Békés Megyei Népújság, 1969. július (24. évfolyam, 149-175. szám)
1969-07-04 / 152. szám
MA Á MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA Világ proletárjai, 1969. JÚLIUS 4, PÉNTEK Ara 8« fillér XXIV. ÉVFOLYAM, 152. SZÁM LETISZTULT GONDOLATOK (3. oldal) SOK VAGY KEVÉS A KISIPAROS? (4. oldal) PORTRÉ KÉT PEDAGÓGUSRÓL (5. oldal) Elfogadták az 1968. évi költségvetés végrehajtásáról benyújtott törvényjavaslatot Folytatta tanácskozását az országgyűlés Csütörtökön 10 órai kezdettel az országgyűlés folytatta az 1968. évi költségvetés végrehajtásáról szóló törvényjavaslat vitáját. Az ülésen részt vett Losonczi Pál, a Népköz- társaság Elnöki Tanácsának elnöke, Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára, Fock Jenő, a forradalmi munkás-paraszt kormány elnöke, továbbá Biszku Béla, Fehér Lajos, Gáspár Sándor, Kállai Gyula, Komócsin Zoltán, Nyers Rezső, Szirmai István, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai, valamint a Politikai Bizottság póttagjai, a Központi Bizottság titkárai és a kormány tagjai. A diplomáciai páholyokban helyet foglalt a budapesti diplomáciai képviseletek több vezetője. Kállai Gyula, elnöki megnyitója után az ülés első felszólalója Fehér Lajos, a kormány elnök- helyettese volt. lekére. Ehhez nagyabb mozgékonyságra van szükségük a vállalatoknak, amit akadályoz a túlzott centralizáció. A tröszti és más nagyobb szervezeti formában működő egységeknek különösen az élelmiszeripar ban, a textiliparban és a belkereskedelemben nagyobb önállóságot kell adni. Miután a vitában sok szó esett a fogyasztás, a keresetek és az árak kérdéséről, a minisztertanács elnökhelyettese részletekbe menően foglalkozott ezekkel. Mérlegelve a nemritkán ellentétes vél- leményeket, hangsúlyozta, hogy az összfogyasztás lényegesen növekszik — ami döntő jelentőségű —, mindazonáltal egyes kiskeresetű, nagycsaládú rétegek feltétlenül érzékenyen reagálnak bizonyos árváltozásokra, amit nem szabad figyelmen kívül hagyni. A reáljövedelmek a tervezett 14—16 százalékkal szemben, 19— 20 százalékkal nőttek három év alatt, de az is igaz, hogy a i'eál‘ jóval lassabban követik jövedelmek nagyobb differenciálásának szükségességét azzal indokolta, hogy a mai különbségek a legfelel ősségtelj eseb b munkát végző vállalati vezetők, valamint a művezetők és a munkások, egyszersmind a szakmunkások és a szakképzetlen dolgozók keresete között túlságosan csekélyek ahhoz, hogy az emberek valódi képességei szerint jobb munkára ösztönözzenek. Ne a jelenlétet, hanem a teljesítményt bérezzük, és honoráljuk jobban a szorgalmat, a rátermettséget, a nagyobb gyakorlatot — jelentette ki. Az élelmiszerellátás, speciálisan a húsellátás nehézségeivel kapcsolatban megemlítette, hogy már tettek bizonyos központi intézkedéseket, amelyek hatására javul a helyzet. Ami az iparcikkek választékát illeti: a kereskedelem ne rendeljen elavult vagy minőségileg meg nem felelő termékeket, ez a leghatásosabb fogyasztói érdekvédelem. Az ármozgásokról elmondotta, az összárszínvonal emelkedése a megengedhető évi 1—2 százalék alatt marad és ta rugalmas árrendszer mindenképpen pozitív hatással van a termelésre és így a fogyasztásra is. Utalt az árcsökkentésekre is, amelyek a ruházati iparban július elseje után kezdődtek. A továbbiakban említést tett a korszerű, rugalmas, közép- és kisvállalatok növekvő szerepéről és nehezményezte, hogy mostohagyerekek a hitelellátásban. Hangsúlyozta a tanácsi gazdálkodás továbbfejlesztésének fontosságát, amihez azonban a minisztériumok több ágazati segítsége, útmutatása szükséges. Fehér Lajos a kormány külpolitikai tevékenységének rövid összefoglalásával fejezte be nagy érdeklődéssel fogadott felszólalását. A vitában részt vevő képviselők többsége a mezőgazdaság, illetőleg a term el ős zöv e tkeze tek (Folytatás a 2. oldalon.) Fehér Lajos felszólalása A miniszterelnök-helyettes felhasználta az alkalmat, hogy röviden értékelje a reform eddigi eredményeit és annál részletesebben szóljon a gazdálkodás soron következő legfontosabb feladatairól. Hangsúlyozta: az eltelt másfél év eredményei szemmel láthatóan bizonyítják a reform életképességét. A továbbiakban — mondotta, a legfontosabb a jelenleginél kedvezőbb gazdasági szerkezet és ezen belül a jobb gyári- mányösszetétel kialakítása, hogy gyorsabban növe- kedhessék a nemzeti jövedelem és jobban kielégíthessük a termelési és fogyasztási igényeket. Természetesen elsősorban a keresettebb termékeket előállító ágazatok részarányát kell növelni. Véleménye szerint azonban túl lassan