Békés Megyei Népújság, 1969. július (24. évfolyam, 149-175. szám)

1969-07-31 / 175. szám

1909. Jdtiu« 3L 5 Csütörtök Szegeden is siker A Bács-Szolnok megyéi Vas- és Műszaki Nagykereskedelmi Vál­lalat a Szegeden, július 18-tól 27- ig tartó ipari vásáron és kiállí­táson bemutatta a Békés megyei Vegyesipari Vállalat ÉTI-típusú 7, 10, 15, 25 és 60 ezer kalóriás gázkazánjait is. Ezek közül új­donságnak számít a 7 ezer kalóri- ás, amely városi gázzal, földgáz­zal és propán-bután gázzal egy­aránt fűthető. A vegyesipari vállalat, amely gázkazánjai használhatóságának és minőségének elismeréseként már a Budapesti Nemzetközi Vá­sáron is értékes díjat kapott, Sze­geden ismét díjat nyert. A kiváló terméket hamarosan újra bemu­tatják Pécsett, az augusztus 1-től 10-ig tartó Baranya megyei ipari vásáron. Nemzetközi borverseny A szeptember 1—11 között Bu­dapesten megrendezésre kerülő hatodik nemzetközi borversenyre beérkeztek a külföldi nevezések. Az összesítésből kiderült, hogy a bíráló bizottságnak nem lesz körtnyű munkája: 1034 minta kö­zül kell majd kiválasztania a leg­jobbakat. A nemzetközi versenyen 21 ország képviseletében összesen 263 külföldi vállalat és cég küldte el nevezését. A legnagyobb szám­ban — 81-en — az NSZK vállala­tai jelentkeztek, utána követke­zik a 63 olasz és a 44 osztrák cég. A kiállított borok számát il­letően ugyancsak az NSZK áll az első helyen, 257 mintával. Távoli földrészek nedűi is asztalra kerül­nek majd a versenyen, így példá­ul Chile 3 cége 11, Málta egy vállalata 3, Argentína 5 vállalata pedig 18 bormintát indított máris útnak á magyar fővárosba. /■■■■■■■■■■•■■■■■■■■•■■««'•■■■■■■■■«■■■■■■■■«a Lengyelországban, a Katowlcze melletti „Zawadzkl” szénbá­nyában súlyos bányaszerencsét lenség történt. A mentőosztagok önfeláldozásának köszönhető, hogy egy kivételével a bennszo­rult 119 közül valamennyi bán yászt sikerült megmenteni. A képen: a felszínre támogatják az egyik megmentett bányászt. Megmentett bányászok Mezőgazdasági könyvszemle Vetésforgók Gustav Könnecke professzor, Európa-hírű tudós legújabb könyvének magyar nyelvű ki­adása bizonyára nagy érdeklő­désre tarthat számot, különösen a mezőgazdasági szakértők kö­rében. Az intenzív mezőgazda- sági termeléssel foglalkozó tu­dósaink, a korszerű agrotechni­kát alkalmazó szakembereink régen tudják, hogy a növényi sorrendnek, a vetésváltásnak milyen nagy termésnövelő ha­tása van. S ez olyan eljárás, amely még nagyobb befektetést sem kíván, tehát mindenütt nagy haszonnal alkalmazható. A vetésforgóról szól Könnec­ke professzor könyve, amelyet a Mezőgazdasági Könyvkiadó jelentetett meg, nyomban az eredeti mű megjelenése után. Szükség is volt erre a gyors re­agálásra, mert a magyar nép­gazdaságban is eredményesen alkalmazhatjuk szakmai taná­csait. A szakemberek véleménye szerint ugyanis a kitűnő mo­dern szereken, a korszerű gépek használatán felül a növények rugalmasan, de helyes elvek­nek megfelelően alkalmazott változtatása egyetlen forint többletkiadás nélkül, hektáron­ként további 4—8 mázsa gabo­namennyiséget hoz. Bizonyára elősegíti majd ez az érdekes könyv a vetésforgó al kalmazésát a magyar mezőgaz­daságban is. ihI 1928-ban szerencse kísérte. Bo­nyolult tervét több hónapig ké­szítette elő. Zsoldjából még egy fél liter bort sem vett a kan­tinban. Először