Békés Megyei Népújság, 1969. július (24. évfolyam, 149-175. szám)

1969-07-29 / 173. szám

Izgalmas légi és földi produkciók Rekord gabonatermést takarítottak be a Vizesfási Állami Gazdaságban Szombaton, július 26-án este befejezték az ossz gabona aratását a Vizesfási Állami Gazdaságban. Az 1700 hold búzát és őszi árpát mindössze S kombájn aratta le, kissé kedvezőtlen időjárás köze­pette. Az öröm viszont annál na­gyobb, hiszen rekordterméssel, 18 mázsájával fizetett holdanként a búza és 20 mázsájával az árpa. A búza, a tavalyi 17 mázsa átlag kivételével, addig mindössze 12— 13 mázsájával fizetett holdanként az eléggé szikfoltos, vízállásos és többnyire kötött talajon. A kombájnosok egymással ver­senyezve arattak. Az ezer forintos céljutalmat Szilágyi Imre nyerte 42 vagonos teljesítménnyel. A második helyezett Varga Gábor 39 vagon termést aratott le, jutalma 600 forint. Steigerwald János 38 vagonnal takarított be, amiért 400 forint jutalmat kapott. A gazdaság vezetői az aratás befejezése után felkínálták mind a hat kombájnt az állami gazda­ságoknak, amennyiben azok nem tartanak rá igényt, úgy szívesen átadják a környékbeli termelő- szövetkezeteknek, amelyek közül a vésztőiek és a bélmegyeriek már jelentkeztek ilyen kéréssel. Az évszázad leggazdagabb aratását fejezték be Almáskamaráson Az almáskamarás! Sallai Tsz- ben vasárnap délelőtt fejezték be az új gabona aratását. Az évszázad leggazdagabb búza­termését takarították be a köz­ség határában: á hozam megkö-' zelítette a höldankénti 21 má­zsás átlagot. A Sallai Tsz a sa­ját három kombájnját máris kölcsön adta a környékbeli kö­zös gazdaságoknak, hogy másutt is meggyorsuljon a bő termést hozó kalászosok betakarítása. Anyaghiány késlelteti a villanyszerelési munkákat Lemaradt első félévi tervével a HEGYEVILL A MBGYEVII^L igazgatójával, habos Andrással beszélgettünk a vállalat 1969. évi feladatairól, munkáiról. Még mielőtt kérdé­seinket feltettük volna, sorolta a nehézségeiket. Mindenekelőtt ar­ról beszélt, hogy az anyagellátás­sal vannak esetenként komoly gondok. A villanyszereléshez, pontosabban szólva a hálózatépí­téshez nem mindenkor tudják be. szerezni a megfelelő méretű ká­beleket, huzalokat. A VILLÉRT nem mindig tudja kielégíteni anyagszükségleteiket. Az igazgató úgy véli. jobb lenne, ha a tanácsi vállalatok is az ÉM Anyagellátó­hoz tartoznának ilyen vonatko­zásban. Az anyagellátó ugyanis jobban teríti a szakanyagokat, s így nem fordulhatna elő olyan eset, mint például a legutóbb. Egyik munkájukhoz nem kapták meg az igényelt mennyiségű hu­zalt, így Vértesaljára kellett utaz­niuk, ahoi érdekes módon az ot­tani fmsz-nél szinte korlátlan mennyiségben volt ebből és más huzalfajtából is. Az anyaghiány is közrejátszott abban, hogy a MEGYEVILL 1969 első félévében a tervezett mun­kálatokat nem tudta elkészíteni. Lemaradásuk 850 ezer forint. Elő. fordult, például, hogy az egy csa­tornába fektetendő vékonyabb és vastagabb keresztmetszetű kábe­lek közül, melyet a VILLÉRT-nél megrendeltek, leszállították a vé­konyabb keresztmetszetűt. Nem érkezett meg viszont a vastagabb keresztmetszetű. Sokszor hiá­Ssellemi vetélkedőt sserves a MED ŐSZ hasúnk felszabadulásának 25. évfordulója alkalmából Országos elöntő 1970 áprilisában nyoznak apróbb, de a villanysze­reléshez elengedhetetlenül szük­séges cikkek, például csavarok. Arra a kérdésre, hogy miben lát­ja a hiányok megszüntetési lehe­tőségét az igazgató elmondta, hogy véleménye szerint a VII*- T .fr RT monopolhelyzetének meg­szűnése lenne a megoldás. Ennek a vállalatnak nincs versenytársa. Ebben az esztendőben több na­gyobb munkán dolgozik a válla­lat, nemcsak a megyében, hanem megyén kívül is. Ilyen