Békés Megyei Népújság, 1969. augusztus (24. évfolyam, 176-201. szám)
1969-08-02 / 177. szám
1969. augusztus i. s Szombat Július utelsó hetében harmincötén fulladtak vízbe-Nyolc gyermek az áldozatok között Az idén eddig 47 halálos áldozata volt a tiltott helyen való fürdésnek, strandolásnak, a víz- rendészeti szabályok megsértésének. Különösen szomorú július utolsó hetének adata: harmincötén vesztették életüket, közöttük nyolc 14 éven aluli gyermek. A Belügyminisztérium illetékesei ezzel kapcsolatban elmondották: jól látható tiltó táblák jelzik az örvényes folyószakaszokat, figyelmeztetnek a vízzel telt kavics- és bányagödrök veszélyeire. A városi és községi tanácsok — a révkapitányságokkal karöltve — kijelölték és körülhatárolták a fürdésre alkalmas helyeket, a szabad strandokat, ahol társadalmi őrök vigyázzák a fürdőzők épségét. A vízrendészeti járőrök rendszeresen ellenőrzik a Dunán, a Tiszán, a Balatonon és a Velencei-tavon a vízi KRESZ előírásainak betartását. A motorosok reggeltől késő estig pásztázzák a vizet, a Balaton és a Duna-kanyar fölött helikopterek köröznek. Sajnos, a figyelmeztetést, a jó tanácsot nem minden esetben fogadják megértéssel. Hajmeresztő látvány, ahogy például gumimatracokon mélyen „beeveznek” a Balaton, illetve más tavak és folyók közepébe, a párnákról alvás közben lefordulnak vagy a szél borítja fel őket, és csak az idejében érkező segítség menti meg életüket. A motoros járőrök, az önkéntes rendőrök, hajósok és munkásőrök ilyen helyzetben az idén több száz esetben nyújtottak segítséget. Különösen sok gondot okoznak a fiatalkorúak, akik virtuskodnak és sajnos, nem egy esetben életükkel fizetnek ezért. A felnőtteket arra kérjük, ők is segítsenek, ne tűrjék tétlenül, hogy meggondolatlan fiatalok szemük láttára kockára tegyék életüket. Az utóbbi napokban a strandokon is több tragikus baleset történt, s ezek arra figyelmeztetnek, hogy itt is fokozni keli a szülői felügyeletet és az úszómesterek felelősségét. Heidt Zoltán hétéves gyermek a Tungsram úszoda medencéjében, Stefan Béreseik hatéves csehszlovák gyermek a debreceni strandfürdő medencéjébe fulladt. — Az előírások tiltják a hajó- utakba eső vízi szakaszon, továbbá a hidak, zsilipek, vízkivételi művek, duzzasztók -és bukógátak, kompátkelőhelyek, valamint kikötők, hajóállomások körzetében a fürdést. Ugyancsak tiltják a hajóról, csónakról, bójákról és a hidakról a vízbeugrást. E szabályok megsértése miatt több mint 200 esetben indítottunk eljárást. Fokozzuk az ellenőrzést és a szigort — mondották végül a Belügyminisztérium illetékesei. (MTI) Új párttagok — KISZ-ajánlásra Megyénkben a legfiatalabb átlag életkorú kisipari termelőszövetkezetek egyike az Endrődi Cipész Ktsz. A dolgozók 66 százaléka harminc éven aluli, az átlagéletkor 25 év. A párt erősítése ennek megfelelően a fiatalok közül történik. Az elmúlt évben 23 új párttagot vettek fel az alapszervezetek. Az idén tizenegyet, közülük hetet KISZ- alapszervezet ajánlására. Második műszak három és fél millió forinttal A tótkomlós! Viharsarok Tsz azok közé tartozik, ahol nemcsak megszervezték, hanem működtetik is a háztáji bizottságot. Tavaly tavaszai hoztuk létre, azzal a határozott céllal — mondotta Farkas György tsz-el- nök —. hogy szervezetté, a szövetkezeti árutermelésbe illővé tesszük a ház körüli gazdálkodást. Törekvésük nemcsak afféle illesztési kísérlet volt, hanem nagyon is tudatosan épült az anyagi ösztönzésre. Mindenekelőtt a szövetkezeti gazdákat tették érdekeltté a háztáji bizottsággal való együttműködésben. Ez nem volt nehéz, mert a tótkomlósi ember is szívesebben adja el felesleges áruját annak, aki azért többet fizet. S a Viharsarok Tsz vezetői csupán a törvényben biztosított joggal éltek, gyakorolták kötelességüket. A háztáji bizottság elnökének szervezésében tavaly felvásároltak 703 mázsa sertést. Az értékesítést arra az időpontra tették, amikor a közös hizlaldából szállították a jószágokat. Így 140 600 forint nagyüzemi felárra tettek szert, melyen a tsz és a sertést hizlaló tagok 50—50 százalékos alapon osztoztak. Tojásból 200 