Békés Megyei Népújság, 1969. augusztus (24. évfolyam, 176-201. szám)

1969-08-12 / 185. szám

!*•>. augusztus 12. 3 Kedd A szövetkezeti házak vízfogyasztásáról A lakásszövetkezetekről szóló kormányrenddét szerint a kezelés és a karbantartás — s ebbe a víz­fogyasztás is beletartozik — költ­ségelőirányzatát a közgyűlés há­zanként. külön-külön állapítja meg. A lakásszövetkezeti tagok­nak ezeket a költségeket saját ott­honuk teljes alapterületét figye­lembe véve, arányosan kell visel­niük. A lakásszövetkezetek tag­jainak többsége szerint azonban a költségviselési arány alkalma­zása súlyos méltánytalanságot okoz a vízdíj elszámolásánál, mert az egyes családoknál felmerülő többletköltségek lényegében a kö­zösségre hárulnak át. A helyes gyakorlat kialakítása érdekében most olyan elvi állás- foglalás született, — s erről a Ta­nácsok Közlönye tájékoztat —, amely szerint nem szabályellenes, ha a lakásszövetkezetek a kezelési és a karbantartási költségek fe­dezésére szolgáló alaptól elkülö­nítve kezdik az egyéni vízfo­gyasztás költségeit és azt laká­sonként — az ott lakó személyek számától függően — osztják fel. Az állásfoglalás rámutat: mivel az igénybe vett víz mennyisége egyéni fogyasztásmérővel általá­ban nem állapítható meg, a cél­szerű megoldás az, ha a költsé­gek tekintetében a lakásszövetke­zet közgyűlése dönt. Az első félévi mérleg 9 millió farínnal több, mint tavaly - Emelkedik a Gyulai Hűtőipari Vállalat termelése A Gyulai Kötőipari Válla-1 Hozzátartozik ehhez a jó latnál Szigeti László műszaki j eredményhez az is, hogy dolgo- vezető zsúfolt irodájában fogad. Még a dohányzóasztalon is áru van. Téli kötött sapkák, kesz­tyűk, pulóverek mintapéldá­nyaival van tele minden sza­bad hely. A műszaki vezető érthető büszkeséggel ismertetett meg a kis vállalat fejlődésével, ered­ményeivel. Érthetően büszke, hiszen 1969-es első félévi ter­melésük több mint kétszerese a tavalyi, hasonló időszakinak. A beszélgetés során elmondta, hogy a tavalyi első félévi 7 millió 104 ezer forinttal szem­bén ebben az esztendőben az első hat hónapban 15 millió 9C1 ezer forint a termelési értékük. Amikor arról érdeklődtem, ho­gyan érték el ezt a 130 százalé­kos emelkedést, a műszaki ve­zető sejtelmesen mosolygott, de szívesen válaszolt. Válaszából kiderült, hogy mivel a kötő­ipari gépek igen drágák — egy gép ára 4—10 ezer dollár —, vállalatuknál pedig kevés a fejlesztési alap, arra kénysze­rültek, hogy hasznosítsák mű­szaki tudásukat és a régen ki- szuperált gépeket korszerűsít­sék. Ez a tevékenységük azután annyira sikerült, hogy jelenleg a piacon alig ismert, mondem minták és formák gyártását tette lehetővé számukra. IV. Körosvidéki Napok Hagy érdeklődés kísérte dr. Lőrincz József előadását Orosházán Tegnap, augusztus 11-én, hétfőn a Békés—Csongrád megyei Élel­miszergazdaságok Tájkiállításán Békéscsaba város és a békési já­rás szervezett látogatási napját tartották. Ebből az alkalomból a megyeszékhelyről és a Békés­csabát ölelő nagyobb települések­ről autóbuszokon, gépkocsikon csaknem kétezer ember kereste fel Orosházát. A vállalatok _ és a termelőszövetkezetek dolgozói a kiállítás impozáns látványában gvönyörködtek, az üzemek veze­tői: Igazgatók, tsz-elnökök, szak­emberek a városi tanács vb dísz­zóikkal karöltve már 1967 óta hozzáláttak az új gazdaságirá­nyítási rendszer szabta terme­lési feladatok előkészítéséhez. Ez a tevékenységük is sikeres volt, hiszen az 1967-es esztendő 13 millió forintos termelési ér­téke tavaly már 22 millió fo­rintra emelkedett, az idén pe­dig reményük van arra, hogy elérjék a 30 millió forintot. A célszerű törekvést példázza az is, hogy az előző évek napi 