Békés Megyei Népújság, 1969. július (24. évfolyam, 149-175. szám)
1969-07-04 / 152. szám
4. 7 Péntek f »89. Serlegek, érmek, plakettek, fényképek íróéban és képekben a gyulai sportkiállításról Gyula város sporttörténetének száz esztendeje Néhány nappal eaelőfct zárta be kapuit a Gyulai Várban a 100 éves sportmozgalom tiszteletére rendezett dokumentációs kiállítás. Egy hónap alatt sok száz látogató előtt rajzolódott ki a város sportjának egy évszázada. A ritka évforduló kapcsán érdemes még egyszer röviden feleleveníteni — mit is láttunk. 1869. december 5-e, történelmi dátum volt. Ekkor alakult meg a Békésgyulai Torna- és Tűzoltó Egylet. Az egyik tablón ezt olvashatjuk az egylet szabályairól: „Célja az általános egészség fokozása, az erő- és ügyesség fejlesztése, továbbá a testedzésre szolgáló testmozgások gyakorlása és •terjesztése. Valahol itt kezdődött... A gyű. Iái sport első bölcsőjét olyanok ringatták, mint Mojsisovics Vilmos, Olálh György és Márky Imre. Az első időkben a torna- és a vívás hódított, a labdarúgók csak később csatlakoztak. Szektoronként láthatók az egyes sportágak történetét bemutató emlékek, díjak, melyekhez ifj. Christian László írt magyarázatot. Fotók és egykori újságcikkek nyomán rajzolódik ki az 1910-ben életre kelő labdarúgósport á GYTE és a GYAC nagy csatái. Az atléták 1930-tól, napjainkig ritka sikert vallhatnak magukénak. Tizenöt országos atlétikai bajnokság fémjelzi id. Christián László munkáját. A Nemzeti Sport 1941. június 22-i számában szalagcímben így ír: „A KISOK atlétikai bajnokság első napjának hősei a Gyulai Katolikus Gimnázium növendékei voltak.” Díszes üvegvitrinben helyezték el Medovarszki János atléta főiskolai világbajnokságon szerzett bronzérmét és azt a díszes albumot, melyet volt edzőjének és kiváló tanító mesterének, id. Christián Lászlónak születésnapjára ajándékozott. Több tucat serleg, plakett és díszes emlékérem tanúsítja, hogy a város sportéletének vezetői, aktívái, versenyzői egy évszázad alatt milyen sokat tettek az egyetemes magyar sport előrehaladásáért. Végül szólni kell a rendezőkről — akik közel háromnegyed éves lelkiismeretes kutató és anyaggyűjtő munkával a tárlatot megszervezték —, valamint azokról. akik erre az alkalomra rendelkezésre bocsátották még ma is a régi fényükben csillogó érmeket, sárguló fényképeket, azon dokumentumokat, melyek az idő távlatában hú keresztmetszetet adnak, csaknem két emberöltő gpní-tiárAl L A Gyulai Testedző Egyesület A látogatók nagy érdeklődéssel nézik a labdarúgó-tablót. A tsz labdarúgóbajnokságéri Javában folyik az elmúlt hónap közepén beindult a Körösvidéki termelőszövetkezeti labdarúgó-bajnokság. Két csoportban folynak a találkozók és három forduló után arra lehet következtetni, hogy a győztesnek járó egy garnitúra labdarúgó-felszerelésért nem mindennapi küzdelmet vívnak a csapatok. Az eddig lejátszott találkozók eredményei: Körösladányi Zalka Máté— Dévaványa II. 3:1. Körösladányi Üj Barázda—Csárdaszállási Petőfi 1:1. Muronyi Lenin—Dévaványa I. 2:1. Dévaványa II.—Dévaványa I. 0:6. Körösladányi Zalka M.—Körösladányi Üj Barázda 2:6. Kamuti Béke—Nagyszé- nási Dózsa 1:0. Gerendási Petőfi— Bcs. Május 1. 3:1. Gádoros! Petőfi—Csorvási Vörös Október 2:1. Nagyszénási Dózsa—Csorvási Vörös Október 1:1. Bcs. Május 1.