Békés Megyei Népújság, 1969. augusztus (24. évfolyam, 176-201. szám)
1969-08-15 / 188. szám
I®80. augusztus 15. 2 Péntek Ä Biztonsági Tanács tárgyalja a Libanon elleni légitámadást A Biztonsági Tanács libanoni I ülést csütörtökön magyar idő kérésre összehívott rendkívüli | szerint 15.30-ra halasztotta el. Ülésén foglalkozott az augusztus ! Kairóban hivatalosan bejelen11-én Libanon ellen intézett izraeli légitámadás ügyével. Mint ismeretes, Libanon panaszát követően Izrael is a Biztonsági Tanács összehívását kérte. Ghorra libanoni küldött felszólalásában kérte a Biztonsági Tanácsot, foganatosítson büntető szankciókat Izrael ellen, és kötelezze az agresszorokat az augusztus 11-i légitámadás által okozott károk megtérítésére. Ghorra emlékeztetett arra, hogy az elmúlt év decemberében a bejrúti repülőtér ellen intézett izraeli támadást követően a Biztonsági Tanács büntető intézkedéseket helyezett kilátásba a támadások megismétlődése esetére. A legutóbbi légitár- madás szükségessé teszi e figyelmeztetések valóra váltását. Libanon küldötte beszámolt arról, hogy a hétfői légitámadás során — amikor az izraeli légierő napalm bombákat is bevetett — négy személy életét vesztette, három pedig megsebesült. Tekoah izraeli küldött megpróbálta a hétfői támadást „jogos önvédelemnek” beállítani, és arra hivatkozott, hogy az elmúlt hónapban libanoni területről „21 alkalommal érték gerillatámadásait az izraeli állásokat”. A Biztonsági Tanács a két felszólaló meghallgatása után az Keresik az ötös gyilkosság okát Los Angelesben a detektívek még mindig a homályban tapogatóznak a pénteki ötös gyilkosság ügyében. Jelenleg azokat a címeket próbálják ellenőrizni, amelye. két a mészárlás egyik áldozatának, Jay Sebringnek noteszában találtak. Az UPI összefoglalója szerint a nyomozók a többi között arra a kérdésre keresnek választ, hogy — fogyasztott-e kábítószert valamelyik áldozat? — volt-e valamiféle rituális jellege a gyilkosságnak? — meghívott vendég volt-e a gyilkos (vagy a gyilkosok csoportja), vagy idegen? Az áldozatok közül négyet szerdán eltemettek. (MTI) tették, hogy a csütörtökre virradó éjjel egy egyiptomi kommandó átkelt a Szuezi-csatornán, és támadást intézett egy izraeli tüzérségi állás ellen. Az egyiptomi egység súlyos károkat okozott az ellenségnek emberben és katonai berendezésekben egyaránt, majd veszteségek nélkül visszatért állomáshelyére. (MTI) fiz USA jogalapot keres a vegyi fegyverek használatára A huszonhat hatalmivá kiegészült leszerelési bizottság csütörtöki ülésén. Czarkows- ki. a Lengyel Népköztársaság küldötte élesen bírálta az Egyesült Államokat, amely a nukleáris egyensúly hírhedt filozófiáját most megpróbálja kiegészíteni a vegyi és bakteriológiai fegyverek „félelmi egyensúlyának” elméletével, s ezzel igyekszik jogalapot adni a vegyi és bakteriológiai fegyverkezési hajsza folytatásához. Laird amerikai hadügyminiszter legutóbbi nyilatkozatára utalva, miszerint az Egyesült Államoknak megfelelő nagyságú készlettel kell rendelkeznie, e tömegpusztító fegyverekből az ellenség „elrettentése” céljából, Czarkowski hangoztatta: az amerikai álláspont hátrányosan befolyásolja a genfi leszerelési konferencia munkáját. A lengyel delegátus megismételte a szocialista országoknak és a leszerelést elősegíteni kívánó más országoknak azt a követelését, hogy az Egyesült Államok csatlakozzék a vegyi ©s biológiai hadviselést tiltó 