Békés Megyei Népújság, 1969. július (24. évfolyam, 149-175. szám)
1969-07-28 / 172. szám
1969. július 27. 8 Vasárnap T * A x * K ■ c/L—(B • A * R * l< o er# **WWMWWMWWWWWMWMWWWUMWWW%UWWWtWMWWVWMmWVVWWVWmWWWWWWVMWWUHWHHW.WHWMWVWHWV Erőszakos beosztott Fantasztikus hírek Importhumor Podolányi Gyuláné Pletyka ut- eai hírügynöksége jelenti: — INGYEN FOGYASZTHAT A VENDÉG. A nemsokára megnyíló békéscsabai Körös hotel étteremben előreláthatólag nagyon gyors lesz a kiszolgálás. Minden asztalon található lesz ugyanis egy tíz percig „járő’! homokóra, amit a vendég rendeléskor egy mozdulattal „beindít”, s amennyiben a felszolgáló tíz percen belül nem hozza ki a megrendelt ételt-italt, akkor azt a vendég ingyen fogyaszthatja el. A várható nagy forgalomra való tekintettel — valamint azért, hogy a Körös étterem csődbe ne jusson —, az igazgatóság főszakácsnak Rodolíó bűvészt szerződtette. Szorgalmasan edzenek a felszolgálók is, rövidtávon legtöbbjük már jelentő* eredményeket ért el. — HOSSZÜ ÉLETŰ GYEREKCIPŐ. Szenzációs dologról kaptunk hírt. Kovács Pistike III. osztályos tanuló nemrég nyári szanA szemétdomb Kropacsek kartárs elégedetten nyújtózkodott a kényelmes fotelben. A napi jól végzett munka tudatában bekapcsolta a televízióját. Keze ügyébe helyezte kis asztalkára cigarettáját és egy csomag földimogyorót. Kiszólt feleségének a konyhába: — A teát és a süteményt később kérem!... A tv-ben az emberi tudás eddigi legnagyobb diadalát, az emberiség régi álmát, az ember Holdra szállását közvetítették. Neil Armstrong, Edvin Aldrin, a két bátor asztronauta a Nyugalom Tengerében megteszik az első bátortalan lépésüket. Megkezdik és elvégzik az előírt tudományos munkájukat. Utána visszatérnek a holdkomp belsejébe, étkeznek. Visszaindulás előtt kidobják a kabinból feleslegessé vált háti tartályukat és sok más felszerelési tárgyukat. Egyszóval „szemetelnek”. Kropacsek elégedetten nyugtázza az emberiség új diadalát. Miközben Kropacsekné behozza a teát és a süteményt, megkérdezi : — Fiam, mi van a tv-ben? Kropacsek morogva válaszol: — Holdra szálltak az amerikaiak. — És mit csinálnak ott? Kropacsek keserűen legyint: — Szemetelnek, fiacskám. Ahová az emberek beteszik a lábukat, mindenütt csak szemetelnek. Most már nemcsak kint az utcákon, a téreken szemetelnek, ez nekik nem elég. Most már a Holdon is szemétdomb van. Ilyenek az emberek, ez a civilizáció — s közben még egyszer keserűen legyint. Felesége hallgatja az élete párjának tv-kommentárját, s közben nagy kupacban összesepregeti a széjjeldobált földimogyoró héját és cigarettacsikkeket. dált kapott apukájától, s annak ellenére, hogy naponta viselte, a szandál csak egy hét után vált használhatatlanná. A Gyermekci- pőket-gyártó Vállalat e nem mindennapi esetéről televíziós reklámfilmet akar készíteni. — GUMIBUGYIT KERESETT A HOLDON. Óriási meglepetés érte az Apollo—11 két űrhajósát, amikor héttőn hajnalban sikeresen Holdat értek. A kopár, kietlen tájon, ahol még egy egysejtű élőlényt is barátként üdvözöltek volna, váratlanul elébilk toppant egy ember. S amire igazán büszkék lehetünk, ez a hős, aki megelőzve Armstrongot és Aldrint, maga gyártotta űrhajóján a Holdra lépett, megyénk szülötte: Bátor Kázmér, békéscsabai lakos, kétgyermekes családapa.-„Odahaza az istennek sem kapok a srácoknak hatos-hetes gumibugyit -- mondotta kővé vált űrhajósoknak —, gondoltam, hátha itt... De itt sem.