ezret vásároltak fel. Szalonnából 110 mázsa, szárazkolbászból pedig 120 kilót vettek át. Kukoricából 24 vagonnal növelték a tsz takarmányalap j át. A füstölt szalonna felvásárlása azért alakulhatott ilyen jelentősen, mert kilójáért 28 forintot fizettek. Az ÁFÉSZ felvásárlói kilónként 20 forint körüli összeget adtak. A háztáji gazdaságokból felvásárolt élelmiszereket Budapesten és Vácott a tsz elárusító standjain értékesítették. A márka: Komlósi házi szalonna, háztáji tojás, száraz, füstölt kolbász volt. Különösen a váciak kedvelték meg a komlóson készített házi szalonnát. Hosszú sorok kígyóztak a pavilon előtt, ha a szállítmány befutott. Több vevő öt kilójával vásárolta a szerény haszonkulccsal és a rezsivel megemelt, felvásárolt árut, amely a 34 forintot kilónként nem haladta meg. Az 1968. étű zárszámadás során Farkas György tsz-elnök 2 millió 57 ezer forint háztáji áruforgalomról adott számot. Ezért méltatta az öttagú háztáji bizottság munkáját, melyet Venyercsan Ádám volt főmagtáros, most már erre a munkára függetlenített, fáradságot nem ismerő szervezésével folytattak. Végső soron a tagság járt jól, mert a ház körül korábban ezek az értékek nagyrészt elkallódtak. A szalonnából szappant főztek, a tojással pedig gyakran órákat álltak a piacon, nem nagyon kellett senkinek, A főként mezőgazdaságáról nevezetes községben alig akad olyan család, amelyik ne tartana néhány baromfit. — Amikor erre az esztendőre készítettük a tsz pénzbevétel! tervét, azt kérdezte tőlem Pipis János főkönyvelő, hogy mennyi pénzforgalmat irányozzon elő — emlékezik visza Venyercsan Ádám. — Akkor azt mondtam, annyit, mint tavaly. Beírta és a lelkemre kötötte; Ádám bácsi, de ez aztán meglegyen! Majd meglátjuk, mondtam neki óvatosan. Egy kicsit abban az időszakban azért idegeskedtem: mi lesz, ha nem lesz meg a kétmillió? Azután felmértük a helyzetet és úgy láttuk, ha jól dolgozunk, meglesz. Mondtam is a bizottság tagjainak, és aztán úgy a magunk módján munkába lendültünk. Váradi János, a tsz kereskedelmi üzemágának vezetője említette, hogy az első félévben igen kedvezően alakult a háztáji bizottság és a tagok kapcsolata. A háztáji bizottság 2 millió 64 ezer forint értékű forgalmat bonyolított le. Felvásároltak többek között 426 mázsa hízott sertést, 134 kiló szárazkolbászt, 72 mázsa füstölt szalonnát és 34,5 vagon kukoricát. Az év hátralevő részében a bizottság további 1—1,5 millió forint áruforgalomra számít. Venyercsan Ádám főfoglalkozásban, négy társa pedig társadalmi munkában 3—3,5 millió forint értékű árut vesz át a tagoktól és továbbít az elárusító helyekre, vagy éppen a tsz magtárába. Második műszakban szép eredmény ez! A háztáji bizottságnak e munka során megnövekedett a kedve. A közelmúltban elutaztak Bátaszékre. A battériás baromfitartást tanulmányozták. Nyomban meg is rendeltek egy minta battériát, melyet a bizottság elnöke vállalt el üzemeltetésre. Lakása egyik mellékhelyiségében szereli fel. — Bátaszéken egy asszony kétezer séverfajtájú tojóállományt kezel. E tojástermelő tyúkfajta gazdasági haszna az évi 240 tojás rakásával közismert. Tojásonként 27 fillér tiszta hasznot könyvel el. Kétezer tyúk egyenként 240 tojáshozama 27 fillérjével 129 600 forint jövedelem: — mondotta Venyercsan Ádám. Ezért már igazán érdemes berendezkedni battériás tojástermelésre! Ha ehhez hozzászámítjuk még azt is, hogy a Viharsarok Tsz vezetősége szívesen közreműködik a tojótörzs beállításában, úgy, hogy a tojó-telepére nevelt jér- cékből a rátartást kiadja, érthetjük meg, milyen messzemenően támogatják itt a háztáji árutermelés kibontakozását. Kormány- és párthatározatok szólnak arról, hogy a háztáji árutermelés felkarolása, a lehetőségek kihasználása miért indokolt. Ha úgy tetszik, e párthatározat megvalósítása, a háztáji árutermelés fokozása, a tsz-ben dolgozó kommunista vezetőknek kötelessége. A tótkomlósi Viharsarok Tsz-ben az elmúlt években nagy lépést tettek e határozat szellemében a háztáji árutermelés növelé. sére. A hétezer holdas gazdaságban így vált kisegítő ágazattá a háztáji árutermelés, melynek hasznát