Békés Megyei Népújság, 1969. augusztus (24. évfolyam, 176-201. szám)
1969-08-13 / 186. szám
1969. augusztus 13. 4 Szerda Bemutatjuk népköztársaságunk intézményeit | As alkotmány Szocialista államszervezetünk intézményeinek bemutatását az alkotmány rövid ismertetésével kezdjük. Ez azért is indokolt, mert a továbbiakban sűrűn utalunk majd népköztársaságunk alkotmányára, mint szocialista államunk alapvető törvényére. Az alkotmány jelentőségét hangsúlyozva, ki kell emelnünk, hogy alaptörvényünk tartalmában és formájában egyaránt szocialista alkotmány. Átfogja társadalmi, politikai, állami és gazdasági életünk minden fontos kérdését, következetesen és szabatosan foglalva állást ezekben. Formailag az alaptörvény jelleget az húzza alá, hogy az alkotmány megváltoztatásához nem elegendő az országgyűlés egyszerű többsége, ehhez a képviselők kétharmadának szavazata szükséges, és az Elnöki Tanácsnak a hatásköre az alkotmány módosítására nem terjed ki. Az alkotmány első fejezete a Magyar Népköztársaság politikai alapját rögzíti; mindenki számára érthetően, világosan fogalmazza meg a magyar államhatalom osztálytartalmát, azt a tényt, hogy hazánkban a munkásosztály és a vele szövetséges dolgozó parasztság kezében van az államhatalom. A II. fejezet társadalmunk gazdasági alapjának, valamint államunk gazdaságpolitikájának a kapitalizmusból a szocializmusba való átmenet egész időszakára jellemző, legáltalánosabb vonásait határozza meg, kifejezve a termelőeszközök tulajdoni formáit és a tulajdoni viszonyokat; a termelés szervezésének és irányításának alapvető elvét, s végül az elosztás viszonyait. A III. fejezet ismerteti az államhatalom legfelsőbb szerveit: az országgyűlés és az Elnöki Tanács jellegét, tevékenységét, a tevékenységükkel kapcsolatos alapvető rendelkezéseket. A IV. fejezet az államigazgatás legfelsőbb szerve — a Minisztertanács — működését, feladat- és hatáskörét szabályozza, az V. pedig az államhatalom helyi szervei, a tanácsok tevékenységét, egymáshoz s a felsőbb államhatalmi, illetve államigazgatási szervekhez való viszonyát. A VI. fejezet a bírói szervezet, a VII. az ügyészség feladatkörét, szervezetét, működését ismerteti, a tevékenységükre vonatkozó legfontosabb alapelvek vázlatos felsorolásával. Alkotmányunk Vili. fejezete az állampolgárok jogait és kötelességeit foglalja össze. Vázolja az állampolgárok gazdasági, szociális, kulturális jogait, az állampolgári egyenjogúság intézményét, a házasság, a család és az ifjúság védelmét, a személyi, a politikai szabadságjogokat, végül pedig az állampolgári kötelességeket. A IX. fejezet az országgyűlési képviselőválasztások alapelveit rögzíti; a X. ismerteti a Magyar Népköztársaság címerét, zászlaját, s végül a XI. fejezetben szereplő záró rendelkezések egyrészt intézkednek arról, hogy az alkotmány végrehajtásáról a Minisztertanácsnak kell gondoskodnia, a végrehajtáshoz szükséges törvényeket neki kell az országgyűlés elé terjesztenie, másrészt pedig ünnepélyesen deklarálja, hogy az alkotmány a T'igyar Népköztársaság alaptörvénye, s az alkotmány, valamint az alkotmányos jogszabályok az államhatalom valamennyi szervére. minden állampolgárra egyaránt kötelezők. Mint ismeretes, az idén augusztusban ünnepeljük népköztársaságunk alkotmánya létrehozásának, ünnepélyes kihirdetésének 30. évfordulóját. Ez alatt a húsz év alatt a szocialista építésben jelentősen előrehaladtunk, s