is égy elegáns civil ruhát, vastag, fekete kretes szemüveget és disznóbőr akta­táskát Vásárolt magának. Mindez nem tűnt fel Fez üzleteiben, mert a holland légiós összetalál­kozott egy diáktársával, aki ha­jós lett, és égy nagy borszállít- mártyért jött Észak-Afrikába. A két gyerekkori barát mindent megbeszélt és a vásárlásnál úgy viselkedtek, mintha az öltöny és a többi holmi a tengerésznek kellene. Másnap a légiós megjelenik a Marokkói Bankban. Civil ruhá­ban, könnyedén és barátja út­levelével. — Nagy dollárösszeget örököl­tem. A hajó, amelyen dolgozom, a következő hónapokban a vi­lágtengereken közlekedik Casab­lanca és Szingapúr között. Nincs időm most valamelyik holland bankhoz fordulni. Először is csak az érdekel, milyen feltéte­lek mellett helyezhetném el itt a pénzemet, hány százalékos ka­matot kapnék? Készséges a bank. A cégveze­tő kijelenti, hogy nagy 'szeren­csének tartaná, ha az ügylet létrejönne és négyszázalékos kamatot ajánl fel. Az elegáns fiatalember alkudni kezd. — Megállapodhatnánk négy és fél százalékban? — kérdi. —* Remélem, de ezt meg kell beszélnem az Igazgatósággal. — Jó — válaszolja nagyvona­lúan a fiatalember. — Megkap­hatnám ugyanazt írásban is? Mindkét variációt, milyen ka­matot kapok a dollárjaimért négyszázalékos, valamint négy és fél százalékos alapon. — Semmi akadálya — vála­szolja a cégvezető és a bank cégjelzéses papírján, néhány sorban leírja a pénz betétjének két lehetőségét. Huszonnégy óra sem telik el, amikor a fiatalember, immár újra egyenruhában leült egy ét­teremben. Vacsora után titok­zatos arccal közli a tulajdonos­sal: — Nagy szerencse ért. Na­gyobb összegű dollárt örököltem. Pénzemet a Marokkói Bankház­ban helyeztem el. Kitűnő feltéte­leket sikerült elérnem. Most vi­szont gyorsan ezer frank kelle­ne. Nem leszek hálátlan. Kölcsö­nöz nekem? Hányaveti mozdulattal előve­szi a katona a bank cégjelzéses papírját, amelyen az ajánlatot kapta. Az étterem tulajdonosa nem tud ellenállni mohóságának, uzsorakamatra felajánlja a lé­giósnak a kért összeget. Még ugyanaznap éjszaka a veszélyes kombináció befejező­dik. Á fezi vasútállomáson egy elegáns, szemüveges fiatalem­ber, a hóna alatt a kereskedel­mi utazók jellegzetes aktatáská­jával, tettetett nyugalommal így szól a pénztárnál: — Egy elsőosztályú jegyet ké­rek Tangerba... A határon felmutatja a fris­sen vásárolt útlevelét, amely olyan kitűnő hamisítvány, hogy a papírok ellenőrzése nála csak formalitás. Másnap egy tan- geri étteremben már valóban nyugalommal ül ugyanez a fia­talember és ragaszkodik, hogy a reggelihez eidami sajtot- adja­nak neki. A bárom kerékpáros 1 Egy esztendővel később a Ma- ■ rokkói Kerékpáros Szövetség j pünkösdi nagyszabású ver- ■ senyt rendezett Casablanca, Ra- ■ bat és Tanger között. Sok indu- ! ló jelentkezett, az első díj je- : lentős pénzösszeg volt. Minden- ; ki arra számított, hogy ezt Ca- ■ sablanca valamelyik versenyzője : nyeri. Senki sem tulajdonított jelen­tőséget semmiféle szempontból annak, hogy Marrakechből le­vélben három teljesen ismeret­len versenyző is jelezte: indul­ni akar. A rendezők a nevük alapjáh azt hitték, hogy olasz te­lepesről van szó. akik talán ko­rábban otthon a kerékpár szen­vedélyes hívei voltak. Pietro Pa- ravini, Carlo Lan orca és Giulio Decönnick postautalványon küldte