Békés Megyei Népújság, 1969. július (24. évfolyam, 149-175. szám)
1969-07-31 / 175. szám
A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÍS A MEGYEI TANÁCS LAPJA Világ proletárjai, 1989. JŰLTCJS 31* CSÜTÖRTÖK Ara 88 fillér XXIV. ÉVFOLYAM, 115. SZÁM Augusztus első felében már a magasban csillog a hidroglóbus nagy gömbje. A Békés megyei Víz- és Csatornamű Vállalattól kapott értesülés szerint a 38 kilométer hosszan kanyargó tör- pevízmü vezetéke a község valamennyi utcáját behálózza. Az augusztus első felében felállításra kerülő hidroglóbus sok éves óhaj beteljesülését jelzi. A kivitelező vállalat szerint a vízműhálózat átadására december végén kerül sor. ‘ Fotó: Balkns Jókor érkezet! az eső Kiadós nyári záporok a megyében Július 30-án hajnalra virradóan délkeletről nagy tömegű párás levegő áramlott hazánkba. Villámlott, dörgött, igazi nyári zápor hullott. Az eső eloszlása azonban szeszélyes volt. Orosházán és környékén bőséges csapadékról beszéltek, Kops ncson volt olyan terület, amelyet az eső elkerült. Puszta- földvár is jól megázott. Mező- kovácsháza és Végegyháza térségében a termelőszövetkezetek csapadékmérő helyein 37 milliméter esőt mértek. Nagybánhe- gyes és környéke 50 milliméter esőt kapott. Az utóbbi három hétben ezen a részein ez volt a második, majdnem felhőszakadásnak beillő esőzés. A járás területére általában a 25—30 milliméter csapadék volt jellemző ezen az éjszakán. Tudnivalók a gyermekgondozási segélyben részesült anyák gyermekeinek óvodai felvételéről és nevelésérül A Művelődésügyi Minisztérium állásfoglalása A gyermekgondozási segélyről, | szén az óvodai törvény értelmé- iiletve annak kiterjesztéséről szó- \ ben lehetőség nyílik ezeknek a ló kormányhatározat nyomán i gyerekeknek óvodai felvételére is. várhatóan jelentős mértékben növekszik az óvodai elhelyezésre jogosult és évközben különböző időpontokban felvételt igénylő, a családi okból közvetlenül óvodába lépő háromévesek száma. Ezek a kicsinyek kevésbé edzettek, fertőző betegségekre hajlamosabbak, mint bölcsődéből átkerült társaik. ezért minden tekintetben fokozott törődést, gondozást, védelmet kívánnak. Ezzel kapcsolatban a Művelődésügyi Minisztérium állásfoglalást adott ki, amelyet megküldenek az illetékes szak- igazgatási szerveknek. A minisztérium közoktatási főosztályán elmondották, feltétlenül szükséges, hogy az óvodák kellő időben felkészüljenek a gyerekek megfelelő fogadására, elhelyezésére, gondozására, nevelésére, A tanácsok feladata, hogy biztosítsák ehhez a feltételeket. Fontos, hogy a tanácsok már az 1969—70_ es tanév elején hívják fel az érdekelt szülőket arra: felvételi igényüket jelentsék be a körzetükhöz tartozó óvodában, közöljék, mikor esedékes gyermekük, óvodai felvétele és vétessék előjegyzésbe. Az óvónőkre vár, hogy meglátogassák az előjegyzett gyermekeket és a környezettanulmány alapján segítsék a felvételi jogosultság igazságos elbírálását.^ A gyermekgondozási szabadságról munkába visszatérő anyák gyermekeit az óvodák tanév közben is fogadják. Ennek következtében előreláthatólag már az jgßg—70-es tanév során több ezer hároméves kisgyermeket vesznek fel. Felvetődött — folytatták a tájékoztatást —, ma történik ak- ko * ha a gyermekgondozási segély folyósításának letelte után, vagyis a gyermek két és féléves korában az anya isimét munkába áll. Ez nem okoz problémát, hiA kicsinyek tömeges méretű elhelyezésére, megfelelő gondozására azonban az óvodák még nincsenek kellően felkészülve, tehát az ilyen jellegű igényeket egyelőre csak nagyon indokolt esetben tudják teljesíteni. A felvételek lebonyolításánál a jövőben is az óvodai rendtartás előírásai szerint járnak el. A felvételre való