ezért az utóbbi időben ismételten szóba került, hogy — mivel ma már, két évtized tapasztalatai alapján, többet tudunk rendszerünkről, a szocialista államról — tovább kell fejleszteni alkotmányunkat is. Az ezzel kapcsolatos előkészítő munkálatok folynak. E>r Újlaki László IV. Körösvidéki Napok Háromszázan Bázler Béla előadásán Gyulai nap volt tegnap a Békés—Csongrád megyei Mezőgazdasági Élelmiszeripari Tájkiállításon és Vásáron. Már kora reggel százával érkeztek Orosházára a vendégek, s kedd estig összesen négyezren tekintették meg a kiállítást. A városi tanács dísztermében tegnap délelőtt került sor a IV. Körösvidéki Mezőgazdasági Napok harmadik előadására. Bázler Béla. a Mezőgazdasági Gépkísérleti Intézet tudományos osztály- vezetője „A mezőgazdaság termelési eszközeinek koncentrációja — a szakosított állattenyésztési telepek szükségessége, jelene és jövője” címmel tartott előadást a mintegy háromszáz részvevő előtt. A referátum arra a kérdésre igyekezett választ adni, hogyan érdemes gazdaságosan beruházásokat telepíteni. A pénzeszközök összevonása a tsz-szövetségeken belül létrejött társulások, röviden; az erők összpontosítása biztosítja a beruházások gazdaságosságát. Különösen érvényes ez az állattenyésztést szolgáló létesítményeknél, amelyek egyben a szakosítást is megoldják. Festmény-képeslap újdonságok Több újdonsággal gazdagította a Képzőművészeti Kiadó a postai képeslapok választékát: festmény, reprodukciókkal díszített 18 féle lapot hozott forgalomba. Csonti váry, Lotz Károly, Munkácsy, Szé. kely Bertalan, Benczúr Gyula, Madarász Viktor örökbecsű alkotásainak színes lenyomatát szerezhetik be a képeslapgyűjtők. Egy új lakótelep iskolagondjai Az egyre terjeszkedő békéscsabai Kulich Gyula Lakótelep tankötelesei egyre több problémát okoznak a X-es számú iskolának. A közel 900 fős iskola már. most is szűknek bizonyult, s a jelentkezettek egy részét az I-es számú általános iskolába kellett az igazgatóságnak irányítania. A jövőben a IV-es és VIII-as számú iskola is átvesz diákokat a X-es számú iskola lakókörzetéhez tartozó tanulókból. Nemcsak az oktatás, de a tanulók felügyelete is számos probléma forrása, hiszen a napközi otthonban 600 gyermekről és ellátásukról kell gondoskodniuk a pedagógusoknak és a személyzetnek. A napközisek ebédeltetése okozza a legtöbb gondot, az ebédeltetés mintegy négy órát vesz igénybe. A zsúfoltság és a hosszú várakozási idő csökkentését önkiszolgáló rendszer bevezetése enyhítené. Hírünk az országban Gyuláról ír a Somogyi Néplap Jégverés ellenére is rekord volt a búzatermés A tótkomlósi Haladás Tsz gabonatábláinak 30 százalékát érte jégkár az aratást megelőző napokban. Annak ellenére, hogy az említett területen több mint 15 százalék veszteség érte az érett búzát, a szövetkezet fennállása óta a leggazdagabb aratásról adhat számot. A nagyrészt Bezosztája búza — amely minőségre is kifogástalan termést adott — 21,8 mázsás átlaggal fizetett 1200 holdon. Nőtt a napközis csoportok száma Békéscsabán A békéscsabai általános iskolák osztályainak száma 6—8 csoporttal csökken az 1969—70-es tanévben. Azokat a pedagógusokat, akik ennek következtében az idén nem vehetnek részt közvetlenül az oktatásban, napközis csoportok vezetésével bízzák meg. Ugrásszerűen megnőtt ugyanis a napközis gyerekek létszáma. A 8-as számú iskolában például eddig csak egy felső tagozatos napközis csoport