1925. évi jegyzőkönyvhöz. Mint ismeretes, az Egyesült Államok a genfi jegyzőkönyvvet aláírta, ám mindmáig nem ratifikálta. Aszakai japán küldött sürgette a vegyi és biológiai fegyverek fejlesztésének, gyártásának és tárolásának betiltását. A japán delegátus támadta a baktériumfegyverek betiltásáról szóló angol szerződés- tervezetet, mivel az egyáltalán nem tér ki a vegyi harcanyagok problémájára. Hangoztatta. hogy ezt a két fegyverfajtát háború esetén feltételezhetően kombináltan alkalmazzák, ezért betiltásukról is egy szerződés keretén belül kell intézkedni. Ousain, India képviselője, a tengerfenék demüitarizálásá- val kapcsolatos amerikai és szovjet tervezetek közelebb hozására terjesztett elő kompromisszumos javaslatot. Az Egyesült Államok csupán a tengerek fenéktérszínében elhelyezett nukleáris és egyéb tömegpusztító fegyverek betiltását indítványozta. A Szovjetunió teljes fegyvermentesítést követel, beleértve nemcsak a tömegpusztító, hanem az úgyneveeett hagyományos fegyvereket is. Az indiai közvetítő javaslat szerint a szerződés vonatkozna az összes olyan fegyverek, támaszpontok, erődítmények, berendezések és szerkezetek betiltására, amelyek alkalmasak arra, hogy más államok ellen használják fel őket. Megtarthatnának azonban az államok bizonyos, kimondottan védelmi célú berendezéseket, például híradós és navigációs eszközöket, valamint a tengeralattjárók észlelésére alkalmas készülékeket. (MTI) Kozmosz—292 A Szovjetunióban csütörtökön Kozmosz—292 jelzésű mesterséges holdat bocsátottak pályájára, a világűr tanulmányozása céljából. A Kozmosz—292 berendezései normálisan működnek. A földi koordinációs számítóközpontban folyik a beérkező adatok feldolgozása. (MTI) Ülést tartott a minisztertanács A kormány Tájékoztatási Hivatala közli: A Miniszter-tanács csütörtökön i elnöke bemutatta az Általános Foulest tartott. A kormány elnöke! gyasztási Szövetkezetek Országos tájékoztatót adott a Szovjetunió Szövetsé gek, az OK1SZ elnöke Miniszertanácsának elnökével, pedig a Kisipari Szövetkezetek Országos Szövetségének alapszabályát, továbbá a szövetkezetek folytatott megbeszélésekről. A Közlekedés- és Postaügyi miniszter javaslatára a kormány jóváhagyta a Magyar Népköztársaság és a Német Demokratikus Köztársaság között a posta és a távközlés területén folytatandó együttműködésről szóló, Berlinben, április 23-án aláírt egyezményt. A kormány felhatalmazta a külügyminisztert, hogy az egyezmény megerősítésére tegyen előterjesztést a Népköztársaság Elnöki Tanácsához. Az Egészségügyi miniszter bejelentette, hogy az Egészségügyi Világszervezet — a tavalyihoz ha. sonlóan — kormányunkhoz fordult 50 ezer himlővakcina térítésmentes felajánlása érdekében. A Minisztertanács a kérelem teljesítéséhez hozzájárult. A munkaügyi miniszter és az igazságügyminiszter törvényterve, zetet nyújtott be a szakmunkás- képzésről. A Minisztertanács a tervezetet megtárgyalta, elfogadta és úgy határozott, hogy azt az országgyűlés elé terjeszti. Az új törvény megalkotását az teszi szükségessé, hogy a húsz évvel ezelőtt hozott törvény az azóta végbement társadalmi, gazdasági és kulturális fejlődés, valamint az időközben kiadott nagyszámú módosító rendelkezések következtében már nem tudja betölteni szabályozó szerepét. A tervezet szerint az új törvény egységesíti a szakmunkásképző iskolák működését, rendezi a tanulók jogait és kötelességeit, meghatározza a vállalatoknak