Békés Megyei Népújság, 1969. július (24. évfolyam, 149-175. szám)
1969-07-28 / 172. szám
1649. július 27. 10 Vasárnai Hányadán is áll a Georgikon-sertésprogram ? A mezőkovácsházi járásban több tsz másfél évvel ezelőtt is készért állt egy nagyobb arányú sertéstelepi beruházás elkezdésére. Ebben az időben jártak a Keszthelyi Agrártudományi Főiskola Termelésfejlesztési Intézetéből a járás tsz-elben és a sertéshús előállítására meghirdetett kormányprogram alapján — a 70 százalékos állami támogatás jegyében — azt ajánlották, hogy az általuk tervezett sertéstartási épületeket és felszereléseket vásárolják meg. Ezekkel a berendezésekkel és technológiai előírásokkal — mint mondották — a külföldön jói bevált tartási módokkal egyenértékű, de ezeknél olcsóbb és talán jobb súlygyarapodási eredmény érhető el. A tsz-ek vezetői elfogadták a keszthelyiek érvelését, s vállalták szakosított telepeik elkészítését a Georgikon névvel illetett tartási mód alapján. A vállalkozást dokumentáló szerződés aláírása óta azonban vajmi kevés történt. Nem is történhetett, hiszen az épületek szerkezeti részeinek gyártásszervezése akkor még csak a tervezőasztalokon folyt. A vasvázak gyártására — egy fiaztatót kivéve — ma sincs érvényes szerződés! A falazóanyagnak ajánlott WOPA-pa- nelt műszaki tökéletesítésre visz- szautasították. Most már talán a gyártása is elkezdődhet. A mezőkovácsházi járás termelőszövetkezetei közül az országban elsőnek a Kunágota környéki tsz- ek sertéstenyésztő és hizlaló vállalkozása állt „kötélnek”. Elhitték mindazt, amit a keszthelyiek készre mondottak. Közben gyakorlati értelemben jóformán semmi sem volt. A kunágotai SERTÖV-nek azért lett volna fontos a telep bővítése, mert a hizlalda süldőellátását saját tenyésztelepéről szerette volna megoldani. Amióta csökkent a ko- jcatartás a tsz-ekben és a háztáji gazdaságokban süldővásárláskor valóságos közelharcot vívnak a piacon. Ezt szerették volna mellőzni. Ezért született olyan határozat, hogy meglevő háromezer férőhelyes hizlaldájukhoz építenek egy 48Ö koca befogadására alkalmas ólat, fiaztatót és a telep kompletté tételéhez további két hizlaldát, egyenként 600 férőhely- lyel. A Georgikon rendszerű sertéstelep építése papíron nagyszerűen ment, hiszen a sok vita végtére a prototípushoz szükséges szerkezetek gyártását 1968. december 31-i határidővel elvállalta a vasmű. Ezt azonban csak többszöri reklamációra, hiányosan és összevisz- sza csavargatva, helyenként elrepedve szállította Kunágotára: ez év tavaszán. A WOPA-panelt 1969. június 30-i határidővel — papíron — megküldték. Csakhogy Pécs és Kunágota között olyan hagy a távolság, hogy a szerelvény még nem érkezett meg. A szerelési munkák természetesen nem kezdődhettek el. A Georgikon rendszerű sertéstelep építése tehát továbbra is áll, immár egy év óta semmi sem történt, mert a komplett telephez: hat fiaztatóhoz, két kocaszálláshoz, két hizlaldához és a bánszálláshoz Dunaújváros nem vállalta a vasszerkezeti részek gyártását. A “ SERTÖV-öt alapító tsz-ek legszámottevőbbje a kunágotai ^Bercsényi vezetősége minden összejövetele alkalmával szóvá teszi az építkezés elkezdését. A tsz elnöke azonbáh tanácstalanul áll, mert most már fél évé, hogy a keszthelyiek rájuk sem néznek. Addig csak jöttek hozzájuk hetenként, havonta, egy-két alkalommal. Bizonyára nekik is kellemetlen, hogy egy egészséges kezdeményezést csonka vágányra vezettek, s emiatt több ezer mázsa sertéshústól fosztották meg a népgazdaságot, a SERTÖV-öt pedig jelentős bevételtől ütötték el. — Olyan szépen beszéltek nekünk a Georgikon rendszerű sertéstartásról a keszthelyiek — emlékezik vissza a másfél évvel ezelőtti eseményekre Ma tűzik József tsz-elnökhelyettes —, hogy társadalomellenes bűn lett volna, ha a megvalósításban nem az ő oldalukra állunk. — Ha nem szólnak közbe, akkor hagyományos eszközeinkkel már régen megépítettük volna a telepet. Ma már termelhetne húst, jövedelmet adhatna — mondotta Király János, a tsz építészmérnöke. V ajon most mi lesz, mivel