Békés Megyei Népújság, 1969. július (24. évfolyam, 149-175. szám)
1969-07-22 / 167. szám
IM*. Jlfflas 22. 8 Kedd Szabálymódosításéi! a kosárlabdában A síp művészei irHi'iirmi—r————————-— , , „ , n rl,i ii »I * Kézben tartott világsztárok — Mint vadászmester mutatja társainak a követendő terepet Mai számunkban folytatjuk Leo Horn, a kiváló holland labdarúgó-játékvezető visszaemlékezéseinek közlését Felkészülésem Sokszor tették fel már a kérdést részemre: — Minek köszönheti, hogy közel az ötven hez, ma is oly remekül tudja követni a játékot? — Ahogy a játékosoknak, úgy a játékvezetőnek is megfelelő, at- létikus képzéssel felépített testi és lelki erőnlét szükséges ahhoz, hogy a rábízott feladatnak a legjobban megfeleljen. Jómagam, amíg 20—21 éves fiatalember voltam, sokszor hajnaj négy óráig is eveztem, de azért délután mégis frissen, fitten jelentem meg a pályán. Amikor az ember elhagyja a 35-öt, már egészen más alapokra kell helyezni a felkészülést. Vonatkozik ez elsősorban is az étkezés szabályozására. Nem dohányzom, nem iszom és főleg vitamindús főzeléket és húst fogyasztok. Hétközben rendszeres pályaedzést folytatok, melynek során nemegyszer beszállok egy alacsonyabb osztályú csapat kétkapus edzésére, mezőnyjátékosként Gimnasztika, futás és gyúrás, majd zuhanyozás egészíti ki a felkészülést mely után jöhet a mérkőzés. Ami az erőnlét kérdését illeti, az a véleményem, hogy a játékvezetőnek sok módszer áll ren- delkezésére. Én például a júdót tartom részben nagyszerű kiegészítő sportnak, hisz azt a legutóbbi időkig versenyszerűen is űztem, de amellett alkalmas a jó erőnlét fenntartásához. A júdó- sportot röviden úgy is jellemezhetném: a júdó egy védekezési sport — segédeszközök nélkül... őszintén szólva, sohasem gondoltam arra, hogy a júdónak valaha a játékvezetésnél is hasznát látom. Aztán a véletlen mégis másként akarta: 1960-ban, az Utrecht—Antwerpen bajnoki mérkőzés nézői nem voltak túlságosan elragadtatva játékvezetőd működésemmel. Parázs tüntetés tört ld a lelátón, s a mérkőzés lefújása után, néhány merészebb szurkoló a pályára nyomult... egyenesen felém... Nem volt sok időm a gondolkodásra... A hozzám legközelebb állót elkaptam és csípődobással harcképtelenné tettem. Pechemre — mert a „sértett” súlyos testi sértésért feljelentett. Sőt — a bíróság előtt ezt vallotta: — Én veszélyeztetve láttam Horn úr testi épségét. Azért rohantam felé, hogy megvédjem őt a „népharag” elől..., s ráadásul engem tett harcképtelenné... Ez lenne tehát a fizikai felkészülés. Legalább ennyire fontos — ha nem fontosabb — a játékvezető „lelki” felkészülése. Miből áll ez? Először is arra készítem elő magam, hogy én a mérkőzést jól fogom vezetni. Már jóval a mérTotóeredmények A totó 29. heti eredményei a következők: x, 1, 1, 1, 2, 2, 1; 1, 1; 1, x, x, 1, 1. 13+1 találatos 1 db akadt, nyereménye 857 215 forint, i a 12 találatosok száma 21 db, nye- j reményük 13 268, a 11-es talála- ! tokra 253, a 10-esekre 142 forint j nyeremény jut kőzés előtt semmi másra nem koncentrálhat a játékvezető, mint az előtte álló feladatra. Mi — hollandusok — általában nem szeretjük az esti mérkőzéseket, mert gyakorlati tapasztalatunk, hogy az időeltolódás károsan befolyásolja a játékvezető koncentrálóképességét. Külön téma a sportvezetőkkel és a játékosokkal való érintkezés kérdése. Közel harmincéves sportműködésem alatt nagyon sok jóbarátot volt alkalmam különféle kluboknál, Hollandiában, s szerte a világon megismerni. Én azonban elkerülök minden személyes érintkezést, úgy a játék előtt, mint annak folyamán és az után. Helyes és követendő szempont, ha a barátkozásnak még a látszatát is elkerüljük. Helytelen más játékvezető kollégák működéséről akár az újságíróknak, akár a sportvezetőknek nyilatkozni. A játékvezetők öltözékének mindig olyannak kell lennie, amire azt szokták mondani: „mintha skatulyából húzták volna ki ... ” Jómagam erre midenkor különösen sokat adtam. Általában fekete szatén játékvezetői mezt viselnek, amely szépen csillog. Nemegyszer büszkén és megelégedéssel olvastam a mérkőzéseimről szóló beszámolókban: — Horn a legjobban