200 darabos termelése ebben az esztendőben ezerre emelkedett. Ma már jeleritős a belföldi piacuk, de exportra is sokat termelnek: Amikor ott jártam, éppen jugoszláv megrendelésen dolgoznak. Szigeti László to­vábbi megrendelőket is felso­rolt, ebből megtudtam, hogy a gyulai kötőipari munkásak ter­mékeit Kanadában, Angliában, Finnországban, Belgiumban, a Szovjetunióban és az NSZK- ban is viselik. Érdeklődnek cikkeik iránt Japánból és más országokból is. Arra a kérdésre, hogy mik a további lehetőségeik, a műszaki vezető már kissé gondterhel­tebben adott választ. Elmond­ta, hogy a Békéscsabai Kötött­árugyárral ipari kooperációban állnak. Ezen belül szó van ar­ról, hogy a kötöttárugyár 13 gépet adna át nekik. A hiba ott van, hogy nincs helyiségük en­nek a 18 gépnek az elhelyezé­sére, pedig nagy szükségük .lenne rá, hiszen ez további negyven asszonynak, lánynak adna új munkalehetőséget Gyulán. A gépek elhelyezésé­hez szükséges helyiség kialakí­tásához 600 ezer forintra lenne szükségük. Ez sajnos pillanat­nyilag nem áll rendelkezésük­re. A tavalyi 3 millió 684 ezer termébe igyekeztek, ahol délelőtt (forintos bruttó nyírségükből 10 órakor dr. Lőrincz József, a már nem tudnak fejlesztem. Mezőgazdasági és Élelmezésügyi | talán az idén várható 7 rniuio Minisztérium főosztályvezetője ; forint nyereségből sor kerülhet tartott előadást: A vetőmag-ter- j erre. mesztés helyzete, szerepe és gaz- | daságossága címmel. Vállalati közérzet idegi csillapítók nélkül B. J. A negyedik Körösvidéki Mező- gazdasági Napok programjában elhangzott második előadásod üzemi vezetők vettek részt. A szakemberekből álló vendég­sereg ezután megtekintette a ki­állítást. kot, fontot stb. Illetve ha más külföldi valutája van, akkor azon is vásárolhat bármely más konvertibilis valutát. A konvertibilitás sokféle le­het. de nézzünk két alaptípust. Így például van korlátozott konvertibilitás. Ez a többi kö­zött azt jelenti, hogy egy or­szág valutája csak bizonyos né­hány valutára váltható át, vagy csak egy meghatározott összeg váltható át szabadon (pl. utazás vagy külföldi áruk vásárlása céljából). Van teljes konverti­bilitás, amikor korlátozás nél­kül váltható át az adott ország valutája más valutákra. Ide tartozik az is, amikor egy or­szág pénzét aranyra lehet át­váltani, (konvertálhatóság arany­ra). Ilyen például a dollár, amely korlátozott keretek kö­zött (csak nemzetközi fizetések­ben, bankok révén) átváltható aranyra, illetve akinek az ame­rikai bankokkal szemben dol­lárkövetelése van, az a dollár­fizetés helyett kérheti követe­lése kiegyenlítését aranyban is. S így jutottunk el a tartalék- valuta fogalmához. Az országok, a nagytőkések pénzüket olyan áruban vagy valutában tartalé­kolják, amelynek viszonylag szilárd az értéke, illetve állami garanciával biztosítják tartós értékét. Hosszú ideig ilyen volt a dollár, s ezért az országok külföldi fizetéseik fedezetéül dollárt tartalékoltak. Manapság, amikor a dollárba vetett biza­lom megingott, inkább a stabil értékű aranyban tartják a va­lutatartalékokat, vagy abból képzik a tartalékvalutát. A szocialista országok valutái egymás között nem konvertibi­lisek, nem válthatók át szaba­don; vonatkozik ez a rubelra is. A szovjet pénz a szocialista országok között a kereskedelmi és fizetési forgalomban elszá molási egységül szolgál, de J tényleges fizetéseket nem eb­ben bonyolítják le. A szocia­lista országok valutatartalékai­kat nagyobb részben aranyban, kisebb részben tőkés valuták­ban tartják. Mostanában egyre több szó esik arról, hogy szük­ség lenne konvertibilis szocia­lista valutát létesíteni, mert ez megkönnyítené az egymás kö­zötti elszámolást és a fizetése­ket. Gy. I. Ké^s?