Békés Megyei Népújság, 1969. július (24. évfolyam, 149-175. szám)
1969-07-31 / 175. szám
W69. július 31. 3 Csütörtök öntözési szakembert a szakemberekből lépcső belépésével szembetűnőbbé válik. Ez a meg ver£ üzembe helye- kásra lenne szükség. A már em- hiány zeit békési duzzasztómű és a ha- lített Tisza II. lépcső belépésével szemb Téteru-t? uarfv~°~ -°n,töI ? területet 8—10 ezer holddal le- seny kiválóan alkalmas arra is, Repeső kedvező lehetőségeket hét növelni és ekkor a jelenlegi hogy segítséget nyújtson az iskoláikat most végzett fiataloknak és felhívják a figyelmet ennek a még kevéssé ismert öntözési szak mának szépségeire, előnyeire. Azután a verseny résztvevői közül az egyik csoport a dobozi Petőfi Termelőszövetkezet tábláján az öntözés gyakorlati részét mutatta be a zsűri előtt, míg a másik csoport az elméleti tudásról adott tanúbizonyságot. A zsűriben részt vettek a Körösvidéki Vízügyi Igazgatóság szakemberei, a dobozi Petőfi Termelőszövetkezet vezetősége, a Termelőszövetkezetek Szövetsége és a Békési Öntözési Szakiskola igazgatója. A verseny a késő délutáni órákban ért véget Hajnóczi Vilmos, a Békési öntözési Szakiskola igazgatójának értékelésével, majd Mocsári Imre, a gyulai járási KISZ-bd- zottság munkatársa átadta az értékes díjakat. Jáf sikerült a gyulai Köröstáj teremtett és teremt megyénkben az öntözéses gazdálkodásnak. Ép- per^ ezért lehet örömmel üdvözölni a gyulai járási KíSZ-bizottság mellett működő Agrárifjúsági Tanács kezdeményezését az öntöző-szakmunkások első versenyének megrendezését, amelyet Dobozon tartottak meg. A versenyem Doboz két, míg Lökosháza, Sarkadkeresztúr, Újkígyós, Gyula, Elek, Füzesgyarmat egy-egy csapattal vett részt. A megnyitón, amelyet a dobozi fcul- túnházban tartottak, Szebe- njúnezki György, a tanács vezetője elmondotta. hogy a verseny egyik legfontosabb feladatai, hogy megfelelő számú és felkészültségű szakembert biztosítsanak a termelőszövetkezeteknek. A szakszerű öntözési gazdálkodással, még csapadékban bő években is 40—50 százalékos többlethozamokat lehet elérni. Beszélt arról, hogy a gyulai járás termelőszövetkezeteinél, ahol pedig általában kedvező lehetőségek állnak az öntözéses gazdálkodás kiterjesztésére, nagyon kevés a szakember. A járás területén működő szövetkezetek közel 8000 holdat képesek öntözni, és ehhez a területhez mindössze két szaktechnikus, és 30 szakmunkás áll rendelkezésre. Pedig legalább 7 szakmérnökre, 17 technikusra és 150 szakmunTsz csapatának rajtja. A csapatversenyben az első helyezést és a tsz-szövetség ólam- kristály-serlegét Doboz I. csapata Néhány szakavatott mozdulat és az összeszerelt csövekben megindulhat a víz. Stég egy utolsó ellenőrzés és indulhat a motor. nyerte Fekete Gábor, Szabó Sándor; Molnár Ferenc összeállításban. Második a füzesgyarmati Vörös Csillag, harmadik a gyulai Köröstáj Tsz öntöző-csapata lett. Az egyéni versenyben kiemelkedően szerepeltek a lökösházi Haladás Tsz öntözői, akik az első két helyet szerezték meg és; a doboziak, akik a harmadik, negyedik, ötödik, hatodik helyen végeztek. Külön dicséret illeti a dobozi Petőfi Termelőszövetkezet elnökét, Jámbor Ferencet, aki oroszlánrészt vállalt a verseny megrendezésében és lebonyolításában. A kezdeményezésnek máris nagy visszhangja van a szakemberek körében és szó van arról, hogy a jövő évtől kezdődően országos versenyeket rendeznek. Ezt a tervet a KISZ Központi Bizottságának illetékesei is támogatják. Külön öröm számunkra az, hogy ismét Békés megyéből indulhatott el egy olyan kezdeményezés, amire országosan is odafigyelnek. Béla Ottó Csökkentett munkaidőben jyj egyénikben is csakhamar népszerű lett a munkaidő csökkentéséről szóló 1967. évi 1021-es kormányhatározat. Olyannyira, hogy ez év április elsejéig már ötvennyolc vállalatnál, gyáregységnél, kirendeltségnél és állami gazdaságban csaknem 33 ezren, tizenhárom ktsz-ben pedig majdnem 3200-an dolgoztak rövidített munkaidőben. Április elseje óta tehát mintegy 36 ezren részesülnek abban a lehetőségben, hogy zömében kéthetenként szabad szombatot tarthat, nak. Persze mindezt nem adták és ma sem adják ingyen. Az a követelmény ugyanis, hogy az új munkarendre való áttérés után sem csökkenhet a termelés, a dolgozók keresete, hiszen másként semmit sem érne a munkaidőcsökkentése. Ezért csak a gondos előkészítés, a szükséges feltételek megteremtése hozhat megfelelő eredményt az új munkarend alkalmazásánál. Ennek viszont sok az összetevője, kezdve a gyorsabb, alaposabb műszaki fejlesztéstől a gyártási technológia' javításán és a veszteségi dók csökkentésén át egészen a korszerűbb termelési módszerek alkalmazásáig. Tehát nem az ember munka- intenzitásának