—Gádorost Petőfi 2:8. Kamuti Béke—Gerendási Petőfi 2:1. Muronyi Lenin—Körösladányi Zalka Máté 5:2. Csárdaszállási Petőfi—Dévaványa I. 2:0. Körösladányi Üj Barázda—Dévaványa II. 2:2. A körösvidéki csoport állása 1. Muronyi Lenin 2 2 — — 7: 3 4 2. Körösi. Üj B. 3 1 2 — 9: 5 4 3. Csárdaszál. P. 2 1 1 — 3: 1 3 4. Dévaványa I. 3 1 — 2 7: 4 2 5. Körösi. Zalka M. 3 1 — 2 7:12 2 6. Dévaványa II. 3 — 1 2 3:11 1 A modem testkultúra sportágaival és új egyesületeivel már a század első évtizedében megjelenik, melyet derékba tör az első i világégés eszteüen pusztítása. Évek múltán a csataterek el csendese dését követően már a sport tered lesznek ismét zajosak a játékok és versenyek izgalmától. Városunkban is megindul a sport- j élet 1919-ben a GYAC újjászüle- ! tésével, de a Tanácsköztársaság heteinek szárnybontogatásait kővető román megszállás tovább késleltette, a rendszeres működést. 1920 januárjában a korcsolyaegylet megnyitja a jégpályát, mely- i nek a tönkrement világítóberendezését ugyan nem, de a pavilont rendbehozták. A korcsolyázók után ugyancsak az év első hónapjában a sakkozók adnak életjelt. magukról szimultán bemutatóval, majd néhány hónap múltán Bakos József és Gyöngyösi Sándor kezdeményezésére újjáalakult az Erkel Ferenc Sakk-kör, élénk tevékenységet folytatva. GYIMTE Az 1920-beli szárnybontogatások közül azonban legjelentősebb a tavasz folyamán alakuló mun- j kás .sportegyesület, amiről a BÉ- ! KÉS hasábjain megjelenő május j 8-i tudósítás a következőket írja: ;,Üj sportélet van kialakulóban ! Gyulán. A GYIMTE — Gyulai 1 Ipari Munkás Testedző Sportegylet, mely a gyulai iparos ifjúság önképző egylet égisze alatt csoportosuló elit ifjúságból áll... Fel- j adata a sportélet minden ágának, a testi erő és ügyesség fejlesztésének művelése az iparos ifjúság i körében, hogy a napi munka után izmait újra edzheti és idegeit fris- ! sltheti. miáltal szabad idejét j egészségesebben és kulturáltabb tevékenységgel töltheti el. Működésük első kiindulójaképp a labdarúgójáték mível ését — tréning- jét — már megkezdték. Az iparos ifjúság ezen törekvésének támogatásával kapcsolatban felhívjuk Gyula város értelmiségét, s hivatott köreit, hogy őket ambíciójukban támogassák, alapító, vagy pártoló tagként lépjenek be szervezetükbe.” A kérés ugyan többnyire süket fülekre talált, ami azonban az iparos ifjakat mit sem zavarta es május, júniusban be is mutatkoztak labdarúgó csapatukkal a GYAC-cal szemben 2.1 és 3:1 arányú tisztes vereséget szenvedve. Váltakozó eredményekkel és nagyfokú lelkesedés folytán gyökeret vert a munkás sportegyesület, sőt két év után számos kisiparáé, kereskedő és polgárember csatlakozott a zöld-fehérek táborához. GYTE Szükségessé vált a névváltozás, ami meg is történt a „társadalmi osztályok együttműködésére való tekintettel, melyet az ipartestületben tartott március 28-i közgyűlés hosszas vita után el is fogadott az alapszabályok változásával együtt. Az egyesület neve: Gyulai Testedző Egyesület — 1920-as alapítási évszámmal, jelvénye: pajzs, fehér-zöld színnel. Három sportágnak művelését tűzték ki célul: labdarúgás, atlétika. birkózás. Már az újjáalakulás esztendejében sikerült megtörni első ízben a GYAC hegemóniáját labdarúgás terén 1922 júliusában aratott 3:1- es győzelmükkel. Az 1923 és 24-es idény nem volt éppen sikeres, mivel a labdarúgók mindössze néhány mérkőzést játszottak, az atléták nem tudták felvenni a versenyt a „gyacistákkal”, a birkózó szakosztály pedig életképtelennek bizonyult. Mindezt betetőzte az építőmuhkások kiválása, akik 1924. július 8-án a Wiszt-féle vendéglőben kimondják a GYÉMTK, A századforduló táján az egyik legkedveltebb sportág a vívás volt. A kardforgatóknak állít emléket a kiállítás képünkön látható része. Országos döntőben a gyulai csapat Budapesti MAVAUT—Gyulai VOLÁN 2:2 (1:0). Országos labdarúgó VOLÁN Kupáért, Gyula, 1000 néző. V: Magyar Z MAVAUT: Benes — Méhes, Margó, Rehák (Kőhalmi), Tatár, Lukács, Novotny), (Stergula), Kóbor, Tóth, Be- lovai. Fekete. Edző: Koszta György. VOLÁN: Juhász (Győr) — Gyulán, Sál, Szabó, Kiss, Molnár, Nagy, Kádár, Császár, Szalai, (Gácsi), Kalló. Edző: Bakó Lajos. Szokatlan érdeklődés előzte meg a találkozót. Az NB III. középcsoportjában játszó fővárosi együttes kezdte a játékot és már az elején látszott, hogy könnyen veszik két osztállyal alacsonyabb ellenfelüket. Egy ideig úgy is nézett ki, hogy biztos győzelmet aratnak. A 2. percben Margó 18 m-es bombája alig szállt mellé, a másik oldalon Kalló egyedül törhetett kapura, de fölé lőtt. A 26. percben Tóth 30 m-es lövése a bal sarokban akadt meg. 1:0. A második félidőben is fölényben játszott a vendégcsapat. Az 55. percben Kóbor talált a kapuba. 2:0. A ktűnő erőn- | létben levő gyulaiak megpróbálták a lehetetlent és a közönség fergeteges biztatása mellett nagy hajrába kezdtek. A 79. percben Nagy óriási erővel vágott egy szabadrúgást a jobb felső sarokba. 2:1, majd két perccel a befejezés előtt Kiss keresztbe ívelt labdája átszállt a védők felett és a befutó Kádár védhetetlenül lőtt a hálóba. 2:2. A fővárosiak lest reklamáltak, a közönség berohant kedvenceit ünnepelni, emiatt percekig állt a játék. Közben a játékvezető megsértéséért Stergula a kiállítás sorsára jutott. Jók: Szabó, Sál, Kiss (a mezőny legjobbja), Kádár, ill. Belovai, Margó. Ezzel a gyulaiak bejutottak az országos labdarúgó VOLÁN Kupa döntőjébe, melyet augusztus 20-án Rákospalotán rendeznek meg. Jól szerepellek Szegeden a Bcs. Előre kerékpárosai Jánosi Imre a kitűnő versenyző kerékpárját is kiállították. (Fotó: Béla Ottó) A Szegedi Vasutas Sportkör fennállásának 50 éves évfordulóján nemzetközi háztömb körüli kerékpárversenyt rendezett, mélyen indultak a Bcs. Előre versenyzői is. Eredmények. Úttörő futam. (10 kör, egy kör 14 km). 1. Fabulya Pál (Bcs. Előre). 2. Tomcsenka József (Bcs. Előre). 3. Hanzel Pál (Bcs. Előre) 18.30. Vaskerekes serdülő. (15 kör). 1. Babinszky János (Bcs. Előre). 2. Gubény György (Bcs. Előre). 3. Lenti Mihály (Bcs. Előre). Vaskerekes ifjúsági. (20 kör). 1, Annus István (Bcs. Előre). 2. Szabados Ernő (Szegedi Postás). 3. Baranyi Balázs (K-félegyházi V.). Vaskerekes felnőtt. (20 kör). 1. Zsiga István (Szegedi Postás). 2. Andó János (Bcs. Előre). 3. Haris István (Szolnoki Kinizsi). a Gyulai Építőmunkások Testedző Körének megalakulását. Jelvényük fekete szegélyű pajzs, benne fekete GYÉMTK, alatta 1924. Szerencsére nem visszaesés. ha_ nem a sporttelep ügyének rendeződése folytán fellendülés következett. 1925-ben elkészült a pályán a több száz személyes lelátó, amiről élvezetesebbé váltak a labdarúgó-mérkőzések és atlétikai versenyek, melyeket egyre nagyobb érdeklődéssel kísértek a város lakói. Ez évben a csabai kerületi II. osztályú bajnokságban a GYAC mellett először a GYTE is szerepelt, addig a szerényebb képességű építőmunkások a barátságos találkozóknál maradtak. Egy esztendő elteltével ismét további minőségi előrelépés következett, mivel a GYAC megnyerve az 1926/27-es II. osztályú bajnokságot, feljebb jutott és a következő szezonban a GYTE mellett már a GYÉMTK is elindult a II. osztályban. 1928-ban ismét fordulat következett be, mert a GYAC után a GYTE is bajnokságot nyerve feljebb jutott és következménye képpen fuzionált a két munkás egyesület, helyreállítva ez egységet az ipartestületben augusztus 15-én tartott rendkívüli közgyűlésen. Ez a mindenképpen helyesnek mondható lépés lehetővé tette két hasonló képességű csapat egészséges komkurrenciáját, ami további két évtizeden keresztül tar. tett a GYTE és a GYAC között. Ifj. Christián László (Folytatjuk) FIÚKAT nyomdaiparitanulónak felveszünk. Jelentkezés 1969. július 10-ig a BÉKÉS MEGYEI NYOMDAIPARI VÁLLALATNÁL, Gyula, Jókai u. 5—7.