a Georgikon típusú sertésólak, fiaztatók vázszerkezetének gyártását Dunaújváros nem vállalja? jt panel’, most már talán eljut Kunágotára. Az építkezés helyére szállítottak több téchnológai' berendezést, melyekét ezentúl az idő vasfoga koptat, nem pedig a használat. Az elmúlt húsz esztendőben sem tudtuk megszokni azt, hogy egyes üzemek elzárkónak, elutasítanak bizonyos népgazdasági érdekeltségű beruházásokkal összefüggő feladatokat. Nem valószínű, hogy a következő években ez jellemzi majd gazdasági életünket. A kooperációs együttműködésben sajnos itt is és ott is még kiütköznek a szűk látókörűség jegyei. Mondjuk ezt azért, mert a mező- gazdasági termeléshez, különösen a sertéshús előállításához igen jelentős népgazdasági érdekek fűződnek. A belföldi ellátás színvonala is továbbjavításra vár, nem is beszélve az exportról. H ivatalosan többször is elhangzott, hogy a mezőgazdaság, de különösen a húsexport egyike a legjelentősebb valutaszerzési léhetőségühknek. Ha egyszer adottságaink ehhez kedvezőek, bűn, mint ahogyan az is, e lehetőségek kihasználatlanul hagyása. Valahogyan ezt kellene megérteniük mindazoknak, akik halogató intézkedésekkel útjában állnak fontos és' jelentős kezdeményezések kibontakozásának. Dupsi Károly Betlen Oszkár: Élet és halál földjén „A kőhordók minden este aszot- tabban, töröttebben jöttek vissza barakjaikba. Szemlátomást fogyott, sorvadt el az életük. És mindennap akadtak, nemegyszer nyolcán, tízen is, akik odavágták a követ, s beléptek a halálos zónába. De mi másképp válaszoltunk arra a kérdésre, hogy élet-e az élet Buchenwaldban. Azt mondtuk: harc az élet és halál közt — tehát élet. Harc, amelyet nem szabad soha feladni, melyben lehet és kell győzni, újra és ezredszer is.” Betlen Oszkár a Kossuth Könyvkiadó gondozásában megjelent 2. kiadást megért könyvének, az Élet a halál földjén című regényének ez a legnagyszerűbb gondolata. Hitt az életben, abban, hogy „Egyszer be fog telni a halálárok, lesznek, akik élve maradnak, s ítélkezni fognak gyilkosaik felett, ítélkezni a rend felett, amely ezeket a gyilkosokat adta.” Számos könyv jelent már meg a fasizmus haláltáborairól, melyek szörnyű mementóként villantották fel a fasizmus rémségeit, iszonyatot és megdöbbenést váltva ki az olvasóból. A táborokról olvashattunk, ahol emberek, nők, Tv-előxetes: A jövő hét műsorából Darvas József: Zrínyi. (Kedd, 20.25). Dráma két részben, a Thá- lia Színház előadása, felvételről. Másfél éve mutatták be a kiváló író drámáját, amelyet annak idején a Baranya megyei tanács felkérésére írt, a Szigetvári ostrom 400. évfordulója alkalmából. A mű először a pécsi Jelenkor című irodalmi folyóiratban jelent meg, S később ebből formálódott igazi drámává. A nemzeti múlt új szemmel történő kutatása ebben a drámában is izgalmasan időszerű. Az élvhűség példáját, modern felfogását adja a Zrínyi, A niegyei írók találkozója Gyulán Pénteken egész napos találkozót szervezett a megyei tanács művelődésügyi osztálya és lapunk szerkesztősége Gyulán, a megyében élő írók számára. A részvevők délelőtt fél 10 órakor a járási könyvtárban találkoztak, ahoi megismerkedtek a könyvtár munkájával, majd az írók körének veztősége adott tájékoztatót a napi programról. AH óráig tartó eszmecsere után — melyen előkészítették az őszi Köröstáj-anké- tot is — a vendégek meglátogatták az Erkel-szobát és a Kohán emlékkiállítást. Délután a Várfürdőben folytatódott a találkozó, az esti órákban pedig Kiss István gyulai fafaragóművészt látogatták még. Az írókör tagjai elhatározták, hogy hasonló, egész napos összejöveteleket a jövőben is rendeznek, mert ezek különösen jó alkalmak arra, hogy kicseréljék gondolataikat, nézeteiket, és a műhelymunka sajátos formáit ki- i alakítsák. őszintén közelítve a legkényesebb kérdésekhez is. Az író maga vallotta művéről: „A megalkuvás és az elkötelezettség; az árulás és a hűség, a kiábrándult cinikusság, és a csalódásokon is úrrá levő hit; ezek a drámai alternatívák ragadtak meg engem Zrínyi sorsában. A választás