a képzéssel kapcsolatos feladatait, újból szabályozza a szakmunkások vizsgáztatásának és a munkaviszonyban állók oktatásának rendszerét. A törvény alapján a jelenlegi gyakorlat számos egyéb vonatkozásban Is módosul. A kormány az igazságügyminiszter előterjesztésére határozatokat hozott a kisipari, valamint az általános fogyasztási és értékesítő szövetkezetekkel, továbbá ezek szövetségeivel kapcsolatos egyes kérdésekről. Ezzel egyidejűleg a SZÖVOSZ területi-szakmai szövetségeinek ideiglenes alapszabály-mintáját. Ezeket a Minisztertanács jóváhagyólag tudomásul vette. A kormány — a mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter javaslata alapján — határozatot hozott, a borforgalmazás módjának, valamint ár- és adózási rendszerének továbbfejlesztésére. Erre elsősorban azért volt szükség, mert a mezőgazdasági nagyüzemek termelési eredményei és a szabadabb piaci kapcsolatoktól várható előnyök a borforgalmazás kereteinek kiszélesítését kívánják meg. A Minisztertanács határozata alapján kiadandó jogszabályok módot adnak majd arra, hogy a szőlőtermeléssel és borfeldolgozással nagyüzemi méretekben foglalkozó mezőgazdasági vállalatok más nagyüzemektől, továbbá saját tagjaik háztáji terméséből és egyénileg gazdálkodó termelőktől borszőlőt, mustot, illetve bort vásároljanak. A határozat alapján valameny- nyl szocialista szektorra nézve egységesen 19 százalékban kell a bor fogyasztási forgalmi adóját meghatározni; azok az állami és szövetkezeti vállalatok, amelyek eszközlekötési járulék és illet- ményadó fizetésére kötelezettek, ezeknek összegét a forgalmi adóból levonhatják. Ez a rendelkezés lényegében nem változtatja meg a bortermelés és forgalmazás közterheit, de az adó kiszámítása egyszerűbbé válik, s ez is elősegítheti a szélesebb körű forgalom kibontakozását. A határozat alapján október 1-ig .adják ki a szükséges jogszabályokat. A termelőszövetkezeti tagok és az egyéni gazdák jelenlegi adózási rendszerét és annak mértékét az intézkedések nem érintik. A Minisztertanács ezután egyéb ügyeket tárgyalt. (MT) Frank-övezet A valutaövezetek (-zónák, -blokkok) egy-egy vezető, gazdaságilag erős ország körül alakultak ki a vele szoros gazdasági kapcsolatban levő, tőle gazdaságilag vagy politikailag Is függő országokból. A tömörülés célja a valutáris együttműködés, melynek keretében az Illető országok nemzeti valutájuk árfolyamát rendszerint a vezető ország valutájához köttk, devizatartalékaikat ebben az országban, ennek a valutájában tartják és nemzetközi fizetéseiket (elsősorban az egymás közti forgalomban) a vezető ország valutájában teljesítik. A „sterling" Gazdasági kislexikon Q Nemzetközi munkamegosztás FR. u. NA GUADELOUPE (Fr.> MARTINIQUE (Fr.) FR POLINÉZIA ■ A frank öveiét tagországai / REUNION (F f FELSŐ-VOLTA _____ És & „dollár”- I dalom, felszabadult Fekete-Afrika 14 ö vezet mellett a harmadik, a Francia- országából, másrészt a három Magreb- ország vezetése alatt «16 í~^-öve..t. („arokkó, Algéri», Tunézia) Franciaország köré tömörült VJ tagja egyrészt a volt francia gyarmatbiro-1 verbuválódik. A nemzetközi munkamegosztás a termelés nemzetközi méretekben történő társadalmasításának, a nemzetgazdaságok specializálódásának és egységes világgazdasággá való összefonódásának folyamata. A nemzetközi munkamegosztás jellegét a benne a részt vevő államokban uralkodó termelési mód határozza meg. Napjainkban két alapvető