Békés Megyei Népújság, 1969. augusztus (24. évfolyam, 176-201. szám)

1969-08-17 / 190. szám

e 1969. augusztus 17. 9 Vasárnap J A jogról mindenkinekr Á büntetett előélet és következményei A büntetőjogi büntetéssel sújtott elítélt többféle joghát­rányt szenved. Egyrészt, hogy a büntetést ellene, illetőleg rajta végrehajtják (halálbün­tetés, szabadságvesztés, javító­nevelő munka, pénzbüntetés, illetőleg az egyes mellékbün­tetések) másrészt pedig, hogy a büntetés elszenvedésén, ille­tőleg a büntetőjogi intézkedé­sek eltűrésén túl, számos egyéb hátrány éri, illetőleg érheti, a közmegvetéstől a munkahelyé­ről történő elbocsátásáig. A büntetés elszenvedésén túlme­nő hátrány legközvetlenebbül érzékelhető példája az erkölcsi bizonyítvány, amelyből az érintett büntetett élőélete nyomban kiderül. A priusz senkiben sem kelt túlzott bi­zalmat az érintettel szemben, s ezáltal az életben való előre­jutása is megnehezített. A jog­szabályok által meghatározott munkakörökbe egyáltalán nem alkalmazhatók büntetett előéletű személyek. Ezért kí­vánják meg bizonyos munka­köröket betöltőktől a büntet­len előéletet tanúsító hatósági erkölcsi bizonyítványt. Szocialista büntetőjogunk­nak azonban nem célja, hogy egy embert élete végéig hátrá­nyos megkülönböztetéssel sújt­son. Ezért alkalmazzák széles körben a mentesítés (a rehabi­litáció) intézményét,- amely­nek elsődleges célja az, hogy az elítéltet a dolgozók társa­dalmába, annak teljes értékű tagjaként visszavezesse. A tör­vény a mentesítésnek három lehetőségét, illetőleg fajtáját ismeri. Az elítélt mentesítés­ben részesülhet: — a törvény erejénél fogva, — a bírósági határozat alap­ján, illetőleg •— kegyelem útján. A törvény erejénél fogva mentesül a hátrányos jogkö­vetkezmények alól az ítélet jogerőre emelkedésekor nyom­ban az, akit csupán pénzfőbün­tetésre ítéltek és azt befizette. A javító-nevelő munkára ítélt büntetése leteltével mentesül, a felfüggesztett szabadság- vesztésre ítélt p>edig azon a napon, amikor a próbaidő ered­ményesen letelt. Egy évet meg nem haladó szabadságvesztés esetén, ha a végrehajtást nem függesztették fel, a büntetés letöltését követő öt év eltel­tével áll be a törvény rendel­kezése folytán a mentesítés, feltéve, hogy az elítélt ez idő alatt nem követett el újabb bűncselekményt. Az állam el­leni, a béke és az emberiség elleni bűntett miatt kiszabott egy évet meg nem haladó sza­badságvesztés esetén csak 10 év elteltével következik be a törvényi mentesítés. A bíróság az elítéltet — an­nak kérelmére — akkor ré­szesíti mentesítésben, ha erre bizonyíthatóan érdemes és a szabadságvesztés letöltésétől számított meghatározott idő eltelt. (Így egy évet meghala­dó, de öt évnél nem hosszabb időtartamú szabadságvesztés esetében: öt év, öt évet meg­haladó, de tizenöt évnél nem hosszabb tartamú szabadság- vesztés esetében: tíz év, ti­zenöt évet meghaladó tartal­mú szabadságvesztés esetében pedig tizenöt év eltelt). Kegyelmi mentesítésben az elítéltet az Elnöki Tanács ré­szesítheti, éspedig bármikor, tehát akkor is, ha annak az előzőekben írt törvényi, ille­tőleg egyéb szükséges feltéte­lei nincsenek meg. Ez tehát korlátozásmentesen joga az Elnöki Tanácsnak, mint az ál­lami szuverenitás letétemé­nyesének. Gyakorolhatja egyes elítéltekkel szemben (úgyne­vezett egyéni kegyelem) s al­kalmazhatja az elítéltek kisebb vagy nagyobb csoportjára vo­natkozó érvénnyel (egységes elhatározásból és nem az ese­tek egyedi mérlegelésével), politikai vagy más okokból (úgynevezett általános vagy részleges amnesztia). ■. A fiatalkorúakra vonatkozó hátrányos következmények alóli mentesítés szabályai, il­letőleg feltételei az eddig