drámáját, a hűség drámáját akartam megírni.” Mem a tettet, hanem az odáig vezető utat, a csalódások árán is megérlelődő elhatározást jelenítette meg Darvas József: az egyedül, támogatás nélkül maradt Zrínyi — családja tanácsa ellenére — sem adja fel a várat. Körkép. (Szombat, 17.49). Az Országos Népművelési Konferencia előtt. A Körkép ezúttal nyári egyveleget kínál a népművelésből. Az elmúlt év őszén jelent meg a Művelődés-statisztikai Adattár; ebből tallóztak a szerkesztők s vizsgálták az adatok mögött rejlő összefüggéseket. A színházi műsorpolitika, a filmek látogatottsága — és ennek okai —, áz írók, a könyvek népszerűségi listája, s egy sereg más tény, figyelmeztető szám: ólykör azért, mert gyanúsan kedvező, máskor azért, mivel a negatív eredmény érdemel gondos, értő figyelmet. Példaként említve szó lesz arról, hogy miért Csökkent a gimnáziumok száma, s hogy ez helyes-e, vagy: mi volt a legutóbbi 5 év legnagyobb színházi filmsikere, és miért... A. Gy. férfiak és gyermekek százezreit, millióit gyilkolták „intézményes” módon, a legrafináltabb eszközökkel. Betlen Oszkár dokumentumregényében nem a borzalmak felelevenítésével találkozunk. Nem elsősorban ezzel. Beszél a gyötrelmekről, de csak hogy érzékeltesse a halállal szembeszegülök emberi nagyságát, harcuk heroizmusát. A regény hű krónikása a koncentrációs táborok életének. Írója, akit 1939-ben mozgalmi múltja és aktív ellenálló tevékenysége miatt tartóztatott le a Gestapo, megjárta „a lélek hosszát”. Hat évet töltött a dachau-i, a buchenwaldi, majd az auschwitzi haláltáborokban. Hat hosszú évet ott, ahol legfeljebb hónapokban mérték az életet, s ahol mindennapos, közönyösen fogadott jelenséggé vált a halál. A táborok életét eleveníti fél, ahol akadtak emberek, akik megértették, itt és ilyen körülmények között kell nemet mondaniuk a halálnak, és szembeszállniuk a kápók, SS-ek kegyetlenkedéseivel, de felvenniük a harcot, a küzdelmet a táborlakók halált váró közönyével is. És a hírhedt auschwitzi haláltábor még hírhed- tebb monowicei telepén, ahol az I. G. Farben hatalmas vegyi üzemében robotoló rabok laktak, megindult a szervezkedés, megalakult a kommunista párt. Tagjainak egyre növekvő tábora megragadott minden lehetőséget, hogy ott, „ahol minden rabot kimondatlan ítélettel ítéltek halálra”, embereket mentsenek meg a gázkamrák gyilkos leheletétől, hogy életük kockáztatásával szerezzenek ételt a teljesen legyengül- teknek, hogy szóval és tettel öntsenek életerőt az életről fásultan lemondóknak, hogy szökést szervezzenek elvtársaiknak, hogy ítéletet üljenek a kegyetlenkedő táborvezetők ellen, hogy felvegyék a kapcsolatot a partizánokkal, értékes hadititkokat juttatva ki hozzájuk, hogy szervezetten, egységbe tömörülve megállítsák a haláltábor szörnyű gépezetének halálos kerékforgását — há csak egy pillanatra is. ‘ Kevesen menekültek meg a koncentrációs táborokból, akik egykor arról ábrándoztak, „hogy megpihenhetnek egyszer, nyugalomban, csendben élhetnek”. A tábor kommunistái másként fogalmaztak. Az író szerint „Arra vágyunk mindenekfelett, hogy nem fogunk pihenést ismerni, mindent odaadunk azért, hogy az élet élet legyen, hogy emberek na lehessenek többé számokkal jelölt rabszolgák, gyerekeket ne fojthassanak meg többé halálkam- I rákban, nemzeteket ne osztályozzanak többé uralkodókká és alá- I rendeltekké...” Az egyes szám első személyében fogalmazott regény minden sora hit az emberben, a cselekvő emberben, az igazság győzelmé- -zattpi? zfe zsnuuiiii 'uaq érvényű a mondanivalója. Ma százszorosán az. Lipták Judit univerzai Pipere-, üveg-, ajánüék- szaküzleteink kiállítása, bemutatója r| • A f l f a előcsarnokában júli. 26—aug. 13-ig. Nyitva: 10 órától Kozmetikai kiállítás KERETÉBEN BEMUTATJUK A LEGÚJABB BŐRÁPOLÓ KÉSZÍTMÉNYEKET, SZÁMOS ÚJ VEGYI CIKKET. Július 29—30-án kozmetikai szaktanácsadás Virágedények a lakásban CÍMMEL BEMUTATJUK a KORSZERŰ OTTHON KELLÉKEIT: VIRÁGEDÉNYEKET, DÍSZTÁRGYAKAT. Szakiizletben nagyobb a választék - Szaküzlet minüséget jelent!