típust különböztetünk meg: a kapitalista és a szocialista nemzetközi munkamegosztást. A két alaptípus mellett létezik még egy átmeneti, a két rendszert összekötő munkamegosztás, amely egyrészt a szocialista és kapitalista, valamint a szocialista és a fejlődő országok közötti munkamegosztást jellemzi. A nemzetközi társadalmi munkamegosztás az árutermelés általánossá válásával fejlődött ki, amikor az országokon belül kialakult munkamegosztás a nemzeti államok határait túllépve nemzetközire szélesedett. A nemzetközi munkamegosztás színvonala a termelőerők fejlettségi fokának függvénye, ugyanakkor az egyes országok gazdasági fejlődése ma már nagymértékben a munkamegosztásba való bekapcsolódásuktól is függ. A termelőerők fejlődése, a termelőtevékenység nagyfokú differenciálódása, napjaink tudományos-technikai haladása különösen megköveteli a termelés és az árukapcsolatok nemzetközivé válásának, illetve a termelés nemzetközi méretekben történő társadalmasításának gyors előrehaladását. A kapitalista nemzetközi munkamegosztás a tőkés termelési mód szülötte, jellegét mindig a fennálló termelési viszonyok határozzák meg. Kialakulása a profitért folyó harc talaján ment végbe, fejlődését az erőforrások egyenlőtlen elosztása, a kapitalizmus egyenlőtlen fejlődése és a bővített újratermelés sajátosságai határozzák meg. A tőkés nemzetközi munkamegosztásban az országok közötti kapcsolatok irányait, intenzitását és eredményeit a mindenkori legerősebb, legnagyobb hatalmak és tőkés csoportok érdekei határozzék meg. A szocialista nemzetközi munkamegosztás ezzel szemben minden egyes — a KGST-ben részt vevő — ország együttes és egyeztetett érdekeit veszi figyelembe. A szocialista nemzetközi munkamegosztás tervszerű, a termelési eszközök társadalmi tulajdonán és a részt vevő államok azonos társadalmi felépítésén és egységes ideológiáján alapul. A szocialista országok a nemzetközi munkamegosztás révén biztosítani kívánják erőforrásaik hatékony felhasználásit, az együttműködés révén kielégítik az újratermelés magasabb szintű, nemzetközi méretű feltételeit, $ ennek_ alapján érik el gazdasági fejlődésük meggyorsítását, végső soron az egyén társadalmi jólétének emelését. A szocialista nemzetközi munkamegosztás célja emellett, hogy kialakítsa a termelés nemzetközi specializációját, s ezt összeegyeztesse az egyes országok népgazdaságának sokoldalú fejlődésével. Hozzájárul az egyes szocialista országok közötti fejlettségbeli különbségek csökkentéséhez, majd kiegyenlítéséhez. Alapját az egyes országok éves és perspektivikus terveinek, ezen belül különösen a nagy beruházásoknak koordinálása képezi. Az együttműködés további formái: a tervezés szakosítása, a termelési kooperáció, a külkereskedelmi kapcsolatok, műszaki kapcsolatok, s dokumentációik átadása, közös vállalkozások, beruházások. A cél: az egységes szocialista világgazdaság kialakítása. Ennek elérését ma még sok ellentmondás nehezíti. Jelentősek az egyes országok gazdasági fejlettsége közötti különbségek. Ezért közvetlen céljaikban és a célok elérését szolgáló eszközökben, formákban és módszerekben is különbségek vannak. Ebből következik, hogy a nemzetközi munkamegosztás fejlődésénél számolni kell az országok közötti fejlettségi színvonalbeli különbségekkel. A szocialista országok együttműködésük fejlesztése mellett törekednek a két világrendszer közötti kapcsolatok fejlesztésére is. P, L.
