Békés Megyei Népújság, 1969. július (24. évfolyam, 149-175. szám)

1969-07-26 / 171. szám

196». Júliusi 26. 7 Szombat Tudomány — Technika ,,Hold-ügyelet” as Apollo-hísérleteU során & legtökéletesebb optikával felszerelt infravörös mikroszkóp Eddig kizárólag a Szovjetunióban gyártanak olyan infravörös mikroszkópot, amelyet az ásványok, a félvezetők, a paleonto­lógiái és egyéb objektumok vizsgálatára használnak. A műszer optikai rendszere lehetővé teszi, hogy átmenő és visszavert inf­ravörös sugarakban végezzék a megfigyelést és a fényképezést. Az infravörös képet elektronikus optikai berendezéssel lát­hatóvá alakítják át. fáambusznád a Szovjetunióban A Smithsonian Institution fennhatósága alatt nemrégiben létrejött Nemzetközi Holdmeg­figyelő Hálózat (LION = Lunar International Observers Net­work) 31 országból, 147 egyéni megfigyelőt, illetve (kutatóál­lomásokon) megfigyelő-kollektí­vát foglalkoztatott az Apollo—10 kísérlet alkalmával. Hat napon át gyakorlatilag a nap minden percében folyt valahol a Hold megfigyelése. Az észlelések cél­ja az úgynevezett tranziens je­lenségek tanulmányozása volt. A tranziens tünemények egyes holdkráterek vagy kráteren kí­vül fekvő területek néhány percig vagy néhány óráig tartó elszíneződésében, fényvillaná­sokban, pulzálásban mutatkoz­nak meg. A jelenlegi feltevések szerint valószínűleg (vulkáni­kus eredetű) gázfeltörésekre vezethetők vissza. A régi csilla­gászati feljegyzéseket áttanul­mányozva megállapították, hogy már a távcső feltalálásét meg­előzően is figyeltek — szabad szemmel — ilyen fénytünemé­nyeket a Holdon. 1968-ig bezá­róan mintegy ötszáz ilyen ter­mészetű megfigyelés történt és ezek körülbelül kétszáz tranzi­ens jelenségre vonatkoznak. A szóban forgó jelenségek megfigyelése a Hold meghódí­tása szempontjából is igen fon­tos, minthogy az ilyen, valószí­nűleg magas hőmérsékletű gáz­A protuberanciák a naplégkör egyiki magasan fekvő rétegéből, az úgynevezett kromoszférából messze kinyúló izzó gázfelhők. Közönséges körülmények között csak teljes napfogyatkozások al­kalmával észlelhetők, a „mester­séges napfogyatkozást” előállító koronográf nevű műszer segítsé­gével azonban bármikor tanul­mányozhatók. A protuberanciák — hason­lóan a napfoltokhoz — csak bi­zonyos zónák mentén lépnek fel. Számuk időben erősen válto­zik; fellépésük épp úgy 11 éves periódust mutat, mint a nap­foltoké. 1968—69 napfolt-maximumos időszak. Várható volt, hogy en­nek megfelelően hatalmas pro- ) tuberanciák is jelentkeznek j majd a Napon. Valóban, ez év | március 1-én a napkorong nyu­gati pereménél olyan óriási gáz­felhő jelent meg, amelyhez ha­kitörések veszélyt jelenthetnek a Holdon dolgozó űrhajósok számára. Az Apollo—10 repülésének ideje alatt a holdfelszín 11 pontján mutatkoztak tranziens jelenségek. A pozitív megfigye­lések száma 34 volt. A LION az Apollo—11 űr­missziója alkalmával külön fel­hívással is fordult a világ hold­kutatóihoz és felkérte őket ar­ra, hogy fokozott figyelemmel kísérjék a Holdon esetleg mu­tatkozó jelenségeket. A megfi­gyelések eredményét távirati úton közölték a houstoni Űrku­tatási Központtal, valamint _a Smithsonian Institutionban mű­ködő Center for Short-lived Phenomena nevű intézménnyel, amely a LION közvetlen irányí­tója. A munkában a budapesti Uránia Csillagvizsgáló vezeté­sével magyar holdmegfigyelők is részt vettek. Az úgynevezett dómok a hold­felszínnek olyan képződményei, amelyeknek keletkezését a tu­dósok egyöntetűen vulkanikus folyamatokra vezetik vissza. Át­mérőjük néhány kilométertől mintegy 80—100 kilométerig vál­tozik. Alakjuk felülnézetből kor­szerű vagy elliptikus. Lejtőjük sonlóra nem volt példa az el­múlt évtizedben. A protuberan­cia robbanásszerűen emelkedett a magasba és 600 ezer kilométe­res roppant fáklyaként mutatko­zott a koronográffal