** S mielőtt az amerikaiak feleszmélhettek volna, visszahajókázott a Földre. Köszöntjük e nagyszerű atyát az egész emberiség nevében, de reméljük, legközelebb nem kell ezért a Holdra mennie. — KÖZLEMÉNY. Rocsild Aurél benzinkutas ezúton közli minden rendű és rangú ismerős és ismeretlen irigyei- vel, hogy balatoni luxusvilláját, Mercedes gépkocsiját és emeletes családi házát — mindenféle híresztelésekkel ellentétben —, igenis abból a zsebpénzéből spórolta össze, amit idők folyamán cigaretta-vásárlás helyett bankba tett. Aki nem hiszi, csinálja utána. A hírek valótlanságáért felel: Dobóváry Béla. Kissé szégyellős Az aggódó mama heves szemrehányásokkal fogadta hajnalban hazatérő, s elég megviseltnek tűnő lányát: — Ilyenkor kell hazajönni egy rendes, tisztességes lánynak? Hol kószáltál egész éjszaka? A lány durcásan felelte: — Ugyan, mama! Nem rajtam múlott! A fiúk eldugták valahová a ruhámat, s mégsem jöhettem haza meztelenül! Még nem tudja megítélni — Tegnap olvastam a lapokban, hogy tíz között legfeljebb egy boldog házasság van. Mit szól ehhez, asszonyom? — Sajnos, nem tudom megítélni, mert még csak nyolcadszor mentem férjhez. Nászutasoknak Az egyik hollandi utazási iroda így reklámozza az észak- norvégiai nászutakat: — Szerelmesek és fiatal házasok! Utazzatok a távoli Északra! Ott az éjszaka megszakítás nélkül hat hónapig tart! Csak mersz kell hozzá Montgomery amerikai városban modernista művészeti kiállítást rendeztek. Az egyik festmény felett a művész által megfogalmazott alábbi szöveg volt olvasható: „A tisztelt látogatók közül kétségtelenül bárki festeni tudna ilyesmit. De lenne-e hozzá mersze?” A férjek és a szerencse Ketten beszélgetnek. Egyikük szomorúan megjegyzi: — Képzeld, tegnap moziban voltam a feleségemmel, s egy gyönyörű lány ült mellém a másik oldalon... — Látod, micsoda szerencséd van! — Ez neked szerencse? — Hát nem az? Én a múlt héten egy gyönyörű lánnyal menteni moziba, s tudod ki ült mellém? A feleségem! A fodrász dilemmája Érdekességek a Holdról Hold-folyóirat A Hold iránt az utóbbi időben — érthető módon — világszerte felfokozódott az érdeklődés. A tudományos folyóiratairól világhírű hollandiai Reidel Pub. lining Company ezért elhatározta, hogy új, kifejezetten csak a Holddal foglalkozó folyóiratot indít. Az évente négy ízben megjelenő kiadvány első száma még ebben az esztendőben, valószínűleg szeptemberben vagy októberben lát napvilágot. Éven_ te mintegy 500 nyomtatott oldal terjedelemben foglalkoznak majd a holdkutatás legújabb eredményeivel. A folyóirat szerkesztő bizottságában huszonhárom nemzetközi ftírű csillagász neve szere-; pel, közöttük egyaránt találunk a szocialista államokban és a nyugati államokban élő tudósokat. A „The Moon” című kiadványnak három főszerkesztője van: H. Alfvén stockholmi egyetemi tanár, Z. Kopal, a manchesteri egyetem professzora és H. C. Urey Nobel-díjas amerikai fizikokémikus, a nehézvíz felfedezője, aki az utóbbi évtizedben elsősorban holdkutatással és a meteoritek geokémiai elemzésével foglalkozott. Tíz grammnyi Hold Birger Wiik, a Helsinki Egyetem kémiaprofesszora ezer dollár összegű különleges valutakiutalást kért a finn nemzeti banktól. A profeszor beadványáról a bank még a kormányférfiakkal is konzultált, de végül is