em­lítettekhez képest enyhébbek, mivel a törvényalkotóknak az a kifejezett célja, hogy a még kiforratlan jellemű elkövetők ne viseljék a felnőtt elítéltek­hez hasonló hosszú ideig meg­gondolatlan cselekedeteik kö­vetkezményeit, s minél előbb módjuk legyen beilleszkedni a társadalomba. Aki bármely — fent vázolt — módon mentesítésben része­sült, a polgári jogi következ­mények kivételével, mentesül azok alól a hátrányos jogkö­vetkezmények alól, amelyeket elítéltetésétől kezdődően kény­telen elszenvedni. Egy példá­val illusztrálva, ez azt je­lenti, hogy az elítélt ugyan nem mentesül a bűncselek­ménnyel okozott kár megté­rítése alól, de erkölcsi bizo­nyítványában büntetett elő­életét nem tüntetik fel (tehát büntetlen előéletűnek tekin­tendő, továbbá nem tartozik számot adni senkinek elítélé­séről stb.). A rehabilitáció te­hát teljes, s ez alól a törvény csak egyetlen kivételt ismer. Ez az az eset, ha a rehabili­tált személy újabb bűncselek­ményt követ el, ekkor a bíró­ság a büntetés kiszabásánál súlyosbító körülményként ve­heti figyelembe az olyan ko­rábbi elítéltetését, amelynek következményei alól az illető korábban mentesült. Dr. Avar György Felavatták a Nemzetközi Újságíró Szervezet új oktatási központját ozam baton a XII. kerületi, jzarvas Gábor utcában felavatták a Nemzetközi Újságíró Szervezet oktatási központjának új ottho­nát. A NUSZ 1962-ben tartott kongresszusán bízta meg a Ma­gyar Újságírók Országos Szövet­ségét az oktatási központ létre­hozásával. Azóta, általában 6—8 hónapos időtartamra, összesen 28 országból 90 fiatal újságírót látott vendégül, és részesített tovább­képzésben a szövetség. Ezeken a tanfolyamokon túlnyomórészt Af. rika, Ázsia és Latin-Amerika fej­lődő országainak fiai vettek részt. A központ első diákjai a harcoló Vietnamból jöttek. Az ünnepélyes megnyitón részt vett Komját Irén, a MUOSZ alelnöke, Siklósi Norbert, a MUOSZ főtitkára, s ott volt Hoang Luong, a VDK bu­dapesti nagykövete, Jiri Kubka, a Nemzetközi Újságíró Szervezet fő­titkára, valamint a szovjet, az NDK és a Csehszlovák Újságíró Szövetség képviselői MIÉRT HALT MEG? Ö látta utoljára életben Cér­nák Károlyt. I. Ferenc Orosházán, B. László Mezőhegyesen ipari tanuló: — A sörkertben együtt voltunk Karcsival, de aztán haza kísértük a lányokat. Amikor jöttünk visz- szafelé, láttuk, hogy a Petőfi ut­ca sarkán, a virágágyon fekszik valaki. Azonnal megismertük a kö_ tésről... Születésétől fogva hiány­zik az egyik füle és a helye be — Ott volt a temetésen? — Nem. Gesztasi József tanácstitkár, Fehér István iskolaigazgató: — Évek óta gondunk, hogy a fiatalok isznak és évek óta nem olyan szánalmasan tehetetlennek most, néhány nappal a temetés után? És miért csak ezek után fogunk felelni, amikor már a kér_ désekkel is elkéstünk?! Brackó István Augusztus 12-én, kedden volt a temetés Nagykamaráson. Cérnák Károlyt sokan elkísérték utolsó útjára. Augusztus I9-én lett vol­na tizenhat éves. Beszéltünk a fiú anyjával. Min_ den második mondatnál eleredt a könnye. Beszéltünk az orvos­sal, a rendőrrel, a tanácstitkár­ral, az iskolaigazgatóval és azokkal a fiúkkal, akikkel együtt ivott, akik aztán megtalálták arcra bukva az árok szélén, a virágok között Akkor már halott volt. Cérnák Károly két évvel ez­előtt végezte el a nyolcadik osz­tályt. Közepes tanuló volt. Mező­hegyesen lett géplakatos tanuló, de a nyarat rendszeresen otthon töltötte, és segített apjának a dinnyeföldön. Az utóbbi időben megesett, hogy önállósította ma­gát és saját zsebére árult. így volt ez a múlt vasárnap is. Délután — 170 forinttal a zsebében — elbal­lagott a sörkertbe és a cimborák­kal együtt a sarokba húzódott. Elő­ször