, megkezdődött a köl­Haogerősitő nélkül A Szerkesszen velünk rovat a következő levelet kapta: ,,T. Szer­kesztőség! A Strand-étterem kör­nyékén lakom. Ezen a környéken sok a gyermek, öregember és az olyan munkás, aki váltott mű­szakban dolgozik. Ezek az embe­rek pihenni szeretnének. Csak szeretnének, mivel az ét­teremben minden este 24 óráig hangerősítővel játszanak, azon­kívül énekelnek, kurjongatnák. Ügy tudjuk, hogy ez egy II. osz­tályú étterem, ahol 'sem hangos­kodni, sem énekelni nem lehet. Kérdezzük, miért kell az ilyen kis teremben hangerősítővel muzsi­kálni, mikor a többi étterem­ben ilyen nincs pedig azok na­gyobbak. A környéken nagyon örültünk, hogy egy szép, szolid szórakozóhelyet kaptunk, de azt nem szeretnénk, hogy ez kocsmá­vá süllyedjen. Felsőkörös sor la­kói”. Felkerestük a Strand-étterem üzletvezetőjét: Tóth Józsefet, aki egyetért a lakókkal és ígérte, hogy a zenekar a jövőben 22 óra után nem használ hangerősítőt. Nem zavarja majd tehát a kör­nyék lakóinak nyugalmát. csönös bizonygatás a csapos és a nénike részéről, s az érvelés so­rán addig jutottak, hogy a néni­ké kérte a panaszkönyvet. Szép lassan elő is került a panasz­könyv, de mire nyájas udvarias­sággal a nénike elébe tették, az­alatt már el is fogadták a rekla­mációt, s a kannát színültig en­gedték sörrel. " A nénike óvatosan ráhelyezte a fedőt, s a kijárat felé vette út­ját. Alighogy lenyomta a kilin­cset, udvariasan szólt utána a csapos: A panaszkönyvet eltehet- jük? Nem tetszik beleírni sem­mit? — Tegye csak el nyugodtan — hangzott a kimért válasz —, most az egyszer megúszta, hiszen nem tudok írni; viszont számolni év is tudok. Szilárd Ádám Bucsa Mikor négykilós a kenyér? Az Állami Kereskedelmi Fel­ügyelőséghez és lapunkhoz is az elmúlt hetekben több bejelentés érkezett arról, hogy a békéscsa­bai Kulich Gyula Lakótelepen megnyílt mezőgazdasági termék boltban — bár örömmel üdvö­zölték a friss, jó ízű cipók áru­sítását — többször tapasztalták a vásárlók, hogy a négykilós ke­nyereknél súlycsökkentés volt. Néha nem is kevés, volt, hogy 30— 40 deka kenyérrel kaptak keve­sebbet, mint a kifizetett összegért járt volna. Jelzésünkre, és a bejelentés nyomán is, az Állami Kereskedel­mi Felügyelőség első ízben július 28-án tartott vizsgálatot a boltban. Ekkor 12 kenyeret mértek meg, de súlycsonkulást nem tapasztaltak. Ez azonban nem nyugtatta meg az ÁKF szakembereit. Augusztus 5-én ismét vizsgálatot tartottak a boltban s ekkor tíz darab — egyenként négykilogrammos — kenyeret mértek le, s ezeknél már átlagosan 10—12 dekás súlycson­kulást tapasztaltak. Mivel azon­ban egy-két százalék súlycsökke­nés elfogadható, ez alkalommal nem alkalmaztak büntető szank­ciót, de felhívták a bolt dolgozói­nak figyelmét, hogy a jövőben je­lezzék e tapasztalatokat és a vá­sárlók panaszát az újkígyós! Aranykalász Tsz sütőüzemével, amely a kenyereket szállítja. Amennyiben a jövőben ismételt panasz fordult elő, az ÁKF alkal­mazza az erre vonatkozó rendel­kezéseket. Az ÁKF tervezi, hogy a boltban még néhányszor tart hasonló vizsgálatot a vásárlók tel­jes megnyugtatásár" Apróság, de nagy bosszúság Most van itt a befőzések ideje, s a háziasszonyok bosszankodnak. Többen panaszolták szerkesztősé- j günknek is és vásárlás közben a Nem panaszkodnak i Békés megyében 150 vállalat és intézmény irodagépeinek, sokszo­rosító- ■ és pénztárgépeinek kar­bantartását végzi tizenhárom mű-| szeréSz. A megyében összesen 2500 gép állandó felügyeletét látja el az Irodagéptechnikai Vállalat és minden géphez kapnak elegendő alkatrészt. Termelési tervüket az első fél-1 évben túlteljesítették. Havi 140 ezer forint munkát végeznek. A műszerészek júniusban két szocia_ lista címért küzdő brigádot ala­kítottak. Vállalták, hogy az 1969- es évi tervüket december 1-ig tel­jesítik. Reményük megvan, mivel időarányosan 139 százalékra áll­nak a terv teljesítésével. boltok vezetőinek, hogy nem le­het befőző celofánt és gumigyűrűt kapni. A boltokban mi is tapasz­taltuk, hogy hiánycikké vált ez az apró, de igen fontos befőzési kel­lék Érdeklődésünkre a PIÉRT vála­szolt. E szerint idejében gondos­kodtak mindkét cikkről, sőt a ta­valyi 270 ezer tasak celofán és gumigyűrű helyett az idén 310 ez­ret rendeltek. Az áru érkezését e hétre várják, s befőzőpapírból lesz is elegendő. A gumigyűrű, sajnos, a késői rendelés miatt hi­ányzik a boltokból. Ezúton kérik a boltvezetőket, hogy a torlódás elkerülése miatt idejében rendel­jék meg az árut

Next

/
Thumbnails
Contents