öltözött játékvezető! Elvégre én is a divatszakmából származom.. Kézben tartott sztárok Ugyancsak sokan kérdezték már tőlem: — Mi a titka az ön határozott fellépésének, mellyel a játékosokat — legyenek azok akár viliághírű sztárok is — meg tudja fékezni? Egy ízben Vwe Seeler, az általam vezetett NSZK—Észak-lror- szág VB-selejtező mérkőzésen, felemelve mindkét karját, ezt kiáltotta felém: — Játékvezető úr, hát nem látja, hogy mit csinálnak velem? — Bízza azt csak rám, Seeler — feleltem a reklamáló játékosnak, majd így folytattam —, én el tudom azt bírálni Ön nélkül is! Ezzel a rövid epizóddal elérkeztem a játékvezetőnek a mezőnyben játszó játékosokkal való vi- | szanyához. De ezt meg is lehet fordítani. Hogyan viselkednek a játékosok a játékvezetővel szemben, ha azt gondolják, hogy a játékvezető — szerintük — téves ítéletet hozott, vagy nem ítélt semmit. — Bíró úr, ezt miért fújta le, hisz én nem vétettem szabálytalanságot? — hallani gyakran a kifakadást a sportpályákon. Én: — Vegye tudomásul, líraim, hogy én önt akkor fújom le, és figyelmeztetem, amikor még nem csinált seminit. Én láttam, hogy ön nekiszaladt játékostársának. Ezt nyilván nem azzal a szándékkal tette, hogy kezet rázzon vele, vagy netán a vállát veregesse... Az ilyen játékos tekintetéből szárféle gondolatot lehet leolvasni. Mégis az az érzésem, hogy végül is hálás a játékvezetőnek azért, mert beavatkozásával megmentette őt egy esetleges meggondolatlan cselekedettől. Én mindezek ellenére, játékvezetéseim során feltűnően kedvelem az úgynevezett „nehéz játékosokat”. vagy ha úgy tetszik, „fenegyerekeket” . s. Hatodik érzékem diktálja a velük való helyes bánásmódot Különös jó módszerrel szoktatom le őket szeszélyeikről, melyeknek a mérkőzés során szabad teret szoktak engedni. Nekem nem voltak különösebb nehézségeim Garrinchával, a világhírű brazil szélsővel, sem az ugyancsak brazil származású Al- tafinivel, de még Pelével, a „fekete gyöngyszemmel” sem. De sorolhatnám itt tovább a világhí- rességeket, akik működésem alatt játszottak, mint: Billy Wright, Alfredo di Stefano, Schnellinger, Eusebio, Suarez és Mosopust... Ök a labdarúgásban a világklasz. szist képviselik, akiknek nincs szükségük arra, hogy „kellemetlenek” legyenek a játékvezető számára. Ahogy a játékosokat, úgy a nézőközönséget is meg lehet nevelni a játékvezető megbecsülésére. E tekintetben nagy és komoly feladat vár az egyesületekre. Nagyon érdekes és különös, de amellett határozott formáját vezette be a közönségnevelésnek a játékvezetővel szembeni magatartást illetően a francia Stade de \ Boulogne klub vezetősége. Mérkő- | zéseik alkalmával, a játékvezető egy nagyobb fényképét akasztják ki a pályának a nézők által is elérhető helyén. A kép alatt ezen fennkölt szöveg olvasható: — Kedves szurkolóink! Ha a játékvezetővel szembeni elégedetlenségeteket „kézzel fogható módon” akarjátok kifejezésre juttatni, akkor azt ezen kifüggesztett képével tegyétek. Viszont az illetőt hagyjátok békében... Ló- és macskagyilkos lettem... Mint szenvedélyes lovas-vadász, az ír származású Midas nevű lovammal mintegy kilencven értékes versenydíjait nyertem. Midassal — akit „fiamnak*’ tekintettem, úgy szerettem — számos lovas bravúrt hajtottam végre. Egy alkalommal hátán ülve vezettem le a sandani alkalmi csapatnak a helyi újságírók elleni mérkőzését Aztán egy napon Midas, amelynek életem legszebb napjait köszönhettem, felbúkott és lábát törte;.. Orvosom megállapítása szerint csak szenvedne, így engedélyt adtam számára, hogy kivégezze. Micsoda sajtókampány kerekedett körülöttem. „Állathóhértöl • kultúrbarbárig” minden voltam, csak becsületes ember nem. Pedig, ha Midas az örök vadászmezőkről megszólalhatna, bizonyosan védelmébe venne... Aztán Jött a „macska-ügy4.'