azokban a városokban érzik leginkább, ahol ez a szövetkezet élelmiszerárudákat üzemeltet. — Szeretnénk még szervezettebbé tenni a háztáji gazdálkodást — mondotta Farkas György. — Ezért a hústermelés növelésére üzemi tenyészkoca-süldőakciót írunk ki. A tenyészkoca süldőt vemhesen adjuk tagjainknak, s az a kérésünk, hogy egy kiló te- nyészkocáért, egy kiló süldőt vagy épen hízott sertést adjon vissza. Beszélünk a szarvasmarha-tenyésztés felkarolásáról is. Ezer tag esetében azonban körülményes a zöldtakarmány-ellátás* de vizsgáljuk a megoldás lehetőségét. Figyelemre méltó tótkomlósi színfolt a háztáji föld hasznosítása is. A tsz-tag a szövetkezetben termelt bármelyik, úgynevezett pénzelő növényből választhat háztáji területet. Aki cirokkal, hagymával vagy mással akarja hasznosítani a neki törvényesen járó háztájit, annak szívesen mérik ki a közösből. Tessék, csinálja. Egy a lényeg: a termelt áru értékesítése lehetőleg a tsz-en keresztül történjen. Jó elképzelések, jól bevált gyakorlati módszerek ezek, melyek végső soron a szövetkezeti árualap növelésére vezetnek. S nem árulunk el titkot, ha azt mondjuk, hogy ezzel a szervezéssel olykor bizony könnyítenek a kézimunkaigényes növények termesztésén is. Jó módszerekkel, követésre alkalmas példákkal szolgáltak a tótkomlósi Viharsarok Tsz vezetői, tagjai a háztáji és a közös árutermelésének ösz- szekapcsolásában. Egy gondolat vezérli őket: a tsz-tag jól találja meg számítását, a második műszak értelmét. Dupsi Károly Már állnak a kandeláberek Befejezéshez közeledik Szeghalmon a község központjában a villanyhálózat átépítése és a nagy fényerejű kandeláberek felállítása. A villanyhálózat átépítése azonban csak egyike azoknak a nagyarányú munkáknak, amelyek az utóbbi két évben e községben a község fejlesztését jellemzik. B. I. Távlati tervek a nagyüzemi zöldségtermelésre A Békés megyei Tanács Végrehajtó Bizottsága elmúlt évi határozata szerint a nyersanyag- termelés biztosítása érdekében bázis termelőszövetkezeteket kell kialakítani és el kell készíteni ezek távlati terveit. Figyelembe kellett venni a konzervgyár igényeit és a nagyüzemi zöldségtermelő körzetek kialakítását, valamint a konzervgyár és az érintett termelőszövetkezetek anyagi lehetőségeit. A megyei tanács mezőgazdasági és élelmezésügyi osztálya a tsz-szövetségekkel és a konzervgyárral közösen elkészítette a távlati terveket a bázis termelő- szövetkezetek kialakítására. A kijelölt körzetekben a gépesített nagyüzemi zöldségtermelést kívánják biztos alapokra helyezni. A tervek kialakítása részben a már meglevő termelési kapcsolatokra, részben pedig a fejleszteni kívánt területekre épült. Az eddigi munkák során a következő főbb növényeket figyelembe véve alakították ki a körzeteket. Eddig tizennyolc paradicsom- termesztési körzetet jelöltek ki, összesen 3 ezer katasztrális holdon. A zöldborsókörzetek száma kilenc, közel 2 ezer katasztrális holdon, amit 1975-ig 4 ezerre kívánnak növelni. Zöldpaprikát és uborkát nyolc körzetben. 750, míg vöröshagymát három körzetben 1975-ig több mint 700 katasztrális holdon termelnek. lljabb részletakciók Az Országos Takarékpénztár augusztus 1-től újabb szolgáltatásokra terjesztette ki a hitelakciót. Kölcsönt folyósítanak — szocialista országokba az ezer forintnál, nem szocialista országokba pedig a 2000 forintnál drágább — MALÉV repülőgép-jegyek vásárlásához. Ugyancsak adnak hitelt a MALÉV által szocialista országokba szervezett, légi utazással kombinált túrák, társas- utazások költségeire. Hitelt nyújt az OTP a tv-készülékek ezer forintnál többe kerülő átalakításához, a televízióantenna-be- rendezések felszerelési költségeihez. A szolgáltatások részletfizetési feltételei azonosak az áruvásárlási kölcsön már ismert feltételeivel. (MTI) A Budapesti Mezőgazdasági Gépgyár békési gyára azonnali belépésre keres lakatos, hegesztő és forgácsoló szakmunkásokat, valamint segédmunkásokat. Fizetés megegyezés szerint. — Minden páros héten szabad szombat. 44 órás munkahét. Jelentkezni lehet a békési gyár üzemgazdasági osztályán hétköznap délután 15 óráig. 68404