sört ittak, majd rumot, őszi­barackot, aztán kevertet. M. Károly harmadéves techni­kumi tanuló: — Éjfélkor jöttem vissza a sörkertbe. Cérnák min­dent összeivott, amit csak elé tet­tek. Amikor felállt, támolygott. A többiek elmentek és mi ketten, B. Lacival kísértük hazafelé. Laci is nagyon piás volt. Az óvoda előtt megmostuk a Karcsi arcát. Mondtam neki, hogy dalolj, éne­kelj, mert nagyon csendben volt és teljesen elhagyta magát. A mo­zinál jött egy házaspár, Kértem, hogy segítsenek, de az asszony azt mondta, felpofozza a férjét, ha odajön hozzánk. Aztán jött egy férfi, biciklivel. Azt mondta, fek­tessük az árokba, ő is volt már ilyen állapotban, majd kialussza magát. H. Nagyék előtt, a Petőfi utcán B. Laci elesett. Rosszul volt. Kérte, hogy kísérjem el. Karcsi ott maradt az árok szélén. Lacit hazavonszoltam. A testvére jött ki érte és bevitte. Úgy tudom, hogy hosszabb ideig eszméletlen volt. Egyetlen fiam volt... sonló korú társa, aki az utcán kí­sérte. Jó néhány üveg sört és fe­jenként legalább négy féldeci ru­mot ittak, azok is, akik megtalál­ták: Egyik 15, másik 16 éves. Az­nap este 150 belépőjegyet váltot­tak a sörkertbe, a teljes napi be­vétel 10 300 forint volt. F. Borsos András volt aznap este a csapos. — Maga vitte ki neki az italt? — Nem. Én a „placc” elején szolgáltam fel, ők meg hátra hú­zódtak ... Oda a fák alá. — Mégis, ki adta ki a gyerekek, nek tucatszámra a féldecit? — Azt én nem tudom, kérem, Nem szólt és hideg volt a keze, amikor megtaláltuk. van pőlyázva. Hiába szólongattuk. Hideg volt a keze és a csuklóján nem éreztük az érverést. Elszalad, tunk az orvoshoz. Dr. Firtkó László orvos: — Már aludtam, amikor megzörgették az ablakot. Egy óra 25 perc volt. Ma. gamra kaptam egy nadrágot, 3—i perc múlva ott voltam. A fulladás jelei látszottak rajta. Az ajka kék volt, a nyelve duzzadt. Adtam neki egy injekciót, de akkor már körülbelül fél órája halott lehe­tett. « Még nem volt 16 éves. Az orvos megállapítását a bon­colás igazolta. A magatehetetlen fiatalember itallal és étellel túl­terhelt gyomrából a hányadék nem a szájba, hanem a légcsőbe és a tüdőbe ment. Megfulladt. Majd a vérvizsgálat deríti ki, hogy pontosan mennyi alkoholt fogyasz. tott. De nem csak Cérnák Károly ivott azon a végzetes éjszakán. Részeg volt egyik ugyancsak ha­tudjuk elérni, hogy ne igyanak. Joggal kérdezheti akárki, máért nem léptünk fel radikálisabban? De hogyan? Az itteni fiatalok is szeretnek szórakozni. Nyáron csak a sörkertbe mehetnek. Nincs er­kölcsi alapunk (ha a jogi meg is van) onnan kitiltani őket, amíg más helyet nem tudunk számukra biztosítani... És a szülők is úgy vannak vele, hogy a nyolcadik osztályból kikerülő fiatalt már fel. nőttnek tekintik. A pincérek, ha nem szolgálják ki őket, masnap azt kapják a gyerek apjától, hogy az én fiamnak talán nem olyan a pénze, mint a másé? Szeren­csétlen dolog, hogy ez a tragédia pontosan nálunk és pontosan most történt. Augusztus 20-án ad­juk át a fiatalok számára készült, szeszmentes nyári szórakozó he­lyet a művelődési ház udvarán... Karcsi haláláért legfeljebb sza­bálysértési eljárás indítható, de ki vagy kik ellen? Az esetért legalább olyan felelősség terheli a pincért, mint az éjszakai ivászat fölött szemet hunyó szülőt. (A rendőrség körzeti megbízottja két héttel ezelőtt figyelmeztette Kar­csi anyját, mert részegen látta a fiát.) Hogyan vonják felelősségre azokat a felnőtteket, akik a ven­déglőben — ahol ott jártunkkor nem volt kint a 18 éven aluliak alkoholfogyasztását tiltó tábla — együtt mulatnak, isznak a 15—16 évesekkel? Ki a felelős Cérnák Károly ha­láláért? Miért érzi magát az ember

Next

/
Thumbnails
Contents