Békés Megyei Népújság, 1969. július (24. évfolyam, 149-175. szám)
1969-07-24 / 169. szám
im. július 24. 5 Csütörtök Nagyszabású tatarozás!, felújítási munkák a közoktatási intézményekben - Országosan több száz millió forintot költenek a tanácsok az iskolák, óvodák szépítésére Akárcsak az elózó esztendők- i»en, az idén is tetemes összeget fordítanak a tanácsok a fővárosban és vidéken egyaránt az iskolák, óvodák nyári karbantartására, tatarozására, felújítására. Az erre előirányzott összeg országosan több száz millió forint. A Csongrád megyei általános és középiskolák nyári felújítására, tatarozására mintegy tízmillió forintot fordítanak. Zsombó község általános iskoláját például szeptemberig 700 ezer forintos költséggel korszerűsítik. A móra- halmi iskolához tartozó diákétterem és konyha fejlesztésére csaknem 900 ezer forintot költenek. Sándorfalván, Szőregen és Apátfalván több száz ezer forintot irányoztak elő az ottani óvodák csinosítására, felújítására. Borsod megyében a nyári szünidő alatt 440 általános és 20 középiskola tantermeit festik újra. Ezenkívül az oktatási intézmények tatarozására és korszerűsítésére 28 millió forintot juttatnak a tanácsok, s e jelentős összeg félhasználásával a megye számos Iskoláját szinte újjáépítik. A Tor- nanádaskai, Gyógypedagógiai Intézetben korszerűsítik a konyhát és az ebédlőt, a megy áss zói nevelőotthonban kicserélik a fűtőberendezést és a vízvezetéket, a sáMegyei tanácstag fogadóórája A megyei vezetők szokásos tanácstagi fogadóóráját ezúttal július 26-án, szombaton délelőtt 9— 12 óráig tartják Békéscsabán, a megyei tanács épületében, ahol dr. Kertész Márton vb-titkár fogadja a választókat. toraljaújhelyi Szlovák Nemzetiségi Általános Iskolában a földszinttől a padlásig csaknem mindent átépítenek. Heves megye székhelyén, Egerben az általános és a középiskolák karbantartására, felújítására 6 millió forint áll rendelkezésre. A gyöngyösi 1. számú Általános Iskola korszerűsítésére 800 ezer, a város többi tanintézetének rend- behozatalára több mint negyed- millió forintot költenek. Ugyancsak 800 ezer forintot irányoztak elő a nagyrédei Általános Iskola, a napközi és óvoda „megfiatalítására”. Másfél millió forintot 1971. augusztus 27-től szeptember 30-ig Magyarországon rendezik meg az első vadászati világ- kiállítást. Nemzetközi kiállításit, trófea-bemutatókat ugyan eddig is rendeztek már — 1910-ben Becsben, 1930-ban Lipcsében, 1937-ben Berlinben, 1954-ben Düsseldorfban, 1960-ban Firenzében. De a magyarországi lesz az első világkiállítás. Az 55 ezer négyzetméternyi kiállításon a mezőgazdasági vásár területén trófea-bemutatót, ter- mészetfilm-fesztivált. lovas- és vadászkutya-versenyt, sporthor- gászati bemutatót rendeznek. Érdekes lesz a vadászati eszközök fejlődését illusztráló kiálhasználnak fel a hatvani tanintézetek csinosítására, rendbehozatalára. Bács-Klskun megye „fővárosában”, Kecskeméten mintegy 500 ezer forintot költenek a tanintézetek szépítésére, Harminckilenc általános iskolában 201 osztály- termet hoznak rendbe az új tanév kezdetéig, két óvodát pedig bővítenék, összesen 50 hellyel. Három kecskeméti iskolában végeznek nagyobb felújítási munkákat. Né_ hány különösen „Idős” iskolaépületet egyelőre nem tudnak felújítani, mert nincs rá építőipari vállalkozó. (MTI) lítás a kőbaltától a parittyán, a dárdán át a lőfegyverek megjelenéséig és napjaink vadászfegyveréig. Kiállítanak a vadászattal, a vadgazdálkodással, a horgászattal kapcsolatos cikkeket gyártó és forgalmazó cégek. Láthatunk majd vadhúsból, halból, kagylóból, csigából, rákból és békából készült tartósított termékeket, szőrmét és bőrárut, ruhaneműt, bizsut, ékszert, csontfaragványokat. Figyelemre méltók a kiállítás idejére tervezett rendezvények: a Vadászati Tudományos Kutatók Nemzetközi Kongresszusa, a Természetvédelmi, valamint a Halászati Tudományos Szimpózium. A Műcsarnok 12 termében vadászati és halászati témájú mai és muzeális