jelentkezés időpontja változatlan, vagyis — a korábbi évek gyakorlatának megfelelően — szeptember első hete. A felvételek ügyében szeptember második hetében döntenek, s ezt követően haladéktalanul értesítik a szülőket, hogy a felvett gyerekeket már a tanév kezdetétől bevi- hessék az óvodába. Ezúton is felhívják a gyermek- gondozási segélyben részesülő édesanyák figyelőiét, hogy ha munkába állásuk csak tanév közben lesz esedékes, akkor is már szeptemberben jelentsék be igényüket gyermekük óvodai elhelyezésére, mert csak így tudják megtervezni az óvodában a várható létszámot. Ez a jelentkezés viszont még nem azonos a felvétellel, amiről a felvételi bizottság később dönt, a jogosultság sorrendjében. Megyénk északi járását sem kerülte el a nyári zápor. Vésztő és Szeghalom térségében tegnap, a délelőtti órákban is tócsákban állt az összefolyt víz. Az aratási munkálatokat egykét napra fel kellett függeszteni a nyári esőzések miatt. Állami gazdaságaink és termelőszövetkezeteink vezetői ugyanakkor örülnek a tekintélyes meny- nyiségű nyári csapadéknak, mert bőséges kukoricatermésre számíthatnak. Formatarto fehérnemű, accrill női kosztüm készül a Békéscsabai Kötöttárugyárban 130 új termék jövő tavaszra A Békéscsabai Kötöttárugyár bemutatta a jövő év első felére tervezett új termékek mintadarabjait az illetékes felsőbb szerveknek. A BELKER 130 új terméket fogadott el, a HUNGAROTEX pedig 28-ból kér majd kisebb, na- gyob mennyiséget. A kötöttárugyár vezetői, tervezői hazai és külföldi piackutatások alapján döntik el: milyen cikkféleséget gyártsanak, amivel nem maradnak le a divattól és keA Szovjetunió Legfelső Tanácsa elnökségének látogatása Kádár Jánosnál, Losonczi Pálnál és Fock Jenőnél Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára szerdán fogadta a Szovjetunió Legfelső Tanácsának küldöttségét, amely Pjotr Mironovics Maserovnak, a Szovjetunió Legfelső Tanácsa Elnöksége tagjának, az SZKP KB Politikai Bizottság póttagjának, a Belorusz Kommunista Párt Központi Bizottsága első titkárának vezetésével hivatalos, baráti látogatáson tartózkodik hazánkban. A Szovjetunió Legfelső Tanácsának küldöttségét a parlamentben fogadta Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke és Fock Jenő, a kormány elnöke, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja. A szívélyes hangulatú megbeszéléseken, amelyen elsősorban a két ország és a két nép testvéri kapcsolatai további elmélyítésének kérdéseit érintették, részt vett Kállai Gyula, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, az ország- gyűlés elnöke, Pap János, az országgyűlés honvédelmi bizottságának elnöke. Jelen volt F. J. Tyitov, a Szovjetunió budapesti nagykövete. resett cikk lesz 1970 első felében. Igen sok szép termék készült például a nyomott plüssfrot- tírból. Utcai, otthoni és strandruhák. garnitúrák készülnek leánykáknak, felnőtteknek egyaránt. A strandgarnifcűrákat nagy. szélű frottírkalapok egészítik ki. örömmel fogadták a szakembe. rek a kreppnylon, formatartó, hőrögzítéssel készült női, gyermek és férfifehémeműt. Accrillból tetszetős kötött női kosztümöket, bébiholmikat, tipegőket, mutattak be. Nagy sikerre számíthat a habkönnyű accrillból készült pasztellszínű női pulóver, amelyet kézi hímzéssel díszítenek. A hímzéseket számtalan variációban helyezik el a blúzokon, kardigánokon, így nem lesznek tömegcikkek. Az olcsó pamut és műszálkeverékből készült csipkeblúzok, a színjátszó pólóingek, a habszivacstermékek, a két színnel szegett kötött holmik és egyéb újdonságok egész biztos nemcsak a kereskedelmi szakemberek, hanem a fogyasztók körében is nagy sikert aratnak. A világ minden tájára exportáló gyár lépést tart a