szorulnak ki az elavult termé- íek és ez is hozzájárul a mun- taerőgazdálkodás és a bérpolitika joggal bírálható jelenségeinek iennmaradásához. Kitért Fehér Lajos a termelékenység sok oldalról bírált kedvezőtlen színvonalára, amelyet véleménye szerint csak átmenetileg vehetünk tudomásul. Azt a túlbiztosítást, ami a munkaerő vonalon számos üzemben, vállalatnál folyik, meg kell szüntetni, hogy lehetővé váljék a dolgozók átirányítása olyan területre, ahol égető munkaerőhiány van, egyebek mellett a szolgáltatások terübérek ezeket. A Centenáriumi kiállítás, kiadvány a BOV Békéscsabai Gyárában Hazánk baromfiipara jövőre nnepli fennállásának 100. évfor- ulóját. A centenárium alkalmáéi a baromfiipar fejlődéstörté- etét központilag feldolgozzák, de BOV Békéscsabai Gyára is nagy onddal készül a jubileumra. Már yűjtik az adatokat, olyan kiad- ányt szerkesztenek és kiállítást mdeznek, amely hű képet ad a elyi eseményekről, a barornfivá- árlás és feldolgozás történeté- öl. Békés megye ősidők óta hazánk gyik legjelentősebb baromfi- jnyésztési tája. Kezdetben az lő baromfi kis- és nagykereske- ők, exportálók ,aranybányája” olt. Az első iparengedélyt a ba- omfifeldolgozásra 1923-ban ad- ik ki. Erről értékes dokumentumokat sikerült összegyűjteni. Ma i dolgoznak olyan asszonyok az izemben, akik a manufakturális Jószakban már tevékenykedtek s jól összehasonlíthatják a megváltozott élet- és munkakörülményeket. A hazai baromfiipari sztrájk a harmincas években itt bontakozott ki. Jobb munkakörülményekért, j rövidebb munkaidőért és magasabb bérért emelték fel szavukat a { békéscsabai dolgozók. A centenáriumi kiadváhy és a kiállítás bemutatja: milyen forradalmi vál- | tozás történt ebben az üzemben az utóbbi évtizedekben. Az évi ezervagonos termelésre berendezkedett üzemben korszerű automata és fél automata berendezések, gépsorok könnyítik a munkát, korszerű üzemi étkezde áll rendelkezésre, épülnek az újabb szociális létesítmények. A szállítást, a tárolást és egyéb munkát szintén korszerűsítették, így minőségileg is jobb árut értékesíthetnek. A. R. A KISZ VB ülésének napirendjén: A konzervgyár akcióprogramja ás a munkatervek Csütörtökön délelőtt Békéscsabán ülést tartott a KISZ Békés megyei Végrehajtó Bizottsága. A v. b. tagjai elsőként a Békéscsabai Konzervgyár KISZ csúcsvezetőségének jelentését vitatták meg. A jelentés a gyár négy alapszervezetének munkájáról számolt be, különös tekintettel az 1969. évi akcióprogram időarányos végrehajtására. A konzervgyári KISZ- esek 60 százaléka szocialista brigádban dolgozik, de a KISZ-en kívüli, 30 éven aluli fiatalokkal együtt háromszázan tagjai az ifjúsági brigádoknak. A nagyüzem KISZ-alapszervezeteinek munkájában — szögezte le a jelentés — egyre fokozódó hangsúlyt kap a termelést segítő tevékenység. A végrehajtó bizottság tagjai tudomásul vették a jelentést és elfogadták a KISZ Békés megyei bizottságának és a vérgrehajtó bizottságnak, valamint a megyei úttörőelnökségnek a második félévi munkatervét. A Megyei Népművelési Tanács értekezlete Csütörtök délelőtt 9-kor ült össze a Megyei Népművelési Tanács. A napirenden elsőként szereplő téma, „Az Olvasó Népért”- és az „Olvasó Ifjúságért”-mozga- lom helyzete, eredményei Békés megyében”, nagy érdeklődést keltett a jelen levő szakemberek között. A közművelési könyvtárakban évről évre állandóan emelkedő tendenciával az olvasók száma, 1967-es felmérés szerint, már 2 millió 218 ezer. A kikölcsönzött kötetek száma ugyanakkor meghaladja az évi 53 milliót. Békés megye könyvtárai a kölcsönzött művek ^ számának tekintetében igen_ előkélő helyet érnek el, az országos szintet néha sokszorosan túlhaladják. Ugyanakkor számolni kell az utóbbi évtizedekben megindult és fokozódó tudományos, technikai ismeretek további gyarapodásával. Az információk bősége, illetve közvetítésük is nagy terheket ró az olvasókra és a könyvtárakra egyaránt. A tanácskozás második napirendi pontként a helytörténeti kutatás és honismereti mozgalom helyzetét és Békés megyei eredményeit elemezte. A beszámoló leszögezte: a figyelmet elsősorban az újkori és legűjabbkori történeti vizsgálódások országos szintézisének előkészítő vagy erősítő analízise kell, hogy lekösse. Annál is inkább indokolt ez, mert a századfordulótól Békés megye igen aktív szerepet vállalt magára az agrárszocialista mozgalmakból. Befejezésül Földi János tájékoztató jelentése hangzott el a mezőkovácsházi járási népművelési tanács és községi művelődésügyi állandó bizottságok tevékenységéről. —esik Tanácskozik az országgyűlés.