visszautasította. Birger Wiik nagyon boldogtalan: az említett összeget ugyanis nem külföldi utazásra, hanem tudományos célokra akarta költeni. Az újságíróknak erről így nyilatkozott: _ Azon az ezer dolláron szerettem volna egy darabka, legalább 10 grammnyi igazi, hamisítatlan Hold-talajt szerezni... meggyőződésem, ugyanis, hogy a Hold felülete bazaltból áll, s ezt az elméletemet szerettem volna igazolni. A továbbiakban elmondotta, hogy az említett összeget az amerikai Űrhajózási Hivatalnak (NASA) akarta elküldeni, hogy az Apollo—11 űrhajó személyzete hozzon neki 10 gramm Hold-talajt... Az 57 éves kémiaprofesszor még a nemzeti banktól kapott elutasító válasz után sem adta fel a reményt: — Levelet írtam az Egyesült Államokba és előterjesztettem kérelmemet a NASA vezetőségéhez. Esetleg megértésre találok és megkapom azt a 10 grammot a Hold talajából... Az arénában (A Wochenpresse karikatúrája) A kis ezermester A síkos utcán elestem, a karomat nagyon fájlaltam és az orvosi rendelőben megállapították, hogy csontrepedésem van. — Nem kell megijedni — vigasztaltak —, pór napig felkötve hordja a karját, azután rendbe jön és néhány hét múlva elfelejti a balesetet. Ez volt az előzménye annak, hogy meggyűlöltem Kelement, pontosabban Ilonkát, Kelemen hűtlen menyaszonyát. Az történt, hogy napokig ismerőseim érdeklődésének középpontjában álltam. Megállítottak az utcán és érdeklődtek balesetem felől... Eleinte még örömet találtam abban, hogy mindenkinek részletesen elmeséltem az esetet, az eséstől kezdve az elsősegélyig... Azután lassan-lassan unni kezdtem tt dolgot.. Kipárnázott karok Az ötvenedik érdeklődőnek csak annyit mondtam: „Baleset!” És faképnél hagytam az illetőt. Ma reggel azután Kelemen került utamba. Köszöntünk egymásnak, és én vártam a felkötött karomra vonatkozó részvétteljes kérdést. De Kelemen — bár a fehér rendőrre bámult — egy szót sem szólt, csak sóhajtott. Ennyire szívére vette volna az én balesetemet? — tűnődtem. Meg kell öt nyugtatni, semmi az egész. Mit is szoktak ilyenkor mondani? Gyerekjáték vagy katonadolog? De mielőtt beszélhettem volna, ő újabb két sóhajtás után szenvedő hangon megszólalti — Ilonka felbontotta az eljegyzést. — Ki az az Ilonka? — Nem emlékszel? Egyszer voltál nálam a Texeximpexben. Szemben velem ült egy nő. Az az Ilonka. — Majd találsz másikat — mondtam és kissé előretoltam felkötött karom, hogy Kelemen észrevegye, kérdezzen, én feleljek és elbúcsúzhassam. De őt nem érdekelte a karom. Ez egy kissé bosszantott, mert úgy illik, hogy az ember érdeklődjék barátja balesete iránt... Egészen az orra alá dugtam bebugyolált karomat, ránézett, azután így szólt: — A Barabás miatt bontotta fel az eljegyzést. A nagyfülő Barabás miatt. A kezével illusztrálta. (Boros Béla rajza) hogy milyen nagy füle van Barabásnak, azután újra sóhajtott: — Ilyen szép lány, mint Ilonka, hozzámenjen egy olyan nagyfülő Barabáshoz! Azt hittem, újévre már a feleségem lesz. Olyan szép szeme van. És a mosolya! Megint közelebb toltam felkötött karomat. De ő nem veti róla tudomást. Ő csak Ilonkát látta. — És a haja — suttogta. Túl akartam lenni a balesetem elmondásán. Ha ő nem, akkor én — határoztam el. — Nézz ide! A karom! Szeme a távolba repedt. — Csodálatos karjai vannak! Szép, húsos, kipárnázott karok... Dühösen otthagytam. Észre se vette... Palásti László