a versenybíróság által kö­telezően elírt ötfrankoc nevezé­si díjat. így aztán senki sem gördített akadályt és így felso­rakoztak a startnál, amikor a tarka mezőny felsorakozott Ca-a sablanca főterén. Az első kilométereken a há­rom olas2 nevű kerékpáros sem, mi külőhÖSBél nem hívta fel ön­magára a figyelmet. A mezőny { közepén haladtak, nem bírják j jobban a ookoli hőséget, mint a ! többiek, de nem is maradnak le nagyon azoktól, akik élre ke­rültek. — Gyérünk! Gyerünk! — ki­áltják a nézők, akik az országút j szélén állnak és biztatják Ca- I sablanca legjobb kerékpárosait. ! De nem sikerül a város kedven- | ■"emek e'őnvt szerezni a többiek- | kel szemben. (Folytatjuk.) ; A moszkvai találkozó után A szocialista világrendszer szerepe ]V emzetközi kommunista mozgalmunkban akadnak, akik nem a szocialista világ­rendszert tekintik a haladás döntő erejének. Egyesek a nem­zeti felszabadító mozgalmakat, mások az úgynevezett „el nem kötelezettség” politikáját. Mind. két hibás álláspont közös neve­zője: a szocialista világrendszer szerepének, jelentőségének le­becsülése. Ezek a nézetek káro­sak ugyan mozgalmunkra, de nem tudnak változtatni azon az objektív tényen, hogy a szoci­alista világrendszerhez 14 — benne a más álláspontot elfog­laló szocialista országok is — beletartoznak, éppen a társadal. mi rend és a hatalom azonos jellege következtében. A hibás álláspontok azonban kétségtele­nül gyengítik a szocialista világ pozícióit. Ezért is van nagy je­lentősége annak, amit a moszk­vai tanácskozás fő dokumentu­ma a szocialista világrendszer jelentőségéről, szerepéről mond. Ebben az olvasható: „A szoci­alista világrendszer az imperi­alistaellenes harc döntő ereje. Minden felszabadító harc sem­mi mással sem pótolható támo­gatást kap tőle és mindenek­előtt a Szovjetuniótól.” E fontos elvi tétel a világ mai reális erőviszonyaiból indul ki, ennek alapján vont« le következteté­seit. p1 él évszázaddal ezelőtt az imperializmus még osztat­lanul uralta a földet és uralko­dott a föld népei felett. Az el­ső, be nem gyógyítható csapást 1917-tŐl a Nagy Októberi Szo­cialista Forradalomtól kapta, amelynek eredményeként új társadalmi rend, a szocializmus győzedelmeskedett a föld egy- hatodán. 1917-et követően mint­egy három évtizeddel azonban már nem egy országban, hanem az országok egész sorában dia­dalmaskodott a szocialista for­radalom: a szocializmus világ- rendszerré vált. Történelmi idő­vel mérve ezt a fejlődést viha­rosnak kelj tekintenünk: <t XX. század a szocialista forradalmak kora. Az imperializmus képtelen visszaszerezni az elveszített tör­ténelmi kezdeményezést és visz. szafelé fordítani a mai világ fejlődését. Az emberi fejlődés­nek fő útvonalát a szocialista világrendszer, a nemzetközi munkásosztály és az összes for­radalmi erő határozza meg. Ez a felsorolás objektív sorrendi­séget tartalmaz. Nem azért, mintha ezt valaki így találta volna ki, hanem a történelem logikája által. A 14 országot magában foglaló világrendszer óriási ihlető hatást, a példát je­lenti a világ számára és meg­teremtette a világ szocialista fejlődése meggyorsításénak fel­tételeit, új távlatokat nyitott az emberiség, a haladás, a szo­cializmus világméretű győzelme előtt. Ami ma a világban hala­dó mozgalom: nemzeti felsza- baditási harc, nemzetközi béke­mozgalom, vagy