működött, most a több mint 60 jelentkező miatt csoportbontásra lesz szükség. Vasárnapi, auguszus 10-i számában érdekes cikket közöl a Kaposváron megjelenő Somogyi Néplap. A cikk írója, Paál László Gyulán üdült, és élményeit nyújtja át a lap olvasóinak, egyáltalán nem fukarkodva a dicsérő jelzőkkel. „Sajnálkozással vegyes csodálkozással fogadták a hírt ismerőseim — írja —, amikor megtudták, hogy feleségemmel együtt Gyulára kaptunk beutalót. Hogyan lehet ott kellemesen eltölteni az időt? Nyáron egy alföldi, eldugott kisvárosban? — kérdezték. Az „eldugott alföldi kisváros” olyan kellemes, nyugodt, valóban üdítő napokat, heteket biztosított vendégeinek, amilyent kevés más város hazánkban. Hogy mivel? — Elsősorban csodálatos környezetű és kifogástalan ellátást nyújtó fürdőjével, amit nemrég a Képes Újság cikkírója túlzás nélkül nevezett „európai rangúnak”. Ez az egyre híresebbé váló fürdőkombinát biztosítja a város üdülőhelyi jellegét, de Gyula vezetői gondoskodnak arról, hogy másban is örömet, szórakozást leljenek vendégei. A fürdő közvetlen szomszédságában vörösödik az Alföld egyetlen épségben maradt, teljesen felújított téglavára, mellette festői csónakázótó, az épületben pedig gazdag helytörténeti múzeummal. A vár udvarán tartják az egyre rangosabb gyulai várjátékok előadásait. És ha már a kulturális lehetőségeknél tartok, hadd említsem meg az új kiállítócsarnokban rendezett Kotlán György Emlékkiállítást. A város intim hangulatú könyvtára gazdag folyóirattárával és a több mint ezer hanglemezzel működő zenei sarokkal minden igazolás és belépő nélkül bárki rendelkezésére áll. Maga a 25 ezres város elsősorban feltűnően sok szobrával, ap- róbb-nagyobb parkjaival, ligeteivel, szép fasoraival ragadja meg a szemlélőt. Gondűző, kellemes pihenést talál tehát az a jó néhány ezer ember, aki Gyulán kívánja eltölteni szabadságát, vagy akár csak néhány napot. Ezért szervezte meg immár harmadik éve a SZOT az intézményes üdültetést.” *** Jó hírünk a Somogyi Néplap cikkével is gazdagodott, és örömünkre szolgál az elismerés. Amihez pénz és szív is kell „Tüdttmegbetegedésben szenvedek. Két kiskorú gyermekem van, feleségem műtéten esett át, dolgozni nem tud. Régi nyugdíjas vagyok, nyugdíjam 410 forint. Nehéz körülmények között élünk...” — írja levelében az egyik kérelmező a Társadalmi Biztosítási Bizottság SZMT mellett működő segélyezési szakbizottságának címezve. És nemcsak ő írja, hanem a tüdőgondozó intézet is bizonyítja a tényt. A szakbizottság, amelynek évenként 1 millió forint elosztható ösz- szeg áll rendelkezésére, dönti el, hogy mennyi segélyt utaljon ki. A keret meghatározott, túllépni nem szabad. S ki hinné, hogy a megyében több mint 5000-en élnek hosszú évekig tartó súlyos tbc-s megbetegedésben? Közülük is sokan idősék, akik rokkantsági nyugdíjat kapnak. Igen nehéz a helyzetük és bizony nagyon-na- gyon rászorulnak a néhány száz forint segélyre. Lehet-e igazságot tenni az elosztásnál? A szakbizottság tagjai, akiket a szakmai szakszervezetek delegáltak, igyekeznek tárgyilagosak maradni. Szívük szerint általában többet Is adnának, de inkább csak az arányokat tudják meghatározni. Aki jobban rászorul, kapjon többet. És hogy lehetőleg ne tévedjenek, szabad idejüket olykor családlátogatásra áldozzák. Legtöbben 1950 óta működnek közre ebben a munkában anélkül, hogy köszönetét várnának érte. Havonta általában kétszer ülnek