ázöfvemni!lió forint kedvezményes hitel 3 szolgáltatóhálózat fejlesztésére A Magyar Beruházási Bank és ■a Magyar Nemzeti Bank erre az évre 250 millió forint hitelt nylijt állami vállalatoknak, illetve szö­vetkezeteknek a szolgáltatóháló­zat fejlesztésére. Nemcsak közép, hanem hosszú lejáratú hitelt is 'folyósítanak mosodák, vegytisztí­tok, háztartási gépjavítók, ruha- és cipőjavitók. gépkocsiszervizek létesítésére, bővítésére. Ezeknél a ! hitelkérelmeknél nemcsak a meg­sérülés és a visszafizetés gyorsa- !ságát veszik figyelembe, hanem azt is, hogy az adott vidéken mi- 1 yen szükség van a szolgáltatás 1 színvonalának fejlesztésére. A hosszú lejáratú hitelek után ked- • vezményes, hatszázalékos kama­tot számítanak fel. 15 darab vegyes ivarú 2-3 éves csíké eladó Érdeklődni: Aranykalász Mtsz, DÉVAVÁNYA. Telefon 32. 674 K özérzete csak magasabb- rendű élő szervezetnek le­het. De ki tagadhatná, hogy egy- egy gyár, s még inkább a több egységből álló nagy vállalat élő organizmus? Föllelhető benne a lázas nyugtalanság, a tettrekész- ség, a kishitűség és az elbizako­dottság éppúgy, mint a szenvedé­lyesség és az okos higgadtság, sőt, a naivitás, s a ravaszság is, Az, hogy létezik vállalati közérzet, ko­rábban, az ún. direkt irányítási módszerek idején csak néhány szociológusnak, üzem pszichológus­nak okozott gondot. Nekik is csu­pán elméleti síkon. Napjainkban alapvetően más a helyzet A vál­lalati közérzet valóság az üzem­vezetőnek éppúgy, mint az igaz­gatónak, hatással van a kooperá­ló partnerekre, kisugárzik az irá­nyító szervezetekre, befolyásolja a vállalat és a bank, a kereske­delmi cégek kapcsolatait. A meg­változott helyzet a gazdasági re­form következménye, s egyik — nem lebecsülendő — eredménye. Milyen ma, napjainkban a vál­lalati közérzet? Attól függ, hol keressük kérdésünkre a választ. Nyugodt, kiegyensúlyozott ott, ahol a kereskedelmi osztályon irattartókat töltenek meg a ren­delések, ahol a pénzügyi osztály a bankszámlákon sok milliós nye­reségtöbbletet tarthat nyilván, s nyugtalan, kapkodó ott, ahol már a következő hétre sincs rendelés, ahol a vevők nem fizettek, s ezért maguk sem tudnak fizetni. Két azonos adottságú, s egyazon ipar­ághoz tartozó vállalat közérzete is erősen eltérő lehet Jogos tehát a második kérdése mitől függ; mi­nek a következménye a vállalati közérzet? A válasz már nehezebb, mint az első kérdésre. A vállalati közérzet ugyanis bonyolult, egy­mással többszörös kölcsönhatás­ban levő tényezők következmé­nye, a rendeletektől és utasítá­soktól egészen a vezetők szemé­lyes tulajdonságaiig. A vállalati körzérzetre hatás­sal levő tényezőket két nagy csoportra oszthatjuk. Az egyik: a vállalati belső szervezetben je­lentkező ellentmondások, feszült, ségek, s ezek ellentéte, a harmo­nikus működés eredményei. Sűrűn emlegetik napjainkban, hogy a re­form további sikerének döntő láncszeme a vállalati belső me­chanizmus tökéletesítése, s két­ségtelen, a meglevő tökéletlensé­gek erőteljes hatást gyakorolnak a közérzetre. A vállalati stratégia hiánya, a formai szervezeti vál­tozások a gazdálkodás tartalmi módosításai helyett, a hatáskörök túlzott centralizmusa — kedve­zőtlenül befolyásolják a közérze­tet. Ugyancsak ilyen tényező a belső érdekeltségi rendszer hiá­nya vagy gyengesége, a vállalati forgóeszközök és beruházási lehe­tőségek elosztásának esetlegessé­ge, a differenciálás mellőzése. A kiragadott példák egyben arra is utalnak: a vállalati szervezet e lázainak, feszültségeinek csilla­pítására a gyógyszereket s gyógy­módokat is többnyire helyben le­het és kell ..megkeresni. A másik, s hatásában az elő-i zőnél