.! Mindenkor sokat és szívesen vadásztam lőfegyverrel a üm- burgi mezőkön és erdőkben fogolyra, fácánokra, őzbakokra. Hosszú órákon át türelmesen álltam ledben, hogy azután egy jól irányzott lövéssel leterítsem a puskacsövem elé került vadat. Így történt, hogy egy alkalommal, már-már célba vettem az egyik lőtávolságba került foglyot, amikor — a lövés pillanatában — hirtelen egy macska ugrott ki a közeli bokorból, hogy azután, lövésemtől találva, el- nyúltan terüljön eL Űjabb — ha lehet még erősebb — sajtókampány indult meg ellenem és ezúttal már „macska- gyilkosnak” neveztek... Milyen vadász az — tették fel lapjukban a kérdést —, aki képes egy ártatlan háziállat megölésére? Vadász-becsületemre állítom, hogy a macska vadászterepen, ugrásra készen a két fogolyra, valóban a lövésembe ugrott bele. Utólag derült csak ki, hogy a kóbor állat a szomszédos majorhoz tartozott Ezt azonban csak jóval később és csak akkor tudtam meg, amikor már feljelentettek, de még arra sem hagytak számomra lehetőséget, hogy a macska gazdáját kártalanítsam. Egyszóval „macskagyilkos” lettem .;. A sajtó kikezdett. És ez időtől kezdve minden hazai mérkőzésemen, amikor a pályára lépek, hogy játékvezetőként működjek, a közönség kíméletlenül hangos és ütemes „miákolásba” kezdett. ősz hajakat kaptam ettől a „macska-ügytől” ... Néha valósággal irigykedtem azokra az emberekre, akik macskákat ölnek meg, de nem ismert emberek ... (Jövő keddi számunkban: A FIFA ezüstsíppal kitüntetett játékvezetője.) Somos István Július 1-vel Magyarországon is életbe lépett az a néhány, de jelentős szabályváltozás, amelyet a Nemzetközi Kosárlabda Szövetség (FIBA) 1968. évi mexikói kongresszusa fogadott el. A módosításokat a játék állandó fejlődése, a különböző technikai elképzelésekből fakadó szerkezeti változások tették szükségessé. A sportág népszerűségének bizonyára használ majd a mérkőzések időtartamának lényeges meghosszabbodása. MINDEN SÍPSZÓNÁL ALL AZ ÓRA Amíg eddig csak a mérkőzések utolsó 5 percében és a hosszabbításokban kellett minden sípjelre az órát megállítani, ezután e szabály. a mérkőzések egész időtartamára vonatkozik, beleértve természetesen a hosszabbításokat is. E szabály alapján az egyes mérkőzések eddigi átlag 60 perces összideje csaknem 90 percre tolódik kL AZ UTOLSÖ HÄROM PERC SZABÁLYA Érdekesnek ígérkező új vonása a mérkőzés utolsó három percére vonatkozó szabály. Az eddigiek során a mérkőzések utolsó öt percében és a hosszabbításokban elkövetett minden személyi hibát úgy kellett tekinteni, mintha azt kosárra dobó játékos ellen követték volna el: tehát a labda nem jutott kosárba, miközben valamelyik játékos ólen hibát követtek el, akkor 2 büntetőhöz jutott a sértett játékos. Ezután a második félidő és a hosszabbítások utolsó három percében ugyancsak minden személyi és a pályán levő játékos által elkövetett technikai hibáért két büntetődobás jár! De a sértett csapat kapitánya dönthet, hogy a két bűntetődobást hajtják-e végre vagy a további labdabirtoklás miatt helyette oldalbedobással hozzák-e játékba a labdát. ÜJRA FELEZŐVONAL A FIBA 1964. évi tokiói kongresszusa szüntette meg a kosárlabdapályát elválasztó felezővonalat, amelyet most ismét fel kell festeni a pályákra. A 10 MÁSODPERCES SZABÁLY Ennek a szabálynak a bevezetése tette szükségessé a felezővonal visszaállítását is. A már említett utolsó 3 percben a támadó csapat 10 másodpercen belül köteles a támadótérfélre vinni a labdát és azt — amíg birtokolja — nem is juttathatja vissza saját térfelére, kivéve a középfeldobást és a büntetődobás helyett választott oldalbedobás eseteit. módosítás a cserénél is A cserejátékosok pályára lépésének eddigi lehetőségei mellett a holtidő változtatásával újként került a szabályok közé az, hogy oldalbedobás esetén (amelyhez az egyik csapat például az ellenfél lépéshibájából jut) a bedobást végrehajtó együttes cserélhet játékost. Az ellenfél visz»nt csak akkor hajthat végre cserét, ha az a csapat is cserél, amelyiknek a birtokában van a labda. ÜJ VERSENYJEGYZŐKÖNYV Üj versenyjegyzőkönyv kerül használatba, amely megfelél a nemzetközi viszonylatban már korábban alkalmazott formának. Érdekessége, hogy minden eseménynél az adott percet is fel kell tüntetni. Ezenkívül az egyes csapatok által elért kosarak szerint halmozottan vezetik benne az eredmény alakulását. A szabálymódosítás egyéb új értelmezéseket is tartalmaz. A háló hossza például az eddigi 60 helyett 46 centiméter lesz.