képzőművészeti tárgyakból nyílik kiállítás. A vendéglátó: Magyarország — Vadászati világkiállítás 1971-ben — — Nem egészen. A tiszt rámutat egy falragaszra : — Olvassa el, uram. A külföldi csak töri a francia nyelvet, ezért „ százados olvassa : — A hadügyminisztérium, tekintettel a király 1831. március 9-én kelt rendeletére, intézkedett az idegenlégió felállításáról... azt hiszem, ennyi elég uram... ebből a hosszú, de fontos hirdetményből. Elmondom, hogy mi a lényeges belőlg... Ahogy jelentkezik, aláírja az ívet, jutalmat kap. Világos, uram? — Értek mindent, százados úr. — öt esztendőre kell köteleznie magát. A tiszt ennél a mondatnál kivár egy kicsit, hogy megfigyelje, miként hat az idegenre. — Jól van, értem, százados úr. — Ha akarja, akkor meghosz- szabbíthatja újabb öt esztendőre. Rangot is kaphat. Altiszt is lehet, uram. A százados következetesen „uram”-nak szólítja az idegent, aki nem sejti, hogy az elkövetkező öt esztendőben nem lesz része hasonló udvariasságban. Már az asztalon van a belépési nyilatkozat — Aláírom — mondja az idegen. — Papírjaim nincsenek. — Nincs is szükség rá. Mi hiszünk önnek, uram. — Köszönöm — mondja az idegen és majdnem meghatódik. A megalakításról szóló rendelet hetedik cikkelye intézkedik az újoncok felvételéről. E szerint a jelentkezéshez nem szükséges semmiféle igazolvány, vagy hivatalos irat. Bármiféle álnéven aláírhatja valaki az ötéves szerződést. Csak a toborzóiroda ügyeletes tisztjétől : függ, hogy elfogadja az illető j jelentkezését vagy sem. Ez min- ; denesetre egyedülálló, még ha- i sonló sincs a világ egyetlen más : katonai alakulatánál sem. Április 30 nevezetes nap a lé- j giónál. Ilyenkor bárhol is van a ; legénység, akár a sivatagban, ■ akár egy magányos támaszpon- j ton, akár a nyílt tengeren, úszó : csapatszállító hajón, mindenütt | asztalhoz ültetik, menüt kap ■ és utána négyszeres boradagot. \ Drága árat fizettek ezért a ; díszebédért a légiósok. Az előz- I mények III. Napoleon hódító- : terveihez nyúlnak vissza. A ! nagyratörő francia császár 1862- \ ben arra törekedett, hogy Mexi- ■ kóban katolikus államot hozzon ! létre, a protestáns Egyesült Ál- : lamok egyensúlyozására. III. Na- ■ polcon támogatta Miksa osztrák i főherceg igényét az amerikai or- * szág trónjára. A francia császár \ elképzelését környezete úgy ál- • lította be, mint a „XIX. század ; uralkodóinak legnagyobb gon- I dolatát”. A hódító tervekkel ; szemben azonban a nemzeti fel- • kelés alakult ki és a mexikóiak ! hevesen szembeálltak a betola- ; kodókkal. Mexikó felőrölte és elnyelte a ■ francia csapatokat. Heves har- : cok alakultak ki. III. Napoleon ; arra törekedett, hogy a mexikói « expedíció ügyének megnyerje a ! katonatiszteket, ezért gyors elő- ~ léptetést ígért azoknak, akik a ! hadjáratban kitüntetik magukat. í Ekkor Sidi bel Abbeszben álló- * másozott a légió két zászlóalja. * A gyors előrehaladás lehetősé- : gének híre Párizsból ide is elju- ■ tott. Az alakulat tisztjei nem is- • merték a mexikói hadihelyzetet, ; ők csak a francia diplomaták i megtévesztő jelentéseiről hallót- * tak. (Folytatjuk) • Több kutyakiállítás és -verseny is lesz: például: nemzetközi agárverseny, vizsla, nyomozó- és szolgálatikutya- verseny. Nemzetközi fogatverseny és népi lovasjáték-bemutató, ötnapos lovastúra, őszi vadászbarangolás szerepel még a programban. Megismertetik az érdeklődőkkel a gemenci és a gyulai vadgazdaságokat, tájékoztatják őket a vadóvás, -mentés terén elért hazai eredményekről. A nemzetközileg is elismert magyar vadászok — Nádler Hubert, Kittenberger Kálmán, Széchenyi Zsigmond — életének, tevékenységének is teret szentelnek. Fotóművészeti bemutató, bélyeg- és könyvkiállítás, előadások adják a kulturális programot, K. M. Megírtuk— intézkedtek Az Orosházi Hírlap július 20-i számának 8. oldalán szóvá tettük, hogy igen szép az Orosházi Táncsics Mihály Gimnázium és Szakközépiskola előtti park. amit rendszeresen ápolnak, gondoznak, ám