például a mezőtúri vasútállomás térvilágí­tása, a békéscsabai vasútállomás világításának korszerűsítése, a mezőhegyesi sertéstelep villamo­sítása. Szájaiban 370 ezer forin­tos, Tápiószecsőn és még több vasútállomáson, összesen másfél millió forintos munkára kaptak megbízatást. A vállalat szakembe­rei korszerűsítik a Fővárosi Elektromos Művek megbízásából Bugyi község légvezeték-hálózatát is 800 ezer forint költséggel. Végezetül azt is megtudtuk, hogy idei tervük 28 millió 500 ezer forint. Az első félévben eb­ből 10 millió 650 ezer forintot tel­jesítettek. Annak a reményének adott azonban kifejezést Lábos András, hogy első félévi lemara­dásukat az év Végére pótolják. B. J. A MEDOSZ elnöksége, a MÉM, az OVH és a KISZ KB együttes felhívást intézett a szocialista brigádok hazánk fel- szabadulásának 25. évfordulója alkalmából megrendezésre ke­rülő szellemi vetélkedőjén való részvételre. Benevezhetnek a termelőmunkában közvetlenül részt vevő brigádok, amelyek már elnyerték vagy versenyez­nek a szocialista címért. A ve­télkedőn irodalmi és történelmi, gazdaságpolitikai, valamint a vállalati, üzemi termelési fel­adatokkal összefüggő, a terme­lést elősegítő szakmai kérdések ismeretéről kell majd számot adni. Az utóbbiról természete­sen szakágak (állami gazdasá­gok, vízügyi szervek, erdőgaz­daságok, gépjavító vállalatok) szerint. A MEDOSZ megyei bizottsá­gához tartozó üzemekben és in­tézményekben 592 brigád ver­senyez a megtisztelő címért, melyek közül 325 a szocialista cím birtokosa. A bizottság nem­rég szb-titkári értekezletet tar­tott, amelyen a vetélkedő szer­vezéséről tárgyaltak. A megyei bizottság kiadta a felkészülés­hez szükséges irodalmi jegyzé­ket és felkérte a könyvtároso­kat, hogy biztosítsák a brigádok részére a szükséges kiadványo­kat. A felszabadulási szellemi ve­télkedő döntőjét 1970 áprilisá­ban rendezik meg. Ezt 1969. de­cember 31-ig az üzemi, 1970. január 31-ig a megyei és az ágazati, február 29-ig Szolno­kon (több megye között) a te­rületi vetélkedő előzi meg. A legjobb brigádok jutalomban részesülnek. Az országos dön­tőn az I. díj 15 ezer, a II. díj 10 ezer, a III. díj 7 ezer, a IV. díj 5 ezer, az V. díj 3 ezer fo­rint. A MEDOSZ megyei bizottsá­ga felkérte a szakszervezeti bi­zottságokat, a vállalatok veze­tőit, a KISZ-szervezeteket, az üzemi ismeretterjesztő és okta­tási tanácsokat, hogy segítsék elő a szellemi vetélkedő sike­rét. A Magyar Honvédelmi Szö­vetség Békés megyei és Oros­háza városi, járási vezetősége július 27-én, vasárnap a fenn­állásának 225. évfordulóját ün­neplő Orosházán rendezte az idei honvédelmi napot. Mintegy hatezer ember volt kíváncsi az egész napos programra, amely megállás nélkül zajlott. Délelőtt tíz órakor Licsicsányi István őr­nagy, a helyőrség-parancsnokság képviselője köszöntötte a me­gyei. városi és járási vezető tes­tületek képviselőit, majd a mo­dellező-bemutatóval kezdődött a műsor. Az egyéni műrepülés, a helikopter-bemutatója és az ej­tőernyősök ugrása aratott sikert. Az izgalmas sportok után fegy­veres váltófutás, cselgáncs­bemutató következett, majd a motoros repülőgépek bal Ion va­dászata ejtette izgalomba a kö­zönséget. Fokozta még ezt a lökhajtásos repülőgépek bemu­tatója, és egy földi produkció, motorkerékpáros akrobaták színvonalas műsora. Végül a lo­vas- és harcászati bemutató tette emlékezetessé az idei hon­védelmi napot, amelynek rende­zéséről, gazdag programjáról el­ismerően lehet szólná. Földet érés — kísérettel. Egy kis földi sport, ami ugyancsak sok cselgáncsbemutató. Harcászati bemutatóra indulnak a gépek. Fotó: S. F. Világ proletárjai, 1969. JÜL/IUS 29., KEDD Ara: 1 forint XXIV. ÉVFOLYAM, 173. SZÁM

Next

/
Thumbnails
Contents