súlyosabb csoport a j vállalaton kívüli tényezők halma- zata. Nem véletlenül használtuk a halmazat kifejezést. Napjainkban a vállalatok nagy többsége kétség­telenül még nem jutott túl a kü­lönféle szabályozók — s a velük összefüggő rendelkezések — meg­ismerésén, s kezdeti fokú számí­tásba vételén. Az egyik nagy vál­lalat igazgatója például őszintén megmondta: nem tudja még pon­tosan, miben döntenek önállóan, s miben nem, mert döntéseik any- nyiféle szállal kapcsolódak külön­féle közgazdasági előírásokhoz, s más szervezetekhez, hogy már- már- magát az önálló döntést, mint, fogalmat is kétségbe vonják. A vélemény nem alaptalan, de rögtön hozzá kell tenni: átmeneti állapotot tekint véglegesnek. Ma ugyanis a vállalati közérzetet sok olyasmi befolyásolja, ami átme­neti állami megszorítás — mond- I hatni: sajátos biztonsági fék és szelep —, s ami a későbbiekben eltűnik, föloldódik. Tagadhatat­lan azonban, hogy ' napjainkban sok főfájást okoz — s megintcsak kiragadott példákra van lehető­ségünk — és nagy hatással van a vállalati közérzetre jó néhány in­tézkedés. így például a készletnö­vekedés finanszírozása a fejlesz­tési alap terhére a vállalatok egy részénél azzal járt, hogy föl kel­lett adniuk vagy lényegesen re­dukálniuk bővítési programjaikat. Nem eléggé világosak — legalább­is a vállalatok számára az export­elszámolások keretei, a hazai partnerek fizetési kötelezettségé­nek időre történő megvalósításá­nak lehetőségei — mert vannak ilyenek —. s a termelői árrend­szeren belül is mutatkoznak olyan ellentmondások, melyek idegességhez, nyugtalan és aggo­dalmaskodó vállalati közérzethez vezetnek. I de sorolható az átlagbérszint sokat kritizált megkötése, s az a — megítélésünk szerint — joggal sűrűn bírált helyzet, hogy a vállalati kiadások egy része (például az újítási díjak) nem egyszerűen a nyereséget, hanem annak adózás után visszamaradt részét terheli, s éppen ezért az eredménnyel arányban nem levő erőfeszítéseket követel. Fékként hat — ha már valamelyest eny­hülő mértékben is — a vállalati munkában a termelők és értéke­sítők közötti, elsősorban pénzügyi nehézségekre visszavezethető fe­szültség, a rendelésállomány nagy mértékű hullámzása, mindaz, aminek egy része előre számítás­ba vett zökkenő az új szabályozók „bejáratása” idejére, de aminek másik része kétségtelenül az érde­keltségi rendszer finomítását, to­vábbi tökéletesítését követeli meg. Ä reform bevezetésének első hónapjaiban sűrűn elhang­zott: ezt csak idegcsillapítókkal lehet elviselni. S valóban, kita­pintható volt a fizikai értelemben is megnyilatkozó idegesség a vál­lalati szervezet majd’ minden pontján. Ma mélyebbre, e szerve­zet idegpályáira, idegkudarcaiba húzódott a bizonytalanságot s fe­lelősségtudatot egyaránt jelző rez­gés. A vállalatok kezdenek tiszta képet alkotni önállóságuk korlá­táiról. tevékenységük távlatairól. E képpel egyidőben tárják fel a belső és külső akadályokat, me­lyek ma ugyan még ideges fe­szültséggel telítik a vállalati köz­érzetet, de amelyek legyűrése — vállalati,- s felsőbb szintű erőkkel, elhatározásokkal — rohamosan csökkenti majd az idegcsillapító­fogyasztást. Egyben gyors ütem­ben teszi érzékennyé, mégis ki­egyensúlyozottá és cselekvésre alkalmassá a vállalati szervezetet, s ezzel a közérzetet. M. O. Vállalatok! Állami gazdaságok! Termelőszövetkezetek! Nagykereskedelmi vállalatok! Kiváló minőségű PVC-vel bevont drótfonatot 1,50—1,25—1,— m magasságban, zöld, piros, színben rövid határidőn belül szálhtunk: „BUDAPEST” Műanyagfeldolgozó Ktsz. Budapest, XI., Bartók Béla ut 18. Telefon: 466—012, 259—290. sárga «»a

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents