Békés Megyei Népújság, 1969. július (24. évfolyam, 149-175. szám)
1969-07-22 / 167. szám
IMI. Jónás 22. 6 r Kedd Mert kifizetődő Dérává nyárt a melléküzemágak fejlesztésére és bővítésére is nagy gondot fordítanak A Dévaványa és Vidéke Általános Fogyasztási és Értékesítő Szövetkezet igazgatósága idejében felismerte a gazdaságirányítás új rendszerének lényegét, azt, hogy a nagyobb jövedelmet csak a legkülönbözőbb kisegítő üzem- ágak kialakításával és továbbfejlesztésével biztosíthatják tartósan. Ez egyben a szövetkezet tagjainak, a szövetkezet körzetében lakó vásárlóknak a jobb áruellátását is jelenti. Ezek ismeretében váltották valóra a küldött- gyűlésnek azt a javaslatát, hogy Bzdkvízüzemük bővítése és korszerűsítése útján már a múlt évben megkezdték a különböző üdítő italok előállítását. E kisegítő üzemág aktív működésére jellemző, hogy amíg tavaly 71 ezer 320 üveg Hűsít hozott forgalomba a szövetkezet, addig ez év május 10-től május 20-ig több mint 10 ezer 200 üveg üdítő italt adtak el. így minden remény megvan arra, hogy az idei évre tervezett 130—rl50 ezer üveg hűsítő italt — amely a szövetkezet körzetéhez tartozó községek igényét teljes mértékben kielégíti — elő is tudják állítani. Másik ilyen kisegítő üzemági* az ez év április 1-én megkezdett élőhal-árusítás. Már az első hónap lezárásával arról adhattak számot a szövetkezet vezetői, hogy a 974 kilogramm élő hal, amely csaknem 23 ezer forint forgalmat eredményezett, arra a következtetésre jutatta az ÁFÉSZ vezetőit: megéri a szövetkezetnek, hogy ezt a kisegítő üzemágat továbbra is fenntartsák, sőt bővítsék. Nem becsülik le a szövetkezet vezetői azonban az olyan tevékenységet sem, mint a lángos-áru- sítést. A múlt év első négy hónapjában 9800 lángost sütöttek, s ezzel csaknem 10 ezer forint forgalmat értek el. Ezzel szemben ez év első négy hónapjában már 24 ezer 700 lángost hoztak forgalomba, ami 27 ezer forintot meghaladó forgalmat jelentett a szövetkezetnek. Jó néhány szövetkezettel szemben itt a sertéshizlalás is felfelé ível. A múlt év április végéig 41 sertést állítottak be. hizlalásra. Ez év áprilisában ennek dupláját, 87 sertés hizlalását kezdték meg. A másfél hónappal ezelőtt beállított 87 sertés már nemcsak saját vendéglátóipari egységük szükségletét biztosítja. Ebből a mennyiségből bőven jut a szövetkezeti húsboltokba, lakossági ellátásra is. Balkus Imre Csanádapácán eddig 20 ezer hízott liba átvételére kötött szerződést az ÁFÉSZ A Csanád apáca és Vidéke Általános Fogyasztási és Értékesítő Szövetkezet az élmúlt évben mindössze 14 ezer hízott libát vásárolt fél a háztáji termelőktől, az idén azonban már eddig 20 ezer liba átvételére kötött szerződést. Tavaly igen jó volt a termés kukoricából és árpából, így a takarmányárak kedvezően alakul, tak. Ez kifizetővé teszi a jószágnevelést A termelési kedvet fokozza a máj utáni prémium, amit az ÁFÉSZ fizet az átvételi áron felül. Így a termelő egy-egy hízott liba kilójáért 26 forint helyett 32 forintot is kaphat. Az ÁFÉSZ 22 ezer liba átvételére számít az idén, ami meghaladja majd az 1960. évi rekordot is. Mezőgazdasági könyvszemle AZ EZERARCÚ, EZERHASZNÜ ERDŐ. A Természet és Mezőgazdaság sorozat legújabb könyve méltán keltheti fel az erdőket kedvelő olvasók érdeklődését. Ákos László és Ghimessy László arról ír ebben a sok-sok képpel és ábrával illusztrált, szép kiállítású könyvben, amit csak nagyon kevesen tudnak. Közismert mondás, hogy nem látni a fától az erdőt. Nos, ezt úgy is lehetne fordítani, hogy az erdőtől nem látni, mit takarnak a fák, a lombok. Nagyon találó a könyv címe, mert az erdő valóban ezerarcú és ezerhasznú. Persze nem olyan, mint például a bánya, hogy csak meríteni kell belőle. Sajnos, sokáig azt hitték őseink, s ez megbosszulta magát Ahoi valaha dús lombú, sűrű erdőségek zúgtak a szélben, ma kopárosokat találunk. Az erdőnek sok haszna van, de csak akkor, ha tervszerűen telepítünk, újratermelünk, s ápoljuk fáinkat Az erdő élete szorosan összefügg a vadgazdálkodással, az erdő fáinak hasznosításával. Külön érdekessége a könyvnek az utolsó fejezet, amely az erdő és a fa szerepéről ad számot a művészetekben. ÖNTÖZÉSES KETTŐS TERMESZTÉS A legidőszerűbb témák egyikét tárgyalja ez a könyv, Mihályfalvi litván új műve, hiszen köztudott, milyen nehézségekkel küzd mező- gazdaságunk egy-egy száraz, astá. lyos esztendőben, amikor szűkösen terem meg a takarmány. A szarvasmarha-állomány fejlesztésének alapja a biztos takarmánybázis. Meg tudjuk-e ezt teremteni ? Melyek ennek az alap. vető eszközei? Elsősorban az öntözéses kettős termesztés. Hogyan lehet ezt megoldani Magyarországon? Erre a fontos kérdésre kapunk feleletet Mihályfi több évtizedes kutatómunkáján és gyakorlati ta- tapasztalatain nyugvó könyvből, amelyet sok haszonnal forgathatnak mezőgazdasági szakembereink. Lengyelország, 1944 -1969 1944 derekán a szovjet hadsereg egységei a hitlerista csapatok üldözése közben Lengyel- ország földjére léptek. A velük érlóezett lengyel csapatok^ valamint az országban tevékenykedő partizánalakulatok támadásra indultak: megkezdődött Lengyel- ország felszabadítása. Július 21- én a Lengyel Munkáspárt vezette baloldali erők, valamint a szovjet emigrációban megalakult Lengyel Hazafiak Szövetsége kezdeményezésére az Országos Nemzeti Tanács dekrétumban kimondta a Lengyel Felszabadítási Bizottság megalakítását. A következő nap, július 22-én Chelm-ben közzétették a Felszabadítási Bizottság kiáltványát. Ez a nap a népi Lengyelország megszületésének napja. A felszabadulás után megkezdődött az újjáépítés, majd a szocialista országépítés nagy munkája. íme néhány adat, amely érzékelteti a népi Lengyelország gazdasági fejlődését 25 év alatt: az ipari termelés 14-szeresére, a nemzeti jövedelem 4-szeresére, a mező- gazdasági termelés 1.6-szorosára nőtt 1938-hoz viszonyítva. Lengyelország nagy hagyományokkal rendelkező szénbányászatának termelése 25 év alatt megháromszorozódott és ma már eléri az évi 140 millió tonnát Az elmúlt időszakban számos értékes nyersanyag-lelőhelyet tártak fel Lengyelországban, így nagy mennyiségű ként, és rezet is találtak. A lelőhelyek kiaknázásán és a kibányászott értékes nyersanyagok feldolgozására a baráti szocialista országok segítségével nagyarányú beruházások történtek. Ma Lengyelország mindkét termékben az elsők közé emelkedik. 1948-ban bocsátották vízre az első lengyel gyártmányú tengeri hajót. A hajógyártó ipar azóta mérföldes léptekkel haladt előre, s Lengyelország a világ 10 vezető hajóépítő országa közé emelkedett A varsói személygépkocsigyár a Warszawa és a Syrena után rátért — olasz licencia alapján — a Polski-Fiat gyártására is. A gyár gyorsan közeledik a cél felé: 120 ezer Polski-Fiatot gyártanak majd egy év alatt. A lengyel mezőgazdaságban az állami gazdaságok és termelőszövetkezetek mellett az egyszerű társulások formája az uralkodó. A „mezőgazdasági körök” a falvak 87 százalékát tömörítik. Az elmúlt évben a hektáronkénti gabonahozam túlszárnyalta a 20 mázsát, csaknem kétszer annyi volt, mint a háború előtti Lengyelországban. Ín8898qc így kezdődött. A lengyel hazafiak és a szovjet alakulatok hoa>- szú, elkeseredett harcokat folytattak Varsóért. A „l’olski-Fiat 125” a szerelőszalagon. A lengyel párt- és állami élet vezetői az aratási ünnepen jelképesen megszegik az ország kenyerét.