a közelében levő parkszigeteket és a Dózsa György úti bérház környékét ellepi a gaz. Akit a bírálat illetett, szerencsére nem mentegetőzni próbált, hanem intézkedett a gaz kiirtására. Szorgalmas emberek, főként fiatalok mindjárt 21-én munkához láttak és most már lassan eltűnik a gaz a környékről, ami mégsem való egy ilyen szépen fejlődő város központjába. f Gyulai színházi levél Szersén Gyula és Tordy Géza egy kacagtató jelenetben. N égyéves volt Lope de Vega, amikor 1566-ban a gyulai végvár a török kezébe került, és nyolc éve lengett már lófarkas török zászló a vár öregtomyának csúcsán, amikor a híres spanyol első darabját megírta. Az idők ilyen furcsa egyeztetése látszólag Indokolatlan, s hogy mégis párhuzamba került a gyulai végvár és Lope de Vega, az okból történt, hogy egyik legjobb vígjátékát foglalják keretbe most [ a nálánál alig idősebb falak. A várszínház második produkciója a spanyol dráma virágkorát idézi. Ha akkoriban valóságos népünnepély volt egy-egy színi előadás, a XX. századi párhuzam ismét találó, a Gyulai Várszínház előadásai, színi estéi is nagy, szép, közös ünnepek, fáklyás, lobogós, utánozhatatlan hangulatúak. Lope de Vega jól érezte magát a mohos, öreg falak között és a komédia szereplői vele kacsintottak a nézőre: három és fél évszázad nem is nagy idő, főleg, ha a szerelemről van szó... És milyen szerelemről? Lüktető, spanyol temperamentum, vaskos népi humor, lágy-lírai hangulatok, meséket idézők, igazságkereső szenvedély: aki őszintén szeret, elnyeri a boldogságot, aki érdekből, az megérdemelt sorsra jut. Forog, kavarog a mese, csínyek születnek, mosdótálak repülnek, férfi nőnek öltözik, nő férfinak, az idős vőlegény ágyába fiatal menyasszony helyett szerelemvágyó matrónát mesterkednek és mindezek felett és után a szerelem győzelme tapsos, áradó kacagás közben. Hát nem olyan ez az egész, mintha igazán népünnepély lenne? Mintha a XVÍ. századi Sevilla vagy Madrid színházaiból szökne ide a jókedvű, vaskos öröm: ez aztán jó mulatság volt! Aztán a taps a színészeket köszönti, a fények felcsapódnak a meghajló alakokon, és végigsimítják a sötétbe nyújtózó falakat. j Nem lehet, hogy az ember ne érezze ezt, hogy ne gondoljon arra a varázslatos összefüggésre, ami Lope de Vega korát, a spanyol dráma virágzását, a mi kis- M agyarországunk XVI. századi majdnem elpusztulásával összeköti. Jószerével persze csak az idő, a kor egyezése fűzi össze (mi is fűzné össze más?), mégis meg- borzongatóan szép elmerengeni azon, hogy Vega és ez a gyulai végvár, magyar vitézek őrhelye és pusztulásának szemtanúja valahol a történelem mélyén egy- időben születtek. Jó, hogy a Fejedelmi vendeg után Vega Furfangos menyasz- szonya jött, és méltó előadásban. A vígjátékot Giricz Mátyás rendezte, játékos temperamentummal, sok ötlet-fintorral fűszerezve és könnyed színészvezetéssel, melynek ellenkezője Vegánál el sem képzelhető. Így születtek kiváló alakítások, olyan jellemábrázolások, mint Rajz János elragadóan korlátolt Bernardo kapitánya, Tardy Géza bővérű-szellemes Hemandója, a szerelmeseket pártoló, agyafúrt, a népmesékből kilépő szolga szerepében. Soós Edit fanyar humorú Gerardája is tetszett, Szersén Gyula pedig a szerelmes Lueindót kelti életre biztonságos játékkultúrával, szép szövegmondással. Ez jellemzi Pap Éva Fenisa-alakitását is, több furfangot és spanyolosabb vér- mérsékletet. azonban számon kérhetünk tőle. Az ironikus humor szembetűnő színeit hozta a színpadra Hegedűs Erzsi a szerelemért égő özvegyasszony Delisa szerepében, és a többiek is: Budai István (Doristeo), Székely Tamás (Finardo), Gonda György (Ful- minato), Csemák Árpád (Liseo) és Kovács Lajos (Fábio) alakítói. Suki Antal díszletterve egyike a várszínházi játékok eddigi leg- i jobb ilyen munkájának és a jelmeztervező Gyarmathy Ágnes is j találóan idézte a kort, amikor a | spanyol színjáték valóságos népünnepély volt és Lope de Vega a drámaírás fejedelme. Sass Ervin