össze, hogy a beérkező kérvényeket elbírálják. Ha együtt van a bizottság, akkor ott találjuk Zsuzsa Györgyöt, Honti Sándor- nét, Pribolyszky Mihálynét, Ratkai Ildikót, Angere! Lajost, Geröly Józsefnét, a társadalombiztosítási' igazgatóságtól pedig Kucsera Emilnét. És soha sem mulasztja el a megjelenést Kára Menyhért. né, a Társadalombiztosítási Bizottság elnöke sem. Ilyenkor ünnepélyes komolysággal tárgyalnak, mérlegelnek. Átérzik minden kérvényező szerencsétlen helyzetét. Mint a szakszervezet képviselői, de mint anyák, apák, ha pedig öregekről van szó, gyermekek is. Tudják mindnyájan, hogy a rászorulók nagyon várják a pénzt, amiből a legszükségesebbet — ruhát, tüzelőt, élelmet — vásárolják majd meg. Persze egyesek kérelmét el is [ utasítják. A családlátogatáson néha kiderül, hogy nem minden felel meg a valóságnak vagy éppenséggel elhallgatnak olyan jövedelmet, amely a megélhetést biztosítja számukra. Az is előfordul, hogy iszákos az apa, és ha pénzhez jutna, nem maradna belőle a családnak. Ilyen esetben a bizottság tagjai személyesen mennek el és a legszükségesebbet az anya kívánsága szerint együtt megvásárolják. Olyan is történt már, hogy hét gyermek eltartására hivatkoztak a kérvényben, családlátogatáskor azonban megtudták, hogy mind a heten állami gondozásban vannak. A segély természetesen elmaradt. A családlátogatások során a bizottság tagjai néha egészen megrendítő helyzetnek a tanúi. Ilyenről ad számot Honti Sándomé. — Egy bélmegyeri fiatalember munka közben megfázott. Tbc-vel rokkantsági nyugdíjba került és havonta 600 forintot kap. Ehhez még a három kiskorú gyermeke után családi pótlék jár. Az asz- szony tsz-tag, de ilyen viszonyok között képtelen volt annyi munkaegységet szerezni a harmadik gyerek szülésénél, amennyi a gyermekgondozási segély eléréséhez szükséges. A család nem tudta, hogy van segélyezési szakbizottság a megyében. A tüdőgondozó nem tájékoztatta erről. Nehéz helyzetében az apa felsőbb szervekhez for. dúlt támogatósért. Így jutott az ügy a bizottság elé, amely azonnal kiutalt egy bizonyos összeget és azóta is gondoskodik róla. Muronyban is van egy eset. Az idős férj tbc-s, az asszony vak. A férfi tsz-nyugdíjként havonta 300 forintot kap, ugyanilyen ösz- szeget utal ki az asszonynak a Vakok Intézete. Két szellemi fogyatékos gyermekük eltartásának gondja rájuk hárul. A szakbizottság nemcsak segéllyel támogatja a szerencsétlen családot, hanem a két gyerek szociális otthonban való elhelyezését is törekszik mielőbb megoldani. Nem ritka, hogy a gyerekek magukra hagyják az öreg szülőket. Szinte alig van kapcsolatuk a külvilággal. Jóleső érzéssel fogadják azokat, akik tőlük telhetőleg segíteni akarnak rajtuk. Sokszor találkoznak a szakbizottság tagjai olyan emberekkel, akiknek szinte alig van kilátásuk arra, hogy egyszer majd kijutnak elesettségükből. ök táplálják bennük a reményt. Nemcsak pénzzel, hanem szívvel, jó szóval is. Társa, dalműnk emberségességének képviselőiként. Pásztor Béla Tájelőadásokkal kezd a Jókai Színház A nyári szünet után tájélőadással kezd a Békés megyei Jókai Színház. Szeptember 6-tól október 5-ig a megye 26 községében, illetőleg városában mutatják be az előző évad nagy sikerű vígjátékét, a Péntek Rézit, melynek címszerepét Szabó Éva alakítja. Az új színházi évad első békéscsabai előadása, amelyen Raffai Sarolta Diplomások című színművét mutatják be, október 10-én lesz.