készített fényképfelvételeken. Vele egy­idejűleg tucatnál több, kisebb méretű protuberancia is jelent­kezett a napkorong peremének más részein. Jó barát Azokat, akik radioaktív anya­gokkal dolgoznak, ólom- és be­tonréteggel védik a sugárzástól. A toulousei francia tudósok sze­rint azonban kis adagokban még szükség is van a sugárzásra az élő természet fejlődéséhez. Kísérletileg bebizonyították, hogy a műanyag dobozban levő, tehát a természetes földi radiá­ció hatásától meg nem védett II Mars-csatornák tektonikus vonalak? R. A. Wells angol kutató doktori értekezésében annak a nézetének adott kifejezést, hogy a rejtélyes Mars-csator­nák — amelyeknek objektív léte az 1956-ban készített fény- képfelvételek tanúsága szerint többé nem vonható kétségbe — voltaképpen a bolygó fel­színének szerkezet (tekto­nikus) képződményei. Főként repedéskből, törésekből, szé­les völgyekből és esetleg ki­sebb kráterek láncaiból álla­nak. Wells összegyűjtötte a Mars­ról készített legjobb fényké­peket és térképeket, s megál­lapította, hogy a csatornák irányában határozott szabály- szerűség mutatkozik. lankás, tetőrészükön kicsiny akna látható. Egészsében véve a dómok a hawaii tűzhányókhoz hasonlíthatók. Megfigyelésük nem könnyű feladat. Csak olyankor láthatók, ha a Nap egészen közel van a holdbéli táj horizontjához és féloldalról világítja meg őket. Észlelésükhöz legalább 20 centi­méter átmérőjű teleszkóp szük­séges. K. J. Délano, ismert amerikai amatőr csillagász nemrégiben katalogizálta az általa és más kutatók által biztosan felismert dómokat, összesen 134 ilyen tí­pusú képződmény pontos koor­dinátáit, méreteit és rövid alak­tani leírását adta meg. Az új katalógus nagy segítséget nyújt a Hold kutatóinak az égitest ed­dig kevéssé ismert, különleges felszíni alakzatainak további ta­nulmányozásához. is ellenség mikroorganizmusok gyorsan sza­porodtak. Azok viszont, amelye­ket ólomkonténerekben helyez­tek el, sokkal lassabban fejlőd­tek. Azután, hogy ez utóbbi mik­robákat rövid ideig gammasuga­rakkal kezelték, a mikrobák há­romszor olyan gyorsan kezdtek fejlődni és csakhamar pótolták a késést. Az utóbbi években a Kauká­zus fekete-tengeri patvidé- kén egyre több bambusznád- ültetvényt telepítenek. Az ér­tékes ipari növény termeszté­sével nemcsak az erdőgazdasá­gok, hanem a fafeldolgozó ipari üzemek is foglalkoznak Így például a szocsi fafeldol­gozó kombinát az idén tavasz- szal 12 hektáron telepít bam­busznádat. A szakemberek rendkívül hasznos kezdeményezésnek tartják a bambusznád termesz­tését, mert ez a növény igen gyorsan nő s szaporodik. Más­fél hónapos korára már a 15— 20 méter magasságot is eléri, s az ültetvények 3—4 év le­forgása alatt valóságos átha­tolhatatlan erdővé sűrűsödnek. A bambuszból kerti bútort, sporteszközöket, fúvós hang­szer-alkatrészeket és külön­féle emléktárgyakat készíte­nek. Az építőiparban díszítő- anyagnak használják. A szocsi szubtrópusi erdő- gazdasági tudományos kísér­leti állomáson kutatásokat vé­geznek annak érdekében, hogy kiválasszák az ipari célokra leginkább alkalmas és a helyi viszonyok között legeredmé­nyesebben termeszthető bam­buszfajtát. E célból nagy ki­terjedésű kísérleti ültetvényt létesítenek a már eddig ren­delkezésükre álló 20 bambusz­fajta felhasználásával. Hold-dóm katalógus Óriási napprotuberancia úniverzal Pipere-, üveg-, ajándék- szaküzleteink kiállítása, bemutatója a Jókai Színház előcsarnokában júli. 26—aug. 13-ig. Nyitva: 10 órától Kozmetikai kiállítás KERETÉBEN BEMUTATJUK A LEGÚJABB BÖRÁPOLÖ KÉSZÍTMÉNYEKET, SZÁMOS ÜJ VEGYI CIKKET. Július 29—30-án kozmetikai szaktanácsadás Virágedények a lakásban CÍMMEL BEMUTATJUK A KORSZERŰ OTTHON KELLÉKEIT: VIRÁGEDÉNYEKET, DÍSZTÁRGYAKAT, SZBSÖZLETBEN HBGYOBB B VÁLASZTÉK - SZBKüZLET MINŐSÉGET JELENT!

Next

/
Thumbnails
Contents