divattal, gazdaságos gyártásra törekszik, ezért jó eredményre számíthat az elkövetkező évben is. Miért fizethetnek többet? A termelőszövetkezeti tagok és alkalmazottak rendszeres munkája az állami vállalatok termelőműhelyeiben különösen kiélezte a két szektor dolgozóinak bérfeszültségeit. A termelőszövetkezetek élelmes vállalkozói gavalléro- san, néhol 3—5 forinttal is rálicitáltak az iparban szokásos bérekre, s ezzel magukhoz édesgették a szakmunkásokat, a segédmunkásokat: könnyen fizethettek egy- egy átlagos képességű szakmunkásnak akár 13—14 forintot is óránként, hiszen a termelőszövetkezet ennek az összegnek két-há- romszorosát is megkapta a vállalattól. „Tőlünk a vállalat az egy forint órabéremelést is sajnálja, a vendégmunkásokért viszont 30—40 forintot is fizet a tsz-nek óránként” — így panaszkodtak a helybeliek. A szóban forgó 30—40 forintos óránkénti térítés — ezt, persze, a munkások nem tudhatják —- nem a vállalati béralapot, hanem a termelési költségek egyéb tételeit terheli. A bérköltségek ugyanis a termelés más költségeinél lényegesen szigorúbb ellenőrzés és szabályozás alá esnek. A bérköltségek után például adót és közterheket fizetnek a vállalatok az államnak. Ezenkívül a bérnövekedés levonásra kerül a részesedési alapból is. (Vagyis a bérfejlesztés végső soron az év végi nyereségrészesedést csökkenti.) Erre a szigorú szabályozásra azért van szükség, hogy a bérek semmiképpen ne növekedjenek gyorsabban, mint a fedezetül szolgáló fogyasztási javak, árualapok. A népgazdaság lehetőségeit, erőforrásait meghaladó béremelések óhatatlanul áruhiányhoz, inflációhoz vezetnének. Egészen más elbírálás alá esnek a termelési költségek azon tételei, amiből a tsz-ek által végzett „bérmunkát” is fizették és fizetik még egyelőre. Miért fizethet a termelőszövetkezet többet a munkásoknak? — ez a következő kérdés. A választ kezdjük azzal: az állami vállalatok, a nyereség, a termelőszövetkezetek a bruttó jövedelem növelésében érdekeltek. Vagyis eltérő a különböző szocialista szektorhoz tartozó üzemek érdekeltsége. A tsz-ek értékesítési árbevételeikkel (miután levonták belőle a felhasznált anyagok értékét, az állóeszközök pótlására szolgáló amortizációt) szabadon rendelkeznek. A bruttó jövedelemből eleget tesznek fizetési kötelezettségeiknek (például adót fizetnek), a fennmaradó részt viszont belátásuk szerinti arányban fordíthatják a tagok, az alkalmazottak munka szerinti díjazására, tartalékolásra, illetve a termelés bővítésére. Más fogalmazással: a termelő- szövetkezetek jövedelemszabályozása kötetlenebb, mint az állami vállalatoké, mert az felel meg jobban a szövetkezeti tulajdon- formának, gazdálkodásuk színvonalának. Mivel a termelőszövetkezetekben nincs bázisbérszínvo- nal-szabályozás, az alkalmazottak „kölcsönzéséért” kapott „bruttó jövedelemből” könnyűszerrel emelhették a bérmunkára átengedett tsz-alkalmazottak bérét, a mezőgazdasági üzemnek még így is marad haszna a vállalkozáson. Nyilvánvaló a helyzet fonáksága, a gyári tsz-alkalmazottak által okozott bérfeszültségek, főként erkölcsi, de részben anyagi kára. Az eset kapcsán — tegyük hozzá, helyesen — most nem a szövetkezetek bruttójövedelem-érdekelt- ségét számolják fel, hanem a tsz-ek és az állami vállalatok között kötött munkaerő-átengedésre vonatkozó visszás szerződéseket érvénytelenítik. Az irányító szervek egyébként állami támogatások, hitelek nyújtásával, keretszabályokkal és más módon megfelelően befolyásolják a tsz-ek személyi jövedelempolitikáját. így a tsz-tagság jövedelme általában a végzett munkával arányban, a népgazdasági terveknek megfelelően alakul, lehetővé téve a mezőgazdasági termelés fokozását, a hatékonyság növelését. A. R.