az úgynevezett „el nem kötelezettség” politi­kájából azok a célok, amelyek az imperializmus elleni harcot ts akarják, mind azért érhetnek el eredményt, mert az imperi­alizmus ma mér nem politizál­hat úgy, mint a századfordulón. em véletlen tehát, hogy a 11 nemzetközi imperializmus agresszív stratégiájának éle — akárcsak korábban — most is mindenekelőtt a szocialista ál­lamok ellen irányul. Persze az imperializmus kénytelen szá­molni az erőviszonyokkal is. Ázsiában még nem riadt vissza a nyílt katonai agressziótól sem: háborút visel a Vietnami Demokratikus Köztársaság — a szocialista világ egyik országa — ellen. Európában azonban úgy látszik lemondott a fegy­veres módszerekről, itt az is­mert „fellazítás” hosszú távra szóló taktikájával kísérletezik, sokszor nem is eredménytelenül. Elsősorban a szocialista világ­rendszer egységét igyekszik gyengíteni, s ebben kezére ját­szanak azok a hibák, amelyeket időnként politikájukban egyes pártok elkövetnek, leghatáso­sabban most azonban a kínai vezetőség, amely politikája kö­zéppontjába a szocialista világ- rendszer egységének leomlasz­tását és a szovjetellenes éget tette. De a szocializmus ellen­ségei nem mulasztanak el egyetlen alkalmat arra sem, hogy belülről is bomlasszák az egyes országok társadalmát, megkíséreljék aláásni a szoci­alista államhatalom alapjait, amint ezt nálunk 1956-ban és a közelmúltban Csehszlovákiá­ban tették. Az Imperializmus távlati célja, hogy visszaállítsa a kapitalizmus uralmát a szo­cialista országokban, természe­tesen sohase sikerülhet. Nyö- matékkai hangsúlyozza azonban a moszkvai fő dokumentum azt az internacionalista törvényt, hogy „A szocializmus védelme a kommunisták nemzetközi köte­lessége”. Ennek a fontos elvnek a dokumentumban történt elfo­gadása azt jelenti, hogy vere­séget szenvedtek azok a próbál­kozások, amelyek minden szo­cialista ország sorsát az illető ország dolgozói „magánügyé­nek” akarták csak tekinteni. Számunkra különösen világos, hogy nincs nemzeti szuvereni­tás a szocialista világrendszer erős pajzsa, a szocialista inter­nacionalizmus nélkül! A z egység erősödése fontos feltétele annak, hogy a szocializmus további sikereket érhessen el mind a szocialista világrendszeren belül, mind az egész földkerekségen, Minden egye« szocialista ország fejlő­dése és erősödése az egész szo­cialista világrendszer előre­haladásénak fontos feltétele. Ezért örülünk testvér-országaink sikereinek, s ezért osztozunk kudarcaikban is. A szocialista világrendszer mindenekelőtt nö­vekvő gazdasági és katonai ha­talmával a magasabb rendű új társadalom példájával járul hozzá az imperiallstaellenes erők közös győzelméhez. De, ahol kell — mint a vietnami nép esetében, ott a korszerű fegyverek is beletartoznak a tá. mogatás körébe. A szocialista világrendszer erejével, hatalmá­val ott áll a világ minden hala­dó ereje mögött, minden olyan erőnek megbízható szövetségese és támasza, amelv az emberiség szebb jövőjéért, békéjéért, bol­dogságáért küzd. Rács Lajos Férfi segédmunkásokat vasszerkezeti üzemünkbe állandó munkára felveszünk. Jó keresett lehetőség! Év végén nyereségrészesedést fizetünk. 44 órás munkahét! Minden második szombat szabad! Jelentkezés: VÍZGÉPÉSZETI VÁLLALAT íl. SZ. GYÁREGYSÉGE, Gyula, Béke sugárút 00. 62®

Next

/
Thumbnails
Contents