növelése, erejének feszegetése az elsődleges cél Persze, ahoi ebben is van pótolni való, ott ettől sem lehet eltekinteni. Az is lényeges követelmény, hogy az ilyen vállalatok és gazdaságok az ötnapos munkahetek alkalmazásával éppúgy kötelesek eleget tenni áruszállítási és árufogadási kötelezettségüknek, mint korábban. Vagyis valamit, valamiért, mert másként el sem képzelhető i a kormányhatározat eredményes végrehajtása. A Szakszervezetek Megyei Ta_ nácsának Elnöksége legutóbbi ülésén tárgyalta a munkaidő-csökkentés eddigi tapasztalatait. Nos, ezek eléggé vegyesek. Az erről készült jelentés mindenesetre megállapította, hogy 1968 második félévében és 1969 első negyedévében általában kedvezően alakult a termelés és a termelékenység ezeknél a vállalatoknál, gazdaságoknál és szövetkezeteknél. Ez a megállapítás azonban nem teljesen egyértelmű, mivél nem egy helyütt lemaradások keletkeztek, amelyeknek pótlása nem lesz valami egyszerű. Az sem dicsérendő jelenség, hogy a munkaidő-csökkentés alkalmazása után egyes vállalatoknál meignövekedett a túlórák igénybevétele. Természetesen előadódnak esetek, amikor erre népgazdasági és vállalati érdek miatt feltétlenül szükség volt, s lesz a jövőben is. Ám mégsem lehet belenyugodni a fenti helyzetbe. Eaért nagyon is helyeselhető az, hogy több vállalat kollektív szerződésében megszigorították a túlóra-elrendelés lehetőségeit, s nagyon indokolt esetben: rendkívüli megrendeléseknél, az ezzel kapcsolatos szállítás, be- és kirakás esetén járulnak hozzá a felhasználáshoz. Így is lehet dolgozni. Ezt bizonyítja, hogy például a Sarkadi Cukorgyárnál, a Gabonafelvásárló és Feldolgozó Vállalatnál a korábbi időszakhoz képest csökkent a túlórák száma. Csak el ne kiabáljuk, mert mesz- sze még az év vége. Van azután a munkaidő-csökkentésre kidolgozott tervezeteknek még egy olyan tanulsága, amelyből feltétlenül lehet és kell is okulni. Kevés helyen vették ugyanis számításba az olyan rendkívül fontos tényezőket, mint amilyen a szocialista muhkaver- seny és brigádmozgalom hatása. Márpedig egy pillanatig sem lehet vitás, hogy a mozgalom jó megszervezése, a hozzá szükséges feltételek megteremtése milyen gazdagon kamatozhat a termelés és a termelékenység növekedésében, de még a gyártmányok minőségének javulásában és az önköltség csökkentésében is. És még valamiben jelentős és nélkü. lözhetetlen a jól szervezett munkaverseny hatása. Abban, hogy ha komolyan veszik, akkor az na_ gyobb fegyelemre és pontosságra ösztönzi a vezetőket is, a munkásokat is. Másként, a munkaszervezet és — fegyelem állandó javulása nélkül nem is lehet kellő eredménye. 17 lgondolkodtató az is, hogy a munkaidő-csökkentés alkalmazására kidolgozott tervezetek milyen szűkmarkúan bánnak az újításokkal és találmányokkal. Egyszóval, elég keveset alapoznak az újítómozgalomra. Márpedig ez azt a veszélyt rejti magában — mint a vállalati újítási feladattervek vizsgálatánál is sze. rezték a megyében —, hogy bizony elég sablonosak, kevésbé tartalmazzák azokat a konkrét, leginkább égető szükségleteket, amelyek meghatároznák a céltiu datos újítási tevékenységet és annak területeit. így azután az ilyen tervezetekre is elmondható, hogy amilyen az adjon isten, olyan a fogadj isten is. És még valami, ami hiányzik vagy csak elvétve szerepel a munkaidő-csökkentés bevezetésére kidolgozott tervezetekben. Ez pedig az, hogy alig-alig határozzák meg: mi módon és hogyan növelhetik a dolgozók szakképzettségét, miképpen gyarapíthatják a szakmai utánpótlást. Ez is arra a szemléletre utal, hogy ha másként nem megy, akkor majd új munkaerővel növelik a létszámot. Persze erre is szükség van, de jó módja ennék, és nagyon sokszor eredményesebb is, ha a meglevő vezető- és munkásgárdát vértezik fel egyre több műszaki-szakmai hozzáértéssel és jobb közgazdasági szemlélettel. G okszor ynondják arra, aki *'"7 több nyelven beszél, ahány nyelvet tud, annyi ember. Valahogy így van ez a több mindenhez jól értő vezetők és munkások esetében is, ahogy mondani szokták: nemcsak egy-egy ujjal pötyögtetik a zongora billentyűit, hanem tíz ujjal játszanak rajta. Ilyen emberekkel jobban halad a termelés, kedvezőbben alakulnak a vállalat és a gazdaság eredményei. Azért sem lehet erről elfeledkezni, mivel lassacskán már 36 ezren dolgoznak a kormányhatározat adta lehetőség alapján csökkentett munkaidőben. Ez jó, nagyszerű dolog. Csak éppen az nem mindegy, hogy milyen módon és eredménnyel járják ezt az utat, mert a csökkenés csak a munkaidőre és a gyártmányok önköltségére vonatkozik. A termelésre, a termelékenységre és a gazdaságosságra már nem, mivel másként nem lenne semmi értelme az egésznek. Podina Péter